Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-03 / 87. szám

2 Békéscsaba, 1907. nov. 2 lalati összegéből a még hátralékos 12.490 koronás összeget annyival is inkább fizesse ki, mert ellenkező esetben pör utján érvényesíti a szövetkezet jogos követeléseit. A közgyűlés elhatározta a kivánt összeg kifizetését. Már korábban elhatározta a város, hogy a városi bikák részére uj istálót építtet. A csütörtöki közgyűlés Braun János vállalkozónak, mint legolcsóbb ajánlattevőnek adta ezt a munkát, amely 1800 koronába kerül. Özv. Hegyi Mártonná és társai azt kérték a várostól, hogy a pálinkaház utcai járdákból kikerült tégláknak felét adják át a háztulajdonosoknak. A közgyűlés elutasította ezt a kérelmet, mert ha teljesítenék, akkor mások is jogot tartanának ilyen „szívességre". Régi bajuk a gyulai utcák egyikmásikának, hogy rendezetlenségük miatt nemcsak a teherforgalmat nehezítik meg, de a gyalog-közlekedést is. Erre való tekintettel elhatározta a közgyűlés, hogy Malom-, Nagyvárady-, Zőldy-, Enyves-, Kétmalom-, Sáros- és Erzsébet-utcákat, úgyszintén a József-város Templomterét téglajáróval, a Hódy-, Halácsi-, Dobó-, Dobozi- és Kertész-utcákat cement-pallóval látja el. Tudomásul vette a közgyűlés azt is, hogy az Erdélyi Sándor-uton, valamint a Wenckheim Béla uton az 1907. évi közmunka-programm költségvetésének keretében a betonjárda teljesen elkészült. Kreith Béla gróf Kossuth-muzeumának segélyezésére 50 koronát szavazott meg a közgyűlés a régészeti pénztár terhére. A közbiztonsági szolgálatnak csendőrökkel való teljesittetése érdekében a tanács javaslatához képest kimondotta a közgyűlés, hogy ujabb felterjesztéssel él a belügyminiszterhez, mert a város nem köteles fentartani a rendőrséget s mert a csendőrséggel való szolgálatteljesités 30.000 korona évi megtakarítást jelent a városnak. Nemrég 120.000 koronát kért a pénzügyminisztertől kölcsönképpen, hogy óvodáit fölépíthesse. E célra azonban ' fedezet nem lóvén, a miniszter nem teljesíthette a gyulaiak kívánságát. A közgyűlés most újból elhatározta feliratilag kérni a kormányt a kölcsön folyósítása érdekében. Özv P o p o v i c s Jusztinnét férje szolgálatai után járó fizetéskülönbözet kiutalása iránti kérelmével elutasították. Domokos Katalint nem ismerték el gyulai illetőségűnek. Csomós Istvánnak a tavaszróten való legeltetést évi 200 koronáért megengedték. Több apró ügynek letárgyalásával véget ért a közgyűlés. ban leforrázott pisztráng jő, forró vajjal felöntve. A háziasszony diadalittasan néz szét maga körül, mint ahogy a hadvezér tart szemlét a legyőzött ellentábor fölött. A hölgyek majdnem sikoltoznak az elfojtott kacagás miatt. Egy mérges tekintetű úrhölgy azt súgja a szomszédja fülébe: Szárnyas után pisztráng! — Ilyesmivel egy minisztert is meg lehetne buktatni. De Bácskában már idáig jutottak az étlaperkölcsök. Péter (elhalványuló arccal): Pisztráng ! Nusi\ Ez a világ legkönnyebb eledele. Péter: Én pedig azt mondom, hogy Atlasznak könnyebb volt a világegyetemet vállaira venni, mint nekem ebből enni. Nusi: Bátorság, Péter ... A mama sose bocsájtaná meg! Péter (félénken nyul a pisztrág után és nagy megerőltetéssel hozzálát) : Ezzel részemről be van fejezve. Nusi (kihívón): Bizonyos benne ? Péter: De mennyire ! Kedves és szeretetreméltó apróság következik Gerbeaud konyhaművészetéből. Olyan bájos kis bohóságok, hogy szinte lekéredznek az ezüst tálcáról. Nusi: No Péter, itt van a gyomorcsillapitó is. Péter (földerülten): Azt hiszi . . . Nusi: De azért ne sokat, mert . . . Péter: Mert? (kérdőleg tekint fel.) Nusi: Most jő az est clouja. Péter (ijedten) : Cica, ne izéljen! Fegyelmi egy tanteslület ellen. Ahol nem ismernek felsőbbséget. „Mit nekünk a tanfelügyelő ? . . . Cifra dolgok folynak a csorvási állami elemi iskolában. Az a derék tantestület, amely ez iskola növendékeibe csöpögteti a tudományt, különös oktatásban részesítheti tanítványait a felsőbbek iránti tiszteletről s a törvényes rendelkezések respektálásáról, amikor most az a vád emeltetett tagjai ellen, hogy ők maguk sem tisztelik feletteseiket. Ennek a tantestületnek egyik tagját, Balogh Jánost ugy ismerik a tanügyi hatóságok, mint egyik kiválóan jeles, de azért mégis gyönge hírnévnek örvendő harcosát a szociálista eszméknek. Mi a legőszintébb csodálattal viseltetünk e jeles tanfórfiu egyénisége iránt, amely rendkívül különös következtetésekre nyújt alkalmat. Azzal, hogy Balogh ur szocialista-e, vagy nem, miért törődnénk? De azzal igenis törődnünk kell, ha az ő excluziv elvei megengedik a felsőbbek iránti tiszteletlenséget s azt a példátlan vakmerőséget, amelylyel igazgatójának rendelkezéseit egyszerűen semmibe se veszi. Igy tesznek különben társai is: Horváth Lajos tanitó, Horváth Lajosnó ós H e t y e i Gabriella tanitó- ' nők. T o p f e r Mihály igazgató hiába ad ki bizonyos rendelkezéseket. Jogait egyszerűen kigúnyolják, rendelkezéseit megvetik s gorombasággal, sőt durvasággal is illetik az igazgatót. Ez a kuruc-tantestület, amelylyel most eljáratják a fegyelmi eljárás cepperlijét, nemcsak az igazgatóval, hanem a gondnoksággal is ujat húzott s cselekedhette is ezt akadálytalanul, mert nem tett panaszt senki sem. M i k 1 e r Sándor dr. királyi tanfelügyelő személyét sem kímélték meg ezek a derék tanítók és tanítónők. Egyikök azt is mondta, hogy: — Mit nekünk a tanfelügyelő?. . . Nem csoda tehát, hogy az egész kiválóan derék tantestület ellen fegyelmi eljárás van most folyamatban. A csorvási tantestület viselt dolgairól Mikler Sándor dr. tanfelügyelő a \ tantestületi jegyzőkönyvekből értesült, amelyek eléje kerültek. Mikler nyomban észrevette a csorvási féktelenkedést s érdeklődvén a dolgok iránt, arra a tapasztalatra jutott, hogy az igazgatónak a tantestület által kifogásolt, kigúnyolt eljárása teljesen szabályszerű s igy a csorvási tanitók és tanítónők ellen megindult a fegyelmi eljárás, amelyet most Nusi: Olyasmi, amiből minden ember enni fog. Péter (elszántan) : Csak én nem ! Nusi: Fogadjunk, hogy maga is. Péter: Áll a fogadás. Száz csók ! Nusi.- Elveszti, figyelmeztetem, hogy én annak engedem át, akinek akarom. Péter (meghökkenve): De hát jó Isten, mi jöhet még ? Nusi.- Gondoljon valami rendkívülire. Péter : Rendkívülire. Csakhogy ehhez rendkívüli gyomor is kell. A rendkívüli étel frissen hántolt főtt tengeri. Hosszú csövek, csillogó gyöngyszemekkel, valami sajátosan ingerlő aromával. Péter (kitörő lelkesedéssel) .• Igaza van Cica, ezt nem lehet itthagyni, ha belehal is az ember. A vendégek közt is többen osztják Péter véleményét, mások ellenben szomorú rezignátióval szemlélik a végső küzdelmet. Aztán garmadával fölhalmozott szőlő és őszibarack következik. Péter (szőlőt vesz a tányérjába): Ez az igazi gyomorgyógyszer.' Nusi: Majd ennél sokkal hatásosabb is jön! Péter : Ugyan ! ? Nusi: Nézze, már hozzák is ? Gorgonzola, rockfordi, trappista stb. Péter.- És maga azt hiszi, hogy .., Nusi: Sajt nélkül, ugy mondják, nem is teljes a vacsora. Péter (sajtot vesz a tányérjába) Hallottam, Cica, hogy a rockfordi a sajB e r t h ó t y István dr., orosházai főszolgabíró vezet. Teljes elismeréssel kell kisérnünk azt a szigort, amely az egyes tantestületek körében tapasztalható túlkapásokat üldözi Békésvármegyében. Véget kell vetni már ennek az állapotnak, amely nem lehet áldásthozó sem a tanítói karra, sem a tanügyi érdekekre. Kormánysegély Gsanádapáeának. Küldöttség a kormányhoz. Az anyagilag tönk szélére juttatott csanádapácai nép megmentése érdeké ben nagy arányú akció indult meg. E szegény nép sorsa ismeretes mindenki előtt. Odaveszett lassankint összekuporgatott pénzük, de másrészről egyesektől megvonták és felmondták a hitelt is és sorra árverésre kerültek a jelzálogul lekötött ingatlanok s a nyomorúság kezdte fölváltani a megelégedett életet. Mint ismeretes, ugyanis a lelketlen üzelmek folytán tönkre jutott kisgazdák, a visszaélések leleplezése után előbb Wenckheim Frigyes grófhoz, a község kegyurához fordultak támogatásért, mire a gróf fel is ajánlott nagylelkűen 7000 koronát. Ez az összeg azonban egymagában nem mutatkozott elegendőnek a válságba jutott bank , ügyeinek rendezésére s igy másodsorban Dessewffy Sándor megyés püspökhöz fordultak a kisgazdák, akiket azonban Dessewffy püspök, betegsége miatt, nem fogadhatott, helynöke, N ém e t h József címzetes püspök pedig kijelentette, hogy nem teljesítheti a kérelmet, mert nincs alap, amelyből segélyt nyújthatna. A tönkrementek ezekután szerdán ügyvédjükkel, U r s z i n y i János csabai ügyvéddel az élükön Budapestre mentek föl küldöttségileg, hogy a kormánytól kérjenek támogatást. A csanádapácaiak küldöttsége előbb J u s t h Gyulát, a képviselőház elnökét kereste fel s az ő közbenjárását és pártfogását kérte. Justh Gyula szívélyesen fogadta a kisgazdákat s miután örömének adott kifejezést, hogy mint földijei, hozzá fordultak, a legmelegebb támogatást ígérte meg. A küldöttség ezután Wekerle Sándor miniszterelnöknél, majd D ar á n y i Ignác földmivelésügyi miniszternél jelentkezett s mindkét helyen állami kölcsönt kért. Hangsúlyozták, hogy nem kamatmentes kölcsönt kérnek, készséggel fizetnek kamatokat, de a pénzintézetek semmiféle feltételek mellett nem hajlandók nekik pénzt adni s igy az egész község a szó legszorotok királya ... És ilyen fölséges vacsora után ... De ni, milyen furcsa, ejnye no . . . ' Nusi : Mi baja ? Péter: Ó semmi . . . éppen semmi ... ez a falat . . . ördögben is ... a torkomon akadt. . . Nusi: Lehetetlen! Péter: De ha mondom ... ón nem tudnám lenyelni ? Ez boszant (nagyot nyel, arca egyszeriben elfehéredik, még egy kísérletet tesz arra, hogy összeszedje magát, de már nem sikerül s feje lehanyatlik vállára.) Nusi (sikoltva): Mama, mama . . . Péter elájult. Nagy riadalom. A vendégek megörülnek az incidensnek, mert felugrálhatnak helyeikről. Két markos legény karjaiba emeli Pétert, kiviszik az udvarba, meglocsolják az üstökét hideg vízzel s jó ideig künn tartják. Misztikus homály takarja azt, ami odakünn megy végbe. A példa ragadós, egy kis rosszullétnek a többi vendégek közt is akad hive. A hangulat csakhamar ismét jó kedvre fordul, kivált mikor a cigány rápendit valami régi jó nótára. Péter is megjelenik s szokatlanul nagysokára könnyed mozdulatokkal fogadja a részvótnyilatkozatokat, melyek elől azonban sietve menekül a menyasszonya mögé. Péter (szerelmesen simulva Nusihoz): Képzelje, Cica, alaposan rosszul voltam, de már oly jól érzem magam, akár újra kezdhetném. sabb értelmében tönkre megy, ha a kormány sem siet a község segítségére. A miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter ezek után kijelentették, hogy jóakaratulag intézik el az ügyüket. Apponyi miniszter üdvözlése. Disszonáns hangok egy közgyűlésen Protestánsok és katholikusok. Még mindig nem akar véget érni az a méltatlankodás, mely az uj tanítói törvény nyomán keletkezett a protestánsok körében és amely ma már rendkívül heves formákban nyer megnyilvánulást. Tapasztalhatjuk ezt különösen akkor, midőn a kultuszminiszter üdvözlésének kérdését veti valaki szőnyegre egy-egy olyan tárgynak kapcsán, a inelylyel Apponyi Albert gróf a protestáns, vagy községi érdekek védelmére sietett. Mi azon az állásponton voltunk és vagyunk, hogy a kultuszminiszter üdvözlését kimondatni akaró indítványokat épp arra az ellenséges érzelemre való tekintettel nem szabad most forszírozni, amely ellenséges érzelmet a protestáns papok és hivek egy részének körében tapasztalhatjuk. Az indítványt támadó felszólalások mindig disszonáns hangokat váltanak ki, amire igazán nincs s üksége a kultuszminiszternek. De kötve hisszük, hogy szüksége volna az üdvözlésre is, mert ezzel sem nem kisebbítjük, sem nem öregbitjük érdemeit. Apponyi Albert gróf üdvözlése körül különös dolgok törtóntek Mezőberényben is. Ezekről a 'laiönös dolgokról igy emlékezik meg egy budapesti laptársunk: A mezőberényi polgári iskola épitésóre Apponyi Albert gróf vallásés közoktatásügyi miniszter ötvenezer korona állami segítséget adott. A községi képviselőtestület hétfőiülésén Jeszenszky Károly iskolaszéki elnök indítványozta, hogy mondjon ezért a község köszönetet a miniszternek s szavazzon neki bizalmat, biztosítva arról, hogy a magyar nemzeti kultura emelésére irányuló nemes törekvésében mindenkor hazafias készséggel támogatni fogja. Bárdy Ernő evangélikus pap hevesen kikeít az iditvány ellen. Nincs kifogása, úgymond, hogy a község az állami segítséget illendőség szabáiyai szerint megköszönje, de tiltakozik az ellen, hogy egy, jobbadán protestáns lakosságú község bizalmat szavazzon annak a miniszternek, aki az uj népoktatási törvénynyel a protestáns egyházi autonóm

; a megsemmisítésére tör. Élesen kikel az állami iskolák ellen. Ezek szerinte arra valók, hogy a protestáns tanulókat elidegenitsók vallásuktól s a róm. kath. egyház számára neveljék föl. Jeszenszky Károly válaszában hivatkozott arra a nagy jóindulatra, amelyet Apponyi a túlnyomóan protestáns Mezőberény iránt is tanusitott. Ép pen ez alkalomból a protestánsok iránt való ellenséges indulattal megvádolni a legnagyobb méltatlanság és igazságtalanság. A törvény ama rendelkezései, amelyek az iskolaföntartók jogait szabályozzák, nem a protestánsok ellen irányulnak, hanem azt a célt szolgálják, hogy a magyar nyelvnek elsajátítása és a hazafias érzületnek az állam összes polgárainak szivében való meggyökereztetése a népiskola utján biztosittassók. Védelmébe veszi az állami iskolákat Bárdy gyanúsítása ellenében, s nem tártja helyesnek, hogy amikor Mezőberény maga is áll?m: i"' ol*'r* folyamodik a miniszterhez, az ellenőrzés ez intézmény iránt már előre beoltassók a lakosság szivébe. Hasonló értelemben szólat föl K o1 o z s i Endre főjegyző. Azt mondta, hogy a magyar nemzeti kultura egyetemes érdekeivel szemben a felekezeti, a pártpolitikai szempontokat érvényesíteni akarni, nem fór össze a józanul értelmezett hazafisággal. A képviselőtestület — Bárdy és nóhány hívének kivételével — 'nagy többséggel elfogadta Jeszenszky indítvány á t. Kossuth Ferenc a gynlavidéki vasút „ellen." A volt igazgató egy uj vonalról. Ninos érdekosorbitás ! Nagy ribilliót keltett egynehány nappal ezelőtt a gyulavidéki gazdasági vasúthoz közelálló körökben a hivata-