Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-14 / 55. szám

Békéscsaba, 1907. julius 14. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 temen; 200 egyetemi hal'gató kizárása" volt, résztvett s ott fel is szólalt. Budapest székesfőváros államrend­őrségének jelentése szerint terhelt han­goztatta, hogy az egyetemen is meg­látszik az osz'tályuralom, mert ezen tu­dományos intézetből is kirekesztik a vagyontalan osztály gyermekeit, hogy csak az uralmon lévő osztályból szár­mazók szerezhessék meg a tudomány azon fokát, melylyel a mai osztálypar­lamentben sikerrel fölléphessenek. Terhelt vallomása a rendőri jelen­tésben foglaltakat, mely különben is tel­jes hitelű, mert gyorsírói hivatalos szó­szerinti feljegyzés alapján készült, be­igazolni látszik, mert mint mondja, a szocialista népgyűlésen azért szólalt fel, hogy az egyetemre való beiratkozásról elkésett 200 hallgató utólagos beiratko­zásra engedélyt nyerjen s a beiratkozá­sokra vonatkozó rendelkezéseket birálat tárgyává tegye. Minthogy terhelt az egyetem ezen megrágalmazásával a legsúlyosabb fe­gyelmi vétséget követte el, kellett őt az ítélet rendelkező részében vétkesnek ki­mondani s az abban kiszabott büntetés­sel sújtani. Békésvármegye egy szenzátiós röpiratban. Sorok a társadalmi életről Szenzátiós eseményt jelezhetünk előre. A legközelebbi hetekben egy röpirat fog megjelenni, emelynek tar­talma a szó legteljesebb értelmében országos feltűnésre számithat. Nemcsak amiatt, mert a röpirat tárgya egyike lesz a legkényesebbeknek s épp ezért a legérdekesebbeknek, hanem azért is, mert az író — értesülésünk szerint — a kritika éles késével belehasit abba a sok fonákságba, amely Békésvármegye társadalmi életét megkülönbözteti a konszolidált rendnek ós viszonyoknak vármegyéitől. Az olyan irodalmi szenzátióknak, melyeknek „leleplezés" az alapjuk, nem voltunk barátai soha. De akceptálnunk kell a röpiratiró védőinek és igazoló­inak amaz álláspontját, hogy az esetben, ha a leleplezésnek gyógyítás a célja, akkor helyénváló ez az irodalmi faj is, amelyet azok, akiknek félteni valójuk van, bizonyára a vásáros-sátrak gyékényeire sülyesztenek nagyhangú véleményeikkel. A röpirat — konkrét eseteknek fölsorolásával — érdekes beállításban fogja megvilágítani Bókésvármegye tár­sadalmi életét. Találkozni fogunk feje­zeteiben sok ismerős nyavalyával. Az — Veszek, — mondotta a borbély­nak, — szállítson ! Este a díszes társaság nagy gyö­nyörűséggel hallgatta a fülemülét. A hölgyek kéjesen hajtották hátra fejüket, hogy egy hangárnyalatot el ne veszít­senek. A máskor cinikus hangú férfiak ódai hangon lelkesedtek. — Hat kell nekünk Patti! — kiáltotta Ruppi, a szilvanagykereskedő. És a fülemüle, amikor a teritékváltás zörgése elnémult, újra és újra megszólalt. Pontban éjfélig csattogott. Óriási, igazi sikere volt. Másnap kora reggel a vendégek ha­jóval utaztak vissza a fővárosba. Szalóky, a fiatal ügyvéd őszintén mondotta a hölgyeknek: — Tessék elhinni, hogy most is a fülemüle hatása alatt vagyok. Idegeimen végigrezeg . . . Szalóky idegei hirtelen'erős reakciót éreztek . . . Ebben a pillanatban ugyanis a második osztály felől, néhány vastag kofa mögül megszólalt a fülemile . . . Szakasztottan azon a hangon, mint az éjjel . . . ugyanazok a futamok, tört akkordok . . . És a társaság a következő percben egy szurtos fiút látott, aki szájához illesz­tett marokkal csinálta a fülemüledalt Rettenetes kiábrándulást éreztek. Sokáig zavartan, szótlanul néztek egy­másra. Elsőnek Ruppi szilvanagykeres­kedő szólalt meg : — Kérem, én már tegnap észrevet­tem valamit . . . Becsületemre . . Volt valami a hangban . . . Aztán kínosan nyöszörögve hozzá­tette : — Az igazi fülemüle egészen más.. . az . . . Az egyik hölgy boszusan kérdezte: — Hát halló tt ön már igazi felü­mülét ? — Még nem, de mégis ... az egé­szen más . . . i általános viszonyok és bajok csopor tosan fognak megjelenni abban, mint a kaleidoszkóp képei. Bepillantást nye­rünk majd a kávéházak elrejtett vilá­gába, mely az esti szürkület leszáll­tával kezdi meg eleven életét. Elvonulunk majd a játékasztalok mellett, ahol szegény és gazdag, nyárs­polgár és hatósági ember versenyt­verejtékezve „üti" a makaót. Megnyílik ebben a röpiratban a sambr-szeparék drapériás ajtófüggönye, hogy előttünk álljanak azok a benfentesek, akik a zajos bachanaliák után végignyargalnak az erkölcstelenség mezőin s megvilágosod­nak azok a sötét utcák is, melyek az éj leple alatt többé-kevésbbé közismert szeladonok szerelmi találkáinak szol gálnak búvhelyül. Mindezek mellstt azonban e röpirat legérdekesebb része a közélet elfajulá­sairól fog szólani. Itt nyilik majd legtöbb alkalmunk megismerni azokat a rugókat, amelyek bizonyos vezérszerep felé csör­tető polgártársunkat cselekvésre ösztö­kélik és itt nyilik alkalmunk meglátni azt a láncot is, mely az érdekközösség ezer és ezer szálával hivatalos termek­nek, birói fórumoknak és magánlaká­soknak embereit egymáshoz fűzi. A vármegyei sajtó viszonyok szintén föltalálhatók lesznek ebben a könyvnek is beillő röpiratban. Az a sok ocsmány­ság, melyet a hírlapírói cégér alatt egymásra halmoztak már ebben a vár­megyében, nem fog kimaradni az érde­kesebbnél érdekesebb fejezetekből, vala­mint megtaláljuk azokban a békésme­gyei intelligencia egy részének magas szellemi képzettségét tanúsító nem iskolai bizonyítványát is. amelynek alapján most százan és százan jogot formálnak maguknak az egyes csopor­tok és társadalmi osztályok vezetésére. Mindez szines, változatos és élénk megvilágításban kerül majd az olvasó elé. A röpirat Budapesten nyomul sok ezer példányban. Egy gyalogjáró miatt.. • Wenckheim Frigyesné kontra Békés Pör, a melynek nincs vége. Békés községnek ugyancsak kijut mostanta a közérdeket istápoló kérdések elintézgetéséből. Nemrég a gyulai sza­natórium ügyével kapcsolatosan kapta­fázta ki egy ismeretlen nevű orvos­kapacitás véleményét, most pedig egy végnélküli pörrel van módjában foglal­kozni, amely pör nem kevésbé érdekli a békésieket, mint a szanatórium-ügy. E dolog évekkel ezelőtt foglalkoz­tatta első izben békési polgártársainkat, akik egy képviselőtestületi közgyűlés alkalmával elhatározták, hogv majd Wenckheim Frigyesné ellen pört indí­tanak, mert a tulajdonát képező birtok­testen elzárt egy gyalogutat. Ez a vitás gyalogút a Fehér-Körös meder védgátja mellett húzódott végig s a község pol­gárai szabad közlekedésében jelentékeny szerepet játszott. A képviselőtestület dr. T e 1 e g d y Lajos ügyvédet bizta meg a képviselettel, de a pört még a fiskális-furfang sam tudta úgy vezetni, hogy ne Békés község, hanem a grófné legyen a vesztes fél. Telegdy Lajos jelentést tett a pör kedvezőtlen kimeneteléről a közgyűlés­nek s jelentésében különösen arra fek­tetett súlyt, hogy a község inkább csak azért lett pörvesztes, mert nem volt kereshetőségi joga. Indítványára aztán ugyanez a közgyű ós kimondotta azt, hogy most már mint szomszédtulajdo­nos indit pört a grófné ellen. Ez a pör szerencsésebben végződött s kimondotta a bíróság, hogy a közlekedést elzáró oszlopokat el kell távolittatnia a föld­birtokos grófasszonynak. Most aztán Wenckheim Frig.yeyné indított rendes pört jogainak elisme­résére. Keresetében elmondja a grófné jogi képviselője, hogy a Békést átszelő Fehér-Körös meder a Gyula és Békés között létesített Kettős Körös csatorna által megszűnt élővíz-csatorna lenni, Hogy azonban Gyula és Békéscsaba, melyektől az újonnan ásott meder je­lentékeny távolságra esik, ne legyenek kénytelenek folyóvizet nélkülözni, ezen belterületeiken futó régi meder érde­keltségének sürgetésére az alsó-fehér­körösi ármentesitő társulat; munkakö­rébe vette a kizárt vizmedernek élővíz­zel való ellátását. E határozat alapján vizduzzasztókat és szivattj'utelepet létesített a társulat. Mindez pedig azt is maga után vonta, hogy a régi medernek partjai megszűn­tek védpartok lenni és a parti birtoko­sok a régi partok kiszélesítésével mű­velés alá vették a szomszéd területeket. Gróf Wenckheim Frigyesné, — mondja a kereset, — 32 esztendő óta birtokolja azt a részt, amelyen megnyittatni kí­vánják a békésiek e vitás gyalogjárót s birtoklási jogát senki kétségbe nem vonta. Mindezek után a tulajdonjogi korlátlanság kimondását s rendes kere­setére pörf el vételi határidőnek kitűzését kérte, A törvényszék julius 31-ét tűzte ki a pörfelvéteí határnapjául. Valamiről, ami mégis csak „közérdek".. Ambrus alispán figyelmébe. Miért késik az adóelőírás? A pénzügyigazgatóság hivatalaiban még mindig serényen foglalkoznak az adókivetés munkálataival. E hó 15., 17., 21. és 22-ik napjain a külső kerületek­ben : Csabán, Szeghalmon, Békésen és Szarvason a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok adójának megállapítá­sára fejeződnek be a tárgyalások. De Gyula ós Orosházára nézve még nem történt semmi intézkedés, ami annál saj­nálatosabb, mert ily módon az állami adó előírását oly késő időre hallasztják el majd, hogy a katonabeszállásolási ós az 5%-os közigazgatási pótadó kivetése esetleg csak az őszi hónapok folyamán lesz eszközölhető. Ez a körülmény pedig egyrészről ezeknek az adóknak behajtását késlel­teti, másrészről megnehezíti a községek költségelőirányzatainak pontos ós meg­felelő időben való elkészítését. Az adókivetés munkálatainak ily késedelmes elintézését — amely Békés­vármegyében egyenesen szokatlan — semmivel sem indokolhatjuk s való­ban tűrhetetlen állapotnak kell kijelen­tenünk azt, ha a vármegye a saját adóit kellő időben nem tudja kivetni, mert ezzel költségvetési zavarokat szenvedhet. De tűrhetetlen ez az állapot annyi­val is inkább, mert imigyen a községek sem gondoskodhatnak idejekorán jövő évi háztartásuk vezetéséről. Ebből pedig az következik, hogy ez az állapot a Békésmegyében már megszokott köz­igazgatási rendnek megzavarásához ve­zethet. Hogy a mulasztás mindezekért kit terhel, mi nem kutatjuk, Nem is akarjuk kutatni, mert ezt már igazán nem tart­juk a mi feladatkörünkbe vágó dolog­nak. De mindenesetre figyelemreméltó az, hogy éppen az adókivetési ciklus harmadik részében, tehát akkor, midőn az adókivetés a legkevesebb munkát adja, ilyen feltűnő mulasztásokkal veszé­lyeztetik a közigazgatás zavartalan me­netét. Most, amikor az idei termés is si­lány kilátással biztat és a mult évi adó egyszerre két esztendőre történt a har­madik osztályú kereseti adó és nyilvá­nos számadásokra kötelezett vállalatokra nézve, elképzelhető, hogy az adóbehajtó közegek is milyen dilemma elé állíttat­nak azáltal, hogy a törvény azon ren­delkezését, mely szerint az adóköteles felek adótartozásaikat — mindaddig, míg a folyó évi adókivetés befejezve nincs — a mult évi arányban tartoznak fizetni, be nem tarthatják. Azt hisszük, hogy itt gyors és ala­pos intézkedésre van szükség s remél­jük is, hogy e tekintetben a vármegye agilis alispánja a szükséges lépéseket mielőbb megteszi. s a kézirat a hivatalos lap legközelebbi ' számában megjelenik Az uj főigazgató egyike az ország ! legjobb nevű, legérdemesebb tanférfiai­nak. Közel három évtizede működik a közoktatás terén.Élete javarészét a Dunán­tul töltötte, ahol nagy tudásáról, huma­nitásáról széltében ismerik. Nem a rideg szabályok, a száraz, könyörtelen utasítá­sok embere; az ifjúság szeretete adott irányt minden lépésének, hosszú sikerek­ben gazdag pályáján. Tekintélyes tagja volt eddig Pécs város társadalmának. JÓSZÍVŰ, kedélyes ember, tánártársainak nem fellebbvalója, hanem barátja, jó­akarója. Ami tankerületünk kétségtelenül méltó utódott nyert benne Nátafalussy Kornél helyére A modernebb felfogás erősbődésével olyan férfiú kell ma már erre az elsőrendű pozícióra, ki levesse a vizsgálatok — főleg az érettségi — al­kalmával a hivatalos szigorusjg s nagy­zolás álarcát s uj irányt adjon négy vár­megye közoktatási fejlődésének. A mai vizsgarendszer béklyóit csakis az emberi sziv melege és a humánus gondolkodás józansága lazíthatja. Vass Bertalan, a tu­dós és a pedagógus, kétségtelenül tudja s méltányolja is ezt' Irodalmi munkás­ságra tekinthet vissza s e munkásság fáradalmai, gyümölcsöző sikerei meg­győzhették őt arról, hogy magunknak s az életnek igazán csak akkor tanulha­tunk, ha az iskoláztatás gyötrelmei és visszásságai nem rontják idő előtt a fiatal lélekben a kedvet, erőt és a kitartást. Vass Bertalan iró és tanár 1857. május 1-én született Székesfehérvárott. A gim­náziumot Székesfehérvárott s Egerben végezte. 1873-ban a cistercita-rendbe lépett. A hittudományokat négy éven át Zircen hallgatta, mialatt magánúton a tanári vizsgálatra készült. 1879. óta a székesfehérvári főgimnázium tanára 1880­ban pappá szentelték. A. tanári képesítést 1882-ben s'erezte meg a magyar nyelv s történelmi szakcsoportból. Ugyanezek­ből doktori oklevelet nyert Í885-ben. Ismeretei körét a nyugateurópai nyelvek s irodalmak tanulásával s több utazással (Magyarország, Svájc, Olaszország, Bel­gium, Franciaország, bővítette. Mint zeneértő a székesfehérvári társadalmi életet kamarazenei előadásokkal élén­kítette s a klasszikus zenének vidéken hiveket, művelőket nyerni igyekezett. Irodalmi működéséből megemlitendők: Horvát István életrajza. A szonet és je­lesebb művelői, Emlékbeszéd a horvát ünnepek történetére, a Zrinyiász mondat­tana stb. stb. A pécsi gimnázium igaz­gatójává néhány évvel ezelőtt nevezték ki s erről a pozícióról távozik most, mikor a nagyváradi tankerület vezetését átveszi. Az uj tankerületi főigazgató. Vass Bertalan dr. kinevezése. Már hetekkel ezelőtt jeleztük, hogy a nagyváradi tankerület főigazgatójául, akinek felügyelete alá ami iskoláink is tartoznak, Vass Bertalan drt., a pécsi cistercita-gímnázium igazgatóját nevezik ki. Most hiteles forrásból arról értesíte­nek bennünket, hogy a király Kass Ber­talan kinevezéséről szóló kéziratot aláirta „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Budapestről jelenti tudósítónk, hogy a magyar miniszterek a kiegye­zési tárgyalások alkalmából még min­dig Bécsben tartózkodnak. A kiegye­zési tárgyalásokkal kapcsolatosan a közös kormány a vasutügygyel is fog­lalkozott. A magyar kormány tagjai fél két órakor az osztrák vasutügyi miniszternél [hosszabb tanácskozáson vettek részt. A kormány tagjai ma este érkeznek Budapestre. B e c k osztrák miniszterelnök a jövő hét fo­lyamán Budapestre érkezik, hogy a k egyezési tárgyalások során felmerült fontosabb ügyekben a magyar kor­mány tagjaival tanácskozzék. Véres kardpárbaj. Az Olay Lajos és Fenyvesi Adolf közt felmerült összeszólalkozásnak ma komolyabb vége lett a Fodor-féle vívó­teremben. Fenyvesi Adolf fia provo­káltatta Olayt, amiért apját le „büdös zsidózta". A kardpárbaj ma délelőtt történt meg, amelyben Fenyvesi olyan súlyos seyiile'st szenvedett, hogy szana­tóriumba szállitották. Felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A horvát zavargás. A horvát koalíció ma proklamá­ciót bocsájtott ki a horvát néphez. A proklamáció ismerteti azokat a körül­ményeket, melyek a magyar- és Horvát­ország közötti viszályt előidézték. A proklamációt a horvát koalíció összes vezetőférfiai aláírták és a proklamáció erős hangon tiltakozik a Magyar nyelv és a magyar hegemónia ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom