Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-07-04 / 52. szám
6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. julius 11. lókezett Fábry Sándor távozásáról s ezzel kapcsolatban a következő határozati javaslatot nyújtotta be az elöljáróság nevében: „Mondja ki a képviselőtestület, hogy fájdalmas érzéssel veszi tudomásul, dr. Fábry Sándornak, a vármegye minden tekintetben hü és hazafias fiának távozását, mert azon 25 év alatt melyet Fábry Sándor dr. a vármegye közigazgatásában eltöltött, ernyedetlen és önzetlen munkássága, kiváló szakképzettsége, teremtő akaratereje, s különösen a vármegye községei és polgársága iránt vallásés felekezeti külömbség nélkül tanúsított kiváló emberszeretete által oly sok és nagy alkotásokat eszközölt, annyira közmegelégedésre működött, e vármegye lakosainak szivéhez anynyira hozzáférkőzött, hogy emléke, igazságossága és emberszeretete örökre fennmarad s Békésvármegye lakosainak szivében elmúlhatatlan hálát, szeretetet és tiszteletet hagy. De enyhíti e fájdalmas érzést azon tudat, hogy uj állásában is oly fontos közgazdasági érdekek előmozdítására van hivatva, hogy ezáltal is módja lesz nagy munkaerejét és kiváló szellemi képzettségeit az ország és egy másik vármegye közvetlen érdekében érvényesíteni." A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá ezt a javaslatot s elhatározta, hogy Fábry Sándor dr. elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvileg megörökiti. Békés község után most a vármegye többi községei következnek, mert egy olyan község sincs, amely Fábry Sándor dr. tevékenységének és igazán megbecsülhetetlen alkotó képességeiáldásait ne érezte volna. Fábry Sándor dr. főispán lemon dott a vasúttársaságokban viselt tagságairól is. E megüresedett tagsági helyeket a vármegyei közgyűlés azonban valószínűleg csak december hó folyamán tölti be, mikor az összes tagok kiküldetése lejár s mikor az összes igazgatótagsági helyeknek betöltéséről kell majd gondoskodni. Bontják a csabai templomot. Szemelvények — régi foliánsokból. Amint azt legutóbbi számainknak egyikében is megírtuk, a csabai római katholikus templom terveit a püspök jóváhagyó záradékkal fogja ellátni s leküldi azt az eklézsiához, hogy az uj — De igen, jöjjön holnap vacsora előtt a régi várba . . . várni fogom. . . Végre nagynehezen eljött a másnap ós egy végtelenségnek tetsző idő után az este. Nesztelenül osontam be a régi vár folyosójába. Sötét volt. Csakhamar megpillantottam Louison alakját, megfogta kezemet és egy termen keresztül, nagy pompával berendezett szobába vezetett, az „Ő" szobájába. Nem tudom mi mindent beszélhettem, de Luoison kimondotta a boldogító igent. Épp meg akartam ölelni, mikor egy rejtett ajtó pat'ant fel ós egy nyúlánk, harcias kinézésű fiatalember állt előttünk. H— Sohasem egyezem bele, uram, hogy nővérem egy német tiszt neje legyen! Azonnal megismertem a grófot; egyike volt azon gárda-tiszteknek, kik az utolsó ütközetben halálra szánt vakmerőséggel védelmeztek egy általunk körülzárt falut. Louison, ki attól félt, hogy bátyja meg talál támadni, közénk vetette magát és siró hangon kérlelte bátyját : — Henry, ne tégy boldogtalanná! Ebben a pillanatban lépett be a grófnő, elsápadt, mikor a fiát meglátta. — Bocsásson meg báró ur, de meg akartam fiamat menteni és ezért hoza- | kodtam elő beteg leányomról szóló i mesémmel. j Meghajoltam és megkértem egészséges leánya kezét. — Louison anyja nyakába vetette magát, anya és fia láthatólag meg voltak hatva és Louison menyasszom lett. Bármennyire fájlaltam is, jövendőbeli sógoromat el kellet fognom és magammal vinnem; ő volt az egyetlen hadifogoly drága Louisonomon kívül, kit s hadjárat alatt elfogtam. Louisonnal rövidesen megesküdtem és ő mint szerető feleség követett hazámba. templom építési munkálatait megkezdhessék már. Nagyváradi forrásból származó értesüléseink szerint a régi templomnak lebontását julius hó közepe táján kezdik meg s egy éven belül Békéscsaba község újból gazdagodni fog egy hatalmas, monumentális templommal. A római katholikus hívek évek óta gyűjtögetik már a pénzt, hogy számukhoz mórt ós Isten dicsőségéhez méltó hajlókot építsenek. Mielőtt a bontás munkájához fognának a mesterember-kezek, nem lesz érdektelen, ha a közel 140 éves régi templomnak történetéből egy-két fontosabb adatot közzéteszünk. Haruckern János György báró 1722-ben kapta Békésmegyét és 1750-ben telepitette le Nógrád ós 'Hontmegyéből a csabai római katholikus hivek őseit. Békéscsabáról, illetőleg csak Csabáról már előbbi foliánsok is megemlékeznék. így — a régi irások között lapozgatván — megtudjuk azt, hogy 1334-ben már volt katholikus parochia Békéscsabán, amelynek papja pápai tized cimen 6 garazt fizetett évenként. Ez a parochia azonban — híveivel együtt — a reformátiókon teljesen evangélikus lett. Haruckern János Hont- és Nógrádmegyei katholikus vallású tótjainak első plébánosa Gorlinszky Simon volt, aki még azon évnek február havában kezdte meg hivatalos működését. Eleintén Békéscsaba Gyulának volt filiája, sőt 1753-ban az első plébánost Gyulán temették el. Templomuk — ezidőben — természetesen nem volt. Még a második plébánia idejében is csak a mostani sekrestye, melyhez később a mai teplomot építették, volt a hivek kápolnája. A mai templom alapkövét 1769 július 30-ikán tette le Haruckern Ferenc báró és D i e r 1 i n g Antónia pátrónusok alatt P a t a c h i c h Adám akkori nagyváradi püspök helyett J e d 1 i c s k a Antal kanonok. Az alapkőbe ez az irás van vésve : BARO Franciskus De Harruckern Et Antónia de Dierling Beati Anlonii Pontit Honori. 30 Julii. Az építkezést 1770-ben fejezték be s 1771 május 19-ikén tartották meg az első istentiszteletet. Hogy az uj templomot ki áldotta meg, vagy ki szentelte föl, ez nem tűnik ki a régi írásokból. Csak azt tudjuk meg ezekből a foliánsokból, hogy a templomnak nem volt tornya. Itt megszakad a históriai fonál s csak az ötödik plébános idejében folytatódik tovább. Thuránszky Józsefnek, az ötödik plébánosnak idejében mozgalom indult meg, hogy a templomtorony is fölépíttessék. M i k 1 ó s y Ferenc nagyváradi püspök 1805 junius 21-ikén meg is adta az engedélyt a toronyépítésre. Az 1816-iki canonica visitatio szerint adakozás révén három harangja volt az egyháznak. 1883. évi julius 8-ikán rettenetes vihar pusztított Békéscsabán. Egy villám belecsapott a róm. katholikus templom tornyába is s megrongálta a tornyot ós a templomot. E renoválás alkalmával kockakövekkel rakták ki a templom alját. 1868-ban P ó k y Antal plébános sürgetésére előre tolatták a karzatot, amelyen ezután már háromszáz ember juthatott helyhez. 1878 ban újrafestették a templomot ós a négy Laurinyecz-testvór ugyanakkor állította be a négy oltárképet 800 frtért. Eddig tart a most lebontandó templom története, amelynek legbecsesebb fejezetét az idei építkezés fogja megadni. A Nagyvávad —Csaba szegedi gyorsvonat Foglalkoznak vele a törvényhatóságok is. Mit kiván a forgalom érdeke ? Régi vágya már az alföldi nagy metropolisoknak: Szegednek, Hódmezővásárhelynek és Békéscsabának, a mostani kédvezőtlen ós éppen nem modern vasúti összeköttetéseknek megjavítása. A forgalom évről-évre növekedik s mindinkább bebizonyosodottá válik az a körülmény, hogy a mai vonatjáratok nem képesek lebonyolítani a hihetetlenül megnövekedett személyforgalmat Szeged és Nagyvárad között. Emez anomália megszüntetésének okát abban vélték föltalálni az alföldi városok, ha gyorsvonatot kérnek erre a vonalra. Többszöri megkeresés után a kereskedelmi kamarák már nem egyszer kérvényezték a régebbi kormá• nyoknál, hogy a rendkívül élénken ! frekventált vonalon léptessenek életbe gyorsvonatokat. Az óhaj azonban csak „pium desiderium" maradt, mert a kormányok semmit sem tettek e vonal forgalmának fejlesztése érdekében, holott már akkor is mind követelőbben lépett előtérbe a kívánság, hogy a forgalmi viszonyok javíttassanak. E többször megújuló vágynak jogosságát ismerte el a mai kormány abban, hogy Szeged ós Nagyvárad, később pedig Békéscsaba és Gyula között majdnem megkettőztette a motorjáratok számát, de még igy sincs eléggé orvosolva a régi baj, melynek csak egy gyorsvonat vethetne véget. Régebbi kormányaink kifogásul ez óhajra ós kérésre azt hozták föl, hogy a szeged-bókéscsaba-nagyváradi vonal nem elég erős a gyorsvonat beállítására. Ezt a kifogást azonban sohasen szanktionálta ós igazolta egy tüzetes szakértői vizsgálat s épp ezért mi is kételkedéssel viseltetünk e kifogás iránt. A magyar vasutópitkezósek történetében páratlanul állana az a bűnös felületesség, hogy a továbbfejlődésre való tekintet nélkül raknák le bizonyos vidékeken a vasutvonalakat s ne forditnának gondot arra is, hogy ez a vonal idők multán gyorsjáratok részére is használtatni fog. Mindozt abból az apropóból irjuk, hogy a szeged-nagyváradi gyorsvonat érdekeben dr. A11 m a n n Ignác nagyváradi ügyvéd javaslatot terjeszt Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága elé s ezzel az érdekelt törvényhatóságok feladatává tétetik az, hogy a régóta sürgetett gyorsvonatért feliratot intézzenek a kormányhoz. Nincs kétségünk abban, hogy a nagyfontosságú terv megvalósításáért az érdekelt törvényhatóságok egyöntetűen fognak eljárni s hogy e mozgalomhoz örömmel csatlakoznak a többi alföldi városok is. Függetlenségi pártértekezlet Gyomán A kisgazdák védelme. Átirat az országos központhoz. Békésvármegyében nemrég oly időket éltünk, hogy á politikai pártok sűrű egymásutánban gyűléseztek. A gyűlések komoly színvonalát mindig aktuális és fontos napi kérdések biztosították, de legújabban megtörtént, hogy mindenféle — politikai pártnak gyűlései elé nem tartozó — kérdéseknek tüzét is beledobták bizonyos helyeken a nép közé s imigyen akarták lerontani a népgyűlések súlyát és tekintélyét. Az efajta nópg.yüléseknek érdekes típusaira akadtunk Békéscsabán és Gyulán. Itt is, ott is személyes herce-hurcákkal beszéltek keresztül délutánokat. Az igy szerzett tapasztalatokból aztán arra a meggyőződésre jutottak a komolyabb elemek, hogy a fontos kérdések tárgyalását nem szabad többé a már teljesen lejáratott népgyűlések elé vinni, hanem értekezletek keretében kell elvégezni azt, ami apródonként kiszorult a személyes torzsalkodások csatatérévé lesülyesztett népgyűlések programjából. Ezt a helyes elvet vallják a gyomai függetlenségi és 48-as politikai pártárnyalathoz tartozó polgárok is, akik vasárnap délután értekezletet tartottak a gyomai 48-as kaszinó nagytermében. Az értekezlet erkölcsi színvonaláról beszélvén, nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fölötte állott az a Gyulán, vagy Békéscsabán megtartani szokott „népgyűléseken". Higgadt, nyugodt hang, a dolgok legaprólékosabb részleteit is feldolgozó tanácskozás, a tárgy alapos és szakszerű ismerete volt szignaturája ennek az értekezletnek, amelyen szókatlanul nagy számban jelentek meg a választó-polgárok. Az értekezlet elnöke B i r ó Benedek földbirtokos volt. Elnöki megnyitójában ismertette azt az akciót, mely a kisgazdák érdekében országszerte megindult. A kisgazdák helyzete ma már igazán elviselhetetlen. Ennek a tekintélyes osztálynak egyik részét lelketlen üzérkedők becsalogatták már a „népboldogító" szociáldemokráciának azilumába s igy önmaguk ellen való küzdésre használják ki őket. A kisgazdák kínosan érzik a folyton intenzivebbé válló munkásmozgalmaknak anyagi következményeit. De azért mégsem tértek még észre s még mindig ott látjuk a kisgazdák képviselőit is a rendet felforgató szociálisták csatasorában. Most egy moz galom van keletkezendőben, amely a kisgazdák megmentésót tűzte ki céljául. Beterjesztett végül egy, a függetlenségi párthoz intézendő feliratot, amely a kisgazdák helyzetére hivja föl a pártnak figyelmét. Fábry Károly, a gyomai választókerület országgyűlési képviselője szólott ezután a szociálisták lelketlen üzérkedéséről ós propagandájáról. Értékes és magvas beszédében kimutatta azt, hogy a mai kormány sokkal jobb szociálista, mint azok, akik ezidőszerint a gondolkozni nem tudó tömeget butítják. Beszélt a progresszív adóról, amelynek törvényjavaslatát már ki is dolgozta a kormány s azokról a mozgalmakról is, melyek a képviselőházban a kisgazdák érdekében megindultak. Az értekezlet nagy lelkesedéssel kisérte a felszólalók beszédét s végül elfogadta a benyújtott határozati javaslatot Kató Józsefnek azon módosító javaslatával, hogy a tőzsdemanipulációk s különösen a gabonaárakat leszorító praenium ügyletek törvényes szabályozására is kérjék az országos függetlenségi pártnak közreműködését. Egy vésztői „elnök" bánata. Mikor a miniszter — „kidobottat" valamit. Aki 7000 ember nevében beszél. Nagypecsétes irás érkezett tegnap az alispáni hivatalhoz. Már a boríték cimzésének iromba betűiből is látható, hogy egyszerű ember ügyes-bajoskodik e levélben. De a címzése mégis rosszat sejtetett. Az ügy tudniillik a boritókban, hogy „bentiró elnök 7000 ember érdekében beszél." No, fékom adtát, ez fontos ügyben kopogtat be az alispáni hoz, gondolja az olvasó s betüzgetnkezdi az irást: „Méltóságos alispány ur, mivelhogy kidoboltatta a nagyságos miniszter ..." Itt összefolynak a betűk s egy számtengert disznóznak körül. Jó ideig tart, míg olvashatja a szemlélő : „ .. .1907. évi áprilisjhóban mivelhogy kidoboltatta a miniszter, hogy aki kiköltözködik, ingyen sok földet kap, hát mi, 7000 vésztői lakos itthon akarunk maradni, mert itt kell a föld . . A dolog bonyo'ódik s kezdetét veszi a cselekmény, melyet igy mond el a tudósító a kusza vonásokból összesző! panaszkodás alapján: Petes András, a vésztői munkásvédő szövetség elnöke „válasziratot" irt az alispán utján földmivelésügyi miniszterhez. írásában elmondja, hogy a ivésztői községi elöljárók 1856 óta egy kézre játszanak a nagy urakkal. A tudálékos elnök azt is tudni véli, hogy 1540. évben, amiker Vésztő keletkezett, 32000 hold földet kaptak a község lakósai s ezt 316 éven keresztül szivvellélekkel művelték is. Ámde 1856-ban a biró és a jegyző egy idegen, nem magyar honos „Köpenicki kapitányhoz" hasonló álarcos (? ? ?) úrral összebeszólt s ingyen odaadtak neki 28000 hold földet, aki ezt a nagy mennyiségű birtokot „bitorolja" is azóta — mondja Pets András. Bitorolja pedig minden haszonbér nélkül, holott ennek .a földnek négy sarkán (!) ma is Vésztő cimere van. Amikor e t a földet elvették, megfosztották a vésztői népet a megélhetéstől, ruhájától és a munkájától, folytatja az „elnök", aki egyenesen az állam részéről jött sértésnek (!) tekinti azt, hogy beleegyezett ebbe a rablásba. Az a föld inkább megilletné őt ós társait, mert a mai bitorló móg kztonát sem adott érte. Egyszerűen azért nem, mert még felesége sem volt, csak egy birkaj legelője, amelyért ma sem fizet adót. ' Már pedig a birka nem ad katonát. I Mindezek után kéri Petes András „elnök" ur az alispánt, terjessze fel ezt az iratot a kormányhoz, akitől 7000 ember nevébenvisszaköveteli az elrabolt földet. Nini! Hogy a fejébe szállott szeI góny Petes Andrásnak az elnökséggel járó dicsőség ?g!... Ugy látszik közös betegség ez az alföldön. Petes uramból • bizonyosan országgyűlési képviselő