Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-08-01 / 60. szám
2 Békéscsaba, 1907. aug. 4. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY A szentandrási krónikából. Közli: Zliuszky István. VIII. A 270-ik lapon a „Rudnói csuda" cim alatt találtam a következő leírást, melyről gyermek-koromban én is sokat hallottam, sőt testvérnénómet is kigyógyította éveken át kinzó szivgörcseiből és itt Szarvason is sokakat ismertem, akik felkeresték az akkor országszerte hires rudnói papot. „Minekutánna T. N. Nyitravármegyébe kebelezett Rudnó helység érdemdús plébánosa, tisztelendő M a d v a Ferenc ur 23 év óta több ezer sínylődő beteget (kikről az érdemteljes orvosi kar is már lemondott) meggyógyított és pedig ingyen, fizetés nélkül, azért méltánylom az ő dicső emlékezetét e csekély néhány sorral megörökíteni; tiszta szivemből kívánván, hogy a szenvedő emberiség eme ismeretes jóltevőjét, kegyes atyját, a szegény betegek s nyomorultak biztos reménycsillagát, védangyalát s Isten utáni szabadítóját, ama országszerte hires papi-orvost, T. Madva Ferenc urat, rudnói plébánost, a sínylődő emberiség számára, javára, vigasztalására az Úr Isten sok számos évekig bútlan éltesse!" Az 1846-ik évi országos szűk termésről igy emlékezik meg a krónika : »Az 1846-iki szűk termés volta miatt, de leginkább, minthogy kukorica éppen nem termett, a gabona ára oly nagy lőn a következő tavaszon, hogy a buza köble 15 forintról 20 váltó forintra ós végre 36 váltó forintra ment fel. Az árpának köble 22 forintra, a kukorica 24 váltó forintra emelkedett fel, amely drágaság miatt éhenhalás is történt volna Szt.-Andráson, ha a földesuraság és a helybeli elöljáróság ezen ínséget nem enyhítették volna." S itt elősorolja a kegyes adakozásokat, nevezetesen a Horváth uraság adott árpavételre 2000 váltó forintot, Rosty Albert 115 forintot, a pécsi káptalan 100 váltó forintot, Elek Gábor 25 v ltó forintot; de ezen kegyes alamizsnák korántsem voltak elegendők az éhenhalásnak elhárítására, tehát az elöljárók jótállása mellett felvettek kölcsön háromezer ezüst forintot s ezen pénzen búzát, árpát vásárolván, a gabonát a szegények között hitelbe kiosztották. íme, akkor is voltak szük esztendők, amelyet bekoronázott az 1863-iki inség, melyre még a most élők közül is számosan és keservesen emlékeznek vissza. De még nem volt elég a csapásokból, mert ezt a szük' esztendőt követte az 1847-ik évi sáska-járás, melyről a krónika is megemlékezik ós igy irja le: „Ezen óv augusztus elején Nemes Erdélyországból bejöttek a sáskák T. N. Biharmegye némely helységébe, u. m. Szakái, Homrók, Apáti és Kornádi határába s innét csakhamar T. Békésmegyénken keresztül jöttek a sáskák és a gyalui, istvánházi pusztákon és a sasi és kürti határokban megtelepedtek. A sáskáknak kiirtására, pusztítására az egész környéki emberek kimentek és zsákra szedték a sáskákat, leginkább reggelenkint s igy nagy sokaságú sáska megégettetett, a többi a késő őszi hideg által önként elpusztult" stb. 1848-ról nagyon röviden emlékezik meg a krónika s minden bevezetés nélkül jegyzi fel, hogy : „1848 május hónapnak elején! beállottak önkéntes honvédeknek három évre, 20 pengő forint előpénz mellett: Illés Imre róm. kath., Kis József református, Liszkai János református és Dorogi László református ifjak " Érdemesnek találtam névszerint felemlíteni, mint elsőket a községből, kik a haza védelmére fegyvert fogtak. Azután a nemzetőrség névsorát közli, kik 1848 julius 12 én, a hon védelmére, a harcmezőre kiindultak Makóra, onnan Nagybecskerekre a fellázadt rácok ellen. A tisztikar igy alakult meg: főhadnagy : tisztelendő Kovrik Adeodát káplán ; őrmesterek: Duda György jegyző, Lipoczky Dániel rektor, Nyári Márton tanitó; és névszerint felsorolva negyvennégy polgártárs, mint közvitéz. Ezeket három hét múlva másik csapat — ismét névszerint felsorolt negyvennégy polgártárs — váltott fel, kik Nagybecskerekről Écskára kommandiroztattak. TORVÉNYKEZES. Vádirat a Bartha-ügyben. Adatok a plébános bűneiből. Békéscsaba s általában Békésmegye kávéházainak és. kaszonóinak állandó kártyás-vendége, B a r t h a István csanádapácai plébános ellen, Somogyi Szilveszter dr. szegedi ügyész, elkészítette már a vádiratot. Ez a körülmény azt igazolja, hogy az a mentőaktió, amelyet Bartha István barátai kezdeményeztek, meghiusult s igy a törvény büntető keze utólóri mégis a szerencsétlen bűnöst. A vádirat sorra megemlíti azokat a sikkasztásokat, amelyekért Barthtát most elitélik s ezekből a számokból tűnik ki az is, hogy mily rendszeresen űzte bűnös játékait Bartha István. Somogyi ügyész vádiratából ezeket a részeket közöljük: „Vádolom a fogva levő Bartha István 39 éves róm. kath. takarékpénztári igazgatót a btk. 355. szakaszába ütköző sikkasztás büntette miatt, amelyet azáltal követett el, hogy, mint a Csanádapácai Népbank Részvénytársaság igazgatója, az 1905. ós 1906. évek folyamán közelebbről meg nem határozható időben több alkalommal, de egy akaratelhatározás folyamányaképen a bank tulajdonát képező és jogos uton birtokába jutott váltók és egyéb értékpapírokból összesen 158,481 kor. 38 fill. értékűt jogtalanul eltulajdonított. Hogy azokatilletőleg azok értékét fölvette és saját céljaira fordította. Indokok: 1906-ban alakult a „Csanádapáca és vidéke segélyegyJet-szövetkezet", mely _föloszlott; ennek vagyona 169 356 korona volt. E szövetkezetnek mintegy folytatása volt a „Csanádapácai Népbank Részvénytársaság", mely százezer korona alaptőkével alakult. 1907 január .havában Bartha István magánügyben eltávozott Csanádapácáról. Éppen ezen idő alatt vált esedékessé az Aradi Ipar- és Népbank fiókjánál és a Magyar Pénzintézetek Középponti Hitelbankjánál leszámítolt 2500 és 5500 korona értékű váltó, melyet a takarékpénztár tisztviselői a könyvekben hiába kerestek. Ez adta az első gyanút Bartha ellen. Bartha István kihallgatásakor beismerte, hogy a Valuta Banknál 5200 3000, 2800, 2000 és 300 korona, a Baja-' vidéki Takaréknál 3800 korona, az Aradi Ipar- ós Népbanknál 2500 korona, Latzkó és Popper bankjánál 3000 korona, a Budapest-Lipótvárosi Takarókpénztárnál 9000, 4900, 2000 korona, a Budapesti Polgári Takarékpénztárnál 5300 korona, a Magyar Pénzintézetek Középponti Hitelbankjánál 3000, 5550 korona, öszszesen 52,300 korona értékű váltókra pénzt vett föl és ebből 49,130 koronát saját céljaira fordított; ennyit és nem többet. Vagy nem, vagy csak részben vannak elkönyvelve az Aradi Népbank fiókjától átvett 42.000 korona, a Valuta Banktól átvett 10.000 korona, a Magyar Pénzintézetek Hitelbankjától átvett 11.000; több mással együtt 99.000 korona. A föloszlatott szövetkezet részére a bank kifizetett 84199 koronát. Torma Mihály többször fölszólította Barthát, hogy ennek az összegnek ellenértókét értékpapírokban adja át, de Bartha ezt mindig halogatta. A váltóleszámítolás által sikkasztott 74.282 koronához hozzáadva ezi az összeget: az elsikkasztott összeg 158.481 korona lesz" Somogyi Szilveszter királyi ügyész különben a csalás cimén Bartha ellen indított eljárásban elejtette a vádat. A főtárgyalást augusztus hó utolsó napjaiban tartják meg. Békéscsaba ötven év alatt. Ötven évi nem nagy sor, csak csekélység éppen Virágzásnak indult város életében, De, mint a gyermeknél, öt vagy hat esztendő, hogy nagyot változzék, éppen elegendő; Szülővárosom is egy félszázad alatt De nagyot változott, de nagyot nőtt, haladt. Sohasem gondoltam, beh sohasem hittem, Hogy ötven év múlva más vidék lesz itten, Csupa idegen kép, idegen ábrázat: Emberek, erkölcsök, utcasorok, házak; Csak egy-két régi árny, újmódi fény mellett, Mint ha parasztlányka kisasszonynyá vedlett, S mint hogyha tavaszszal süt a nap súgára S virágos ünneplőt ölt a rét magára, Mindenfelé virág, dús illatot szóró, Közte még csak itt-ott egy tavalyi kóró: Úgy a sok új ház közt néhány ócska, régi . .. Múlt egyszerűségnek beszélő emléki. 5 ha a szél beléköt ilyen ócska házba, Kunkorodott nádu üstökét tépázva, Mintha el akarná csak úgy puszta szóra Perelni az ősi kis telket alóla: Szinte velőtrázó nyögése e háznak, ha jelen és a múlt fölötte vitáznak. R korszellem így már sok viskót perelt el Együtt az udvarral s rozmaringos kerttel, 5 hol nádfedél alatt lakott az alázat, Ott ma büszkélkednek cifra úri házak; Mind egy-egy palota s belsejében annak Divatos pamlagok s csecsebecsék vannak. R fehérre meszelt fal már „kipingálva", „Tulipántos láda" helyén „sifon" áll ma; S findort mutogató tükör helyén már más Csiszolt üveg ragyog, széles aranyrámás; Szürke huszárlovon „bakafia" képe Helyére idegen „olajnyomat" lépe. R boglyakemence, mely jobb időt látott, Maga köré gyűjtve sokszor a családot, Enyhe melegével keblére ölelte, 5 mint szerető anya, ez volt a ház lelke: Most már az udvarra patkástul kihányva, Elperelte jussát cifra cserépkályha. így fordult a világ ebben is, meg másban, Hát még kint az utcán milyen változás van I Rzelőtt ha éjjel éppen menni kellett, Törtettünk nagy sárban pislogó mécs mellett: Ma vakító súgárt villanylámpák fénye Szór sima járdára s nem rögös ösvényre. Hát még ha az év már alkonyodni kezdett És hetekig tartó esők következtek, R kocsi tengelyig dagasztott a sárba, fl jószág meg-megállt, hőkölést sem várva; De ahol bő része volt ostorban, botban, Ma villany-motorok száguldanak ottan. Mindezeket látva, lelkem beleszédül, Mástól hallva, hinném csak mesebeszédül, — Rmde nem mese az, se nem puszta álom : Mindenütt az új-kor szellemét találom, flmely minden műre, minden kicsi kőre Rásüti bélyegét, rá nevét: „Előre!" És e név: „Előre!" nem hagy senkit békén, Se bent a városban, sem annak környékén, Ott is nagyot zökkent a pusztai élet: Cifra gulya, ménes erre-arra széledt, S nem hangzik már többé : „Becsaliba járnak" ... Csak híre maradt fenn a futó-betyárnak, Hát a szántó-vető, ő talán a régi ? Rz ő osztályrésze nem jár ki tán néki ? Vagy hogyha ki is jár, de ő nem vevé fel, 5 földecskéjét szántja ma is fa-ekével? És verejtékének ha van foganatja, Búzáját a szérűn lovakkal nyomtatja? Hej dehogy nyomtatja, bár van lova, ökre, — Oda van a szép múlt zománca örökre, Letépték az új-kor vivmányai, főképp R cséplő-, arató-, gőzeke, vetőgép; Minden régi szerszám a szegre akasztva . . . Nem ismerni többé a régi parasztra. Nem is paraszt már most, de félig úrféle, Fennyedén beszélni nem tanácsos véle: Beszél az, mint aki egyebet sem árul, Progresszív adórul, s más politikárul; S nem rudat a szérűn, mint egykor az atyja, De teke-asztalnál a dákót forgatjal De hogy ki ne hagyjuk valahogyan már most R sorbul a bérest, munkást és napszámost, Rkkor mi a múltnak szellemére rávall: Együtt evett, munkált s érzett a gazdával, — Ma újságot olvas, de meggárgyul tőle : Mint pók a virágról, mérget szí belőle . . . ló lantom, még van két társadalmi osztály, Mikről elő eddig még semmit se hoztál, Pedig ők is hazánk társzekerét tolják, Méltó hát felhozni ezeknek is sorját, Méltó elzengeni, egy félszázad alatt Ipar s kereskedés, hogy mennyire haladt. N ESTIÉ —MI in MIM nlili ai«Ai az egeszséges is a beteg piíö gyomorbajosok régÉ Mtáplálfe Megóvd hányásfól,hdömenéstőLbéihurofíól és elhárítja ezek A gyermekápolásról ismertető füzetei ingyen küld: BT Wien l. fBiber5tra558l1. KüZGAZD ASAG. Gabona árak. Békéscsaba, julius 31. A budapesti gabonatőzsde irányzata szilárd, az árak tartottak. A csabai hetipiacon csekély volt a hozatal. Uj buza 21-20 •— I. rendű ó-búza .... 2160 — II. „ „ 2060-20-80 Árpa új 12-40 Morzsolt tengeri . . . 11-40 Budapest, jul. 31 Készbúza 5 fillérrel magasabb ; okt. buza 22-42, tengeri 12-70. Jó megjelenésű, tótul is beszélő ifjút keresek gyakornokul. Nagy László, gyógyszerész Tótkomlóson. Körösladányban, a piactéren 1 jóforgalmú üzlethelyiség lakással együtt kiadó. Értekezni lehet özv. Tóth Jánosnénál, Körösladányban (504. sz. piactér) Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881.évi LX t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teazi hogy a békéscsabai kir. járásbíróság 1907 Sp. II. 217/5 száma végzése által Mázor Jánosné, szül. Marik Mária békésosabaí lakos javára, Pataj György békéscsabai lakos ellen 144 korona tőke, ennek 1907. évi április hó 10-ik napjától számítandó 5'/« kamatai és eddig öszszesen 67 korona 10 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1000 koronára becsült 2 drb lóból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1907. V. 543/2 sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis BékéscsabáD, végrehajtást szenvedett házánál leendő eszközlésére I9Ó7 évi augusztus hó 10-ik napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t.-c, 107. §-a éÍrtelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az árverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Békéscsabán, 1907 julius 26. Sonnánfeld Sámuel. kir bir. végi-. r TIRGRAM-POR az egyedüli szer, mely az összes rovarokat gyorsan és alaposan kipusztítja; üvegben —•30, --60, 1 — és 2 - koronáért kapható csakis poloskák ellen üvegekben --40, - 80, 1 30, 2"60 és 5.- koronáért kapható minden jobb drogériában, fűszer- és festékkereskedésben, ahol tirgram-plakátok ki vannak függesztve. Ügyeljünk a TiRüRAM-névre. Gyár: Budapest, IV., Károly-ntcza 1. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyitani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emesztesi zavarok állanak be. forrást, ha máj ajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes széns avas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dú; szénsavtártalminil fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt t. a ~ 1—i..".i*_fAiAui, \i—a* i,,',——i-—i- ií 1--1-: i — * "— —x— i-i.ii j s> mj nt typhus, cholera, megkíméltettek azok, akik ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára ember Js könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás íeiáásának ismertető füzete ingyerT kapható. _ ^ A forráskezelőség £^£ j| jJQV^ÍZ ! Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Dóosey József úrnál Békéscsaba.
