Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-06-09 / 48. szám

4 A közúti alap zárszámadása. Túllépett tételek. Békésvármegye utpolitikájának fej­lődését misem bizonyítja jobban, mint az útalapról szóló zárszámadás. Ha végigtekintünk ezen a zárszámadáson, tisztába jövünk azzal az üdvös, áldásos eredménynyel is, amely nyomában járt utpolitikánt megvalósulásának és annak eredményére valóban büszkék lehetnek azok, kik ezt a politikát megkedveltet­ték akadékoskodó s mindenben kétel­kedő népünkkel. Az 1905—1906. évi közúti alap zár­számadását most terjesztették be Ambrus Sándor alispánhoz, aki junius hó 15-étől 25-ikéig közszemlére fogja kitenni. E számadás adatai szerint 1905, év­ben a közúti alap összes bevétele 2 millió 964 ezer 801 koronát, mig a ki­adás csupán 982.389 koronát tett ki. A maradvány tehát 2 millió 32 412 korona. E maradvány fedezetét képezte részben 80.412 korona készpénz és vasúti törzs­részvényekben 1 millió 944.000 korona. Beszedetlen hátralék 14.785 korona, ki­fizetetlen tartozás ugyanerre az évre 251.732 korona. A rákövetkező évnek fedezetlen tartozása 2 millió 930.467 korona. Fölemliti a zárszámadás, hogy az 1905-ik évben a költségvetés keretei között előirányzott tételeket 162.820 ko­ronával lépték tul, de az előirányzott kiadások összege is kevesebb volt 15.294 koronával. A túllépés első tételére az Orosháza —Gádoros—nagyszénási útnak építésé­nél és a Gyula—Ujkigyós—apácai útnak a beruházási hitelből nyerendő ellen­szolgáltatás előlegezésénél találunk. In­dokolva van a túllépés a vasúti hozzá­járó utak építésével is. Az 1905. évben fejezték be ugyanis az orosházai útnak még kiépítetlen részét s ekkor töltötték át a körösladányi vámoshidat. Az előre nem látható kiadások tételénél azért volt túllépés, mert özv. Haviár Lajosné­nak évi 500 korona állandó segélyt szavazott meg a törvényhatósági bi­zottság, A király jubilál. Tegnap az ország minden templo­mában hálaadó istentiszteletek tartattak a magyar király megkoronáztatásának negyven esztendős jubileuma alkalmá­ból. Az ünnepre, mely a kormány óhajai szerint nyert lefolyást, már pénteken este nagy harangzugás figyelmeztette a polgárságot. A csabai templomokban majdnem egy óra hosszáig kongtak a harangok. Gyulán az összes egyházak szintén hálaadó istentiszteletet tartottak. Ezeken az istentiszteleteken megjelent a vár­megye tisztikara is Ambrus Sándor alispán vezetése mellett. A vármegye tisztikarának vezetője mellett ott láttuk Fábry Sándor dr. főispánt is. A csabai istentiszteletek sorrendjét a róm. kath. egyház vezette be, amely­nek templomhajója már 9 órakor meg­telt a meghívott közönséggel. A ható­ságot, Seiler Elek főszolgabíró, a községet Áchim Tamás biró és K o­r o s y László főjegyző, a katonai ható­ságot Reznicsek őrnagy s a járás­bíróságot Kiss Kálmán járásbiró kép­viselték. Innen, egy óra elmultával, az ág. ev. nagytemplomba és 11 órakor az izraelita templomba mentek a hivatalos testületek képviselői. A vármegye többi községeiben is kivétel nélkül megtar­tották a hálaadó istentiszteleteket, ame­ken ott láttuk a tanintézetek elöljáróit is. A nap emlékére az összes tanintézetek­ben ünnepélyek voltak. lendítése érdekében tapasztalunk. Nincs ' olyan esztendő, mely a békésmegyei ! gazdasági egyesületnek agilitását e téren ne zárná le a legkielégitőbb eredmény ­| nyel s viszont olyan év sincs, amely ' ujabb és ujabb találékonysággal ne sar­kallaná elevenebben tevékenykedni eb­ben az irányban gazdasági egyesületünk vezetőit. Még mindnyájun cnak élénk emlé­kezetében élhet az az erkölcsi és anyagi siker, mely az elmúlt évben Köröstar­csán rendezett állatdijazással kapcsola­tos kiállításnak befejezője volt. Közön­ségünk hozzá van szokva, hogy a sötét előrelátás jóslataival kisérjen minden érdekbevágó törekvést s igy tett a kö­röstarcsai kiállítás rendezésének idején is. De a tények beigazolták azt, hogy ez az aggodalmaskodás nem mindig indo­kolt s főleg mi alappal sem bír akkor ha tevékeny, lelkiismeretes emberek kezeiben és agilitásában rejlik a siker titka is. A köröstarcsai állatdijazásnak és kiállításnak erkölcsi sikerén felbuzdulva, állandóan programjába vette most a Békésmegyei Gazdasági Egyesület, hogy évenként kiállításokat fog rendezni. Az ez évi munkaprogramban — melyet a közgyűlés elfogadott már — nyomát ta­láljuk emez elhatározásnak s ennek meg­felelően az idén Szarvason rendez az egyesület állatkiállitást. Annál örömestebb közöljük ezt a hirt, mert ugyanekkor alkalma nyílik népünknek a háziipar különböző nemei­ben elsajátított járatosságról és ügyes­ségről is példát nyújtani, amennyi­ben ezzel a kiállítással kapcsolatosan háziipari tárgyaknak is helyet juttatnak a kiállítást rendezők. Hogy pedig az egyesület mindenben kielégítse a várakozásokat, Pfeiffer István titkár a legközelebbi napokban már átutazik Szarvasra s személyes érint­kezéseinek során szerzett tapasztalatait is a kiállítás sikerének érdekében fogja kamatoztatni. Az eddigi megállapodások szerint a szarvasi kiállítást szeptember kö­zepe táján tartják meg. Itt te­szünk említést arról is, hogy az egye­sület vezetősége a jövő évben Békés­csabán rendez kiállítást, még pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület bevonásával. Allatkiállitás a megyében. A gazdasági egyesület tervei. Akció az állattenyésztés föllendítésére. A Békésmegyei Gazdasági Egyesü­let nemes törekvései között első he­lyet foglal el az a kézség, melyet emez egyesület részéről az állattenyésztés föl­rendőrbiztostól, hogy bocsássák szaba­don. A rendőrbiztos megkérdezte a tel­jesen egészségesnek látszó embertől, hogy voltaképpen mi bántotta őt ? Szujó erre nagy bőbeszédű séggel mondta el a következő odisszeát : Betegsége előtt való reggelen fogat húzatott egy „modernül" berendezett borbélynál, aki szerencsétlenül kezeli a fogót s betörte a gyökeret. Elment e nagy eset után a gyógyszerészhez, aki­től fogcseppeket kért. Az orvosság azon­ban nem bizonyult a legjobb hatásúnak s a vattára csöpögtetés helyett szájába öntötte az egész üveg tartalmát, hogy mindenik fogára jusson a szerből. Mikor aztán szűnni kezdett a fájdalom, nem tudta, hogy mit csináljon az orvosság­gal, amelynek pálinka szaga volt!? Végül arra a meggyőződésre jutott, hogy 3 koronás orvosságban nem lehet méreg s az egész folyadékot le­nyelte. Részeg is lett attól s óriási fáj­dalom kezdte kínozni Szentül meggyő­ződött, hogy ő most veszettségbe esett. Szujót — e lelkiismeretes önvallo­más után — elvitték az egyik községi orvoshoz, aki gyógykezelés alá vette s orvosi tanácscsal látta el. „Veszett" ember Endrődön. Mire jók a fogcseppek? Nagy ribilliót okozott az elmúlt hét folyamán Endrőd községben egy Szujó József nevü pásztorember, aki a községnek egyik forgalmas utcáján különös mulatozással töltötte az idejét. Szujó hirtelen nekiiramodott s beért egynehány asszonyt, akiket istenigazá­ban falhoz ütögetett. Majd nekiesett a bokroknak s a zöld leveleket iszonyatos ordítás közben rágni kezdte, aztán egy arra robogó kocsi elé vetette magát s csak a kocsis éberségén mult, hogy semmi baja nem esett. Végezetül bero­hant a községházához, ahol nagy fog­csattogatás és kéztördelés kíséretében elmondta az épp jelen volt állatorvos­nak, hogy négy héttel ezelőtt egy veszett kutya marta meg s most a veszettség kí­nozza. Szujót bevezették erre a rendőr­biztos elé, aki két rendőrt állított mel­léje s nyomban orvosért küldött. Mig azonban az orvos megérkezett, Szujó ujabb mesét eszelt ki s azt adta elő az orvosnak, hogy fogat húzatott egy borbélynál, aki nem érti ezt a mester­séget s a foggyökér az állkapocsba tört. Az orvos megállapította eközben, hogy Szujó rózsaszínűnek látja a vilá­got. Következtetni lehetett ezt abból is, hogy ömlött belőle a pálinkaszag. S miután sem veszettséget, sem elme­bajt nem tudott megállapítani, megfi­gyelés alá vétette Szujót s gyógyszert, meg jegesborogatást rendelt a beteg­nek, amitől az nemsokára elaludt. Délután 2 óra tájban tért magához a derék ember s rögtön azt kérte a Menekülés az akasztófa alól Az orosházai hitves dráma Kötél helyett fegyház. Részleteiben szenzációs és koncep­ciójában nem mindennapi bűnügy fog­lalkoztatta csütörtökön a gyulai királyi törvényszéket, mint esküdtbiróságot. Egy ledér asszony és a szeretője állot­tak ez alkalommal törvényt s az érde­kességében ritka bünügy annyival is inkább fölkeltette az utca figyelmét, mert tudott dolog volt, hogy a királyi ügyészség előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében kéri elma­rasztalni a vádlottakat, amely bűncselek­ményért a büntető-törvénykönyv 278. paragrafusa kötél általi halálbüntetéssel sújtja a bűnöst. A bünügy anyagát ezek­ben ismerteti a vádirat: J a n d z s ó Mihály harminchat éves orosházai gazdálkodó kertészkedéssel foglalkozott az utóbbi időkben. Munká­jában osztozott felesége is, a harminc­három esztendős V a s s Róza, aki az egybekelésüket követő egynehány esz­tendőn keresztül hü maradt urához. Ezelőtt két évvel azonban megismer­kedett egy tehetős, jómódú gazdával, Kovács Mihálylyal s ezóta mindinkább érezte azt, hogy jómódban élni kényel­mesebb, mint két kéz munkájával meg­keresni a mindennapit. A gyakori érintkezés alatt Jandzsóné teljesen meghódította Kovács Mihályt, aki szintén szerelmes lett a szép asz­szonyba. Találkozásuknak egyik meghitt percében Jandzsóné elpanaszolta Kovács­nak, hogy az ura sokszor bántalmazza őt s hogy ő nagyon szeretne egyedül csak a Kovács szerelmének élni. E mézes szavakkal teljesen hálójába kerí­tette a lobbanékony gazdát s ezután már csak arról beszélgettek, hogy mi­képpen lehetue eltenni láb alól Jandzsót. Egy évvel később Jandzsóné azt mondta szeretőjének, hogy vásároljon egy forgópisztolyt, amivel ő agyonlője az urát. Kovács teljesítette is ezt a kíván­ságot s átadott másnap az asszonynak egy 9 miliméteres kaliberű revoivert. Jandzsóné azonban nem birt annyi lelki­erővel, hogy embert öljön s két heti lelkitusa után átadta a fegyvert Kovács­nak. Ekkor már teljesen rávette szere­tőjét a gyilkolásra, csak alkalmat vártak mindketten. Mielőtt azonban Kovács keresztülvitte tettét, szép szóval igye­kezett rávenni Jandzsó Mihályt, hogy válljon el feleségétől, mert ő nőül akarja venni őt, de Jandzsó — felelet­képpen — leszurással fenyegette a szerelmeseket. Erre végképp elhatá­rozták, hogy meggyilkolják a férjet. Ez évi február hó 2-án aztán nagy cécót ültek Jandzsóék gádorosi rokonai. Lakadalom napja volt s Kovács kiesz­közölte, hogy már egy héttel előbb meghívják Jandzsót is a lakadalomra. A kérdéses napon este útra is keltek Jandzsó és Kovács. Jandzsóné otthon maradt, mert megérkezett egy rokonuk, akit sziutén tervszerűen hívtak meg Kovácsék látogatóba. Útközben Kovács szivarra-gyujtott s ezért Jandzsó mögött maradt, akit hátulról orozva lelőtt. A dolog hamarosan napvilágra került Jandzsóné tudott a gyilkosságról, de ezért csak két nap elteltével tett jelentést a rendőrségnek, hogy férje „eltűnt". Nemsokára ezután a csendőrség kiderítette az egész bűn­ügyet s a ledér asszonyt, szeretőjével együtt bíróság elé állították. Ügyükben csütörtökön ült törvényt a gyulai esküdtszék, amelynek elnöke V. Szakmáry Arisztid táblabíró volt. Szavazóbirák dr. N y i s z t o r Adorján és dr. Nagy Kálmán voltak. Jegyző N u s z b e k Sándor. A vádat dr. K~o n­rád Ernő királyi alügyész képviselte. Kovács Mihályt' dr. M a k a y Márton, Jandzsónét pedig dr. Fráter Pál nagyváradi ügyvéd védte. Esküdtek lettek: Gold Sándor, Wolfinger Miksa, dr. Bertóthy Károly, Csendes József, Nádházy Károly, Szalay Sándor, Wein­berger Mór, Kovács L. Mihály, Kovács Zsigmond, fílihálik János, Pásztor János, és Braun Ádám. A tárgyalás folyamán Kovács köny­nyekre fakadt s ugy vallotta ba bűnét. Jandzsóné ellenben mindent tagadott s csak azt vallotta be, hogy két évig szerelmi viszony állott fenn közte ós Kovács között. Négy tanúnak, továbbá az orvos- és fegyverszakértőknek kihallgatása és meg­esketése után dr. Konrád Ernő alügyész magvas, kiváló jogi érzékre és nagy tudásra valló vádbeszédében a legsú­lyosabb büntetési nemmel, kötél általi halállal büntetendő gyilkosság bűntet­tében kérte elmarasztalni a vádlottakat, de az esküdtek a védőbeszédek elhang­zása után csak a szándékos emberölés bűntettében találták bűnösnek Kovács Mihályt s Jandzsónét mint felbujtót marasztalták el. E verdikt alapján a törvényt alkalmazó bíróság Kovács Mihályt 15 évi, Jandzsó Mihálynét pedig 8 évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak védői semmiségi panaszt jelen­tettek be. § Dobozi csendélet Csütörtökön reg­gel hirdette ki a gyulai eskütbiróság elnöke Pilis Gyula dobozi korcsmá­ros és P a p p Mihály gazdalegény bűn­ügyében az ítéletet. Papp Mihály első­rendű vádlott volt s a tanuk is rendkívül terhelően vallottak ellene. Pilis Gyula helyzetén sok vallomás könnyített. Papp védőjének, Biró Bélának nagyhatású beszéde és B e r é n y i Ármin sikerült védelme után azonban Pilist is Jolyan büntetéssel sújtották, mint az elsőrendű vádlottat. Mindkettőt másfél évi börtöre ítélte a biróság. Községi ügyek. — Uj vicinális ut a megyében Régi panasza a szarvasi és mezőtúri polgá roknak az, hogy e két község között nincs olyan közdüllő-ut, amelyen vásá­rok alkalmával megrövidíthetnék a két község közötti távolságot. Ezért elha­tározták a szarvasi érdekeltek, hogy Szarvas és Mezőtúr között egy uj vici­nális utat fognak építeni s erre Ambrus Sándor alispántól előmunkálati enge­délyt kértek. Az alispán most hozzájárhlt a szarvasiak kéréséhez ós erről már a legközelebbi napokban értesíteni fogják az érdekelt községet is — Orosháza és az elhagyott gyerme­kek. Orosháza község a 7—14 éves el hagyott gyermekek gondozási költségei­vel aránytalanul meg van terhelve. Alap nincs olyan, amelynek jövedelmét e költségeknek részben való fedezésére lehetne fordítani és adományok sem folynak be, hogy a község költségeit, melyek ez évben is már 3160 koronára szaporodtak, fedezni lennének képesek. Mindezekre való figyelemmel azt kéri a község a vármegyétől, hogy a vár­megyei segélyalapból fedezze most az orosházai elhagyott gyermekeknek tar­tási költségeit. — Az orosházai negyedik patika Isme­retes, hogy az orosházai negyedik patika tárgyában hozott másodfokú határozatot a közigazgatási bizotttság megváltoztatta és a már megnyitott gyógyszertárt egy utcával a mai határ mögé helyezte. Ezt a bizottsági határozatot Fábry Sándor főispán „közérdek" címén megfebbezte s mert sohasem történt még meg az, hogy főispáni felebbezésnek ne adatott volna hely, a belügyminiszter megvál­toztatta a közigazgatási bizottság hatá­rozatát s az alispán határozatához járult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom