Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-18 / 56. szám

5 — A viz, mint a gyomor- és bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Marienbadban gyógyulást kereső gyomorbetegek legnagyobb kontigensót magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsíros ételek emésztését gátolja. A táplálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrányait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a viznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékokat az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, hogy e célra a mohai Ágnesforrás a legelső sorban felel meg, mert nemcsak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus viz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes izü borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be. Tarkaságok. A katonavárosi gyógyszerész és a tátralomnici csúcs. Az Iglófüreden nyaraló Zsitvay Leó, a tudásáról és erélyéről országosan ismert fővárosi törvényszéki elnök ; sőt maga Oünther igazságügy miniszter is egy egész sereg táblabiróval, meglepetve olvasták a „Békésmegyei Közlöny" legutóbbi számának azon híradását, hogy micsoda brávóskodások mennek végbe Békéscsaba közbiztonsági életében. Természetes, hogy S ü d y István, a csabai katonavarosi és az újonnan engedélyezett gyógyszertáraktól „agyonsanyargatott" patikus, ugyancsak védte pátriáját s csak azt tartotta disznóságnak az előkelő társaság előtt, hogy éppen Csabán annyi patikát engedélyeztek. — Ez nem a nemzeti kormány bűne, — mondotta a nemcsak diszes, de jogtudós-társaság, — hanem a Tisza-kormányé. A csabai katonavárosi patikus, ki még álmában is használja Göre Gábor biró ur szavajárását, most is elragadtatta magát, mert félt, hogyha most is elhallgatja az igazságot, nemcsak szivét, de fejét is nyomni fogja a bú s mint telivér bihari, visszariposztozott: — No már engedelmet kérek, hive vagyok a nemzeti állam mielőbbi kiépítésének, de Tisza István self made mann polittkailaS is. Erre aztán felhangzott a közismert megjegyzés: pont Ámde a katonavárosi patikus tudvalevőleg nemcsak a politikailag és személyileg javított pemetecukorkak gyártásában és az egyedül álló gyógyerejü Menthin-cseppek kérdésében kitartó s igy a patikáról rátért a lomnici lóversenyekre. Nem azért, mintha a szenvedélyek rabja lenne, hanem mert még nem látta a lomnici csúcsot és a für dőhelyet. Tehát társaskirándulás összeverbuválásához fogott. Csak később sült ki a turpisága. Azért akarta a kirándulást, mertaseniorversenyben Tisza Istvánnak is résztkellett volna vennie. Akár elsőnek, akár utolsónak érkezett volna be a volt erélyes miniszterelnök, S ü djy ugyancsak éljenezte volna druszáját. A nagy verbuválásnak meg volt az eredménye, s egy résztvevő jelentkezett is. Kora reggel, szép verőfényben útnak indult a kéttagú társaság. Alig ültek a vonatra, ködös lett Poprád-Felka felől a hatalmas fensík, nemsokára pedig megeredt az ólmos, hideg eső s mire Lomnicra értek, decemberi hidegben szálltak ki a meleg kupéból. — Ilyen az én szerencsém, — következett aztán Göre mondása. Lomnicon vagyok, nem látom a magas Tátrát a ködtől s ráadásul még Tisza István sem futtat. Ezzel fordult egyet, szaladt a vasúti pénztárhoz, megváltotta a vasúti jegyet Iglóra és nyolc perc múlva visszaindult. Este persze az asztaltársaság kitörő örömmel fogadta a jókedvű patikust s a duzzadt erszényre gondolt, a lóversenyen nyert hataimas összeg folytán. Nagy hahotát keltett azonban, mikor Südy leadta élményeit. — Alaposan megáztam, elrontottam a gyomromat is. A fejem szinte fáj és — amit Iglófüreden nem éreztem.— elköltöttem egy csomó pénzt. Voltam LomniI con, de nem láttam csak a vasúti in' dulóházat, a lóversenyből pedig a kori Iátokat és a tribünt. Most aztán nem szabada katonavárosi patikustól kérdezni: — Szép-e Lomnic és hogyan érkezett be Tisza István? Ezt különben a? otthonmaradtak figyelmébe ajánlja : A szentandrási krónikából. Közli; Zlinszky István. IV. 1831 Tiz esztendőre katonáknak statuáltattak tizenketten, kiket névszerint sorol fel a krónika. Ezek után következik a kolerajárvány leirása s gyógyítása, melyet érdekesnek tartok szó szerint közölni: „Kolera, vagyis epe-mirigy, epehideglelés, epe-kórság; oly veszedelmes és rettentő nyavalya, mely meghűlés által kezdődik, hányással, 'hasmenéssel folytatódik s görcsökkel végződik, de oly hirtelenséggel, hogy ha valakit a kolera meglepett ós ha melegítés vagy megizzasztás által hirtelen nem orvosoitatott, 24 óra alatt, vagy hamarább is véget vetett az ember életének,Ez a veszedelmes kolera napkeletről, Ázsiából jött be még az 1830-ik esztendőben Oroszországba és ezt a nagy országot tovább egy esztendő lefolyása alatt rontotta, pusztította ; sok százezer ember lett áldozatává anélkül, hogy az oroszországi orvosok és doktorok a valóságos gyógyítási módot feltalálhatták volna. E rettenetes nyavalya bejött 1830-ban nagy Lengyelországba is, innét 1831-ik esztendő február havában Galíciába s innét május elején Magyarország határszóleire, ahonnét már junius 24-én Szolnokba, T. N. Heves vármegyébe. Julius 2-án kiütött a kolera Szarvas mezővárosban, augusztus 7-én Szt.-Andráson s dühöngött egész szép tember* 20-ik napjáig. Utóbb kiütött országszerte mindenütt és országunkban e veszedelmes nyavalya által elhalt legalább 200.000 embertársunk; nevezetesen Szt -Andráson ezek haltak meg névszerinti . . . (s itt név, kor és vallás szerint felsorolja az elhunyt 200 lakost, akiknek legnagyobb része a kolera-temetőben temettetett el, minden egyházi szertartás nélkül.) Felsőbb kegyes királyi rendelet szerint mindnyájának a Harcsás-zugba, mint kolera-temetőbe kelletett volna eltemettetődniök, de minthogy a nép e rendelettől nagyon megijedt ós elrémült, annyival is inkább, mert az ily szerencsétlen halottak minden papi és religiós szertartás s harangszó nélkül vitettek ki és minden kiséret nélkül temettettek el, tehát az orvos-doktor urak a megrémült nép megnyugtatására azt a különbséget tették, hogy amely szegény beteg nagy hasmenésbe s iszonyú görcsökbe hált meg, azt kolerái módon a Harcsás-zugba temették el, akik pedig nem hasmenésbe s nem görcsök között haltak meg, vagy akiknek az atyafiai ezen körülményeket elbírták tagadni, eltudták titkolni, ezek rendes szokás szerint, harangszóval s rendes szertartással a temetőben temettettek el. Ámbár a józan ész jól láthatta, hogy mindnyájan a valóságos kolerában haltak meg. Továbbá minden házhoz strázsa állíttatott fel, ahonnét ha valaki kihalt, az ily szerencsétlen ház husz napig el volt zárva. Sőt még az egész határunk is körül volt zárva strázsákkal. Szt -András a hat hét alatt hetenként 270 strázsát állított ki, minden jutalom nélkül, ámbátor némely uradalom ezeket pénzzel fizette, a szarvasi msgos uraság pedig a strázsás napszámokat robotba számította be." A kolera gyógyítására nézve hoszszas leírást közöl a krónika, melynek szószerinti közlését, érdekessége miatt jónak látom : „Az orvoslás módja. Igen is veszedelmes állapotra jutván szegény helységünk, elegendő hálát nem adhatok a Mindenhatónak, hogy e mostani rémitő nyavalyának orvoslását, próbatótelem által, azonnal eltaláltam. Minél veszedelmesebb ez a nyavalya, annál könynyebb a gyógyítása. Amint sietteti a halált orvoslás nélkül, oly hamar feléleszti a beteget orvoslás által. Amint bizonyos orvoslás nélkül a halála annak, akit súlyosan meglep e nyavalya, épp ugy bizonyosnak tapasztalom — mint kétszer kettő négy — hogy egy sem hal meg, csak csekély orvoslásommal éljen; hanem conditio sine qua non, a betegnek békességes tűrése és a mellette levők gondozása ne táguljon. Miután már hárman igen szembetűnőképpen hirtelen meghaltak ós a járásbeli szolgabíró ur a Tisza elzárásáért ide jővén, megmagyarázta a veszedelmes nyavalyát, azonnal gondolóra vettem a három első halottnak betegségjelenségeit. Minthogy a nyavalya hirtelen hidegít, amint két ember ismét a kolera jelenségei között rosszul lett, gondolván, hogy orvoslás nélkül úgyis meg kell halniok s ha nem használok, de nem is ártok, próbaképpen ezeket melegittetni kezdtem; lefektettem ágyba a be tegeket, jól betakartattam, beköttettem melegítő kötéssel, meleg italt adattam nekik, a vizet pedig tilalmaztam. Oly szerencsés volt Isten kegyelméből ezen próbatételem, hogy mindkét emberem (azzal jártam jól, hogy mind a kettő szófogadó volt) csakhamar lábra állott." TORVENYKEZES. § Elitélt csabai lókötök. Az elmúlt nyár óta rendkívül gyakori időközökben ismétlődött meg vármegyénk területén a lólopás. Hol itt, hol ott történt, hogy máról holnapra virradó éjjel egyszerre husz lovat is elloptak egy-egy nagyobb uradalomból, anélkül, hogy a tettesek kézrekerültek volna. A derék ismeretlen vitézek — ez évi május hóban már Kocziszky Mihály tanyáját látogatták meg s a legszebb két lovát és két csikót ellopták onnan. Kocziszky jelentést tett esetéről a rendőrségnek, de hiába való volt minden nyomozás. A tettesek nem kerültek kézre. Ekkortájt történt, hogy Nagyszalontán lóvásárt tartottak s mikor a vásári csendőrörs egv lovat tartogató parasztlegény felé közeledett, az hirtelen kereket oldott s elmenekült. Néhány nappal ez eset előtt érkezett meg Nagyszalontára a csabai rendőrség távirati jelentése, amelyben a lótolvajlás tetteseit kinyomozni és letartóztatni kérik. — E táviratra való visszaemlékezéssel gyanús volt a csendőrök előtt a lovat áruló paraszt elmenekülése s ezért rögtön Csabára táviratoztak, ahonnan két csendőrt küldtek Nagyszalontára. A kiküldött csendőrök aztán felismerték a gazdátlan lóban Kocziszky Mihály állatát. Eddig rendben lett volna a dolog, de a tetteseket mégsem találták sehoi. Ekkor az a gondolata támadt az egyik csendőrnek, hogy a lóval vezettessék magukat a tetteshez. Befogták tehát az állatot s szabadjára eresztették. A ló egy oroszi tanya előtt állott meg, ahol útbaigazítást kaptak a csendőrök, hogy gazdája egy vésztői ember. Vésztőn tovább nyomoztak a csendőrök s hamarjában kézrykeritették a tetteseket Szilágyi János, Lázár Imre és Kapás Károly személyében. A lókötök felett hétfőn ült törvényt a gyulai bíróság s mert mindannyian büntetett előéletűek már, Szilágyi Jánost 4 évi fegyházra, Lázár Imrét 2 évi börtönre, Kapás Károlyt pedig 2 heti fogházra itélte el. KOZGA.ZDA.SAG. ítry XKOS^ Gabona árak. Békéscsaba, julius 17. Az ország különböző vidékeiről érkezett kedvezőtlen terméseredmények ma 15-tel magasabbra szöktették a budapesti gabonatőzsdét. Ez az irányzat tartósnak tekinthető s csak az aratási munkák teljes befejezése után várható változás. Békéscsaba hetipiacán kevés volt tegnap a kínálat és épp ily kevés a kereslet is. Ezt a kedvezőtlen körülményt az okozza, hogy most mindenki az aratás munkálataival foglalkozik. A csabai gabonaárak igy váltakoztak a tegnapi hetipiacon : I. rendű búza 21-40—21 60 II. „ „ 18-40-19-20 Morzsolt tengeri . . . 11- 11-— Budapest, julius 6. A bpesti gabona tőzsde irányzata tartott; ápr. buza 22-90 tengeri 11-98. Hirdetmény. Alulirt tkvi hatóság részérói közhírré tétetik hogy az Országos Közpoiiti Hitelszövetkezetnek Kisfaludi Károly és neje, Horák Adél elleni 720 korona és járulékaiból. Oláh Benjáminnak 420 korona és járulékaiból és Wudruann Ádámnak 37 korona é? járulékaiból álló követelése kielégítése végett a/. endrődi 423 sz. tjkvben A -(- 1 sorszám, 472 - d hrszám, 402 népsorszám alatt felvett Kisfaludi Károly ée neje, Horák Adél nevén álló 233 négyszögöl ház és udvar 2000 kor. becsárban nyilvános árverésen eladatni rendeltetvén, arra határidőül 1907 évi augusztus hó 19-ik napjának d. e. 9 órája Endrőd községházához kitűzetett, mely határnapon az érintett ingatlan becsáron alul is eladatik. Kikiáltási ár a bocsár, bánatpénz a becsár 10°/«-a, a vételár '/

s-ad része az árverés napjától számított 15 nap alatt, a második l/8"

ada ugyana on naptól számított 30 nap alatt és a harmadik *

8-ad része, amelybe a bánatpénz is betudatik, 45 nap alatt fizetendő 5% kamatokkal. Vevő az ingatlannak az árverési naptól számított 15 nap múlva lép birtokába, amennyiben ez id5 alatt előterjesztés vagy utóajánlat nem tétetnék. A többi feltótelek alulirt tkvi hatóságnál a hivatalos órák alatt és Csaba községházánál megtekinthetők. Békéscsabán, 1907 május 24. Kiss, kir. jbiró si liÉtnv. Békéscsaba nagyközség alulírott elöljárói részéről közhírré tétetik, hogy a a folyó évi szeptember hó 29-től 3 egymásután követkzző évre, tehát 1910 szeptember 29-ig zárt Írásbeli versenytárgyalás útján bérbe kiadatik. A vendéglő áll körülkerített nyári helyiségből, egy nagy vendéglői épületből s minden szükséges mellékhelyiségekből, ezenkivül az újonnan épült táncterem s mellékhelyiségeiből. Mindenütt a villamos világítás van bevezetve, mely bevezetés költségeinek 10% -át, 150 koronát bérlő évről-évre törleszteni tartozik a bérösszegen felül ; a csillárok, izzókról stb. bérlő gondoskodik. A vendéglő belső rendben és tisztán tartása bérlő kötelessége, a külső takarítás és természetes kopás rendbehozatala a község kötelessége. Bérösszeg évnegyedenként egyenlő részletben esedékes. Bérbevétellel s saerződéssel járó öszszes költségek bérlőt terhelik. A zárt Írásbeli s 1 koronás bélyegü ajánlatok az elöljárósághoz címezve, a folyó év és hó 31-én, délután 5 óráig az iktató hivatalba annyival is inkább beadandók, mert később érkező ajánlat nem fog figyelembe vétetni. Tartozik ajánlattevő előzőleg 300 koronát, mint ovadékot a pénztárban készpénz, vagy ovadékképes papírokban mindhárom esztendőre szólólag letenni s az erről szóló nyugtát ajánlatához csatolni. Az ajánlatok feledt a képviselőtestületi közgyűlés határoz, mely szabad elhatározását minden irányban fenntartja. A kötendő szerződéi feltételei közé a kerti bizottság feltételei is tel fognak vétetni. Bővebb felvilágosítást nyújt a község gazdasági intézőj e. Békéscsaba, 1907 július 15. Elöljárók : Korosy László, főjegyző. Áchim Tamás, biró. Pályázati hirdetmény. Békés községben elhalálozás folytán üresedésbe jött, évi 800 korona fizetéssel javadalmazott községi írnoki állásra pályázatot hirdetek. ' Felhívom pályázókat, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényeiket f. évi július 30-ig annál inkább nyújtsák be, mert a később érkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás Békés községénél, 1907 július 31-én, délelőtt 9 órakor fog megejtetni. Békés. 1907. július 13. Popovics Szilveszter, főszolgabiró. MIT I6YUMK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyitani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emesztesi zavarok állanak be. forrást, ha máj ajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz: din szénsavtártalmínil fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemik ellen, hanem a benne foglalt gyógysoknal fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszeevi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, akik közonseges ivóvíz helyett a bakterinmmentes mohai Ágnes-vízzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára masfelliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen színsavvil telitett víznél, s5t a szóJaviznél is olcsóbb; hog/ az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember ls könnyen megszerezhasse. nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leiáásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Déosey József úrnál Békéscsaba. KedVelt bortfiz!