Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-27 / 50. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 ügyben hozott ítéletet. Ennek a pörnek már letárgyalt anyaga élénken bevilágít egyrészről azoknak a derék emberek­nek lelkületébe, akik, mint egyházi elöl­járók kiforgatják Jézus Krisztus tanait s ahelyett, hogy segítenének ember­társaikon, árverést vezettetnek ellenük. De élénken jellemzi azt a kiváló tapin­tatot is, melylyel a polgári hatósjg az egyházi elöljárók nemes emberszeretetét ellenőrizik. Ugy történt a dolog, hogy Nikola György szegénysorsu polgárembernek a felesége huzamosabb ideig bete­geskedett. A hiányos gyógykezelés aztán azzal az eredménynyel járt, hogy Nikoláné állapota válságosra fordult s hozzátar­tozói minden percben a halált várták. A legutolsó napokban arra kérte az asszony Nikola Györgyöt, hogy most közeledni érzi a véget, vigye őt el Arad­megyében lakó szüleihez. A férj teljesí­teni is akarta ezt a kívánságot s már minden előkészületet megtett az útra, amikor egyszer osak betoppant a beteg­hez A r d e 1 ó á n J. görög keleti lelkész s kijelentette, hogy a haldoklót elviheti ugyan, de ha az asszonyt Aradmegyé­ben temetik is el, meg kell fizetnie Két­egyházán is a stólát (!). Níkolát egy-két napra el is temették szülőinek házából. A férj lefizette a te­metés diját ós amikor hazajött Ardeleán is ráüzent, hogy elhalálozott feleségéért 20 koronát fizessen. Nikola vonakodott ezt tenni. Erre a pap P o p o v i t s községi főjegyző közbenjöttével a stólát behajtatta Nikola Györgyön, aki panaszt tett esetéről egy gyulai ügyvédnek. A dolog pörre került s az ügyet szombaton tárgyalta Nagy Kálmán járásbiró. Rövid tárgyalás után kihirdették az íté­letet, mely szerint Ardeleánnak 'vissza kell fizetnie a Nikolától jogtalanul be­hajtott 20 koronát s ezenkívül a Popovits által kibocsájtott iratokat is áttenni ren­d21te a biróság Ambrus Sándor alispán­hoz, mert a főjegyző a papnak jogtalan követelését törvényellenesen támogatta. ki A. E.G.V- közgyűlése. Drágább lesz a menetdíj. Villamos motorjárat Csabán. Legéletrevalóbb közgazdasági vál­lalatainknak egyike: az Alföldi Első Gazdasági Vasút részv.-társaság, vasár­nap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Aradon, dr. Fábry Sán­dornak, az Acsev. elnök-igazgatójának elnöklése mellett. A közgyűlésen Békés­vármegyéből a következők vettek részt: Beliczey Géza, Korosy László, Haan Béla, dr. Sailer Vilmos és S z a 1 a y József (Békéscsaba), M a r h á s András (Vésztő), Ambrus Sándor (Gyula) s végül Emperl Ernő (Békés). Konstatálni kívánjuk, hogy ez az életrevaló vállalat az elmúlt esztendő­nek mérlegéből kétségtelenül beigazolta azt, hogy a fejlődésképességnek min­den kellékével rendelkezik s az anyagi eredmény már is azzal kecsegtetheti a részvényeseket, hogy nemsokára tekin­télyes osztalékból is részük jut. E •gazdasági vasút az elmúlt évi forgalom mellett 25.000 korona tiszta jövedelmet hozott a vállalatnak, amit a közgyűlés örvendetesen vett tudomásul. A tanács­kozások sorrendjének elején Fábry Sándor dr. kegyeletes szavakban emlé­kezett meg a vasúttársaság néhai elnö­kének, Vásárhelyi Bélának érde­meiről s indítványára a közgyűlés Vásár­helyi emlékezetét jegyzőkönyvbe fog­lalta s az elhunyt családjához részvét­átiratot intézett. Sármezey Endre vezérigazgató ismertette ezután az igazgatóság évi jelentését. Az 1906. évi üzleteredmény a következő volt: vasutüzleti bevételek 328.902 korona; kiadások 283.868 ko­rona, tőkebeszerzósi kamat 19 335 kor. A tiszta jövedelemből 128 ezer koronát az építési alaphoz csatoltak, mig a fenn­maradt részszel, több mint 25 ezer ko­ronával, a tartalékalapot gyarapították, amelynek összege ma már 162.167 ko­onit tasí ki. Tudomásul vette a közgyűlés az igazgatóságnak a vasút továbbfejleszté­séről szóló jelentését is. Az igazgatóság ugyanis tudatta a közgyűléssel, hogy a kovácsháza—aradi, valamint a tótkom­lós—hódmezővásárhelyi és a gézameg­állóhely - orosházai vonalak kiépítésé­nek ügye a megvalósulás stádiumába lépett. A 115 kilómétert kitevő három vonalnak nyomjelzósi munkálataival el­készültek már. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy a békéscsabai helyi járatokat meg­sokszorosítja. Eleddig naponta csak hu­szonnégy motor közlekedik a városban. Most azonban — a közgyűlés határo­zatához képest — tizenöt percenként egy külön villamos motor fog közle­kedni a közraktár és „Zöldfa" közötti útvonalon. Hogy a tervbe vett építke­zések tőkéjét mielőbb kiegészíthessék, elhatározta a közgyűlés a távolsági for­galom személyjegyeinek, valamint a békéscsabai helyi közlekedésre szóló jegyek mérsékelt emelését is. A helyi személyszállítás dija ezután 12 fillér lesz, mig Csaba—Kovácsháza és Csaba—Vésztő legtávolabb zónáig az eddigi menetdijat 12-12 fillérrel emelik Végül két alelnöki állást is szerve­zett a közgyűlés s ezek egyikére Beli­czey Gézát, másikára pedig N á g e 1 Vilmost választották meg. Társadalmi ünnep Gyomán. A Kner-jubileum. Egy törekvő és szakértelemben s vasakaratban egyaránt kiváló munkás­embernek szentelt e hó 23-án egy napot a gyomai társadalom. Azzal, hogy nem országos ünneppé avatjuk referádánk keretében a vasárnapi ünnepet, éppen nem vétkezünk a nap jelentősége ellen. Gyomai polgártársaink amúgy is a ma­gukénak vindikálnák azt s hogy az ün­nep hangjait mégis messze meghallot­ták és meghallják Gyoma határain túl, ezzel az ünnep rendezői és résztvevői csak annyiban törődnek, hogy a munka ünnepe kötelességszerűen a nemzet ünnepe is. Kner Izidor nyomdai műintézeté­nek 25 éves fennállását ünnepelték e napon a gyomai polgárok. S e huszon­ötödik évfordulónak horderejét meg­nyilvánulni láttuk abban a tényben, hogy nemcsak a Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége, de a betűszedők országos Szakegylete ós Szakköre is képviseltette magát e jubileumon, mely­hez egy miniszteri elismerés és főispáni üdvkiv'ánat is járult. A jubileum délelőtt 11 órakor dísz­közgyűléssel vette kezdetét. A díszköz­gyűlés elnökévé egyhangúlag G a r z ó Gyula lelkészt kiáltotta ki az ünneplő közönség; jegyzőjéül pedig Teleky Sándort választották meg Garzó indít­ványára egy háromtagú küldöttség hívta meg a díszközgyűlésre K n e r Izidort, akit lelkes éljenzéssel fogadtak. Az éljenzés lecsillapultával Garzó Gyula a következü beszédet intézte a jubilánshoz : „Mélyen tisztelt Kner ur! Vasaka­ratának, lelkes munkálkodásának ós huszonöt esztendős sikereinek ünnepét üli ma ez a diszes közönség. Az a vé­letlen körülmény, amely önt a nyomdász­pályára vezette, az ön kitartásával és szorgalmával párosultan, nagy erkölcsi tőkének bi onyult. Egy kis kézisajtóval kezdett működéshez; s a kis kézisajtó segélyével ma már iránytjelző műinté­^etet tart üzemben. Egyéni .küzdelem­mel érte el azt, amit elért. Ön az élet­nek embere s az élet tapasztalataival gazdagított szakértelemmel., adta meg azt a piadesztált, amelyen Önt ma tisz­telet övezi. Ne tegye elbizakodottá Önt ez az ünnepeltetés, de merítsen ebből ösztönt a múltban követett lelkes mun­kálkodás folytatására." Kner Izidor meghatottan mondott köszönetet az elnök értékes üdvözlő beszédeórt. Ezután J a n ty i k Mihály szolgabíró olvasta föl K o s s u t h Ferenc kereskedelmi miniszternek magas elis­merést kifejező iratát és dr. F á b r y Sándor főispánnak üdvözlő levelét. A fővárosi nyomdász Szakkör ré­szerői T a n a y József üdvözölte szép szavakban Kner Izidort s azt fejtette ki, hogy amit a Szakkör már egynegyed évszázad óta szellemileg hirdet, azt Kner Izidor meg is valósította. A nyomdaszemólyzet részéről F a 1­t u s z Ede üdvözölte még a szeretet hangján az ünnepeltet. A diszgyülés berekesztése előtt szólalt föl Fábry Károly, a gyomai kerület országgyűlési képviselője. Kö­telességet teljesít — úgymond — mikor a mai ünneplők között ő is jelen van. Szívélyes szavakkal üdvözli ezután Kner Izidort s végül munkásságának igazi értékét abban a miniszteri elismerésben látja, amelyet Kossuth Ferenc in­tézett az ünnepeltekhez. A miniszter­nek ez a ténye mellett bizonyít, hogy a magas kormány észreveszi a kis­emberek érdemeit is s ezzel lelkesíti, buzdítja őket. Indítványozza ezek után, hogy a gyűlés üdvözlő távira­tot intézzen Kosssuth Fe­renchez. Ezt az indítványt egyhangú lelkesedéssel tették megukévá az egybe­gyűltek. Garzó Gyula berekesztvén a gyű lést az ürneplők a ligetbe vonultak ki, ahol gazdag étlappal bankettet ültek. A bankett alkalmával sok magvas toaszt hangzott el. Kner Izidor Kossuth Ferencet éltette, aki az ipar érdekében eddig is kimagasló szolgálatokat tett a hazájának. Fábry Károly a kormány iparfejlesztő politikáját méltatta Majd a a betűszedők szakszervezetének Mar­czievics Lajos kiküldöttje szólott s Kner érdemének méltatása u án a munkás-vi­szony körül, kijelentette, hogy mert nem akar disszonáns hangokkal ünneprontó lenni, nem beszól a kormány iparfej­lesztő politikájáról. Pálffy Béla, a gyomai róm. kath. hivek nagyhírű szó­nok-lelkésze beszélt s remek sociális hasonlatban felelt a betűszedők központi küldöttjének szavaira s frappáns, igazán értékes, a haza- és emberszeretetet szimbolizáló szónoklatával olyan hatást gyakorolt az egybegyűltekre, hogy a taps ós az éljenzés percekig tartott. Több toaszt után kezdetét vette a vidám mulatozás, amelyet kiválóan ér­tékessé tett az esti hangverseny. Ennek központja s legnagyobb sikerének osz­tályrészese Major Simon dr. a poéta­lelkű gyulai fiskális volt. aki művészies hegedű- és énekszámaival bilincselte le a közönség figyelmét. Hangverseny után tánc következett, amely kivilágos'virra­dásig tartott. tudja azt, hogy rágalmazott. Efölött való elmélkedésében aztán megijedt a törvénytől s alig hogy hazatért, gazdá­jának revolverével háromszor a gyomrába lőtt. A golyók szeren­' cséré nem ejtettek életveszélyes sebet. Bagyinka Ilonát azonnal beszállították a gyulai közkórházba, ahol a golyókat eltávolították a testéből s állapota most javulófélben van. Tragédia egy ing miatt. A pósteleki asszonyok. Háromszor lőtt magára. Egy diszkrét kis női ruhadarab miatt könnyen végzetessé válható eset történt a napokban Póstelek-pusztán. A tragikus történet alanya egy finoman szőtt női ing. E körül futnak össze a pósteleki események szálai, amelyek annyira megfélemlítették az egyik sze­replőt, hogy öngyilkosságot követettel s csak a szerencsés véletnek tulajdo­nitható, hogy a véghezvitt szándék gyá­szoskimenetellel nem végződött. Bagyinka Ilona 25 esztendős békéscsabai születésű leány Pósteleken szolgált az uradalmi ispánnál. A szemre­való leányzónak sok udvarlója volt s mert azt tapasztalta, hogy a puszta legényei jobbadán mind enyveskezüek s hogy naponként hol egy féltve őrzött kendője, hol más ruhadarabja tűnik el, gyakori időközökben számbevette hol­miját. A napokban fehérneműi között keresgélt, Azoknak számát ellenőrizte. A vizsgálódás azonban kedvezőtlen eredménnyel járt, mert azt kellett ta­pasztalnia, hogy legdrágább csipkés ingének lába lett. Bagyinka Ilona előbb az „udvarlókra" gyanakodott, akik nagy előszeretetet tanúsítottak a diszkrét női holmik iránt. Sorba is vallatta őket, de tagadásukkal szemben mitse tudott bizonyítani s végre azt hitte, hogy az inget a pósteleki tanitó egyik női al­kalmazottja tulajdonította el. Másnap elsótálgatott a tanitó por­tája felé s ott csakugyan észre is vette azt, hogy a szakácsnén van az inge. Nosza lett ebből ribillió, Bagyinka kö­vetelte, hogy adják át az ingét, a másik meg tagadta, hogy az ing a Bagyinkáé lenne. Hoszszas pör­lekedés után a leány hazament s ma­gával hozta a kocsist, hogy ő is bizonyítsa igazát. De a tanitó cselédjén ekkor más ing volt. Újból pörlekedésre került a sor, miközben a meggyanúsí­tott folyton azt hangoztatta, hogy be­pöröli Bagyinki Ilonát. Ettől megijedt a leány s okoskodni kezdett. Ő nem tud bizonyítani sammit. Ellenben az, akit ő gyanúsított, igazolni Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Ma délelőtt befejezték az általános vitát s nyomban ezután nagy házsza­bályvita kerekedett afelett, vájjon a horvátnyelvü határozati javaslatok és az egymással teljesen azonos javaslatok benyújtóit is megilleti-e a"zárószóJjoga. Az elnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nem. a horvátok természetesen az ellenkező álláspontot fogadják el. A vitában, amely még folyik,Jgróf Andrássy Gyula is feszólalt s kimutatta a horvát álláspont abszurd voltát. A |vasutas-javaslatok dolgában kü­lönben nagy meglepetés készül Nem lehetetlen, hogy még ma feláll Kossuth Ferenc és egy szakaszból álló indítvány} fog beterjeszteni, amelylyel visszavonja a vasutas javaslatokat s felhatalmazást kér a Háztól, hogy a kereskedelmi mi­niszter a beterjesztett javaslatok értel­mében rendeletileg szabályozhassa a vasutasok fizetését és szolgálati viszo­nyait. Ez a Lex Kossuthina derékban roppantaná a horvát obstrukciót és ugyanaz azt eredményt biztosítaná, me­lyet a javaslatok. A tervről nagy titkolódzással suttog­nak a folyosón. Hogy még ma megvaló­sításra kerül-e, vagy talán egyáltalán elmarad, még nincs eldöntve. A horvátok egész nyugalommal ké­szülnek a további obstrukcióra. A Házba hirül érkezett, hogy Rakodczay Sándor, az uj bán már Bécsben van és az uj bánhelyettes Eggersdorfer József, volt nemzeti-párti képviselő lesz. Wekerle Bécsbsn. Ö felsége ma délelőtt 10 órakor külön kihallgatáson fogadta Wekerle Sándor miniszterelnököt, aki a politikai helyzetről tett a felségnek jelentést. A miniszterelnök után gróf P e j a c s e­v i c h Tivadar, a lemondott horvát bán jelentkezett kihallgatáson a felségnél. Kisiklott vonat. Tegnap este a Bardonecchia ós Mo­dane közötti alagútban egy omnibusz vonat kisiklott. Egy kalauz életét vesz­tette és két utas megsebesült. Segély­vonatot indítottak azonnal a helyszí­nére. ÚJDONSÁGOK. A csabai róm. kath. templom. Juliusban hozzáfognak a munkához. Békéscsaba község római katholikus hivei régen várják már azt, hogy uj templomuknak terveit a püspöki hiva­tal jóváhagyó záradókkal lássa el. E több év óta húzódó ügy ma már utolsó stádiumához ért s csak Szmrecsányi püspöknek betegeskedése okozta azt, hogy az uj templom építéséhez és a réginek lebontásához nem lehet még hozzáfogni. Remélni lehet azonban, hogy a püspök már a legközelebbi napok vala­melyikén jóváhagyja a Hofhauser tanár által készített terveket s igy az építke­zés megkezdésének útjában semmi aka­dály nem fog többé állani. * A csabai római katholikus egyház világi elnöke dr. P á n d i István kedden fölkereste F e t s e r h. püspöKöt s szemé­lyesen kérte őt arra, hogy az uj tem­plom terveit lássa el jóváhagyó zára­dókkal. Fetser az ideiglenes tem­plom felépítésére vonatkozóan abbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom