Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-12-01 / 95. szám

BéKéscsaba, 1907. dec. 1. zül mindössze 17 nem vállalkozna a pénztári tagok gyógykezelésére. De elvégre kényszeríteni nem lehet senkit, hogy erejét meghaladó munkára vállalkozzék. Annak úgyis c-ak a beteg vallaná kárát. A 63 orvos közt pedig ott van a megye 7 járásorvosa közül 5, továbbá a megyebei i községi orvosok kivétel nélkül ós az összes volt pénztári orvosok és számos magánorvos. Tehát nem ugy áll a dolog, hogy „fényes exisztenciát akarunk biztosítani a kevés jövedelemmel biró kartársaknak", miként cikkiró félremagyarázza Hisz könnyen megtörténhet, hogy épp a kevesebb jövedelmű orvosoknál fog kevesebb tag jelentkezni. Hogy a szabadorvosválasztás nem absolut — azaz bizonyos határig korlátolt — az természetes. Mert nem is képzelhető el az, hogy egy orvos emberfölötti munkát végezhessen olyképp, hogy 1200 tagot is elvállaljon, amidőn ezek rendes, pontos, lelkiismeretes ellátása — még egyébirányu hivatásos elfoglaltsága mellett - fizikai lehetetlen ség. Azért az orvos és a beteg érdeke egyaránt szemünk előtt lebegett — ugy az orvosok, mint a tagok iránti méltányos intencióval — midőn az egy orvosnál jelentkező tagok maximális számát 400-ban állapítottuk meg. Ezekből a tényekből, azt hiszem, világosan kitűnik a titkár ur homályos, a szabad-orvosválasztás ideális rendszerét befeketíteni igyekvő elmefuItatásának tarthatatlansága. Az értelmes munkásnak nem szükséges magyarázni s fejtegetni a szabad-orvosválasztásnak reája s családjára való nagy előnyét. Mi tehát azt célozzuk, mégpedig önzetlenül, hogy minden tag a lehetőség keretén belül azt az orvost válassza a gyógykezelést vállaló orvosok közül, amelyikhez legtöbb bizalma van. S megkívánjuk — azt véljük — méltán és joggal, hogy az orvos nehéz hivatásával járó fárasztó munkája uján megfelelően dijaztassék. És hogy a pénztár eme igényeknek meg is felelhessen, arra feljogosítja a cikkiró által hivatkozott 25. §, melyben világosan ki van mondva, hogy: „ha a megállapított járulékszázalék mellet az alapszabályszerü segélyezéssel járó kiadások nem fedezhetők, a százalék 4 %-ig felemelendő". Ám nekünk az a meggyőződésünk, hogy százalékemelés nélkül is fedezhetők a kiadások. De ha szükséges is volna esetleg a mostani tagdij-járuléknak emelése: megengedjük, hogy ez esetben valamivel nagyobb megterheltetéssel járó dijakra volna kötelezve ugy a munkaadó, mint a munkás. Ámde ezzel szemben kielégíttetnék a tagoknak szabad orvosválasztási fontos joga s az orvosok nem lennének kénytelenek működni nevetségesen csekély és megszégyenítő dijazasért, mint ahogy én is eddig, aki 350 tag után 100 forintot kaptam egy évre. Tehát 30 krajcárt (mondd harminc krajcárt) egy tag után egy évre. Hogy ilyen mérvű orvosi dotációval miképp „jutott a pénztár a 2% já- "lukkal a tönk szélére", — amint cikkjön a f'ja — az valóban érthetetlen. • ~ - " Dr. Wallfisch Ferenc. Bé&áP^* ebben az ügyben kifejeztük már eli nézetünket, hogy az oryosok kimságát teljesíteni kell. Minden munka :sztességes ellenszolgálatra tarthat számot s áll ez különösen az orvosok tevékenységére vonatkozóan, amelynek értékét megbecsülni szükséges. — A pénztár is okosan tenné, épp a betegek érdekében, ha épp ugy, mint az aradiak, az engedékenység útjára lépne s ott hagyná a merev visszautasítás területét. tíóise! főherceg közöttünk. 3itegftiiged«»ót fejezte ki. Csütörtöki -'munkban megírtuk, hogy József főherceg, mint dandárparancsnev megszt, • t gyulai honvéd-gyalogezred elhelyezését, felülvizsgálja a legénység kiképzését s részt vesz az Ottlakán tartandó u .,z< , lövőgyakorlaton is. Ez a'lövőgyakoiLd csütörtökön folyt le s a gyulai honvédek gyalog tették meg az utat odáig. József főherceg a kisjenői uradalmi kastélyból ment automobilon az ottlakai lövőtérre. A főherceg kedden este, külön vonattal utazott Kétegyházán keresztül uradalmába. Kétegyházáig a gyorsvonathoz kapcsolt egyik szalon kocsin jött. Kíséretében voltak : L i b i t s Adolf udvari tanácsos, a főhercegi uradalmak jószágigazgatója ós Batthyány gróf, huszárszázados,a főherceg szárnysegéde. A főherceg voltaképpen azért jött Kisjenőre, hogy ellenőrizze a kisjenői vadászatokra vonatkozó előkészületeket. E vadászaton részt vesz Ferenc Ferdinánd trónörökös is, aki dec2-i kán, a délutáni gyorsvonattal fog Békéscsabán és Kétegyházán keresztülutazni. Ezt az alkalmat használta föl József főherceg a gyulai honvéd-gyalogezred megszemlélésére. Csütörtökön sűrű, nehéz ködben kezdték meg honvédeink a céllövészetet. A főherceget Schnörch Gyula ezredes fogadta a lövőtéren s megtette a szokásos jelentést József főherceg elrendelte ezután a lövészet magkezdését, amely egész délelőtt tartott. Ezt követőleg, megelégedését fejezte ki a főherceg az elért eredmény fölött, azután visszautazott Kisjenőre. Tegnapelőtt reggel Gyulára érkezett József főherceg. Itt szemlét tartott a gyakorlótéren az ezred fölött, majd a kaszárnyát vizsgálta meg. Délben a tiszti-kaszinóban bankettet rendezett a tisztikar József főherceg tiszteletére A főherceg megakarta tekinteni a szanatóriumot is, de ettől a tervtől egyelőre elállott s rövid időre visszautazott Budapestre, kíséretével együtt. Tanácsülés Csabán. Uj szülésznői állás. — A unkás-igazolványok kiállítása. — Sok a bűnügy. — A vasutas-kert. — Uj rendőrök. Békéscsaba község elöljárói pénteken délután Áchim F. Tamás biró elnöklése mellett tanácsülést tartottak, amely jelentéktelen tárgysorozatával a késő délutáni órákig lekötötte elöljáróinknak figyelmét: A kereki tanyák lakosai régen panaszkodnak, hogy az általuk lakott területén nincs szülésznő s igy ha a szükség kívánja, a városból kell esetenként szülésznőt kihozniok. E tűrhetetlen állapotnak megszüntetése céljából beadványt intéztek az elöljárósághoz, amely pénteki ülésén kimondta, hogy a kereki tanyák részére egy uj szülésznői állást szervez A mezei munkások igazolványait eddig a központban állították ki. Régi törekvése azonban a községi elöljáróságnak, hogy az összes munkásügyek elintézését egy helyre concentrúlja. A tanácsülés ugy határozott most, hogy a munkásigazolványok kiállítását is a községi munkás-közvetitő ügykörébe teszi. Eddig csak a végrehajtók panaszkodtak, hogy nem győzik kézbesíteni a sok hivatalos iratot. Most meg a községi kézbesítőn van a sor, A csabai bűnügyek annyira felszaporodtak immár, hogy egy ember nem képes kézbesíteni az idézéseket. Az elöljáróság ugy intézte el ezt a kérdést, hogy négy tizedbeli kézbesítőt is megbízott az idézések kihordásával. Sok átiratozásra ós megkeresésre adott már okot a vasúti indóház előtti kertnek ügye. Ezt a befásitott részt a község átengedte a vasúti tisztviselőknek. A megnövekedett forgalom azonban szükségessé teszi az állomás előtti térnek kibővítését, ami csak e kertnek kiirtásával érhető el A község ezelőtt az üzletvezetőségtől kérte vissza e kertet. Most azonban a vasutigazgatósághoz folyamodik a főszolgabiróság utján. Végül a rendőrlegónység állományába vette föl az ülés Polyák Pált, Magyar Mihályt és P a u 1 i k Istvánt. V.góhidi szolgának Gálik Jánost fogadta föl, míg a megüresedett hajdúi állást P a t a j Jánossal töltötte be. Szerencsétlenség a pályaudvaron Kia felelős ? Az üzletvezetőség figyelmébe. Nem egyszer tapasztalják a Gyulát járó békésmegyei emberek, hogy a gyulai állomáson milyen fejetlenséggel intézik a vonatügyeket. A tolató-vonat egymást érik. Minden rendszer és e vigyázat nélkül tolatnak a sinpároko A pályatestre pedig csak az nem lé| aki nem akar. Keresztül-kasul emberei szaladgálnak. Nyitott ut és nyitott ajt vár röáiuk mindenütt. Az awgy is szük perron sokszo tömve van utassal. A várótermek ne képesek befogadni az utasokat, aki vagy a nyilt pályán, vagy az állomát: nak város felőli részén kénytelenek ix vonatok indulására várni és órák hoszszáig ácsorogni. Mindezekhez járul még az is, hogy az állomáá elöljárói egyáltalán semmi gondot sem forditanak azokra az intézkedésekre, melyek az utasok testi épségének biztosítására kötelességként soroltatnak föl a szabályzatban. Hogy e botrányos állapotot megtoldjuk a legtürhetetlenebb anomáliával, csupán azt emiitjük föl, hogy közvetlen a vonatok megérkezésének pillanatában is tolatni szoktak az első vágányon. Ha az ember Csaba felől érkezik a gyulai állomásra, a tolatást végző mozdonynak és kocsiknak eltávolításáig ott kell őgyelegnie a sinek között. Akik pedig a perrunon várják a vcnatot, azok minden pillanatban ki vannak téve az eltiprás veszedelmének. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a vasúti balesetek statisztikájában nem szerepel gyakoribb időközökben a gyulai pályaudvar. Az óvintézkedéseket nem ismerik ezen az állomáson. Vagy ha ismerik, felületességgel és könnyelműen hajtják végre az erre vonatkozó utasításokat. Tegnapelőtt súlyos baleset lett az eredménye ennek a gondatlanságnak és e helyzetnek, amelyet megszüntetni elsőrendű kötelességül tekintse az üzletvezetőség. Szabó Ferenc gyulai lskos a rak tárhelyiség és az első sínpár között káposztaleveleket szedett. Mintegy másfél órán keresztül járta Szabó Ferenc a pályatestet, de senki sem akadt, aki a távozásra felszólította volna. Az első sínpáron pedig ekkor is tolattak. Két teherkocsit tolt a mozdony a raktár elé. Szabó félreállott a sinek közül s nekitámas/.totta a hátát a rakodónak. A kocsi oldala azonban elkapta ruháját s a kerekek alá dobta Szabót, akinek két lábát lemetszették a kocsik. A súlyosan sérült embert beszállították a közkórházba, ahol Kaczvinszky János főorvos nyomban levágta a sebesült testrészeket. Ezí'rt a szerencsétlenségért felelősséggel tartozik valaki. S mert a gyulai állomáson nap nap után olyan állapotokat észlelhetünk, melyek a legteljesebb mértékben veszélyeztetik az életbiztonságot, — az üzletvezetősóget erélyes közbelépésre hívjuk fel. Bonyodalmak egy gyilkosság körül. Hoffmanné tagad. Ki tehát a tettes ? Hirül adtuk már, hogy a gyulai rendőrség főkapitánysága, T a n c z i k Lajos, elrendelte Hoffmann Antalnó, szül. Csomós Teréz letartóztatását, mert a meggyilkolt anyósa, Hoffman Mihályné teteme mellett talált lámpának üvegén véres ujj-nyomatokat fedezett föl a budapesti rendőrség s megállapítást nyert, hogy ezek az ujj-nyomatok Csomós Teréztől származnak. A letartóztatott asszonyt nyomban átkísérték az ügyészség fogházába s Madarász vizsgálóbíró már csütörtökön kihallgatta őt. Csomós Teréz mindent tagad. Kijelentette, hogy anyósával nem élt rossz viszonyban. A gyilkosság napján nem tartózkodott otthon, hanem férjével együtt a tanyán volt. Annak idején mi is megírtuk, hogy Hoffman Antal, a meggyilkolt fia, miképpen mondta el a rendőrségnek az esetet. Szerinte ő és felesége, Csomós Teréz, még a gyilkolás buzg lapítsa tartóztató a tanyát eg, mintha része tettben.gÁm ariJ adni, hogy mikép, nyomata a lámpa ü\. sen tagadja azt is, hcv tőle eredne. Már pedig a budapesti rendőrség ^ mindi \ csalhatatlannak bizonyult daktiloszkopia segélyével sok bűnesetet kiderített már s az ujjlenyomatok, ha be nem bizonyul, hogy azok véletlenül kerültek a lámpára, alighanem Gyulán is világosságot derítenek erre a rejtélyes ügyre. Tegnapelőtt kihallgatta a vizsgálóbíró Hoffman Antal cselédeit is, akik szintén azt vallják, hogy a gyanúsított asszony a tanyán tartózkodott. A férj is megmarad vallomása mellett. Ilyenformán a rendőrség feladata rendkívül nehéz s nagy körültekintést és kiváló nyomozó-tehetséget igényel az igazi tettesnek kiderítése. Minden jel arra vall egyébként, hogy a gyilkosságot csak a helyi viszonyokkal körülményesen ismerős egyén követhette el. Az a tény pedig, hogy nem rablógyilkossággal állunk szemben, szintén e föltevés mellett bizonyít. A letartóztatott Hoffman Antalné dr. Berényi Ármint bizta meg védelmével. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése Návay Lajos elnökölt a képviselőház mai ülésén, amelynek megnyitása után az egyszakaszos törvényhez volt egy szónok. Ezután Jankovics Marcell vette védelmébe az egyszakaszost s indítványozta, hogy a kvóta kérdés előkészítésére egy 25 tagu bizottságot küldjön ki a parlament. Jankovics után Sándor Pál beszélt s a szabadelvű eszmék védelmében azt jelentette ki, hogy korruptió mindig vo t, van és lesz. A meréz kijelentés után elnök félbeszakítja a szónokot s azt jegyzi meg, hogy nem illő dolog bizonyítékok nélkül ilyen súlyos vádat szélnek ereszteni. Lapunk zártakor m^Sándor Pál beszél. Wekerle Bécsben. Wekerle Sándor miniszterelnök szombaton délután Bécsbe utazott, hogy a királynak jelentést tegyen folyó ügyekről. Polónyi pörei. Budapestről jelentik, hog; pesti biróság előtt tegnap azt a feljelentést, amelyet Pol igazságügyminiszter indítót* Komlós fővárosi bizottsági A pört Senke Ferenc járás*. gyalt. A védők elévülés cimé., járás megszüntetését kérték, de • Elbíró hozzáfogott a tárgyaláshoz. Délelőtt csak Komlóst hallgatták ki. Délután 4 órakor folytattak a tárgyalást, amely lapunk zártáig még nem nyert befejezést. A horvát országgyűlés. Az „Esti Újság" mai száma azt a hirt közli, hogy a horvát országgyűlést december 10-, vagy 11-ére összehívják.