Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-02-21 / 14. szám
Békéscsaba, 1907. február 21. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 képes a tüdővészellenes mozgalomban nagy szerepet játszó s nálunk csak ugy, mint a Magyarországon általában nélkülözött közegészségügyi tényezőket. 500 munkásház építési költségének felét és az amortizationális kamat felét az államköltségvetésből kívánná biztosítani Ambrus Sándor. 6 százalékos évi kamat és tőketörlesztés mellett csupán 30 korona lenne azon összeg, amely évente a tőketörlesztésig egy háztulajdonost terhelne. Mindezek után célszerűnek látná az alispán, hogy vármegyénk a munkásházak felépítéséhez 500.000 korona kölcsönt vegyen fel azon esetben, ha az állam nem tagadja meg a kölcsönhöz való hozzájárulását. Lánivaló tehát, hogy vármegyénk törvényhstóságának február havi közgyűlése nemcsak azért lesz érdeke3, mert szokatlanul gazdag tárgysorozata van, hanem mert alkalma nyilik a törvényhatósági bizottságnak egy oly messzekiható és mélyen járó szociális feladatnak megoldására, amelyért a föld egyszerű népei mindenkor hálásak lesznek. A csabai izr. nőegylet közgyűlése. Csaba e humánus egyesülete vezetésében személycsere történt. Azért mondjuk, hogy csak személycsere történt, mert az egyesület minden egye3 tagja, akár visel tisztséget, akár nem, teljes szívvel és lélekkel az ember- és felebaráti szeretet szolgálatában kell hogy álljon. A Nőegyletnél így is van ; mindenki azon fárad é3 munkálkodik, hogy az egyesület a szegények, a betegek és keresetképtelenek segélyezését minél nagyobb körre terjeszthesse és mentől gyakoribb segélyt nyújthasson. Azt az áldásos munkát az egyleti vagyon gyarapítására, mit oly páratlan ügybuzgalommal, különösen az egylet egyik alelnöknője, F r i e d in a n n Mórné, a vigalmi bizottsággal egyetemben kifejtett, bizonynyal folytatni fogja az uj tisztikar és választmány. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy az egylet érdekében a választások körül helyesebb lett volna kevesebb személyi animozitást érvényesíteni, különösen azoknak, kik az egyletet c s a k a tagdijukkal támogatják. A közgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítást adjuk: A tagok rendkívül nagy pontossággal jelentek meg s mintegy kilencvenen vettek részt a közg/ütésen, melyen F u c h s Jakabné elnökölt. Az ülés megnyitása után F á y Sámu dr. üdvözölte a megjelenteket, kiemelve, hogy a szegények segélyezésére, az emberszeretet gyakorlására a nők a leghivatottabbak. Az általa felolva- sott s minden részletre kiterjedő jelentés az egylet ilyirányu, igazán humánus tevékenységét bizoiyitják. Az egylet állandó havisegélyben 16 szegényt részesített 856 koronával; rendkívüli segélyben hit hónapon át nagyobb összeget, összesen 1914 koronát osztott ki. — Az egyletiek 159 rendes tagja van, kik 1433 kor. tagdijat fizettek, alkalmi ayományokból a mult évben 610 kor., kamatokban 459 kor., az első teaestély jövedelne 1020 kor.; összes bevéteie 4051 kor 36 fül., kiadása 3486 kor. volt; az egylet vagyona 13,990 kor. A közgyűlés örömnél vette tudomásul a jelentést, a vagyonszaporulatot s köszönetét nyilvánitoita a vigalmi-bizottságnak. Az egylet által mái januárban szétosztott rendkívüli és reides havisegély dacára, a közgyűlés az elnökség indítványára elhatározta, hogy a havisegélyezettek 5—5 kor.,24 bettg szegény rendkívüli segélyben 6—10 soronáig részesítendő még. Most a közgyűlés a napirend legfontosabb tárgyához, a tsztujitáshoz érkezett. F u c h s Jakabné enök, ki 20 éven át mint alelnök, utóbb nint elnök működött, megköszönve a bizalmat, kijelenti, hogy a tisztséget továbbra viselni nem hajlandó, ugyizintén F r i e dm a n n Mórné alelnök is, ki hosszabb beszédben köszönte meg az eddigi bizalmat, melyet az egylet érdekében kifejtett, annak tagjainak számát, vagyoni gyarapodását eredményezett munkálkodással igyekezett meghálálni. Klein Józsefné pénztáros, ki 20 éven át viselte e tisztséget, szintén másra kérte átruházni a bizalmat. F u c h s Gyuláné ós tiz társa az elnöki, két alelnöki állás betöltésére nézve a titkos szavazás elrendelését kérték, mit a közgyűlés is helyeselt. Szavazatszedőkül'dr. K u 1 p i n Dánielné elnöklete alatt F u c h s Gyuláné, L é w y Samuné, Friedmann Mórné, Klein Gusztávnó küldettek ki. A szavazás tartamára az ülés felfüggesztetett s a hölgyek élénken beszélgettek a szavazás esélyeiről. Maga a közgyűlés lefolyása nyugogt és parlamentárias volt, az újdonság ingerével csak a titkos szavazás hatott, de e téren az egylet titkára régi praktikus és igy a tagok gyorsan járultak az urnához ; a szavazatokat F á y Samu dr. olvasta fel Beadatott 88 szavazat; ebből dr. L ö w y Lajosnéra mint elnök 88, alelnökök dr. Révész Fülöpné 81, dr. Fáy Samura 72, Friedmann i Mórnéra 25 szavazat esett; a többi ál- i lást egyhangúlag töltötte be a közgyűlés. Pénztárnok Reisz Hermanné, ellenőr Neumann Manónó, titkár dr. F á y Samu, továbbá 20 választmányi tag. A békéscsabai református egyház megalakulása. Jelentőségteljes napjuk volt vasárnapon a békéscsabai református híveknek. Ekkor vált ugyanis valóra az a törekvés, amely évek óta szorgalommal s nagy kitartással buzgólkodott azon> hogy a békéscsabai református híveknek egyházuk legyen. A mozgalom keletkezésének részleteit ismerik már olvasóink. Sok lelkes ember sikeres munkálkodását jutalmazta meg a vasárnapi ünnep, akik mind egyforma kitartással és fáradhatatlansággal működnek évek óta a szent cél érdekében. A vasárnapi egyházalakuló közgyűlésre F utó Zoltán szentesi református lelkészt és Szabó Emil egyházmegyei főjegyzőt küldte ki az egyházmegye. Az alakuló közgyűlést megelőzően istentisztelet volt a Rudolf-főgimnázium tornacsarnokában, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a közönség. Istentisztelet után Megyeri Imre árvaszéki ülnök ismertette a mai gyűlés fontosságát, majd Futó Zoltán és Szabó Emil tértek rá az egyházzá alakulás nagy erkölcsi értékére. Beszédeiknek nyomán a több száz főre tehető közönség egyhangú lelkesedéssel mondotta ki azt, hogy a csabai evangelikus református egyházat megalakítják. E határozatnak hivatalos konstatálását az egyházi tisztikar megválasztása követte. A választás közfelkiáltással történt s a vármegye legújabb egyházának a következők lettek elöljárói: Főgondnok : B o g á r Dániel; gondnok és pénztárnok : Megyeri Imre árvaszéki ülnök ; ellenőr : O f f r a Gergely bírósági kezelő ; jegyző : Kelemen László községi írnok. Presbiterek: Lőrinczy László gyógyszerész, Haraszti Sándor földbirtokos' Debreczeny Lajos szolgabíró, Szabó László kir. aljárásbiró, Domokos István kir. aljárásbiró, Mees Balogh Sándor bírósági kezelő, Dus Béla postatisztIzsó Lajos postatiszt, Sebesi Imre köz' ségi irnok, Koncz Sándor dohánybeváltó tiszt, Könyves Kálmán, Osváth István, Papp Sándor, Portörő Lajos, Szabó Sándor, Kelemen János iparosok. Futó Zoltán intézett még egy-két buzdító szót az egybegyűltekhez, akik a protestánsok hires harci éneke után szétoszoltak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Negyed tizenegy órakor bátortalaoul bekukkant J u s t h Gyula az ülésterembe. Alig búsult néhány árva törvényhozó a padok között. Az elnök odafordult E g r y Béla jegyzőhöz : Ugyan kérlek, olvasd csak meg, hányan vagyunk ! Ez nekiállott: — Egy, kettő, hat, tiz, tizenhárom, tizennégy ... — de tovább nem jutott 1 Éppen tizennégyen voltak jelen Wekerle miniszterelnökkel és Szterényi államtitkárral együtt. De azért megkezdték az ülést. Napirend előtt az elnök bemutatta Németh Imre képviselő, kiküldött | biztos jelentését P o p o v i c s György mandátuma ellen beadott panasz dolgában indított vizsgálat eredményéről. Moskovitz Iván, Teszelszky József, B e t e g h Imre és Zakariás János, a kérvényi bizottság előadói referáltak a kérvények 10—18. sorjegyzékének le tárgyalásáról. Ezután felolvasták az interpellációs könyvet. Ma végre sor kerül Szász József régóta kérő interpellácójára, melyre Pásztor Mihály könyve szolgált aproposval, kívüle Nagy György a csikszentmártoni kerületben a választás után megindított nagy csomó bűnvádi eljárás, Brediceanu Koriolán a németbogsáni kerületben a csendőrség kirendelése miatt és H e r m a n Ferenc a fertőző betegségek ellen tett óvóintézkedések tárgyában jelentettek be interpellációt. Wekerle apósa meghalt. Molnár István, zemplénvármegyei nyug. főispánja, Wekerle Sándor miniszterelnöknek az apósa, tegnap este Sátoraljaújhelyen meghalt. Az elhunytban dr. Molnár Viktor, volt temesi főispán az atyját gyászolja Ma este a mi niszterelnök Sátoraljaújhelyre utazik a temetésre és pénteken reggel érkezik vissza Budapestre. ÚJDONSÁGOK. Sikkasztás vagy rablógyilkosság ? Okányi Schwartz Gyula csabacsüdi földbirtokos, aki Br.dapesten a Nagykorona-utca 7. szám alatt lakik, feljelentést tett, hogy H i r s c h Mór nevü tiszttartója, a csabacsüdi birtoktest vezetője, folyó hó 14-én reábízott 12,000 koronával eltávozott hazulról és azóta eltűnt. Hirsch Mór 50 éves családos ember és már néhány óv óta áll Schwartz szolgálatában. Eddig teljesen megbízhatónak ismerték s már gyakran nagyobb összeg volt reája bizva, — igy most már tehát szinte lehetetlennek látszik, hogy Hirsch a reá bizott pénzt elsikkasztotta volna. Schvartz e hó 12-én Csaba-Csüdön időzött és 12.000 koronát azzal adott át Hirschnek, hogy a szarvasi adóhivatalnál az esedékes adókat fizezse be. Schvartz még aznap visszajött Budapestre, ahová Hirsch e hó 11-én jelentette neki, hogy másnap elmegy Szarvasra. Tényleg másnap eltávozott hozulról, azóta vissza nem tért, sem életjelt nem adott magáról. Elutazása előtt azt mondotta hozzátartozóinak, hogy esetleg Szarvasról Tarna-Mérába megy bikavásárra, de amint az eddigi nyomozás megállapította, nem érkezett meg Szarvasra. A feltevés az, hogy Hirsch elsikkasztotta a reá bizott pénzeket ós megszökött, de nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy Hirschet, akiről tudták, hogy sok pénz van nála, valahol tőrbe csalták, meggyilkolták ós kirabolták. A rendőrségen, ahol Marinovich rendőrkapitánynak osztották ki a feljelentést, erélyes nyomó, ást indítottak a titokzatos ügyben és a csendőrparancsnokságokat táviratilag értesítették Hirsch eltűnéséről. Hirsch ötven éves, nős, családos ember, középtermetű, sovány, haja őszes, szeme ázürke, bajusza vastag, szürkés, szakálla barna. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás inára enyhébb időt jelez, elvétve csapadék. — Március 15-ike . . . Március dicső idusa megint közeledő félben van. Békésvármegye magyar ajkú községei kivétel nélkül megülik ezt a nemzeti ünnepet. Vannak azonban olyan községek is, ahol tótágast áll ilyenkor a nemzeti érzés s azt sem tudja, hogy ünnepet kell ülni... Orosháza bizonyosan nem tartozik az ilyen községek' közé, mert ott máris gondoskodás történt, hogy a nagy nemzeti napot a képviselőtestület is megülje. Ezen kivül 50—50 koronával jutalmazza meg a község a két legrégibb férfi- és két legrégibb nőcselédet. Ötven koronát juttat ezen a napon annak is, aki valami nemes tettet cselekedett meg. — A parasztpárti képviselő felszólalása. A kékéscsabai parasztpárt országgyűlési képviszlője tegnap felszólalt a a parlamentben. Beszédének gerince a munkásbiztositások kérdése volt. Pető Sándor a kisiparosok kivétel nélküli kötelező biztosítását követelte s végül határozati javaslatot nyújtott be a kereskedelmi alkalmazottak, a cséplőgépnél alkalmazott és más gazdasági munkásoknak kötelező biztosítására vonatkozóan. — Békésmegyei népkönyvtárak. Üdvös akciót indított hónapokkal ezelőtt a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület. Ez az akció azt akarta elérni, hogy a földmivelésügyi miniszter az alföldi vármegyékben népkönyvtárakat állítson föl s hogy Darányi Ignác hajlandónak is nyilatkozott erre, ez csak a Dmke erélyes utánjárásának köszönhető. A földmivelésügyi minis ter ennek következtében leiratot intézett Békésvármegye alispánjához. Leiratában arról értesiti a megyét, hogy minden "községben népkönyvtárt fog felállítani, ha kérni fogják ezt tőle. Eddig Csorvás, Mezőberény, Kétegyháza és Vésztő nyilatkoztak a községekhez intézet alispáni megkeresésre. — A Gyulavárosi takarékpénztár közgyűlése. Népes közgyűlést tartott a napokban a gyulavárosi takarékpénztár. A közgyűlés határozatainak egjdk legfontossabika az volt, amelylyel kimondták, hogy az elhunyt vezérigazgatónak, Jantsovits Emilnek helyét nem töltik be, az intézet ügyeit vezető igazgatóul S c h m i d t Józsefet választják meg. Az igazgatóság tagjai a régiek maradtak s egy taggal többől áll, mint ezelőtt. Az újonnan megválasztott tag Lukács Endre főszolgabíró. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a Városház-utcában uj helyiséget építtet az intézetnek. — A kormány a munkásokért. Mult számunkban adtunk hirt arról, hogy a földmivelésügyi miniszter Békésvármegye községi munkássegélyalapjai részére 8000 koronát utalványoztatott ki. Békésvármegye nem áll egyedül e tekintetben, mert amint most értesülünk, a földmivelésügyi miniszter ezen a címen Csanádmegyónek ÍO'OOO, Csongrádnak 8000, Hajdúnak, Zempléninek és Nyitrának 5—5C30, s végül Komáromvármegyének 10 000 korona államsegélyt adott. — Békésmegyei ifjak a tornaversenyeken. A tanulóifjúság testi ügyességének fokozására rendezett kerületi tornaversenyeket az idén is elrendelte Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter. Békésvármegye főgimnáziumainak ifjúsága részt vesz e versenyeken s dicsőséges hírnevét bizonyára most is meg fogja koszoruztatni. A békósmegyei ifjak Eperjesen fogják öpszemérni testi ügyességüket idegen tanulótársaikkal. — A honvédelmi miniszter Békésmegyéhez. Most állapította meg a hadügyi vezetőség 1907-re azt az összeget, melyet a katonák étkezéséért fizet a kincstár azoknak a szállásadóknak, kiknél gyakorlatok alkalmával katonák étkeznek. Ez az összeg a Tiszántúli vidékekre 47 fillérben van megállapítva s „őrmestertől lefelé,, bármilyen katonák után fizetik. A miniszteri rendelet, — mely most érkezett le Bókésmegyéhez, meghagyagyja, hogy : „Pecsenyehús nem követelhető ezért az árért! . . ." — Kitüntetett munkás. Vasárnap délután szép ünnepélynek volt színhelye Szeghalmon a Polgári Olvasó-Egylet Ótt adták ugyanis át K o s s i k János asztalos segédnek a kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét és 100 korona állami jutalmat. Kossik János mint asztalos segéd 26 éve dolgozik Nagy Zsigmond asztalos-mesternél s miután" öreg munkaadója elhalt, most fiánál folytatja hűséges szolgálatát. Az elismerést és jutalmát az ipartestület elnöke Török adta át néhány rövid szó kíséretében lelkes éljenzések között, este pedig az ünnepelt tiszteletére az ipartestület helyiségeiben közvacsora volt. — A szarvasi szinház sorsa. Szarvas község ez évi január hó elején pályázatot hirdetett az idei őszi sziniévadra. A pályázatra négy színigazgató nyújtotta be ajánlatát: dr. F a r k a s Ferenc a szabadkai szinház igazgatója, továbbá Bihari Ákos kecskeméti, M i c s e y György sátoraljaújhelyi és S z a 1 k a y Lajos székesfehérvári színigazgatók. A.