Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-06 / 47. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 47-ik szám. BEKESMERT /T •• J •• 1 •• 1 • P • / Csütörtök, junius 6. EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyedenbeliil is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKEL? BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békésmegye az alkoholizmus ellen. Békéscsaba, junius 5. raszttal és a pálinkával mert foglalkozni és fel merte vetni azt a kérdést, hogy miért hagyjuk az erkölcsi fertőben földünk pórnépét? De érdekes közleményeket olvashatunk az alkoholellenes mozgalomra vonatkozólag a Kossuth Lajos által szerkesztett „Hetilap"-nak 1847-iki évfolyamában is. A ,Hetilap' egyik számából idézzük ezt a részt: „Napról-napra terjed s öregbedik világszerte az a meggyőződés, miszerint nemünk szellemi, úgymint anyagi s erkölcsi, úgymint testi jólétének nagyobb mételye s veszélyesebb ellensége nincs a pálinkaitalnál. E veszély ellen szociális téren s uralkodások és hatóságok által is tétettek lépések, de korántsem annyi s korántsem oly erélylyel, mint a tárgy fontossága kivánná . . . Nem szólok most arról, hogy a pálinkaital az emberi nemet nemzedékről-nemzedékre nyavalyásabbá tévén, mennyire gyengít, fogyaszt s aljasit; arról sem, hogy mennyi bűnre vezet annak mámora s hogy mennyire fullasztja az emberi munkásságot, ipart és takarékosságot, a jólét ezen főtényezőit, a korhelység fertőjébe ..." E néhány adat világosan mutatja, hogy már egy félszázaddal ezelőtt is fontos kérdésnek tartották az alkohol pusztításának véget vetni. Mennyivel indokoltabb tehát most folytatni ezt a harcot, mikor épp mint a politikai árulás, nemzeti betegséggé lett már az alkoholizmus is. Ha valahol, ugy bizonyára Békésmegyében mutathatjuk föl a legszomorúbb adatokat. Hiszen alig van községünk, amelynek még a templom szomszédságában is korcsmája ne volna. A szeszesitalok templomát pedig többre becsüli pórnépünk az Ur Magyarország vármegyéi között Békés sem foglal el utolsó helyet az alkoholizmus meggátlását célzó törekvések istápolásában. Törvényhatósági bizottságunknak és a közigazgatási bizottságnak aktiv és ide vonatkozó tevékenykedése után most a községek lépnek sorompóba, hogy önkormányzati hatáskörükben teljes erkölcsi sulylyal vessenek gátat a szeszfogyasztás pusztításának. Legutóbb Orosháza képviselőtestülete hozott érdekes határozatot e tárgyban s ezt a példát bizonyára követik majd a többi községek is. A szeszes . italok mértéktelen fogyasztása, különösen hogy a nép nagyobb tömegeiben érezteti hatását, sokat vizsgált probléma napjainkban. Am a régebbi idők folyamán sem kerülte ki a társadalom figyelmét az a pusztítás, melyet az alkoholizmus okoz, de ezzel, mint tudományos kérdéssel, csak a legutóbbi évtizedekben kezdtek foglalkozni. Hazánk alkoholellenes mozgalmának történetében igen becses momentum, hogy az ország szellemi újjászületését megelőző időkben nem egy felvilágosodott férfi akadt, aki az alkoholizmus ellen szívvel-lélekkel nem átallott küzdeni. Nem mintha párhuzamot vonnánk akkori és jelenlegi arisztokratáink közölt, csupán az akkori időknek jellemzéséül emiitjük meg azt, hogy éppen olyan fenkölt ember, mint Wesselényi Miklós báró, harcolt legtüzesebben az alkohol ellen. Wesselényi Miklós báró a 40-es években, amikor intra politicam et extra, azzal a kérdéssel foglalkoztak nagy szellemeink, vájjon parasztnak maradjon-e a paraszt vagy sem, a szűz vállak és a robot pillanatában a pahajlékánál, mert ezekben a lebujokban pusztul az erkölcs és támadnak a legaggasztóbb és legfenyegetőbb gondolatok. Teljesen indokolt és helyénvaló tehát, hogy a lehető legerélyesebb szigorral emeljünk gátat az alkoholizmus tovaterjedésének, amely máris ijjesztő mértékben pusztit vármegyénk határai között. Lépjenek sorompóba a többi községek is s vegyék kezeikbe a mozgalom vezetését főuraink, akik latba vetve befolyásukat és tekintélyüket, megerősítenék a társadalmi akciót. Főispánváltozás előtt. Rendkívüli közgyűlés a megyén. Készülődések Egy kissé korainak tetszik ez a cini, de a viszonyok m?

; stádiumában még sem időelőtti, mert a vármegyo valóban rendkívüli közgyűlésre készül. Ez a készülődés már nem puszta kombináció, épp amint tényként regisztrálhatjuk azt is, hogy intéző köreink a törvényhatósági közgyűlést az uj főispánnak székfoglalóját követő napon és pedig az installáló közgyűlés folytatásaképpen hívják össze. A többé-kevésbbé felzavart politikai viszonyokra való tekintettel azt hittük, hogy vármegyénk uj főispánja kineveztetésének kérdése csak a távol jövőben nyer megoldást. Hivatalos köreinknek készülődéséből azonban azt következtetjük, hogy a napokban már végleg megüresedő főispáni szék nemsokára uj utódot kap s ugyanezen körökben tudni vélik azt is, hogy Fábry Sándort justh János fogja követni. Ez az értesültség fedi ama híradását is lapunknak, amelylyel Justh János kineveztetéséről számoltunk be. Tegnap arról értesítették lapunkat, hogy az installáló s közvetlen erre a rendkívüli közgyűlést julius hó első felében fogja összehívni az alispán. Tehát azt következtetjük e tényből, hogy Fábry Sándor főispán előbb itt hagyja az installációra. Békésmegyében viselt méltóságát, mint ahogy az eleintén tervezve volt. Fábry főispán előzetes szándékát azért változtatta meg, mert az Acsev. elnök-igazgatói állását ő a kettőzött és megfeszített munka szerepkörének tekinti, amely egész embert kiván. Az uj elnök-igazgató dolgozni akar nagyfontosságú közgazdasági állásában s ezért a vasúttársaság érdeke követeli meg azt, hogy főispáni állásáról való lemondásával szabadabb s intenzivebb cselekvési szabadságot biztosítson magának. Ilyenformán ki vagyunk téve annak, hogy az aratási időszakkal essen össze a főispáni installátió is, amit különben a már lecsendesült és konszolidált munkásviszonyok közepette csöppé sem tartunk veszedelmes intermezzónak. Ugyanitt kívánunk megemlékezni arról is, hogy Fábry Sándor utódául ! Beliczey Géza békéscsabai nagybirtokos is ki volt szemelve, de az ö kinevezését elejtették, mert a kormány számolt azzal a közóhajjal, hogy Bókésmegye függetlenségi párti főispánt kapjon. Fábry Sándor egyébként hétfőn és kedden Budapesten tartózkodott s ekkor volt alkalma megváltozott szándékáról is értesíteni a belügyminisztert. Békésmegyei Közlöny tárcája. Zsilinszky ttihálynak. (A )) Luther-Társaság ev. könyvkereskedése'- megnyitásakor kibocsátott lelkes felhívó szózatára.) Kereskedést hirdetsz, kegyelmes Barátom; Merész egy ember vagy, azt az egyet látom. Nem félsz, hogy Rád szárad; boltos lett belőle . . . fiz Excellentiás halad még előbbre. . . ? Áldjon meg az Isten szivünk szerint Téged, Te szentegyházadért rajongó nagy lélek. Kereskedést hirdetsz, — könyvek fent a polcon Hogy Társaságunkra ez is áldást hozzon ; Krisztus tudománya, örök igazsága, Hogy e könyvek útján virágzását lássa. Nagy Lutherünk amit dicsőséggel kezdett: Millióknak nyújtson vigasztalást, enyhet. Kereskedést hirdetsz, a jelszó kiadva : „Elsülésben van az erő hatalma 1" Egy cél, egy akarat, egy eszme ahol van 5 ezrek kebelében a szív összedobban : Isten van ott s művel csodát ma is velünk, Ördög, pokol haddal törjön bár ellenünk. Kereskedést hirdetsz, megnyilt az ajtaja, Mem földi nyereség a cégér s jutalma. Hitbuzgóság neked jő szolgálatodra 5 a népműuelődés beh vihetné sokra, Fia felbuzdulnánk már tettre valahára, Letűnt fényes multunk feltámasztására . . . Kereskedést hirdetsz, kegyelmes Barátom; Merész egy ember vagy, azt az egyet látom. Nem félsz, hogy Rád szárad : boltos lett belőle . fiz E?<cellentiás halad még előbbre . . .? Áldjon meg az Isten szivünk szerint Téged ! Köszöntünk, ünneplünk, Te áldott nagy lélek! (Szentes.) Petrovics Soma. Jókai Mór. * * * Halálának harmadik évfordulója alkalmából irta : Halmy Gyula. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Egy az Isten és az ő véghetetlen bölcseségü határozataiban meg kell nyugodnunk. Mi, halandó emberek, nem tartozunk azok közé, A kik kétszer halnak meg, mi az Élet komédiásai vagyunk, a kik nem lehetnek kíváncsiak a Jövő század regényére, mert : Mire megvénülünk, eljön értünk A szegény gazdagok és a Gazdag szegények egyenlő ura, a halál, és ez kiegyenlíti a Hétköznapok-ban oly igen bővelkedő, a kisemberek közötti különbséget De ő, a nemzet büszkesége, Jókai, nem számítódik a többi emberek közé. Az az Arany ember volt ő, a ki a Régi jó táblabírák idejéből maradt ránk. Egy magyar nábob volt ő, a ki a nemzeti érzés és szókincsben, nép- és emberismeretben dúsgazdagsággal bővelkedett s a ki a Politikai divatok fordulataiban is megmaradt poétának, ideális lelkű embernek. A szomorú napok után ö volt az az Uj földesúr, a ki a Népvilágot ismerve, a Szélcsend alatt az Életből ellesve az emberek gondolkodását, szomo i ruságát és bajait, megtörtént Regék-kel 1 édesítette a mindennapi élet keserűségeit s ezek a Hangok a Vihar után üditőleg hatottak a sújtott népre. Az egész nemzet szunnyadt, mint egy Elátkozott család a Névtelen vár-ban. De mikor ő elkiáltotta a szót, hogy Virradóra ütött az óra, mikor ő még egy csokorba szedte a Vadon virágai-t, a Tar galiyak is kihajtottak s megtermett a Szabadság a hó alatt. Három márvány-fej sem ér annyit, mint az ő szelid, mosolygós tekintetű arca, s a világ hatalmasai, a Kiskirályok nem, mérkőzhetnek az ő dicsőségevei. 0 volt A lélekidomár, a ki a rosszból is jót csinált s nemcsak a Rákóczi fia, Fráter György, Páter Péter s a Két Trenk dicsőséges és kalandos tettei, haneni a Tengerszemű hölgy, a Lőcsei fehérasszony és a szép Mikhál édes-bús történeteivel is megríkatta az egész or zág müveit embereit. Ő mindenét megosztotta népével, azt tartotta, a mi az: Enyém, Tied, Óvé is. Akár a Bálványos vár őspogány Oltárköve-in, akár a Fekete gyémántok országában járt, mindenünnen gazdagon tért vissza ós közkincséé tette eszméit. Elvándorolt Egész az északi pólusig, Óceániába; járt Föld felett és viz alatt, s a Szerelem bolondjai-t sem vetette meg; Rab-Rábi-t, a kit Egy asszonyi hajszál tett tönkre s a Barátfalvi lévitát egyaránt ismerte, sőt még ott is járt. a hol A pénz nem Isten s ismerte az Eget vivó asszony sziv-fensóges, magasztos rajongását. De őt is elérte végzete, mert Mégis mozog a föld s ha Földön járó csillag volt is, a halandó testnek meg kellett halnia. Hiába bizonyítgatta, hogy Öreg ember nem vén ember, mégis meg kellett adnia magát, pedig váltig sóhajtozta, hogy Dekár megvénülni. Az őszi fény bearanyozta élete utolsó éveit s elmondhattuk volna, hogy ő volt az, a ki a Szivét homlokán hordta, mert hiszen szelid, kék szemeiben áldott szive nézett reánk. Árva nemzetének nincs egyéb teendője már, mint az, hogy Utazzék egy sirdomb körül, a melyen a Sárga rózsa, a Napraforgó és a Délvirágok mellett az egész magyar nemzet imádata fog magasra lobogó fáklyaként égni örökre. A Sátán. Irta: Benda Jenő. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Demeter ur szerfölött el vala keseredve és kacérkodott egy revolverrel. A revolver az asztalon feküdt, szép sima szerszám, fényes és tetszetős. Egy kicsi dísztárgy. Demeter ur pedig az asztal előtt ült és semmi egyebet nem csinált, csak éppen kacérkodott. Hátradőlt a székében, ugy nézte a csillogó, elefántcsontfogóju holmit. Azután a kezébe fogta, a súlyát mérlegelte. És próbaképpen halántékához illesztette a csövet. Most egy nyomás. Azután pukk ! És vége van mindennek. Nem nyomta meg a ravaszt, hanem visszatette a revolvert az asztalra és elhatározta, hogy előbb Dianát lövi agyon. A gyönyörűséges szép asszonyt, a hosszú aranyhajut, a kőszívűt. Gyűlölte most ezt a nőt. Merthogy őt okozta minden szenvedéseért. Előbb őt, aztán saját magát. És az ajakát harapta uay, hogy kiserkedt rajita a vér. Eltorzult az arca, mint egy kínvallatást szenvedőé. Mert nemcsak a testet, a csontokat ós az izmokat lehet kínpadra feszíteni. Gyak-