Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-08-01 / 60. szám

2 Békéscsaba, 1907. aug. 4. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY nyokhoz szabott nevelést ad s kézimunka-tanfolyammal kiegészítve, a keresetre való képesítés érdekeinek is eleget tesz. Felsőbb leányiskolánk egyébiránt nemcsak tudatában van annak, hogy jelenleg polgári leányiskolát is pótol, de kapcsolatban e körülménnyel, könynyitő intézkedéseket is tesz. így pl. a mult évben 1400 korona volt a tandijelengedés. Tehát éppen nem veszi közönyösen az átmeneti nehézségeket, sőt azokat tőle telhetőleg elhárítani törekszik. A haladás érdekeit szem elől téveszteni vétek volna. A felső leányiskolák, bárhogy módosuljon is irányunk aszerint, amint a nevelő- vagy az előkószitő-iskola barátjai nyernek rá nagyobb befolyást, mindenképpen alaposabb és tágabb körii kiképzést nyújtanak s erről nem feledkezhet meg ma, amikor 4—5 ezer lakosú városkáknak is megvan az ő polgári leányiskolájuk, egy közel 40 ezer lelket számláló város, különösen ha tekintetbe veszi azokat a fokozottabb áldozatokat, melyekkel az állam fönntartja őket, részben ellensúlyozására a szülők növekedőben levő hajlamának, mindenáron oklevélhez juttatni leányaikat, velük mint vidéki gimnáziémok magántanulóival érettségit tétetni. A felsőbb leányiskolák vezetősége a közelmúltban tagadhatatlan érdemeket szerzett magának akkor, amidőn a nőnek nem gazdasági és szociologiai problematikus törekvéseiből, hanem a művelt családi körben való áldásos szerepléséből merített vezérlő eszméit. Kiváló tisztelettel: Donner Lajos, állami felsőbb leányiskolái igazgató. Ármentesitő-társulati gyűlés. 20%-os adóleszállitás. Drágasági pótlék a tisztviselőknek. Mindvégig eleven érdeklődéssel kisért gyűlése volt hétfőn az alsófehérkörösi ármentesitő társulatnak. A közgyűlés elnöke H a a n Béla ügyvezetőalelnök volt, aki az egybegyűltek üdvözlése után a közgyűlés plénuma elé terjesztette azt az indítványt, mely az ártéri adónak 20%-al való leszállítását kéri kimondani. Ezt az indítványt részletesen, megindokoltan a tisztviselői kar terjesztette a közgyűlés elé, amely érthető lelkesedéssel ós örömmel emelte azt határozat erőre. Ezután egy nem kevésbbé fontos és aktuális ügyben hozott határozatot a közgyűlés. Az ármentesitő-társulat tisztviselői ugyanis azt kérték, hogy a folyton fokozódó drágaságra és a házbéremelkedésekre való t ekintettel, drágasági pótlék megszavazását és azt kérték a közgyűléstől, hogy fizetésüket a többi víztársulatok tisztviselői-fizetésének szemelőtt tartásával rendezze. Az alsófehérkörösi ármentesitő-társulatnak tisztviselői aránytalanul kevesebb fizetést kaptak eddig is, mint ahogy a többi társulatok fizették tisztviselőiket s ez az aránytalanság még szembeötlőbb most, ahogy a többi társulatok sorra emelték ezeket a fizetéseket. Ez a kérelem régibb keletű s egykor már megbeszélés tárgyát is képezte. A társulat ekkor egy bizottsághoz tette át a tisztviselők kérelmét, amely bizottság M o r v a y Mihálynak kivételével a drágasági pótlék megszavazását és a fizetésrendezés teendőinek ellátását javasolta a hétfői közgyűlésnek. Amilyen örömmel fogadt az érdekeltség azt az indítványt, hogy az ártéri adó 20 százalékkal leszállittassék, épp oly vegyes érzelmekkel tárgyalta le a drágasági pótlókra ós a 'izetésrendezésre vonatkozó kérelmet. O^n d r u s Cirill és S z a 1 a y József védelmükbe vették a bizottsági javaslatot, mely ellen csak Ravai Gábornak volt bátorsága fölszólalni, hogy tolmácsolja a gyulai érdekeltek álláspontját. Ravai nem barátja sem a drágasági pótléknak, sem a fizetésrendezésnek s inkább hajlandó — úgymond — az eddigi terhet viselni, csakhogy ne szavazzák meg a javaslatot. Szerencsére az ilyen Ravai-fóle emberek nincsennek mindig többségben ott, ahol okosan ós emberségesen kell cselekedni s igy törtónt meg az, hogy kimondták az 1907. évre szóló drágasági pótlók kiutalását. E pótlék arányában 190 szavazattal 140 ellenében elhatározta a közgyűlés azt is, hogy 1908. évi ja- J nuár elsejétől kezdve fizetésfelemelést ; ad a társulat tisztviselőinek. Több jelentéktelen folyóügyek elintézése után alapszabálymódositás volt napirenden s kimondotta a közgyűlés, hogy a belvizcsatornázási költségekre vonatkozólag a törvényben is előirt formákat ós módozatokat fogja betartani, melyek szerint a belvizcsatornázási költségeket a müveletek felülvizsgálása utáni 5 éven belül határozza meg a társulat. Amennyiben pedig ezt elmulasztaná, akkor elévül az a jog, hogy ezeket a költségeket az érdekéitektől követelhetné. A kétegyházai rablógyilkossági merénylet. Üldözik a tettest. Vasárnapi számunkban részletes tudósítást adtunk arról a Kétegyházán történt rablógyilkossági kísérletről, amelynek kivitele nagyban hasonlított a csabai Kohn-féle korcsmában lefolyt vérengzésnek kivitelével. A tettes itt is, ott is ugyanavval a ravaszsággal csalta tőrbe áldozatát s a két merénylet között mindössze az a külömbsóg, hogy Kóhn Mórt halálra sebezte késével a merénylő, mig a kétegyházai áldozat megmenekült ettől a szomorúan tragikus sorstól. A kétegyházai rablógyilkossági merénylet ügyében érdekes fordulat történt híradásunk nyomán. A csabai járás főszolgabirósága ugyanis tudomást szerezvén lapunk közleményéből a Kétegyházán történt rablógyilkossági merényletről s nyomban felhívta a kétegyházai elöljáróság figyelmét H á v e 1 Jenőre, egyfoglalkozásnólkülikereskedősegédre, akit Kóhn Mór meggyilkolásának idején szigorú felügyelet alá vettek. Hável ugyanis abban az időben sokat költekezett s ez az életmód gyanús volt a rendőrhatóság előtt, melynek közegei kinyomozták, hogy Hávelnek a gyilkosságot megelőző napokban nem volt pénze, csak a véres éjszaka után. A megfigyelés több hétig tartott s mert semmi positiv adat Hável Jenő bűnösségét illetőleg nem került a nyomozó-hatóság kezeibe, nem is lehetett ellene eljárni. A gyanú azonban — ugy látszik — nem szűnt meg teljesen s még fokozta ezt utóbb az a körülmény is, hogy Hável Jenőt nemrég eltoloncolták Békéscsabáról. Az eltoloncoltatás összeesett a kétegy. házai merénylet napjával s oka az volt, hogy Hável foglalkozás nélkül barangolt Békéscsaba külterületén. De azzal is vádolták ekkor az eltoloncolt kereskedősegédet, hogy megint olyan cselekedetet akart elkövetni, amely büntetőjogi következményekkel járt volna. Mindezek a körülmények azt a gyanút látszotttak igazolni, hogy a kétegyházai merénylőt Hávelben találja föl a rendőrség. A csabai főszolgabiróság megkeresése alapján Kótegyháza község csendőrsége ebben az irányban is kiterjesztette a nyomozatot, de a beszerzett adatok teljesen igazolták Hável Jenőt, aki egyébként alibit is tudott bizonyítani. Most nem maradt más fonál a nyomozó-közegek kezeiben, mint a merénylőt menekülni látott tanuknak a vallomása. Ezek szerint a merénylő fiatal, 20—22, évesnek látszó, zömök termetű legényember. A már felépült szatócsné is ilyen vallomást mondott tollba a merénylő szemólyleirására vonatkozóan s ez a személyleírás teljesen megegyezik azoknak a szemtanuknak vallomásával is, akik Kóhn Mór békéscsabai szatócsnak gyilkosát látták elmenekülnie. Több, mint valószínű ezekután, hogy a kétegyházai tettes ugyanaz az ember, aki Kóhn Mórt legyilkolta. „Békésmegyei Közlöny" táviratai, Brankovics patriárcha ha'álához. Karlócáról jelentik tegnapi kelettel, hogy a versed és a ludai szerb püspökök tegnap oda érkeztek s jelen lesznek Brankovics patriárcha holttestének bebalzsamozásánál. Péter szerb király küldte az első részvéttáviratot az elhunyt patriárcha hozzátartozóihoz. Brankovics végrendeletét szombaton bontják föl. A kvóta. A hivatalos lapnak mai száma közli a kvótaarányt megállapító királyi kéziratot. JEszerint Magyarország 33

3/«, az osztrák örökös tartományok pedig 66

4%«-ed arányban járulnak a közös költségek viseléséhez. Kondolleáló miniszterek. Törley József, az elhunyt pezsgőgyáros özvegyéhez tegnap Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter, továbbá Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter és Szterényi József államtitkár is részvéttáviratokat intéztek. Császár-találkozás. Vilmos német császár tegnap Bregenz-szigetre érkezett, hova a Stettinben állomásozó ezredet is berendelték. Hogy a német császár mikor és hol fog találkozni az orosz cárral, ma még nem tudják. De sejtik, hogy a találkozás augusztus első felében történik meg. A dánosi gyilkosok. A budapesti államrendőrség, eltérőleg a csendőröktől, köztudomás szerint az angyalföldi cigányok körében kereste a dánosi rablógyilkosokat. A cigányok közül különösen S z t o j k a Ferencre volt gyanúja, aki lóháton megszökött Angyalföldről. Sztojkát most Tahi-Tótfalun letartóztatták, de kiderült, hogy nem társa a gyilkosoknak. A letartóztatott gyilkosok előtt tegnap hirdette ki a vizsgálóbíró az előzetes letartóztatást elrendelő végzést. Pénteken kezdetüket veszik a tanúkihallgatások. UJDONSÁGO K. Békésmegye uj földesuráról. A megszerzett elönév. Okányi Schwartz Gyuláról, a dúsgazdag békésmegyei földesúrról, nemrégiben megirtuk, hogy a csabacsüdi nagykiterjedésű Königswarter-féle birtokot megvásárolta. Schwartz Gyula most, hogy megszerezte az okányi előnevet, érdekesen bontakozik ki az átlagembereknek sorából, amelylyel nem mindig tart lépést a szerencse s csak kevés kiválasztottat tüntet ki aranyakat érő 'figyelmével. Az uj földesúr — aki szintén e kevesek közé tartozik — megvásárolta a Szlávy-család okányi birtokát is. Ez a birtok évszázadok óta a nemesi születésű Szlávyak birtokában volt, akik mint jólelkű földesurak, de egyúttal mint túlzó antiszemiták voltak ismeretesek. A Szlávy-uradalom rengeteg kiterjedésű holdjait sohasem taposta izraelita saru, de még Okányba is csak dugva-lopva mert jönni egy-egy izraelita polgártársunk, nehogy értésére jusson Szlávynak a Mózest hivő ottartózkodása. Egy este az történt Okányban, hogy egy Schwartz nevü öreg zsidó tévedt a községbe. Okány lakói nyomban figyelmeztették az öreget, hogy jó lesz távoznia mielőbb, de a jövevény nem hederített a figyelmeztetésekre s egyáltalán ugy viselkedett, mint akinek jövője van Okányban. Szabadsága azonban nem sokáig tartott. Az emberek besúgták Szlávynak, hogy egy idegen nevü ember van a faluban, Szlávy pedig nyomban elfogatta Schwartzot s bezáratta — a disznóólba . . . Reggel már napfeljötte előtt kikergettette a községből. Azóta sok idő mult el. Nem emlékezett volna vissza senki erre az esetre, ha az ólba zárt Schwartznak fia nem szerezte volna meg az okányi nemesi fundust, sőt még az okányi előnevet is... Az uj földesúrról egyébként elismerőleg nyilatkoznak a békésmegyei bir tokán alkalmazott emberek. Jó szívű birtokos, aki szívesen gyógyítja a szociális sérelmeket, de aki mindig csak közvetve szeret érintkezni munkásaival. Schwartz Gyula gyakran ellátogat csabacsüdi birtokára s mi sem természetesebb, minthogy ilyenkor panaszokkal rohanják meg a munkások. Schwartz, hogy a zaklatástól megmeneküljön, ilyenkor mindig azt válaszolja munkásainak: — Én itt csak vendég vagyok. Beszéljenek az intézővel. Nemrég aztán újból ellátogatott csabacsüdi birtokára, hogy ellenőrizze az aratókat. Cséplés közben felnézett az etetőhöz, aki nem serénykedett eléggé. Rá is szólt várakozás nélkül, de az etető visszafelelt: — Maga itt csak vendég. Beszéljen az intézővel! . . Okányi Schwartz nem háborgatta, többé az etetőt, de azóta nem utasítja többé az intézőhöz munkásait se . . . — Időjárás. A* országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, északon és nyugaton zivatarokkal. — Epitik a csabai róm. kath. templomot. Lapunk mai számában olvasható az az árlejtési hirdetmény, melyet a csabai r. k. egyházközség uj templomának építése tárgyában a templomí'pitő-bizottság közzétett. Az a tény egy régóta vajúdó ügyet hozott a megoldás végső stádiumába. Ez egyházmegyei hatóság jóváhagyta a terveket s a munkák főösszegét 250.424 korona 55 fillérben irányozta elő. Az árlejtési hirdetményre augusztus 15-ikéig kell benyújtani a pályázatokat. Szeptember első felében már megkezdik a régi templom lebontását is. A csabai muzeum-egyesület elnökségének figyelmét fölhívjuk a bontási munkálatokra, mert alighanem sok olyan tárgyakat találnak e régi templom falaiban, melyek mű-értékkel bírhatnak. Egyben kéri az elnökség, hogy a még különlevő templomalap gyüjtőiveket, az illető ivtartók szíveskedjenek akár dr. P á n d y István világi elnökhöz, akár a plébániához beszolgáltatni. — Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága augusztus hó 17-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés összehívásának az a megkeresés szolgál alapul, amelyet Lovich Ödön dr., Gyula város polgármestere intézett az alispánhoz a benedeki földvétel tárgyában. Gyula városának ugyanis egy nagyobb kölcsönt kell fölvennie, hogy a még fennálló fizetési kötelességeinek eleget tehessen. A kölcsön felvételét elhatározta már a képviselőtestületi közgyűlés s ezt a határozatot a törvényhatósági bizottságnak kell jóváhagynia. A benedeki földvétel kölcsönügyén kivül még több tárgyat is előkészítenek erre a közgyűlésre. — Gyula város ügyeiből. Gyula város gazdasági és pénzügyi szakosztálya hétfőnjülést tartott, a város tulajdonát képező legelők és szántóföldek bérbeadása tárgyában. Az ülés megállapította a kiírandó árverési hirdetménynek feltételeit, amelyek nagyjában megegyeznek az előző évek feltételeivel. Uj pontja e feltételeknek csupán az, hogy az esetben, ha a város a bérletbe adott ingatlant a bérlet tartama alatt eladná, tartozik a bérlő a gazdasági óv végével miden kárpótlás nélkül a birtokot átadni a városnak. — Esküvő. Élb e 1 Gyula, a „Békésmegyei Közlöny" technikai alkalmazottja, augusztus 4-én esküszik örök hűséget K o c s a Ilonkának, Kocsa István polgártársunk leányának. Az esküvőt az evangélikus kistemplomban tartják meg. — Bepörölték a vármegyét. Ne essen kétségbe az olvasó. Ezúttal olyan követeléssel léptek föl Békésvármegyével szembán, amely követelésnek kiegyenlítése bizonyára nem fog pótadó-fölemelést okozni. Gyula városa ugyanis azt vitatja, hogy a vármegyétől 1 korona 49 fillért kell kapnia bizonyos megszolgált munkájáért. A vármegye tagadja ezt s mert igy a kérdés vitássá vált, de Gyula város rendezetlen pénzügyi viszonyainak sülyedő hajóját ezzel a pénzzel is ugy-ahogy menteni lehetne, egyszerűen pört indított a vármegye ellen. — Ebben a „monstre"-pörben