Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-04 / 26. szám

3 A békéscsabai orvos-kinevezés. Ülésezett a közegészségügyi bi­zottság. Békéscsaba község közegészségügyi bizottsága kedden délután foglalkozott azokkal az aktákkal, melyeket a csabai közkórház igazgatói és belgyógyászati osztályorvosi állásra kiirt pályázat alkal­mából küldöttek be a pályázók. Emez iratoknak betekintése után még inkább bizonyosságot szerezhet­tünk afelől, hogy a csabai közkórház­nak máris országos hire van s olyan szaktekintélyek is érdemesnek tartják ambitiójuknak e kórház kötelékében tért keresni, akik nagyobb kaliberű kór­házakban is megbecsülésre s kiváló méltányolásra találnának. • A beérkezett pályázatokból kitűnt, hogy a legnagyobb képesítéssel R e­menár Elek, a budapesti poliklinika sebész-másodorvosa rendelkezik. Utána következik a sorban Barabás József fehértemplomi kórházigazgató, de a Ba­rabás bizonyítványai csak a gyakorlati időről tanúskodó bizonyítványok tekin­tetében maradnak Remenár Elek iratai mögött. A legkisebb képesítésről adato­kat nyújtó iratokat a kolozsvári kórház egyik alorvosa adta be. É két pályázón kívül Wagner Dániel csabai orvosnak vannak a leg­jobb bizonyítványai. A többi pályázó­kat csak az osztályorvosi állásra képe­sitik a gyakorlatuk. A közegészségügi bizottság ülésén három orvoson és két lelkészen kivül 40 tanitó vett részt, akik igazgató-orvosul dr. Wagner Dánielt, osztály-orvosul dr. W e i s z Lajost ajánlották a bi­zottság részéről. — Mi abbeli vélemé­nyünknek adunk kifejezést, hogy a ki­nevezés kérdésében Ambrus alipánt nem a személy kérdése fogja vezetni s a pályázók legérdemesebbjét nevezi ki kórházigazgatóul s az arra leghivatot­tabb orvost osztályorvosul. Értesülésünk szerint, előbbi hírfor­rásainkból szerzett kombinatiónk most is helyesek s azok szerint fog megtör­ténni 6 -7 napon belül a kinevezés. A község elöljárósága részéről Áchim Tamás biró és Korosy főjegyző ked­den délelőtt fölkeresték Ambrus al­ispánt s a képviselőtestületnek egy, e tárgyban hozott határozata értelmében azt a kívánságát tolmácsolták, hogy ki­váló sebészt nevezzen ki kórház-igaz­gatóul. Igy most még biztosabbra ve­hető, hogyaz igazgató-főorvos Remenár Elek lesz. Barabás Jó­zsef csak igazgató-orvosi állásra pályá­zott, Wagner Dániel ellenben az osz­tályorvosi állásra is. Ezeket figyelembe véve, nem nehéz megállapítanunk újó­lag sem, hogy a belgyógyászati főor­vosi állást Wagner dr. nyeri el. Itt közöljük különben a pályázó orvosok képesítéséről szóló iratok ki­mutatását minden komentár^nélkül: Beérkezett összesen 12 pályázat és pedig az igazgató-osztályorvosi állásra 9,. a belgyógyászati osztályorvosi ál­lásra 3. Az igazgató osztályorvosi állásra be­érkezési sorszám szerint a következők pályáznak: 1. Dr. Remenár Elek, buda­pesti poliklinikai alorvos. Kérvényének mellékletei: 1. orvosi diploma, 2. a budapesti szemészeti klinikán eltöltött 2 évi dijas gyakornoki állásáról szóló bizonyítvány, 3. a budapesti I. se b é s z e t i klinikán eltöltött 2 évi műt ő'g yakorlatról szóló bizonyítvány, 4. sebész műtői képesítés, 5. a poliklinika sebé­szeti és belgyógyászati osz­tályán alorvosi minőségben eltöltött 1 és fél évi gyakorlatról szóló bizonyítvány. 6. a katonai kór­házban eltöltött fél évről szóló bizo­nyítvány ós végül 7. irodalmi mű­ködését igazoló 5 darab könyv, ille­tőleg értekezés. 2. Dr. S z'a m e k Ignác békés­csabai gyakorló és vasúti orvos. Mel­lékletek : 1. orvosi diploma, 2. a bécsi wiedeni kórházban a sebészeti, belgyó­gyászati és bőrgyógyászati osztályon segédorvosi minőségben eltöltött gya­korlatról szóló bizonyítvány, 3. a bécsi poliklinika bőr és ivarszervi osztályán eltöltött időről szóló bizonyítvány. 3. Dr. B o z o k y Béla, mohácsi kórházi alorvos. Mellékletek: 1. orvosi diploma, 2 mütőorvosi képesítés. 4. Dr. Sobányi Pál, krompachi vas­gyári orvos. Mellékletek: 1., orvosi di­ploma, 2., a Gyergyo-kórházi orvosi mű­ködéséről, 3., a budapesti lipótmezői elmegyógyintézetben, 3., a bud. Szent­Rókus kórház bőr-, 4., s e b é s z e t i 5., nőgyógyászati osztályán eltöltött gyakorlatról szóló bizonyítvány, 6., a budapesti Szent-László kórház „fertőző betegek" osztályán eltöltött gyakorlat­ról szóló bizonyítvány és végüil 7., ke­resztlevél. 5. Dr. O e s z t e r Sándor, ungvári bábaképezdei tanársegéd. Mellékletek: 1. Keresztlevél, 2., orvosi diploma,"3., a budapesti Rókus-kórház sebészeti osztályán való gyakorlatról szóló bizonyítvány, 4., a lipótmezői elmegyógy­intézetben másodorvosi, 5., a nagy szebeni elmegyógyintézet­ben főorvoshejyettesi minőségben el­töltött időről szóló kizonyitvány, 6 , a budapesti szülészeti, 7. és szemészeti kli­nikán gondnoki minőségben eltöltött időről szóló bizonyítvány, 8., az ungvári bábaképezdei tanársegédi mivol­táról szóló igazolvány. 6. Dr. Barabás József, fehértem­plomi kórházi-igzgató. Mellékle­tek : 1. Keresztlevél, 2., orvosi diploma, 3., katonai segédorvossá való kinevezte­tése, 3., segesvári közkórházi segédor­vosi bizonyítvány, 5., a budapesti II. szülészeti klinikán eltöltött gyakorlatról szóló bizonyítvány, 6., a marosvásárhelyi állami kórházban másodorvosi minőség­ben eltöltött időről szóló bizonyítvány, 7., eddigi irodalmi működését 37 pqát 7 ban összefoglaló jegyzék, 8., a központi statisztikai hivatal köszönő levele, 9., községi erkölcsi bizonyítvány, 10., or­vosi egészségügyi bizonyítvány, 11., a hódmezővásárhelyi szemkórházban se­gédorvosi minőségben eltöltött időről szóló bizonyítvány, 12., a fehértemplomi kórházi igazgatóvá való kineveztetése. 7. Dr. Wagner Dániel, békés­csabai kórházi orvos. Mellékletek: 1. diploma, 2. mütőorvosi oklevél, 3. tiszti orvosi képesítés, 4. a temesvári katonai kórházban eltöltött fél évről szóló bizonyítvány, 5. Tápiószelén körorvosi minőségben eltöltött 3'/i év­ről szóló bizonyítvány, 6. a békéscsabai kózkórháznál mint megbízott orvosnak 7 évi működésről szóló bizonyítvány, 7. erkölcsi bizonyítvány, 8. p ó t k é r­vény az osztályorvosi ál­1 á s r e 8. Dr. bikafalvi Máthé Gábor, kolozsvári egyetemi tanársegéd. Mellék­letek : 1. orvosi diploma, 2. tiszti orvosi képesítés, 3. erkölcsi bizonyítvány, 4. keresztlevél, 5. irodalmi működését iga­zoló 3 értekezés. 6. Riegler orvoskari dékán levele. 9. Dr. L' u 11 e r Káról y. Mellék­letek : 1. keresztlevél, 2. illetőségi bizo­nyítvány, 3. orvosi diploma, 4. a buda­pesti gyógyszertani intézetben, 5. a bud. Kétly-klinikán, 6. a bud. Réczey-klinikán gyakorló, illetőleg műtőnövendéki minőségben eltöltött gyakorlatról szóló bizonyítvány, 7. sebész műtői ok­levél, 8. tiszti orvosi képesítés, 9. a budapesti I. számú szülészeti Bársony­klinikán gyakornoki minőségben eltöl­tött időről szóló bizonyítvány, 10. a budapesti Szent-János kórház szülészeti osztályán, 11. a Szent-Rókus kórház sebészeti osztályán folytatott gyakorlatról szóló bizonyítvány. Az osztályorvosi állásra pályáznak a következők: 1. Dr. W e i s z L a j o s, békéscsabai gyakorló orvos. Mellékletek : 1. diploma, 2. születési bizonyítvány, 3. erkölcsi bizonyítvány, 4. Szolnok-Doboka me­gyében choleraorvosi minőségben eltöl­tött szolgálatáról szóló bizonyítvány. 2. Dr. Vas Vilmos, békéscsabai gya­korló orvos. Mellékletek: orvosi di­ploma, katona orvosi működésről szóló bizonyítvány, a drezdai kórház nőgyó­gyászati osztályán való működéséről bi ­zonyitvány, a berlini poliklinika gyer­mekgyógyászati osztályán eltöltött ide­jéről szóló bizonyítvány, sarkadi D/a évi magánorvosi gyakorlatról szóló bi­zonyítvány. 3. Dr. Stein Lipót. Mellékletek : orvosi diploma, szolnoki és székesfe­hérvári kórház sebészeti osztályai való működéséről szóló bizonyítvány, ko­lozsvári egyetemi műtőnövendéki és ta­nársegédi minőségét igazoló bizonyít­vány, tisztiorvosi képesítés, egészség­tanári képesítés és hat pontban"össze­foglalt irod. működését igazoló jegyzék. A gyulai kerületi betegsegélyző­pénztár közgyűlése. A teljes rendezés utján. Az uj igazgatóság és felügyelő­bizottság érdeme. Az 1905-ik évben ismételten foglal­koztatta nem csak a közvéleményt, de a vármegye hatóságát is a gyulai kerületi betegsegélyző-pénztár nemcsak a vál­ságos, de' hitelét vesztett helyzete. A pénztár a tagoknak, bár a tagdijat szi­gorú, végrehajtás utján behajtották, csak elvétve s akkor is megtizedelve volt ké­pes táppénzt fizetni. A megye területén gyógyellátással megbízott orvosok több éven át nem voltak képesek az ugy is elég csekély tiszteletdijat megkapni, a gyógyszertárak pedig szintén megvon­ták a hitelnyújtást. Dacára, hogy a pénztárnak több mint háromezer tagja volt, a befolyt já­rulékot nem a segélyre szorultak emész­tették föl, hanem a minden krikán aluli központi kezelési költség. Az akkori igazgatóság, G r ü n f e 1 d szocialista ve­zérrel az élén, ugyancsak értette a ke­zelési költség előteremtését. Hogy a pénztár a válságos helyzet­ből memekülni tudjon, az igazgatóság a tagdij-járuléknak emelésével, maga a hatóság pedig a pénztárnak más kerü­lethez való csatolása kérdésével foglal­kozott s már a minisztériumban is lépés tétetett ily irányban. A pénztárnál azon­ban, ez alatt tovább folyt a slendrián gazdálkodás, ugy hogy a pénztár az 1904-ik óv végével 9802 korona 7 fillér egyenleg-h i á n y t mutatott ki, a tény­leges hiány pedig sokkal több volt, mert a könyvkezelés és tagnyilvántartás is felette „p o n t o s" volt. A megszokottá vált könnyelmű gaz­dálkodást, Csabáról Rasofszky Emil kereskedő által megindított mozgalom akasztotta meg. A vidéki tagok ugyanis eddig alig érdeklődtek a pénztár igaz­gatóságának és felügyelő-bizottságának ténykedése iránt. E megindított mozga­lom, mely az eddigi sáfárkodás számon­kérését célozta, tömöritette a vidéki ta­gokat és az 1905-iki közgyűlésen hig­gadt, tárgyilagos ellenzéket talált az igazgatóság szemközt s amennyiben az akkori zárszámadást eléggé indokolni az igazgatóság nem tudta, a közgyűlés hosszú, viharos tárgyalás után a fel­mentvényt nem adta meg, a régi igazgatóságot megbuktatta és uj, a pénztár ügyeit rendezni óhajtó igazga­tóságot választott. Az uj igazgatóságnak nagy és ne­héz munkát adott a tisztogatás és az ügyek rendes mederbe való terelése és a folyamatba tett bírósági végrehajtá­soknak egyezség utján való megszün­tetése. Húsvét hétfőjén tartotta évi köz­gyűlését Gyulán a kerületi pénztár Mayer Istváú igazgató elnöklete alatt s a közgyűlés, csöndesen sima me­derben folyt le, sőt megadta a volt • 1905-ik évi hírhedt „gazdálkodásra" is | a felmentvényt az akkori igazgatóságnak. Az évi jelentés szerint a kerületi pénztárnak 3357 tagja van. Az elmúlt évben 35,358 kor. 56 fillér volt a be­vétele, mig a kiadása segélyezésre 19561 kor. 51 fillér, kezelési költség 10,298 korona volt s igy a maradvány­egyenleg 5508 kor. 62 fill. 8085 táppénz­napra kifizetett 7137 kor. 24 fill., kór­házi költségre 363 kor. 24 fill., gyógy­szerekre 307 kor. 81 fillért. Hogy mily reális gazdálkodást te­remtett az igazgatóság, kitűnik abból, hogy mig a segélyezettek, orvosok és gyógyszerészek követeléseiket a leg­pontosabban utalványozva kapják az 1904-ik évi 9802 kor. 07 fill. hiányt, az 1905. évben leapasztotta 9212 kor. 89 fillérre, az 1906. év végén ez az összeg már eltűnt és a maradvány már 5508 kor. 62 fillér. Az évi jelentéshez G r ü n f e 1 cl Jakab és W e i s z Mór szólott, reá mu­tatván arra, hogy Gyulán csak egy or­vos áll a nagyszámú tagok rondeikezé­zésre. A közgyűlés még egy orvos dí­jazását megszavazta. A : választásokat is gyorsan megej­tette a közgyűlés ; a kisorsolt két igaz­gató helyére uj tagokul S a 1 József ós W e i s z Mór lett megválasztva, mig a régiek Mayer István ésRasovszky Emil, a segédek részéről Alexander Adolf, Márton S. Ödön uj, régiek Bu­dor Károly, Weisz Bertalan Gutmann József, Berger Mór, Kohn Sámuel és Pollák Ármin. A felügyelő-bizottság tagjai: Groh György, Deutsch Mór, Rusz Károly, Kulcsár Imre, Klein Adárn és Sávólt János. Temesváron mégis lesz ipartelep. A gyulai harisnyagyár fiókja Mult számunkban röviden közöltük a „Temesvári Hírlap" alapján, hogy a gyulai kötött és szövött iparárugyárnak Temesvár város tanácsával folytatott tárgyalásai nem vezetnek eredményre, mert a város nem hajlandó teljesíteni a gyár vezérigazgatója által előterjesz­tett kívánságokat. Most arról értesülünk, hogy a „Temesvári Hirlap" közleménye tévedésen alapul s a „Magyar Textil­ipar" cimü szakújság már a várossal történt megállapodásnak feltételeit is közli ezekben : „Az Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparárusyár", melynek igen jó gyári telepe Gyulán is van és a hazai kötött szövöttáru ipar egyik disze, mint igazi magyar vállalat Temesvár szab. kir. vá­rossal befejezte tárgyalását egy ott léte­sítendő nagyszabású kötött- és szövött­árugyár ügyében. A temesvári gyár alap­tőkéje 560000 korona lesz és kö­telezte magát a gyár első évben 250, második évben 35Ó, a negyedik évben pedig 400 munkást foglalkostatni, további 150 munkást pedig háziiparilag foglal­koztatni és díjmentesen kioktatni, minek ellenében kaptak ingyen területet, 15 évi teljes adómentességet, továbbá 10 éven át minden munkás után évi 10 korona subveaciót. Példának szolgálhat minden magyar városnak Temesvár szab. kir. város hazafias áldozatkészsége az ipar iránt. Ott céltudatos munkát végeznek és nem féltik a Duna vagy a Béga meg­fertőzését, do van is már 33 elsőrangú nagy iparválalata és körülbelül 20Ö00 ipari munkás állománya." Ezeket a figyelemreméltó sorokat annál nagyobb örömmel vesszük tudo­másul, mert hiszen mi régóta meggyő­ződtünk már arról, hogy a gyulai harisnyagyár vezetője hivatásának leg­magasabb fokán áll s egészséges, reális szellemben oly útra terelte emez ipar­telep fejlődési képességét, amely rövid egynehány évnek leforgásán belül a gyulai iparárutelepet hazánk legelsőbb­rangu gyártelepei közé emeli. Ez a terjeszkedés sem bizonyít mást, mint a vezetés szakszerűségét, precizitását és a vezetők reális gondolkozását. Ugy értesülünk különben, hogy Araddal sem szakadtak még meg a tárgyalások s ha Arad áldozatkészebb lesz, mint Temesvár — amire alig lehet kilátásunk, — akkor ott épitik föl a fióktelepet. MIT IGIIJMK ? 4 Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, forrást, forrást, forrást, ha ha ha ha hogy egészségünket megóvjuk, mer csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. .A mohai Agnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, -CTyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légeső- és húgyszeevi — ---- .y „ "i„n,„,„r fiWo^hen közönséges ivóvíz helyett a bakter, nm mentes mohai Agnes-v,zzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által a|anlva. Szamos elismerő ny.atkozat.a forrás 'smerteto fu^eben másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznét sőt a szodaviznd is olcsobb; hog,, a: Ágnes-forras v.zet a ^g^ebb ember ls könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leiaasának ismertető füzete ingyen kapható. Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Minisztertanács. A kormány tagjai, gróf Andrássy Gyula kivételével, ma már mind Buda­pesten vannak s holnapig a belügymi­niszter is megérkezik. Csütörtökön lesz gyomor-7 bél- és légcsöhuruttól szabadulni akarunk, a vesebajt gyógyítani akarjuk, étvágyhiány és emesztesi zavarok állanak be. máj aj októl és sárgaságtól szabadulni akarunk. hanem a benne foglalt azok, akik Háztartások számára kellemes és olcsó savanyúvíz ; dús szénsavtártalmánál fogva nemcsak biztos^ óvszer fertőző elemek ellen. betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, •cholera, tettek & _i zn.i o forrás ismertető fuzeteben olvashato. rlaztartaí „ . A fomskezelőség Vö^gíí böfVtZ ! Főraktár Dócsey József úrnál Békéscsaba. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom