Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-14 / 55. szám

Békéscsaba, 1907. julius 14. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 temen; 200 egyetemi hal'gató kizárása" volt, résztvett s ott fel is szólalt. Budapest székesfőváros államrendőrségének jelentése szerint terhelt hangoztatta, hogy az egyetemen is meglátszik az osz'tályuralom, mert ezen tudományos intézetből is kirekesztik a vagyontalan osztály gyermekeit, hogy csak az uralmon lévő osztályból származók szerezhessék meg a tudomány azon fokát, melylyel a mai osztályparlamentben sikerrel fölléphessenek. Terhelt vallomása a rendőri jelentésben foglaltakat, mely különben is teljes hitelű, mert gyorsírói hivatalos szószerinti feljegyzés alapján készült, beigazolni látszik, mert mint mondja, a szocialista népgyűlésen azért szólalt fel, hogy az egyetemre való beiratkozásról elkésett 200 hallgató utólagos beiratkozásra engedélyt nyerjen s a beiratkozásokra vonatkozó rendelkezéseket birálat tárgyává tegye. Minthogy terhelt az egyetem ezen megrágalmazásával a legsúlyosabb fegyelmi vétséget követte el, kellett őt az ítélet rendelkező részében vétkesnek kimondani s az abban kiszabott büntetéssel sújtani. Békésvármegye egy szenzátiós röpiratban. Sorok a társadalmi életről Szenzátiós eseményt jelezhetünk előre. A legközelebbi hetekben egy röpirat fog megjelenni, emelynek tartalma a szó legteljesebb értelmében országos feltűnésre számithat. Nemcsak amiatt, mert a röpirat tárgya egyike lesz a legkényesebbeknek s épp ezért a legérdekesebbeknek, hanem azért is, mert az író — értesülésünk szerint — a kritika éles késével belehasit abba a sok fonákságba, amely Békésvármegye társadalmi életét megkülönbözteti a konszolidált rendnek ós viszonyoknak vármegyéitől. Az olyan irodalmi szenzátióknak, melyeknek „leleplezés" az alapjuk, nem voltunk barátai soha. De akceptálnunk kell a röpiratiró védőinek és igazolóinak amaz álláspontját, hogy az esetben, ha a leleplezésnek gyógyítás a célja, akkor helyénváló ez az irodalmi faj is, amelyet azok, akiknek félteni valójuk van, bizonyára a vásáros-sátrak gyékényeire sülyesztenek nagyhangú véleményeikkel. A röpirat — konkrét eseteknek fölsorolásával — érdekes beállításban fogja megvilágítani Bókésvármegye társadalmi életét. Találkozni fogunk fejezeteiben sok ismerős nyavalyával. Az — Veszek, — mondotta a borbélynak, — szállítson ! Este a díszes társaság nagy gyönyörűséggel hallgatta a fülemülét. A hölgyek kéjesen hajtották hátra fejüket, hogy egy hangárnyalatot el ne veszítsenek. A máskor cinikus hangú férfiak ódai hangon lelkesedtek. — Hat kell nekünk Patti! — kiáltotta Ruppi, a szilvanagykereskedő. És a fülemüle, amikor a teritékváltás zörgése elnémult, újra és újra megszólalt. Pontban éjfélig csattogott. Óriási, igazi sikere volt. Másnap kora reggel a vendégek hajóval utaztak vissza a fővárosba. Szalóky, a fiatal ügyvéd őszintén mondotta a hölgyeknek: — Tessék elhinni, hogy most is a fülemüle hatása alatt vagyok. Idegeimen végigrezeg . . . Szalóky idegei hirtelen'erős reakciót éreztek . . . Ebben a pillanatban ugyanis a második osztály felől, néhány vastag kofa mögül megszólalt a fülemile . . . Szakasztottan azon a hangon, mint az éjjel . . . ugyanazok a futamok, tört akkordok . . . És a társaság a következő percben egy szurtos fiút látott, aki szájához illesztett marokkal csinálta a fülemüledalt Rettenetes kiábrándulást éreztek. Sokáig zavartan, szótlanul néztek egymásra. Elsőnek Ruppi szilvanagykereskedő szólalt meg : — Kérem, én már tegnap észrevettem valamit . . . Becsületemre . . Volt valami a hangban . . . Aztán kínosan nyöszörögve hozzátette : — Az igazi fülemüle egészen más.. . az . . . Az egyik hölgy boszusan kérdezte: — Hát halló tt ön már igazi felümülét ? — Még nem, de mégis ... az egészen más . . . i általános viszonyok és bajok csopor tosan fognak megjelenni abban, mint a kaleidoszkóp képei. Bepillantást nyerünk majd a kávéházak elrejtett világába, mely az esti szürkület leszálltával kezdi meg eleven életét. Elvonulunk majd a játékasztalok mellett, ahol szegény és gazdag, nyárspolgár és hatósági ember versenytverejtékezve „üti" a makaót. Megnyílik ebben a röpiratban a sambr-szeparék drapériás ajtófüggönye, hogy előttünk álljanak azok a benfentesek, akik a zajos bachanaliák után végignyargalnak az erkölcstelenség mezőin s megvilágosodnak azok a sötét utcák is, melyek az éj leple alatt többé-kevésbbé közismert szeladonok szerelmi találkáinak szol gálnak búvhelyül. Mindezek mellstt azonban e röpirat legérdekesebb része a közélet elfajulásairól fog szólani. Itt nyilik majd legtöbb alkalmunk megismerni azokat a rugókat, amelyek bizonyos vezérszerep felé csörtető polgártársunkat cselekvésre ösztökélik és itt nyilik alkalmunk meglátni azt a láncot is, mely az érdekközösség ezer és ezer szálával hivatalos termeknek, birói fórumoknak és magánlakásoknak embereit egymáshoz fűzi. A vármegyei sajtó viszonyok szintén föltalálhatók lesznek ebben a könyvnek is beillő röpiratban. Az a sok ocsmányság, melyet a hírlapírói cégér alatt egymásra halmoztak már ebben a vármegyében, nem fog kimaradni az érdekesebbnél érdekesebb fejezetekből, valamint megtaláljuk azokban a békésmegyei intelligencia egy részének magas szellemi képzettségét tanúsító nem iskolai bizonyítványát is. amelynek alapján most százan és százan jogot formálnak maguknak az egyes csoportok és társadalmi osztályok vezetésére. Mindez szines, változatos és élénk megvilágításban kerül majd az olvasó elé. A röpirat Budapesten nyomul sok ezer példányban. Egy gyalogjáró miatt.. • Wenckheim Frigyesné kontra Békés Pör, a melynek nincs vége. Békés községnek ugyancsak kijut mostanta a közérdeket istápoló kérdések elintézgetéséből. Nemrég a gyulai szanatórium ügyével kapcsolatosan kaptafázta ki egy ismeretlen nevű orvoskapacitás véleményét, most pedig egy végnélküli pörrel van módjában foglalkozni, amely pör nem kevésbé érdekli a békésieket, mint a szanatórium-ügy. E dolog évekkel ezelőtt foglalkoztatta első izben békési polgártársainkat, akik egy képviselőtestületi közgyűlés alkalmával elhatározták, hogv majd Wenckheim Frigyesné ellen pört indítanak, mert a tulajdonát képező birtoktesten elzárt egy gyalogutat. Ez a vitás gyalogút a Fehér-Körös meder védgátja mellett húzódott végig s a község polgárai szabad közlekedésében jelentékeny szerepet játszott. A képviselőtestület dr. T e 1 e g d y Lajos ügyvédet bizta meg a képviselettel, de a pört még a fiskális-furfang sam tudta úgy vezetni, hogy ne Békés község, hanem a grófné legyen a vesztes fél. Telegdy Lajos jelentést tett a pör kedvezőtlen kimeneteléről a közgyűlésnek s jelentésében különösen arra fektetett súlyt, hogy a község inkább csak azért lett pörvesztes, mert nem volt kereshetőségi joga. Indítványára aztán ugyanez a közgyű ós kimondotta azt, hogy most már mint szomszédtulajdonos indit pört a grófné ellen. Ez a pör szerencsésebben végződött s kimondotta a bíróság, hogy a közlekedést elzáró oszlopokat el kell távolittatnia a földbirtokos grófasszonynak. Most aztán Wenckheim Frig.yeyné indított rendes pört jogainak elismerésére. Keresetében elmondja a grófné jogi képviselője, hogy a Békést átszelő Fehér-Körös meder a Gyula és Békés között létesített Kettős Körös csatorna által megszűnt élővíz-csatorna lenni, Hogy azonban Gyula és Békéscsaba, melyektől az újonnan ásott meder jelentékeny távolságra esik, ne legyenek kénytelenek folyóvizet nélkülözni, ezen belterületeiken futó régi meder érdekeltségének sürgetésére az alsó-fehérkörösi ármentesitő társulat; munkakörébe vette a kizárt vizmedernek élővízzel való ellátását. E határozat alapján vizduzzasztókat és szivattj'utelepet létesített a társulat. Mindez pedig azt is maga után vonta, hogy a régi medernek partjai megszűntek védpartok lenni és a parti birtokosok a régi partok kiszélesítésével művelés alá vették a szomszéd területeket. Gróf Wenckheim Frigyesné, — mondja a kereset, — 32 esztendő óta birtokolja azt a részt, amelyen megnyittatni kívánják a békésiek e vitás gyalogjárót s birtoklási jogát senki kétségbe nem vonta. Mindezek után a tulajdonjogi korlátlanság kimondását s rendes keresetére pörf el vételi határidőnek kitűzését kérte, A törvényszék julius 31-ét tűzte ki a pörfelvéteí határnapjául. Valamiről, ami mégis csak „közérdek".. Ambrus alispán figyelmébe. Miért késik az adóelőírás? A pénzügyigazgatóság hivatalaiban még mindig serényen foglalkoznak az adókivetés munkálataival. E hó 15., 17., 21. és 22-ik napjain a külső kerületekben : Csabán, Szeghalmon, Békésen és Szarvason a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapítására fejeződnek be a tárgyalások. De Gyula ós Orosházára nézve még nem történt semmi intézkedés, ami annál sajnálatosabb, mert ily módon az állami adó előírását oly késő időre hallasztják el majd, hogy a katonabeszállásolási ós az 5%-os közigazgatási pótadó kivetése esetleg csak az őszi hónapok folyamán lesz eszközölhető. Ez a körülmény pedig egyrészről ezeknek az adóknak behajtását késlelteti, másrészről megnehezíti a községek költségelőirányzatainak pontos ós megfelelő időben való elkészítését. Az adókivetés munkálatainak ily késedelmes elintézését — amely Békésvármegyében egyenesen szokatlan — semmivel sem indokolhatjuk s valóban tűrhetetlen állapotnak kell kijelentenünk azt, ha a vármegye a saját adóit kellő időben nem tudja kivetni, mert ezzel költségvetési zavarokat szenvedhet. De tűrhetetlen ez az állapot annyival is inkább, mert imigyen a községek sem gondoskodhatnak idejekorán jövő évi háztartásuk vezetéséről. Ebből pedig az következik, hogy ez az állapot a Békésmegyében már megszokott közigazgatási rendnek megzavarásához vezethet. Hogy a mulasztás mindezekért kit terhel, mi nem kutatjuk, Nem is akarjuk kutatni, mert ezt már igazán nem tartjuk a mi feladatkörünkbe vágó dolognak. De mindenesetre figyelemreméltó az, hogy éppen az adókivetési ciklus harmadik részében, tehát akkor, midőn az adókivetés a legkevesebb munkát adja, ilyen feltűnő mulasztásokkal veszélyeztetik a közigazgatás zavartalan menetét. Most, amikor az idei termés is silány kilátással biztat és a mult évi adó egyszerre két esztendőre történt a harmadik osztályú kereseti adó és nyilvános számadásokra kötelezett vállalatokra nézve, elképzelhető, hogy az adóbehajtó közegek is milyen dilemma elé állíttatnak azáltal, hogy a törvény azon rendelkezését, mely szerint az adóköteles felek adótartozásaikat — mindaddig, míg a folyó évi adókivetés befejezve nincs — a mult évi arányban tartoznak fizetni, be nem tarthatják. Azt hisszük, hogy itt gyors és alapos intézkedésre van szükség s reméljük is, hogy e tekintetben a vármegye agilis alispánja a szükséges lépéseket mielőbb megteszi. s a kézirat a hivatalos lap legközelebbi ' számában megjelenik Az uj főigazgató egyike az ország ! legjobb nevű, legérdemesebb tanférfiainak. Közel három évtizede működik a közoktatás terén.Élete javarészét a Dunántul töltötte, ahol nagy tudásáról, humanitásáról széltében ismerik. Nem a rideg szabályok, a száraz, könyörtelen utasítások embere; az ifjúság szeretete adott irányt minden lépésének, hosszú sikerekben gazdag pályáján. Tekintélyes tagja volt eddig Pécs város társadalmának. JÓSZÍVŰ, kedélyes ember, tánártársainak nem fellebbvalója, hanem barátja, jóakarója. Ami tankerületünk kétségtelenül méltó utódott nyert benne Nátafalussy Kornél helyére A modernebb felfogás erősbődésével olyan férfiú kell ma már erre az elsőrendű pozícióra, ki levesse a vizsgálatok — főleg az érettségi — alkalmával a hivatalos szigorusjg s nagyzolás álarcát s uj irányt adjon négy vármegye közoktatási fejlődésének. A mai vizsgarendszer béklyóit csakis az emberi sziv melege és a humánus gondolkodás józansága lazíthatja. Vass Bertalan, a tudós és a pedagógus, kétségtelenül tudja s méltányolja is ezt' Irodalmi munkásságra tekinthet vissza s e munkásság fáradalmai, gyümölcsöző sikerei meggyőzhették őt arról, hogy magunknak s az életnek igazán csak akkor tanulhatunk, ha az iskoláztatás gyötrelmei és visszásságai nem rontják idő előtt a fiatal lélekben a kedvet, erőt és a kitartást. Vass Bertalan iró és tanár 1857. május 1-én született Székesfehérvárott. A gimnáziumot Székesfehérvárott s Egerben végezte. 1873-ban a cistercita-rendbe lépett. A hittudományokat négy éven át Zircen hallgatta, mialatt magánúton a tanári vizsgálatra készült. 1879. óta a székesfehérvári főgimnázium tanára 1880ban pappá szentelték. A. tanári képesítést 1882-ben s'erezte meg a magyar nyelv s történelmi szakcsoportból. Ugyanezekből doktori oklevelet nyert Í885-ben. Ismeretei körét a nyugateurópai nyelvek s irodalmak tanulásával s több utazással (Magyarország, Svájc, Olaszország, Belgium, Franciaország, bővítette. Mint zeneértő a székesfehérvári társadalmi életet kamarazenei előadásokkal élénkítette s a klasszikus zenének vidéken hiveket, művelőket nyerni igyekezett. Irodalmi működéséből megemlitendők: Horvát István életrajza. A szonet és jelesebb művelői, Emlékbeszéd a horvát ünnepek történetére, a Zrinyiász mondattana stb. stb. A pécsi gimnázium igazgatójává néhány évvel ezelőtt nevezték ki s erről a pozícióról távozik most, mikor a nagyváradi tankerület vezetését átveszi. Az uj tankerületi főigazgató. Vass Bertalan dr. kinevezése. Már hetekkel ezelőtt jeleztük, hogy a nagyváradi tankerület főigazgatójául, akinek felügyelete alá ami iskoláink is tartoznak, Vass Bertalan drt., a pécsi cistercita-gímnázium igazgatóját nevezik ki. Most hiteles forrásból arról értesítenek bennünket, hogy a király Kass Bertalan kinevezéséről szóló kéziratot aláirta „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Budapestről jelenti tudósítónk, hogy a magyar miniszterek a kiegyezési tárgyalások alkalmából még mindig Bécsben tartózkodnak. A kiegyezési tárgyalásokkal kapcsolatosan a közös kormány a vasutügygyel is foglalkozott. A magyar kormány tagjai fél két órakor az osztrák vasutügyi miniszternél [hosszabb tanácskozáson vettek részt. A kormány tagjai ma este érkeznek Budapestre. B e c k osztrák miniszterelnök a jövő hét folyamán Budapestre érkezik, hogy a k egyezési tárgyalások során felmerült fontosabb ügyekben a magyar kormány tagjaival tanácskozzék. Véres kardpárbaj. Az Olay Lajos és Fenyvesi Adolf közt felmerült összeszólalkozásnak ma komolyabb vége lett a Fodor-féle vívóteremben. Fenyvesi Adolf fia provokáltatta Olayt, amiért apját le „büdös zsidózta". A kardpárbaj ma délelőtt történt meg, amelyben Fenyvesi olyan súlyos seyiile'st szenvedett, hogy szanatóriumba szállitották. Felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A horvát zavargás. A horvát koalíció ma proklamációt bocsájtott ki a horvát néphez. A proklamáció ismerteti azokat a körülményeket, melyek a magyar- és Horvátország közötti viszályt előidézték. A proklamációt a horvát koalíció összes vezetőférfiai aláírták és a proklamáció erős hangon tiltakozik a Magyar nyelv és a magyar hegemónia ellen.