Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-04 / 52. szám

6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. julius 11. nek egy alapítványi helye van a csabai földmivesiskolában. Ez a hely a befeje­zett tanév alkalmával megüresedett s 1907. évi szeptember hó 1-óvel uj nö­vendék kerül abba. A gazdasági egye­sület felhivja most a pályázni kivánó gazdaifjakat, hogy az ingyenes hely el­nyerése végett folyamodványaikat a Bé­késvármegyei Gazdasági Egyesülethez legkésőbb augusztus hó 15-ig adják be. A folyamodványhoz mellékelendő ok­mányok a következők: Születési bizo­nyítvány arról, hogy a folyamodó a 17 élet évét betöltötte ; erkölcsi bizonyít­vány. elemi iskolai bizonyítvány s végül szülői beleegyezés. — Eljegyzések. Vas Dezső békés­csabai szállító mult vasárnap eljegyezte Tafler Jakab orosházai cirok- és seprőgyáros leányát: Ilonkát, Oros­házán. Kovács Bandi debreceni posta­tiszt eljegyezte Csabán A r a d y Dórikát. — A megyei közkórház kibővítése. A vármegyei kórházi bizottság hétfőn dél­után ülést tartott. Az ülésen Ambrus Sándor elnöklő alispánon kívül dr. Berkes Sándor, Foll man n János, Kiss István, dr. Z ö 1 d y Géza, dr. Z ö 1 d y János és Moldván János voltak jelen. Mindenek előtt a megyei közkórház kibővítésének kérdése fog­lalkoztatta a bizottságot. A miniszter ugy találta, hogy az előkészületek munkái még nem kifogástalanok s ezért a kibő­vítés terveit kiadta a bizottság az állam­építészeti hivatalnak, hogy véglegesen állapítsa meg a kibővítés kereteit. Érte­sülésünk szerint elhatározásba ment egyúttal, hogy a kibővítés céljaira meg­veszik a Balogh-féle házat is. Ezután a vidéki kórházak megszemlélésére kikül­dött bizottság — amelynek dr. Berkes Sándor, dr. Zöldy János, dr. Kacz­v i n s z k y és dr. K ú n Pál voltak a tagjai — terjesztette elő észleleteit és tapasztalatait, melyeket tudomásul vet­tek a megjelent tagok. A csabai kór­ház segédorvosi állására beérkezett egy pályázatot leküldték a csabai közegész­ségügyi bizottságnak, amelynek véle­ménye alapján történik meg majd a kinevezés. — Törvényhatósági átirat Békésvár­megyéhez. Hogy a kivándorlásba mi hajtja a föld népét, már évek óta talál­gatják a törvényhatóságok és egyre küldik a kormánynak a kivándorlás korlátozását sürgető feliratokat, A nép pedig csak vándorol s itt hagyja a nyomorúságot. Most Győrvármegye a kivándorlás csökkentése érdekében arra hivja föl B é k é s v á r m e g y é t, hogy intézzen a kormányhoz feliratot és sürgesse a földművelő nép közter­heinek apasztását. Mert ha nem kell a keserű munka gyümölcsének magas hányádát a közterhekre fizetni, akkor néni megy majd a nép sem az uj-vílág szabad földjére — szerencsétlenséget próbálni. — Egy nőegylet közgyűlése. A gyulai nőegylet vasárnap tartotta meg ez évi rendes közgyűlését az árvaház nagy­termében. Ez 1906. évi közgyűlés jegyző­könyvének hitelesítése után a pénztári számadás következett, mely szerint az eddigi összes bevétel 24.483 \ koronát, a mult évi kiadás pedig 2920 koronát tesz ki. Az 1906. évi jelentésből kiadjuk a következő részletet: a nőegylet két választmányi ülést és egy közgyűlést tartott. Hoff man Mihályné pénztáros ki e tisztséget 10 év óta nagy buzga­lommal töltötte be lemondott s helyébe Székely Lajosnét választották meg. Az egylet más gyűlései és értekezletei a szegények gyámolitására vonatkoz­tak. Elköltözés, vagy lemondás folytán az egylet tagjainak létszáma 11-el' fo­gyott, de ez év folyamán 18 uj taggal szaporodott. A taglétszám ezidőszerint összesen 304. — Tiz éves találkozó Szarvason. A régi diákemlékeknek képeit elevenítették föl azok a férfiak, akik hétfőn összegyűltek a szarvasi Erzsébet-ligetben, iskolai vég­zettségüknek tizedik évfordulóján. A meg­jelent iskolatársak között ott láttuk S z e­b e r é n y i Tibort, T y e h 1 á r Endrét, Bán Zoltánt, dr. B a d i c s Eleket, dr. Nagy Bélát, dr. B 1 a u t n e r Edét. dr. Bánhegyi Pétert, F r a s k ó Kálmánt, P é 1 i Istvánt, B e n k ő Istvánt, dr. Nagy Istvánt és T r o p p a Mihályt. Az egykori osztálytársak délben ban­kettre gyűltek össze. A bankett mind­végig kedélyes hangulatbán folyt le s befejeztével abban állapodtak meg a résztvevők, hogy tiz év elmultával megint találkozni fognak. — A szeghalmi csendörörs. Amint ezt már mi is többször megemlítettük, Szeg­halom község csendőrörsének lovasitá­sát rendelte el a miniszter. A csendőr­örs lovasitásával azonban nagyobb épü­letre van szükség. A kibérlendő épület tárgyában Ambrus alispán megkereste a főszolgabírót, hogy az Örs lovasitásá­nak idejére megfelelő épületet kerestes­sen s arról részletes jelentést tegyen neki. — C s á n k y Jenő főszolgabíró most azzal válaszol, hogy a község­ben két megfelelő épület volna : a fő jegyzői lakás, vagy Zsák Jakab telke. Mindkettőért 1000—1000 korona évi bért kellene fizetni. — Szabályrendelet-módosítások Gyulán. Megemlékeztünk már arról a nagyarányú aktióról, mely Gyula városában a finan­ciális helyzet teljes javítása cé jából meg­indult. A szakosztályok értekezlete min denekelőtt a szabályrendeletek módosí­tását látta szükségesnek s zz erre vonat­kozó tanácskozások már a legközelebbi napokban kezdetüket is veszik. A mó­dosításoknál legkivált a szervezési sza­bályrendeletre s különösen az adóhiva­tali állások reorganizálására fordítanak majd gondot. A tanácskozásokat dr. B u c s k ó Koriolán fogja vezetni s a nagy munkával szeptember hóig bizo­nyára elkészülnek. — Szabadságolt békésmegyei katonák. Az ország sajtójában mi irtuk meg illetékes helyről nyert információnk alapján, hogy a honvédelmi miniszter rendelete következtében azokat a kato­nákat, akik odahaza földmiveléssel fog­lalkoznak, az aratás tartamára szabad­ságolni fogják. A szabadságolás Békés­megyében hétfőn történt meg s ugy a gyulai honvéd-, mint a csabai közös­ezredből sok földmivesmunkást enged­tek haza. Az aratás tartama alatt a hely­őrségi szolgálatot összevont századók fogják teljesíteni. — Ev. ref. tanítók gyűlése. A békés­bánáti ev. ref. egyházmegyei tanító-egye­sület ma d. e. 9 órakor tartja Körösla­dányban, a Polgári Olvasókör díszter­mében évi közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés az egyesület évi működéséről. 8. A tiszántúli egyházkerület tanterve miként volna módosítandó az állami iskolai uj tantervhez ? Előadó Császár Péter hódmezővásárhelyi tanító. 4. A beteg tanítók helyettesítése a ref. isko­lákban. Előadó: Zöld Zoltán végvári tanító. 5. Pénztári jelentés. 6. Határozat­hozatal az egyesület továbbmüködége tárgyában. 7. Indítványok. Az elszámolás és közebéd rendezése végett kéretnek a gyűlésre jövő kartársak ebbeli szándé­kukat junius 30-ig Baksay Sándor körös­ladányi kartárssal tudatni. — Uj szövőgépek Békéscsabán. Ebben a szociálista jelszóktól izzó világban szívesen veszünk tudomást olyan kor­mánycselekedetekről, melyek a nép ja­vának előmozdítását célozzák s azt bi­zonyítják be, hogy azok, akiket nép­nyuzóknak kiáltanak ki a népgyűlése­ken szavaló, henye antikrisztusok, többet tesznek a népért egyenként, mint ők — együttvéve. A legyalázott és megrágal­mazott kormány tegnap is négy békés­csabai asszonynak adott szövőgépet. Ezek az asszonyok: B a r t h a Sándorné, Dobi Sára, Sütő Irma és Juhos Istvánné. — Diák-önképzőkör Gyomán. Folyó hó elsején alakult meg a gyomai diákegye­sülés-önképzőköre, hogy továbbszolgálja az önképzés munkájának érdekeit. A vidék ez egyetlen diák-önképzőkörének működése elé nagy várakozással nézünk, mert az alakuló gyűlés is rendkívül nagy érdeklődés és látogatottság mellett folyt le. Ez alkalommal gondoskodtak a gyo­mai illetőségű diákok a tisztikar meg­választáról is. Elnök lett L a u t n e r Gyula, titkár; Szabó József, pénz­táros : Wagner József, jegyzők: Szi­lágyi István és M o 1 n á r L , ellenőr pedig 111 é s y Zoltán. — A tótkomló-i patika-jog. Várme­gyénk közigazgatási bizottsága a „Szent lélekhez" címzett tótkomlósi patikának jogát öt pályázó közül G é c s Kálmán László okleveles gyógyszerésznek adta. — Ezt a határozatot Barna Mór, az egyik pályázó megfelebbezte a belügy­miniszterhez, aki áz alispánhoz tegnap érkezett leiratában arról értesiti a vár­megyét, hogy a felebbezés elutasításával hozzájárult a közigazgatási bizottságnak határozatához. — Ami nem igaz . . . Békésmegyéből sok szarvas hazugság szokott országos körútra indulni. Ez történt az elmúlt hetekben is, amikor azt kolportálták a nagyváradi és budapesti újságok, hogy a csabai paraszt-párt szeptemberben le­mondásra kényszeríti képviselőjét: dr. Pető Sándort Ezzel a hírrel Áchim L. András ültette föl egyik közel álló emberét, aki megírta e dolgot az újsá­goknak. Mi fenntartással adtunk hirt erről a különben is jelentéktelen s csak Áchim L. András hiúságát legyezgető esetről. Ma aztán megérkezett a cáfolat is. A csabai volt parasztpártnak egyik számottevő tagja kijelentette előttünk, | hogy a pártnak esze-ágában sincs Pető ellen aktióba lépni. Ha ez a terv tény­],eg fölvettetett valahol, ugy ez csak Áchim L. András jámbor óhajtását ké­pezheti, s ezzel az óhajjal a párt nem azonosítja magát. Ez a valóság ebből is nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire értékelhetjük a békéscsabai gazdátlan híreket .. . — Vásári krónika. Vasárnap fejező­dött be Békéscsabán a Péter és Pál napi országos vásár. A rendőrségnek ezúttal is épp annyi dolga akadt, mint az előző vásárokon. Martincsek András mézeskalácsos házába — amíg Martin­csek a vásáron volt - ismeretlen tet­tesek betörtek és 500 koronáját ellop­ták. — Seben János gazdálkodót egy vásáros kicsalta a tanyák közé. Útköz­ben eléjük toppant egy idegen s azt mondta, hogy ők lopták el a pénztár­cáját. Seben tiltakozott a gyanúsítás ellen s megmutatta a saját tárcáját is, amit az ismeretlenek kikaptak a kezé­ből és elmenekültek. Seben följelenté­sére az egyik tettest: Horváth István pestmegyei csavargó személyében le is tartóztatták. A pénz azonban nem ke­rült meg. — K o s z t a Terendi gazdál­kodó Dézna (Aradmegye) felé tartott a vásár után. Útközben fölkérezkedett szekerére Vesze Tódor és 6 társa, akik Gyuláu meglopták Koszta Terendit. A károsult gazda bepanaszolta társait, ki­ket a rendőrség letartóztatott s átadta őket a vizsgálóbiróságnak. — Névmagyarosítások. R e z n i k Ar­nold orosházai lakos „Révai u-ra, H e­g y e c z János tótkomlósi lakos „Vajdá"­ra, Kása Bálint öcsödi lakos „K a 1­m á r"-ra változtatta meg családi nevét belügyminiszteri engedélylyel, — Egy csabai szerkesztő, Mátyás ki­rály és a krumpli . : . Voltaképpen azt kellett volna cimül adnunk, hogy : „Bölcsek - a csabai Próféta-vendéglő­ben . . ." Mert ott történt ez a jóizü história. Tegnapelőtt délután ugyanis egy bohém kedélyéről híres asztaltársa­ság időzött a „Prófétában". Mulatozás alatt arra vetődött a békéscsabai szo­cialisták néhai lapjának szerkesztője, aki, hogy mag is képzettségéről tanúbizony­sággal szolgáljon, veszettül dobálózni kezdett az évszámokkal és az azokhoz fűzött történelmi eseményekkel. A kérdésnek politikai tendenciája volt, mert összehasonlítgatta a Kristoffy­kormányt a nép érdekeit pártoló régi fejedelmek korszakával. Persze dicsére­teket kiváltó és elismerő módon. Egy darabig simán ment a dolog, de később megsokalta az asztaltársaság az évszámokkal bevezetett hadjáratot s yégre is feszengeni kezdtek székükön. Egyszer aztán megszólalt a társaságnak egyik tagja, aki bár ácsmester, de tu­dás és vigkedély dolgában sok „akadé­mikusán képzett" szociálista szerkesz­tőn túltesz': — Mondja csak, kedves szerkesztő úr, honnan szerezte ezt a nagy tudást ? — Hát a könyvekből! válaszolt a kérdezett. — Nos, ha már ilyen okos, meg tudná nekem mondani, hogy Mátyás király szerette-e a krumplit? A szerkesztő jóizüen felkacagott : — Hát persze, hogy szerette ! Hi­szen még kapált is krumpli földet! ? — Ezt én nem tanultam az iskolá­ban ! fontoskodott a derék iparos. — No, ha nem tanulta, megtanul­hatja most tőlem, mert én nemcsak azok­ból a ^könyvekből szereztem a tudást, melyeket az iskolában elém tettek ! kér­kedett a szocialista szerkesztő Ekkor aztán lecsapott a villám Ipa­ros-polgártársunk lesújtó pillantással mérte végig az „akadémikusan képzett" szerkesztőt: — Hát maga is tanulja meg kedves barátom, hogy Mátyás király korában nem ismertük még .a krumplit. Mátyás 1490-ben halt meg s Amerikát 1492-ben fedezték föl. A krumpli pedig amerikai vetemény, amelyet az Újvilág felfedezése után hoztak be Európába . . . Az „akadémikusan képzett" szer­kesztő nyomban fizetett sbucsu nélkül távozott a „Prófétából" . . . — Eljárás egy helyi csoport ellen. A gyulai épitő-munkások helyi csoportja é'len vizsgálatot rendelt el a hatóság. Ennek a helyi csoportnak tagjai hallatla­nul terrorizálták és fenyegették azokat a munkásokat, akik nem sorakoztak a világot megváltó vörös lobogó alá. Vé­gül az üldözöttek megsokalták ezt az eljárást s jelentést tettek a hatóságnál De jelentést tettek a pénzkezelés körül észlelt szabálytalanságok ellen is. Érte­sülésünk szerint a hatóság ezt a helyi csoportot is fel fogja oszlatni. — Hogy utazzanak a vármegyei tiszt­viselők? Békésvármegyében még most is megfigyelték egyes tulboldog „ember­barátok", hogy tisztviselőink másod­osztályban utaznak kiküldetéseik alkal­mával. Egy konkrét esetből kifolyólag most arról értesiti a miniszter Ambrus alispánt, hogy a vármegyei tisztviselők a VIII ik rangfokozatig I-ső kocsiosz­tályban, a VIIIr-IX-ik íangfokozatig a II. osztályban, mig az altisztek és szol­gák a Ili-ik osztályban utazhatnak. ' — Mit igyunk? Az orvostudomány tanítja, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vízre van italul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bevett ételek higitószeréül. E nélkül ugyanis a szervezet a megemész­tett táplálékokat hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a táplálé­kokkal a gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csirája is bejut, fontos, hogy italul olyan viz használtassék, mely baktériummentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a táplálékokkal bevett bakté­riumokat a gyomornak megölni segítse s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa. Be van igazolva, hogy ilyen célokra a mohai Ágnes víz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktériummentes. Másod­szor, minthogy szénsavat tartalmaz, a baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkal­masan izgatja, egyrészt étvágyat csinál­másrészt bőséges elválasztását okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik. Ház­tartások számára nagy üvegekben a mohai Ágnes-forrás különösen olcsón kapható. — Köszönetnyilvánítás. A Magyaror­szági Famunkások Szövetségének békés­csabai szakcsoportjának vigalmi bizott­sága által mult junius hó 22-én, saját könyvtára javára rendezett nyári tánez­mulatságán a következők fizettek felül: Reisz Miksa 10 K, Havran Lajos 3 K, Győrfi Imre 2 K, Betyár György 2 K, Hannig János 1 K 20 fillér, Kovács Mi­hály 1 K 20 fillér, Torányi László 1 K, Bócsik András 1 K, Antal János 60 fil­lér, Látos József 60 fillér, Marék Pál 40 fillér, Simon Béla 40 fillér. A mely­ért ez uton mond köszönetet a vigalmi­bizottság. — Gépészek és kazánfűtők figyelmébe. A gőzgépkezelők és kazánfűtők vizsgáló bizottsága julius hó 14-én Aradon képe­sítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felszerelt kérvényeiket a m kir, ipirfelügyelőséghez Arad, Tököly-tér 6. B. szám I. emelet nyújtsák be, x Tüdőbetegek megmentője a törvé­nyesen védett „Sylol". E csodás hatású, kellemes izü gyógyszer megszünteti a kö­högést, bámulatos seredménynyel használta­tik mindennemű tüdöbántalmak, hurut, el­nyálkásodás és influenza llen; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapitja. Ára egy üvegnek utasítással együtt '2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad és B, é t h y Béla gyógyszertárában a „Sas"-hoz Békéscsabán, A szentandrási krónikából. Közli ; Zlüiszky István. I. Nemrégiben Szentandráson járván, a községházánál egy érdekes és majd 200 évre visszaemlékeztető nagy köny­vet mutatott Péteri József jegyző s figyelmeztetett, hogy abban sok érdé* kes dolog található Szentandrás múltját illetőleg. Azonnal felkértem Hajas főjegyző urat, hogy a könyvet rövid időre ide­adni szíveskedjék s reverzális mellett át is vettem és áttanulmányozva, ugy találtam, hogy sok érdekes följegyzései megérdemlik, hogy legalább röviden ismertessem közérdekű részeit. érdekes már az is, hogy a bírákat, elöljárókat, mindkét felekezet lelkészeit és kántorait 1737-től pontosan feljegyzi. Bár minden községnek lettek volna oly derék jegyzői a mult századokban, akik ily krónikát vezettek volna, sok érdekes dologról lehetne ezeknek nyo­mán az utódoknak őseik viselt dolgai­ról tudomást szerezni; mert hiszen a história nem terjed és terjedhet ki minden község apró-cseprő ügyeire, melyek pedig igen érdekesek és tanul­ságosak lehetnek. Fogadják kérem szívesen kivonatos közléseimet, melyből azt is láthatják, hogy bizony őseink sem éltek paradi­csomi életet, mert hát akkor is több volt a baj, mint a vaj! Jó idők, rossz idők csak ugy válta­koztak, mint a mi időnkben. Miután a község fekvését alaposan körülírja, így szól a krónika: ,-,Első eredete Szt.-Andrásnak, a bi­zonyító tanúságoknak fogyatkozása mi­att, homályos és bizonytalan. A Nemes Vármegyének leveles tárában találtam egy XVÍ-ik századnak elején íródott laj­stromra, melyen a többi megyei hely­ségek között olvastatik K.-Szt.-András is, amely nyilvánvaló tanúsága annak, hogy K ö r ö s-S zt. András már a XVI-ik században lakóhelye volt a Magyar Nemzetnek, valamint annak is, hogy ezen itten lakó első

Next

/
Oldalképek
Tartalom