Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-02-21 / 14. szám

Békéscsaba, 1907. február 21. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 képes a tüdővészellenes mozgalomban nagy szerepet játszó s nálunk csak ugy, mint a Magyarországon általában nélkü­lözött közegészségügyi tényezőket. 500 munkásház építési költségének felét és az amortizationális kamat felét az állam­költségvetésből kívánná biztosítani Am­brus Sándor. 6 százalékos évi kamat és tőketörlesztés mellett csupán 30 ko­rona lenne azon összeg, amely évente a tőketörlesztésig egy háztulajdonost terhelne. Mindezek után célszerűnek látná az alispán, hogy vármegyénk a munkás­házak felépítéséhez 500.000 korona köl­csönt vegyen fel azon esetben, ha az állam nem tagadja meg a kölcsönhöz való hozzájárulását. Lánivaló tehát, hogy vármegyénk törvényhstóságának február havi köz­gyűlése nemcsak azért lesz érdeke3, mert szokatlanul gazdag tárgysorozata van, hanem mert alkalma nyilik a törvényhatósági bizottságnak egy oly messzekiható és mélyen járó szociális feladatnak megoldására, amelyért a föld egyszerű népei mindenkor hálásak lesznek. A csabai izr. nőegylet közgyűlése. Csaba e humánus egyesülete vezeté­sében személycsere történt. Azért mond­juk, hogy csak személycsere történt, mert az egyesület minden egye3 tagja, akár visel tisztséget, akár nem, teljes szívvel és lélekkel az ember- és fele­baráti szeretet szolgálatában kell hogy álljon. A Nőegyletnél így is van ; min­denki azon fárad é3 munkálkodik, hogy az egyesület a szegények, a betegek és keresetképtelenek segélyezését minél nagyobb körre terjeszthesse és mentől gyakoribb segélyt nyújthasson. Azt az áldásos munkát az egyleti vagyon gyarapítására, mit oly páratlan ügybuzgalommal, különösen az egy­let egyik alelnöknője, F r i e d in a n n Mórné, a vigalmi bizottsággal egyetem­ben kifejtett, bizonynyal folytatni fogja az uj tisztikar és választmány. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy az egylet érdekében a választá­sok körül helyesebb lett volna keve­sebb személyi animozitást érvényesí­teni, különösen azoknak, kik az egyle­tet c s a k a tagdijukkal támogatják. A közgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítást adjuk: A tagok rendkívül nagy pontosság­gal jelentek meg s mintegy kilencvenen vettek részt a közg/ütésen, melyen F u c h s Jakabné elnökölt. Az ülés megnyitása után F á y Sámu dr. üdvözölte a megjelenteket, kiemelve, hogy a szegények segélyezé­sére, az emberszeretet gyakorlására a nők a leghivatottabbak. Az általa felolva­- sott s minden részletre kiterjedő jelen­tés az egylet ilyirányu, igazán humá­nus tevékenységét bizoiyitják. Az egylet állandó havisegélyben 16 szegényt részesített 856 koronával; rendkívüli segélyben hit hónapon át nagyobb összeget, összesen 1914 koronát osztott ki. — Az egyletiek 159 rendes tagja van, kik 1433 kor. tagdijat fizet­tek, alkalmi ayományokból a mult év­ben 610 kor., kamatokban 459 kor., az első teaestély jövedelne 1020 kor.; összes bevéteie 4051 kor 36 fül., ki­adása 3486 kor. volt; az egylet vagyona 13,990 kor. A közgyűlés örömnél vette tudo­másul a jelentést, a vagyonszaporulatot s köszönetét nyilvánitoita a vigalmi-bi­zottságnak. Az egylet által mái januárban szét­osztott rendkívüli és reides havisegély dacára, a közgyűlés az elnökség indít­ványára elhatározta, hogy a havisegé­lyezettek 5—5 kor.,24 bettg szegény rend­kívüli segélyben 6—10 soronáig része­sítendő még. Most a közgyűlés a napirend leg­fontosabb tárgyához, a tsztujitáshoz ér­kezett. F u c h s Jakabné enök, ki 20 éven át mint alelnök, utóbb nint elnök mű­ködött, megköszönve a bizalmat, kije­lenti, hogy a tisztséget továbbra vi­selni nem hajlandó, ugyizintén F r i e d­m a n n Mórné alelnök is, ki hosszabb beszédben köszönte meg az eddigi bi­zalmat, melyet az egylet érdekében ki­fejtett, annak tagjainak számát, vagyoni gyarapodását eredményezett munkálko­dással igyekezett meghálálni. Klein Józsefné pénztáros, ki 20 éven át vi­selte e tisztséget, szintén másra kérte átruházni a bizalmat. F u c h s Gyuláné ós tiz társa az elnöki, két alelnöki állás betöltésére nézve a titkos szavazás elrendelését kérték, mit a közgyűlés is helyeselt. Szavazatszedőkül'dr. K u 1 p i n Dá­nielné elnöklete alatt F u c h s Gyuláné, L é w y Samuné, Friedmann Mórné, Klein Gusztávnó küldettek ki. A szavazás tartamára az ülés fel­függesztetett s a hölgyek élénken be­szélgettek a szavazás esélyeiről. Maga a közgyűlés lefolyása nyugogt és par­lamentárias volt, az újdonság ingerével csak a titkos szavazás hatott, de e té­ren az egylet titkára régi praktikus és igy a tagok gyorsan járultak az urná­hoz ; a szavazatokat F á y Samu dr. olvasta fel Beadatott 88 szavazat; ebből dr. L ö w y Lajosnéra mint elnök 88, alelnökök dr. Révész Fülöpné 81, dr. Fáy Samura 72, Friedmann i Mórnéra 25 szavazat esett; a többi ál- i lást egyhangúlag töltötte be a közgyű­lés. Pénztárnok Reisz Hermanné, ellenőr Neumann Manónó, titkár dr. F á y Samu, továbbá 20 választmányi tag. A békéscsabai református egyház megalakulása. Jelentőségteljes napjuk volt vasár­napon a békéscsabai református hívek­nek. Ekkor vált ugyanis valóra az a törekvés, amely évek óta szorgalommal s nagy kitartással buzgólkodott azon> hogy a békéscsabai református híveknek egyházuk legyen. A mozgalom keletke­zésének részleteit ismerik már olvasóink. Sok lelkes ember sikeres munkálkodását jutalmazta meg a vasárnapi ünnep, akik mind egyforma kitartással és fáradhatat­lansággal működnek évek óta a szent cél érdekében. A vasárnapi egyházalakuló közgyű­lésre F utó Zoltán szentesi református lelkészt és Szabó Emil egyházmegyei főjegyzőt küldte ki az egyházmegye. Az alakuló közgyűlést megelőzően isten­tisztelet volt a Rudolf-főgimnázium tor­nacsarnokában, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a közönség. Isten­tisztelet után Megyeri Imre árvaszéki ülnök ismertette a mai gyűlés fontos­ságát, majd Futó Zoltán és Szabó Emil tértek rá az egyházzá alakulás nagy erkölcsi értékére. Beszédeiknek nyomán a több száz főre tehető közönség egy­hangú lelkesedéssel mondotta ki azt, hogy a csabai evangelikus református egyházat megalakítják. E határozatnak hivatalos konstatá­lását az egyházi tisztikar megválasztása követte. A választás közfelkiáltással tör­tént s a vármegye legújabb egyházá­nak a következők lettek elöljárói: Főgondnok : B o g á r Dániel; gond­nok és pénztárnok : Megyeri Imre árvaszéki ülnök ; ellenőr : O f f r a Ger­gely bírósági kezelő ; jegyző : Kele­men László községi írnok. Presbiterek: Lőrinczy László gyógy­szerész, Haraszti Sándor földbirtokos' Debreczeny Lajos szolgabíró, Szabó László kir. aljárásbiró, Domokos István kir. aljárásbiró, Mees Balogh Sándor bírósági kezelő, Dus Béla postatiszt­Izsó Lajos postatiszt, Sebesi Imre köz' ségi irnok, Koncz Sándor dohánybe­váltó tiszt, Könyves Kálmán, Osváth István, Papp Sándor, Portörő Lajos, Szabó Sándor, Kelemen János iparosok. Futó Zoltán intézett még egy-két buzdító szót az egybegyűltekhez, akik a protestánsok hires harci éneke után szétoszoltak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Negyed tizenegy órakor bátortala­oul bekukkant J u s t h Gyula az ülés­terembe. Alig búsult néhány árva törvényhozó a padok között. Az elnök odafordult E g r y Béla jegyzőhöz : Ugyan kérlek, olvasd csak meg, hányan vagyunk ! Ez nekiállott: — Egy, kettő, hat, tiz, tizenhárom, tizennégy ... — de tovább nem jutott 1 Éppen tizennégyen voltak jelen We­kerle miniszterelnökkel és Szterényi ál­lamtitkárral együtt. De azért megkezdték az ülést. Napirend előtt az elnök bemutatta Németh Imre képviselő, kiküldött | biztos jelentését P o p o v i c s György mandátuma ellen beadott panasz dolgá­ban indított vizsgálat eredményéről. Moskovitz Iván, Teszelszky József, B e t e g h Imre és Zakariás János, a kérvényi bizottság előadói re­feráltak a kérvények 10—18. sorjegyzé­kének le tárgyalásáról. Ezután felolvasták az interpellációs könyvet. Ma végre sor kerül Szász József régóta kérő interpellácójára, melyre Pásztor Mihály könyve szol­gált aproposval, kívüle Nagy György a csikszentmártoni kerületben a válasz­tás után megindított nagy csomó bűnvádi eljárás, Brediceanu Koriolán a né­metbogsáni kerületben a csendőrség ki­rendelése miatt és H e r m a n Ferenc a fertőző betegségek ellen tett óvóin­tézkedések tárgyában jelentettek be in­terpellációt. Wekerle apósa meghalt. Molnár István, zemplénvárme­gyei nyug. főispánja, Wekerle Sándor miniszterelnöknek az apósa, tegnap este Sátoraljaújhelyen meghalt. Az elhunyt­ban dr. Molnár Viktor, volt temesi fő­ispán az atyját gyászolja Ma este a mi niszterelnök Sátoraljaújhelyre utazik a temetésre és pénteken reggel érkezik vissza Budapestre. ÚJDONSÁGOK. Sikkasztás vagy rablógyilkosság ? Okányi Schwartz Gyula csaba­csüdi földbirtokos, aki Br.dapesten a Nagykorona-utca 7. szám alatt lakik, feljelentést tett, hogy H i r s c h Mór nevü tiszttartója, a csabacsüdi birtok­test vezetője, folyó hó 14-én reábízott 12,000 koronával eltávozott hazulról és azóta eltűnt. Hirsch Mór 50 éves csalá­dos ember és már néhány óv óta áll Schwartz szolgálatában. Eddig teljesen megbízhatónak ismerték s már gyakran nagyobb összeg volt reája bizva, — igy most már tehát szinte lehetetlennek látszik, hogy Hirsch a reá bizott pénzt elsikkasztotta volna. Schvartz e hó 12-én Csaba-Csüdön időzött és 12.000 koronát azzal adott át Hirschnek, hogy a szarvasi adóhivatalnál az esedékes adókat fi­zezse be. Schvartz még aznap visszajött Bu­dapestre, ahová Hirsch e hó 11-én je­lentette neki, hogy másnap elmegy Szarvasra. Tényleg másnap eltávozott hozulról, azóta vissza nem tért, sem életjelt nem adott magáról. Elutazása előtt azt mondotta hozzátartozóinak, hogy esetleg Szarvasról Tarna-Mérába megy bikavásárra, de amint az eddigi nyomozás megállapította, nem érkezett meg Szarvasra. A feltevés az, hogy Hirsch elsik­kasztotta a reá bizott pénzeket ós meg­szökött, de nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy Hirschet, akiről tudták, hogy sok pénz van nála, valahol tőrbe csalták, meggyilkolták ós kirabolták. A rendőrségen, ahol Marinovich rendőr­kapitánynak osztották ki a feljelentést, erélyes nyomó, ást indítottak a titokza­tos ügyben és a csendőrparancsnoksá­gokat táviratilag értesítették Hirsch eltűnéséről. Hirsch ötven éves, nős, családos ember, középtermetű, sovány, haja őszes, szeme ázürke, bajusza vas­tag, szürkés, szakálla barna. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás inára enyhébb időt jelez, elvétve csapadék. — Március 15-ike . . . Március dicső idusa megint közeledő félben van. Békésvármegye magyar ajkú községei kivétel nélkül megülik ezt a nemzeti ünnepet. Vannak azonban olyan köz­ségek is, ahol tótágast áll ilyenkor a nemzeti érzés s azt sem tudja, hogy ünnepet kell ülni... Orosháza bizonyosan nem tartozik az ilyen köz­ségek' közé, mert ott máris gondosko­dás történt, hogy a nagy nemzeti napot a képviselőtestület is megülje. Ezen kivül 50—50 koronával jutalmazza meg a község a két legrégibb férfi- és két legrégibb nőcselédet. Ötven koronát juttat ezen a napon annak is, aki va­lami nemes tettet cselekedett meg. — A parasztpárti képviselő felszóla­lása. A kékéscsabai parasztpárt ország­gyűlési képviszlője tegnap felszólalt a a parlamentben. Beszédének gerince a munkásbiztositások kérdése volt. Pető Sándor a kisiparosok kivétel nélküli kötelező biztosítását követelte s végül határozati javaslatot nyújtott be a ke­reskedelmi alkalmazottak, a cséplőgép­nél alkalmazott és más gazdasági mun­kásoknak kötelező biztosítására vonat­kozóan. — Békésmegyei népkönyvtárak. Üd­vös akciót indított hónapokkal ezelőtt a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület. Ez az akció azt akarta el­érni, hogy a földmivelésügyi miniszter az alföldi vármegyékben népkönyvtára­kat állítson föl s hogy Darányi Ignác hajlandónak is nyilatkozott erre, ez csak a Dmke erélyes utánjárásának köszönhető. A földmivelésügyi minis ­ter ennek következtében leiratot inté­zett Békésvármegye alispánjához. Le­iratában arról értesiti a megyét, hogy minden "községben népkönyvtárt fog felállítani, ha kérni fogják ezt tőle. Eddig Csorvás, Mezőberény, Kétegy­háza és Vésztő nyilatkoztak a közsé­gekhez intézet alispáni megkeresésre. — A Gyulavárosi takarékpénztár köz­gyűlése. Népes közgyűlést tartott a na­pokban a gyulavárosi takarékpénztár. A közgyűlés határozatainak egjdk leg­fontossabika az volt, amelylyel kimond­ták, hogy az elhunyt vezérigazgatónak, Jantsovits Emilnek helyét nem töltik be, az intézet ügyeit vezető igaz­gatóul S c h m i d t Józsefet választják meg. Az igazgatóság tagjai a régiek maradtak s egy taggal többől áll, mint ezelőtt. Az újonnan megválasztott tag Lukács Endre főszolgabíró. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a Város­ház-utcában uj helyiséget építtet az inté­zetnek. — A kormány a munkásokért. Mult számunkban adtunk hirt arról, hogy a földmivelésügyi miniszter Békésvár­megye községi munkássegélyalapjai ré­szére 8000 koronát utalványoztatott ki. Békésvármegye nem áll egyedül e te­kintetben, mert amint most értesülünk, a földmivelésügyi miniszter ezen a cí­men Csanádmegyónek ÍO'OOO, Csongrád­nak 8000, Hajdúnak, Zempléninek és Nyitrának 5—5C30, s végül Komárom­vármegyének 10 000 korona államsegélyt adott. — Békésmegyei ifjak a tornaversenye­ken. A tanulóifjúság testi ügyességének fokozására rendezett kerületi tornaver­senyeket az idén is elrendelte Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter. Békés­vármegye főgimnáziumainak ifjúsága részt vesz e versenyeken s dicsőséges hírnevét bizonyára most is meg fogja ko­szoruztatni. A békósmegyei ifjak Eper­jesen fogják öpszemérni testi ügyessé­güket idegen tanulótársaikkal. — A honvédelmi miniszter Békésmegyé­hez. Most állapította meg a hadügyi ve­zetőség 1907-re azt az összeget, melyet a katonák étkezéséért fizet a kincstár azoknak a szállásadóknak, kiknél gya­korlatok alkalmával katonák étkeznek. Ez az összeg a Tiszántúli vidékekre 47 fillérben van megállapítva s „őrmester­től lefelé,, bármilyen katonák után fi­zetik. A miniszteri rendelet, — mely most érkezett le Bókésmegyéhez, meg­hagyagyja, hogy : „Pecsenyehús nem követelhető ezért az árért! . . ." — Kitüntetett munkás. Vasárnap dél­után szép ünnepélynek volt színhelye Szeghalmon a Polgári Olvasó-Egylet Ótt adták ugyanis át K o s s i k János asz­talos segédnek a kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét és 100 korona állami jutalmat. Kossik János mint asztalos segéd 26 éve dolgozik Nagy Zsigmond asztalos-mesternél s miután" öreg mun­kaadója elhalt, most fiánál folytatja hűséges szolgálatát. Az elismerést és jutalmát az ipartestület elnöke Török adta át néhány rövid szó kíséretében lelkes éljenzések között, este pedig az ünnepelt tiszteletére az ipartestület he­lyiségeiben közvacsora volt. — A szarvasi szinház sorsa. Szarvas község ez évi január hó elején pályá­zatot hirdetett az idei őszi sziniévadra. A pályázatra négy színigazgató nyújtotta be ajánlatát: dr. F a r k a s Ferenc a szabadkai szinház igazgatója, továbbá Bihari Ákos kecskeméti, M i c s e y György sátoraljaújhelyi és S z a 1 k a y Lajos székesfehérvári színigazgatók. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom