Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-13 / 46. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907 junius 13. miniszterhez, hogy a postahivatalokat ebbeli kötelességüknek szem előtt tartására újból szigorúan utasítsa. Nagyobb gyorsaságot! Ismerteti ezután dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző azt a belügyminiszteri rendeletet, mely a közigazgatási bizottságot arra utasítja, hogy gyorsabban intézze az eléje került ügyeket 's bizonyos kérdéseknek aktáit, ha azok fontosak, soron kivül vegye elő. Ezt a rendeletet mi egy kissé érthetetlennek találjuk, bár tapasztaltuk azt, hogy különösen a fegyelmi ügyeknél, kényelmesen jár el a bizottság. Fegyelmi egy tanitó ellen. A királyi tanfelügyelő fegyelmi följelentést tesz Loós Lipót gyulaeperjesi tanitó ellen. Loós iskolája körül valami szabálytalanságot tapasztalt Mikler tanfelügyelő és amikor ezért szót tett a tanitó előtt, Loós Lipót durván visszaválaszolt, sőt még tettleges bántalmazással is megfenyegette feljebbvalóját. Az alispán azt javasolta, hogy Loós ellen rendelje el a közigazgatási bizottság a fegyelmi eljárást s bízza meg Gyula város polgármesterét a fegyelmit megelőző vizsgálatnak lefolytatásával. Loós felfüggesztése tekintetében azért nem tesz előterjesztést az alispán, mert a belügyminiszter nemrég egy általunk is ismertetett körrendeletével arra figyelmeztette a vármegye alispánját is, hogy a tisztviselők felfüggesztését csak a legsúlyosabb esetekben ke'

1 kimondani. Fábry főispán szerint a tettleges bántalmazással való fenyegetés oly súlyos természetű fegyelmi vétség, hogy a felfüggesztést indokoltnak látná. Különben is példát kell statuálni, mert a tanítói karban legutóbb mindennapossá lett ez a viselkedés. Veres József : Csatlakozik Fábry Sándor álláspontjához. A tanitók között tényleg oly fegyelmezetlenség észlelhető, hogy a legégetőbb ideje már véget vetni ezeknek az állapotoknak. Annyi a túllépés a hatáskörükben, annyi áz önhitség némelyekben, hogy kénytelen kétségbe esni, vájjon milyen erkölcsi nemzedéket nevelhet ez a tanitói kar ?! Loos példájánál nem vehető tekintetbe mint enyhitő körülmény az, hogy Mikler tanfelügyelővel nem a gyermekek előtt feleselt. — A tény az, hogy Mikiért tettleg bántalmazni igérte. Szigorú eljárást és elbírálást igényel, mert meg kell mutatni a közönségnek, hogy ha a ianfelügyelő a kötelességét teljesíti, akkor maga mellett találja ezt a bizottságot mindig. Daimel Sándor: Az esetben, ha a bizottság Veres József javaslatát fogadná el, gondoskodni szükséges a tanitó fizetésének korlátozásáról is. L a d i c s László szerint sok erkölcsi momentum indokolja a felfüggesztés kimondását s ezért a m iga részéről is csatlakozik ahhoz. De nem helyesli a fizetés megrövidítését. Loos Ferenc családos ember s fizetése évi 800 kor. Ha ezt is megrövidítjük, akkor nem tud megélni. A tényállást különben is még csak egyoldalúan ismeri a bizottság. Mikler Sándor szintén amellett szól, hogy ne redukálják a felfüggesztés tartamára Loos Lipót fizetését. Fábry főispán végű

1 szavazás alá bocsájtotta "a kérdést. A fizetés korlátozása mellett hatan és nem korlátozása mellett is hatan szavaztak. Elnöklő főispán döntötte el a szavazás eredményét a maga voksával, .melyet Veres József indítványára adott le. Szenyvizek a Körösben. Irtuk már, hogy a gyulai tüdőszanatórium tisztított szenyvi'zeit a Körösbe bocsájtják. Békés község ezt az engedélyt megadó határozat ellen felebbezéssel él s felebbezésében azt mondja, hogy a lakosok ivásra is használják a Körös vizét, amelytől most, hogy a szanatórium szenyvizeit belevezetik, undorodnak a polgárok. Ezenkívül közegészségügyi okból is tiltakozik ez ellen Békés, amelynek példáját Doboz is követte. A vármegyei főorvos javasolja, hogy adja meg a bizottság az engedélyt a szanatórium szenyvizeinek levezetésére, de olyan korlátozással, hogy a már megtisztított szenyvizeket is vezessék keresztül egy, az 1000-hez arányban oldott cklormeszes gödrön s ha ezt a halélettani állomás kifogásolná, akkor kötelezni kell a szanatóriumot a chlormeszes viz lecsapására és dr. Feldmann Ignác, kórházi orvos közbenjöttével bakterologiai vizsgálatra. Kijelenti Zöldy dr. főorvos, hogy Békés kifogásai üres ós a dologhoz nam értő frázisok. Felvilágosításul közli még azt is, hogy a külföldön — jelesen Berlinben — szintén ilyen módon vezetik le a szanatóriumok szenyvizeit s igy történik ez Budapesten is, anélkül, hogy a folyóban a levezetett szeny vizeknek legcsekélyebb mennyisége is kimutatható volna. A bizottság a főorvos álláspontja szerint határozott. (E határozatnak emunciálása után Fábry átadja az elnöki széket Ambrus Sándornak.) A tótkomlósi gyógyszeitár Tótkomlóson, a „Szentlélekhez" címzett személyesjogu gyógyszertár tulajdonosa elhalt s a patikajog elnyerésére pályázatot hirdetett az alispán. E pályázati hirdetményre összesen öten reflektáltak : Barna Mór, Görbe Gyula, Medvecczky József, G a r m a Béla és Gécs Kálmán Liszló. Mielőtt határozott volna e kórdésban a közigazgatási bizottság — kikérte a község véleményét is s a községi képviselőtestület a pályázók között első helyen Barnát ajánlotta. Ezzel a határozattal szemben több képviselőtestületi tag baadványt intézett a közigazgatási bizottsághoz, azt állítván, hogy Barna 5000 koronát ígért körcélokra az esetben, ha elnyeria gyógyszertárt s igy jutott többséghez. Viszont 26 képviselőtestületi tag írásban jelenti ki, hogy ők senki és semmi által be nem folyásoitatva hozták meg határozatukat Barna érdekében. okok miatt ki vannak zárva az avanzsirozásból. — Értem, apám, — hallatszott a nyugodt válasz. — Én már — folytatta az igazgató, — választottam neked más pályát... A Darnay gróf tiszttartója, Lőrinczy Fülöp a legjobb barátom . . . Vele beszéltem jövendő sorsodról... Elküldünk Magyaróvárra a gazdasági intézetbe. Mihelyt onnan kikerülsz, állást kapsz Darnay gróf uradalmában . . . Nos, fiacskám, hogy tetszik neked ez a terv ? — Minthogy édesapám jónak találja, én is jónak találom . . . Nyári Elek igazgatót könnyekig érzékenyítette el ez a szelid, meleg ragaszkodásról tanúskodó válasz. A szőke ifjú pedig visszaadta a szerepeket s három hét után már Magyar-Óváron tanulta a mezőgazdaság mesterségéhez szükséges tudományokat. Nyolc esztendő telt el. Simán, zökkenós nélkül ... Az igazgató sürün levelezett fiával, kit eszményilegadoptált. Minden levél írásánál nyugtalanság környezte . , . — Ostobaság, — mondotta magában, hogy a legszentebb emberi érzéssel ilyen komédiát játszom ... És mégis nincs elég lelkierőm felvilágosítani azt a fiút... Kínosan, götrelmesen hatna rá . . . Kétségtelen, hogy szeretem . . . Hisz valamikor az anyját is szerettem ... De akkor fiatal, tapasztalatlan fickó voltam ... Mig most . . . Nyári Elek elég gyorsan emelkedett pályáján . . . Három évig irnok volt azután, huszonhat éves korában ispán lett . . . Ekkor történt, hogy Nyári Elek, kinek színtársulata a budai' arénában átszőtt, hosszú, hat oldalas levelet kapott a fiatal ispántól. Sok meleg érzés és sok felkiáltó jel volt a levélben ... A fiu arról értesítette, hogy a tiszttartó harmadszülött leánya a mennyasszonya . . . — En volnék a világ legboldogabb embere, ha édesapám eljönne ! ... A mama tegnapelőtt óta itt van ! Nyári Elek igazgató egész éjen át töprengett . . . Ime,. most tisztulni kell a helyzetnek ... Az önkényes szinésznóvvel nem lehet házasodni... az anyakönyvvezető matrikulát követel . . . Elutazott . . . Mire leért az erdős, csermelyes vidékre, a nagy nyárfákkal árnyékolt gazdasági telepre, a boldog vőlegény már mindent tudott ... Az édesanyja mondotta el neki .... Az igazgató csodálkozva kérdezte most feleségétől : — Volt bátorságod elmondani ? — Kötelességem volt . . . — Igen és mégis . . . Nem szólhatott tovább. . . Elek lépett a tornácra s meglátta az igazgatót, nyakába borult, megcsókolta : — Apám, kedves jó apám 1 Az igazgató zavartan mondotta: — Hiszen tulajdonképen nem vagyok az apád.. . . — Önnek köszönhetek mindent... az ön szeretetének, a ön apai szeretetének . . . Az igazgató tagadólag rázta a kezét. — Nem, nem ... Az a szerencséd, hogy minden elfogultság nélkül bíráltam meg képességedet, éppen mert nem voltam apád. Igen ez a szerencséd . . . Különben valami gyatra színész, vagy talán sugó lett volna belőled . . . Mig igy apai elfogultság nélkül . . . Zöldy János megyei főorvos Gécsnek javasoíja adni a gyógyszertárat mert Gécs a legkiválóbb képesítéssel bír a pályázók között s kiváló vegytani tudásának szélesbitésére nemrég álllami ösztöndijat is kapott. De Gécsnek javasolja adni azt annyival is inkább, mert megyei ember, s mert elsőnek pályázatt a tótkomlósi gyógyszertárra. Veress József fontos körülménynek tartja a község többségének véleményét elfogadni. Barna különben sem igért pénzt a képviselőtestület tagjainak s a többségi véleményt csak akkor szabad mellőzni, ha erre alapos ok van. Zöldy János válasza, továbbá Domby Lajos és" Mikler Sándor dr. felszólalása után a bizottság Gécs Kálmán Lászlónak adta a patikát. Egy törvénycikk módosítása. Az 1898. évi II. t-c. hiányait régen érzik már a gazdák. E hiányoknak egyik legtürhetetlenebb következményei ellen különösen a nem teljesített munkáért is kiutalványozadnó munkadíj körülpanaszkodnak. Egy konkrét esetből kifolyólag vármegyénk közigazgatási bizottsága megbízta Szekér Gyula gazdasági előadót, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egyletnek egy, a bizottsághoz intézett előterjesztésével kapcsolatosan, keresse az alapot, melyen e törvény módosítását kérhetnék a képviselőháztól és a kormánytól. Szekér eleget tett ennek a megbízatásnak s figyelmét arra is kiterjesztette, hogy a módosítás olyképp eszközlendő, hogy a gazda necsak akkor ne legyen köteles kifizetni a' szerződésben biztosított munkabért, amikor tüz pusztítja el a gabonát, hanem elemi csapások idején sem, ha a munkás a vállalt munkát nem veszi fel. Szekér szerint ki lehetne e törvényben mondani azt is, hogy ilyen esetek alkalmával a leszerződtetett arató-, vagy cséplőmunkások másra is használhatók legyenek s ez zsetben kiutalványoztatné'k a munkadíj is. Morvái Mihály és Beliczey Géza hozzászólásai után a bizottság Szekér Gyula propozitióját magáévá tette. A munkásközvetitö'k ellen. Egy nem kevésbbé fontos és érdekes ügy foglalkoztatta ezután a közigazgatási" bizottságnak tagjait. A hatósági és községi munkásközvetitők eljárüsa ellen fakadtak ki gazdáink, mert ezek a munkásközvetitők nincsenek tekintettel a helyi szükségletre és sokszor egyenesen" elhalászszák a helyi gazdák orra elől a munkásokat. Beliczey Géza tette szóvá ezt a sérelmei. Elvben helyesli ezt az intézményt, de az elhelyezés módjaival és formájával kibékülni nem tud. Például hozza föl, hogy C h r i s t i á n György, csabai munkásközvetitö már december hóban minden megkeresés nélkül 2000 munkást ajánlott az Omge. egyik tagjának, holott a csabai gazdák ekkor még az aratómunkások beszerzése miatt aggódtak. Szerinte meg kellene hogy kérdjék ezek a munkásközvetitők előbb a helybeli gazdáktól, hogy nincs-e szükségük munkásokra s csak a fölösleges munkaerőt szerződtetnék el idegenekhez. Meg kellene győződniök ezeknek a munkásközvetítőknek arról is, hogy az elszerződés és elhelyezést kérő munkások nem-e követtek el szerződésszegést, mert hatósági segedelmet nyújtani a szerződésszegőknek nem helyes eljárás. Kéri, hogy bizzák meg a gazdasági előadót e kérdésnek tanulmányozásával. Fábry főispán szintén sérelmet lát a munkáselhelyezők ilyeténi működésében s bár nézete szerint nem lehet megkívánni a munkástól, hogy ne oda szerződjék be, ahová akar, mégis elfogadhatónak véli Beliczey Géza indítványát. Az ülés ilyen értelemben határozott. Tanügyi dolgok. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő terjesztette elő ezután rendszerinti havi jelentését. Iskolalátogatásaink rendjén nagyobbmérvü mulasztást csak a gyulaeperjesi iskolánál tapasztalt. Bucsatelepen a róm. katholikus lelkész ós tanitó ellenséges viszonyban élnek s igy együttműködésük lehetetlennek látszik. A bucsatelepi állapotokról különben jelentést tett már a miniszterhez. Résztvett Mikler Sándor a tanítóknak mult hónapban tartott gyűlésén is. Külső szolgálatai 17 napot vettek igénybe. Jelenti, hogy a magyar nyelv sikeres tanításáért Drevenyák Mihály gyulai tanyai néptanítót a miniszter 100 korona jutalomban részesítette. A nagyszónási iskolagondnokság a tanfelügyelő előzetes rendelkezésének dacára előbb tűzte ki a vizsgálatokat. Ezt a határozatot ő hatályon kivül helyezte s eljárását szankcionálta ma a közigazgatási bizottság is, de felkérték a tanfelügyelőséget, hogy a vizsgálatokat ezután a mezei munkák idejénél valamivel előbb tartassa meg. S z o ,t y o r y István dobozmegyeri tanitó ellen fegyelmit rendelt el a tanfelügyelő. Szotyory vétke az, hogy a csabai lapokban több cikket közölt a dobozi iskolaszék ellen s hogy több gyermeket súlyosan bántalmazott volna. Lukács Endre főszolgabíró megejtette a vizsgálatot, amelyek iratait javaslattétel végett átadták a megyei tiszti főügyésznek. Több jelentéktelen adóügynek elintézése után az ülés véget ért. A Magyar Műbútorgyár ügye. i Felszámolás előtt. A békéscsabai Első Magyar Műbútorgyár megmentésére megindított mozgalmak — ugylátszik — kivétel nélkül szerencsétlen eredménynyel végződnek. Pedig nagy volt a reménység annak idején, mikor a jobb sorsra érdemesült ipartelep megmentésének kérdését felszínre vetették. A műbútorgyár iránt mindenütt jóindulatot tapasztaltak s általános volt a nézet, hogy akármilyen anyagi áldozatok árán is, de ezt az ipartelepet meg kell menteni a bukástól. A mentő-akciók folyását annakidején figyelemmel kisértük mi is s nem egy cikkünk keretében ismertettük észleleteinket olvasóinkkal. Igy tudott dolog az is, hogy a részvénytársaságnak egyik közgyűlésén azt határozták el a részvényesek, hogy minden kísérletet megtesznek a szükséges folyó-tőke beszerzésére. Ugyanekkor elhatározásba ment, hogy a gyárat reutabilisebb alapon fogják vezetni s a nagy, szállodai és kávéházi berendezések helyett lakásberendezésekre fektetik a fősúlyt. Az ipartelep érdekében megkeresték befolyásos tényezőink a kormányt is, amely megígérte, hogy közbenjár a kereskedelmi banknál egy olcsó kölcsön folyósítása érdekében. Az ígéret azonban sokáig Ígéretnek maradt s csöndesen, lassan megkezdődött a szétbomlási processzus. A bajai fióktelepet beszüntették s a nagyváradit most akarták eladni. Ugy értesülünk azonban,*hogy már ez a vevő is visszalépett. Most felraktározzák az egészet s ha jószántából nem veszi át, per utján kényszeritik megállapodásaiknak betartására. Az igazgatóság most minden törekvését a kinlevőségek behajtására fordítja. A gyár üzemének fenntartására vonatkozó törekvésekkel párhuzamban lépést tartottak a pénzszerzésre vonatkozó müveletek is, amelyek részben sikerre vezettek s a részvénytársaság föl is vett volt 700.000 koronát. Ámde kiderült ekkor, hogy ez a pénz sem elegendő az üzem zavartalan fenntartására. Ez aztán annyira elkedvetlenítette most az igazgatóságot, hogy alig lehet szó többé másról, mint a gyártelep felszámolásáról. Végül megemlítjük még azt is, hogy a gyártelepet 2L0.000 koronáért felajánlották már egy bécsi cégnek, amely hajlandó is volt eleintén komoly fontolóra venni a kérdést, do most csak 160—170 ezer koronát igér. Ilyen előzmények után határozta el most az igazgatóság azt, hogy rendkívüli közgyűlést hiv össze, mely a felszámolás tekintetében is határozni fog. Árvizveszedelem a Sárréten. Sseghaimon már kiredelték az embereket. Tavaszkor, hóolvadás idején a vizjelentósek alapján többször jeleztünk mi is ár viz-veszedelmet. A gondviselés megkímélte azonban vármegyénket a pusztítástól s a tavaszi veszedelmes napok minden előre jósolt eredménynek bekövetkezése nélkül multak el. Ámde a mult heti, több napig tartó esőzés rohamosan megnövelte a Körösök vizét s 1887. óv óta sohasem volt a Körös vize oly hatalmas, mint az idén. Mindenfelől, ahol a Körös vize folyik, azt jelentették a Sebes-Körös ármentesitő társulatnak, hogy a megáradt Körös