Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-23 / 43. szám

Békéscsaba 19u7. május 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Scholtz püspöknek az espereshez intézett leirata igy szól: Nagyságos és Nt. Esperes ur ! Folyó évi április 3-ról kelt, az Antal­falván magyar nyelven tartandó isten­tisztelet és úrvacsora tárgyában irt fel­terjesztése kapcsán elrendelem, hogy az antalfalvai gyülekezetnek a magyar istentiszteleteket megtagadó határozatát hivatalosan semmisítse meg. Mert a gyü­lekezetnek van ugyan joga az istentisz­telet nyelvét megállapítani, de ez csak a rendes istentiszteletekre vonatkozik, azonban, ha a kisebbség kéri, hogy neki a lelkész a rendes istentiszteleteken ki­vül koronkint a templomban magyar istentiszteletet tartson s ugyanakkor az urvacsorát is a kérelmezők anyanyelvén szolgáltassa ki, az ily óhaj elvetését csak a magyar kisebbség iránti fanatikus gyü­lölet diktálhatta s az ily határozat hom­lokegyenest ellenkezik mindennel, ami keresztyéni s a Krisztus szellemével és a bibliával egyező. De van erro világos kerületi határozatunk is. Ugyanis az 1883. évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvé­nek 8-ik pontjában ki lett mondva s a lelkészeknek utasításul adva, hogy a pap semmi körülmények közt sem ta­gadhatja meg a hivek által kívánt ma­gyar nyelvű szertartást. Eszerint az antalfalvai egyház határozata minden te­kintetben nemcsak helytelen, hmem tör­vénytelen is s ezért okvetlenül meg­semmisítendő. Csaplovics János lelkész pedig ezügyben a legsúlyosabb egyházi vétséget követett el azzal, hogy az e kérelem feletti döntést az egyházi gyű­lésre bizta s mini elnöke a gyűlésnek, az okvetlenül elitélendő határozatot az elnöki székből ki is mondta. Ezért ellene rögtön meg kell indítani a fe­gyelmi eljárást s a fegyelmi eljárás be­fejeztéig el kell őt tiltani az állami elemi iskolákban való vallástanitástól . . . Súlyosan vétett volna ezügyben a nevezett lelkész papi hivatása és szent kötelessége ellen akkor is, ha nem is volnának erre vonatkozó utasításaink, mert a lelkész nem tagadhat meg semmi egyházi szolgálatot, annál kevésbé ta­gadhatja meg a szentségnek magyar nyelven való kiszolgáltatását. Vétett a lelkészi gondozás ellen is, mert hiszen neki volna kötelessége érintkezni a hi­vőkkel s az intelligens osztályt bevonni az egyházi életbe — nem pedig onnan kizárni, mint azt jelen sértő eljárásával tényleg meglette. Ezen az alapon rög­tön megindítandó s julius végéig be is fejezendő ellene a fegyelmi eljárás. Egyszersmind utasítandó az antalfalvai lelkész, hogy a sérelmes határozat meg­semmisítését s a magyar isleniisztelet tartására vonatkozó püspöki rendeletet nemcsak az egyházi közgyűlésen, hanem a legközelebbi rendes tót istentisztele­tek alkalmával a szószékről is az alábbi szöveg szerint szórol-szóra hirdesse ki s erről külön a magyar istentisztelete­ket kérvényezőket is értesítse. A szószékről ez hirdetendő ki: Tu­domására hozom a híveknek, hogy az ág. h. ev. bányakerület elnöksége, mint egyházi főhatóság, áthatva a tiszta evan­géliumnak és a testvéri szeretetnek szel­leme által, melyet Krisztus hirdetett és példájával tanúsított s áthatva Pál apos­tol, a valódi keresztyének egységét hir­dető ama szavai áltaí: „Nincs sem zsidó, sem görög, mert mindnyájan egyek va­gyunk a Jézus Krisztusban", fájdalom­mal értesült az antalfalvai ev. gyüleke zet azon határozatáról, melyben ki­mondja, hogy templomában a magyar stentisztelet tartását s az urvacsorának imagyar nyelven való kis olgáitatását nem engedi meg. mely határozattal test­véreinek kérelmét ridegen elutasította, feledve azon ev. protestáns elvet, hogy mindenkinek az ő anyanyelvén kell az istenigét hirdetnünk s a szentségeket kiszolgáltatnunk ; és feledve azt, hogy „mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisztusban", tehát a köteles testvéri szeretetet. A közgyűlés e határozatával nyelvi torzsalkodást támasztott, türel­metlenséget tanúsítva a valiás és az istentiszteletek szent ügyében. Ezek alapján a kerületi elnökség, mint egyházi főhatóság, az emiitett sé­relmes közgyűlési haározatot, mint evangélikus keresztyénekhez nem illőt és jogtalant, megsemmisíti s ezennel elrendeli, hogy az egyház az antalfalvai ev. testvérek azon kérését, hogy a hó minden első vasárnapján s nagy ünne­peken délután számukra magyar isten­tisztelet tartassék és nekik az úrvacsora magyarul szolgáltasséK ki, azonnal tel­jesítse, ugy azonban, hogy ez által a tót istentisztelet rendje változást ne szenvedjen. Kérem tehát a híveket, hogy az egyházi főhatóság ezen intézkedését vegyék tudomásul s egyidejűleg tuda­tom, hogy ezután a hó minden első vasárnapján délelőtt, nagy ünnepeken pedig délután a tót istentiszteleteken kivül magyar istentiszteletek is fognak tartatni s alkalmilag az úrvacsora is magyar nyelven fog kiszolgáltatni". Közölve e főpásztori leiratot, igy folytatja tovább az emiitett tót lap aiz eset leírását: „A lelkész a meghagyás szerint járt el s kihirdette a legközelebbi vasárnapra, reggeli hét órára a magyar istentiszteletet. Régi szokás szerint ez lévén az első harangozás ideje, a nép eljött a templomba és énekelt. Azonban megjelentek az úgynevezett ma­gvarok is, körülbelül negyvenen. A lel­kész kérésére a nép elhallgatott és megszólalt a magyar ének. Alig hang­zott el az ének néhány versszaka, j a szószékre lépett a lelkész, de amint magyarul kezdett beszélni, a nép újra énekelni kezdett és énekelt szakadatla­nul. A lelkész ott állt a szószéken, intett, csendet kért. S mikor az éneklés ennek ellenére sem szűnt meg, lement a szó­székről s azután a magyarok is kivo­nultak a templomból. íme, igy lázitják, igy botránkoztat­ják meg a szelíd, kegyes népet — s igy kergetik ki az egyházból". A C. L. e hangon folytatja cikkét még tovább. De az antalfalvai esetnek és az ág. hitv. ev. bányakerület püspö­kének jellemzésére elég talán a fönti idézet is. Eskü egy munkásegyesületben. Mire szövetkeztek a tagok ? Nincs semmi veszedelem. A fővárosi lapok, gyulai tudósítás alapján, arról adnak hirt, hogy a Békési Első Földmivelő Munkásegyesület mű­ködését az alispán felfüggesztette. A fel­függesztésnek — amely valójában nem történt meg — különös előzményei vannak. Ez a munkásegyesület ugyanis nem­rég segélyért folyamodott Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez, aki hajlandó is volt teljesíteni a kérést, de előbb meg akart győződni az egyesület működésének irányáról s e tárgyban felvilágositsát kért a főispántól. Fábry Sándor dr. Ambrus alispán utján megkerestette a békési járás fő­szolgabíróját, hogy a munkásegylet ügy­kezelését vizsgálja meg s észleleteiről tegyen jelentést. E megkeresés kapcsán P o p o v i c s Szilveszter szolgabíró meg­vizsgálta az egyesületet s ekkor bukkant arra az eskümintára is, amely most élénk vita ós megbeszélés tárgyát képezi fővárosi laptársaink híradása következ­tében az egész országban. Az eskü minta ez: „Atya, Fiu, Szent Lélek Isten, be­csületes munka, felebaráti szeretet és testvéri egyetértés nevében ! Én X. Y. arra esküszöm magam és családom égi üdvösségére, előmenetelére, hogy szegény munkatársaim érdekeit min­dig szivemen hordom, helyzetük javí­tását egyetértés által tőlem telhetőleg előmozdítom. Esküszöm, hogy azokat a vézérfiakat, kiknek kezébe e szent esküt leteszem, öt évnél hamarabb sem hatósági fenyegetésre, sem csábító ígéretekre el nem árulom, hanem kö­zös ügyünkre vonatkozó minden intéz­kedésüknek magamat és családom felnőtt tagjait ezennel alárendelem. Esküszöm, hogy az Első Békósi Füg­getlen Földmivelő Munkásegyesület hatóságilag jóváhagyott alapszabályait betartom és semmiféle más helyi, vagy országos szervezetnek öt éven belül tagja nem leszek. Es-küszöm, hogy első kötelességemnek ismerem ezen esküt legalább tiz más munkástársaim­mal letétetni ós igy ezen munkászer­vezetet mennél jobban megerősíteni. Isten engem ugy segéljen I" A misztikus magyarázgatások hivei anarchista-összeesküvést sejtettek az eskü mögött meglapulni s az alapjában véve jentéktelen, semmitmondó ügy talán ezért is került a fővárosi lapok hasáb­jaira is. A dolog ugy áll, hogy az egye­sület alakulásának idején, 1903. évben a tagok Bányai István tanítót kérték föl alelnöknek, akit később meg is vá­lasztottak. Bányai azonban attól tartott, nehogy valaki megvádolja őt, hogy egy oly munkásegyesület egyik vezetői állá­sát tölti be, amelyet alaptalanul túlzó szociálista törekvésekkel vádolnak s az elnöki széket elfoglalni nem akarta csak az esetben, ha e tagok nem árulják el őt. Igy nőtte ki magát ez a fogadalom­minta, amelyet később Takács Sándor elnök minden tagtól hivatalos formában is bekivánt. Az eskühöz füzőtt minden más és rejtelmesen találgató kombinátiók alap­talanok. Egyékként a hivatalos vizsgálat sem talált semmi kifogásolni valát a munkásegyesület működésében s a se­gélyre biztos számot tarthat. Mulatságok. — Diák-málatság. A csabai Rudolf­gimnázium tanuló-ifjuságának junius hó 1-én, szombaton tartandó mulatsága iránt ugy városunkban, mint a vidéken is nagy érdeklődés mutatkozik, ugy hogy ez a majális az eddigieknél is né­pesebbnek és sikerültebbnek Ígérkezik. A vármegye minden részéből, sőt a szomszédmegyékből is jönnek a mulat­ságra, ami városunknak s a Széchenyi­ligetnek kedves élénkséget fog nyújtani. Különben ez a mulatság már évek óta össze szokta hozni közönségünket a szép ligetbe, ahonnan a leányok feledhetle­nül kellemes emlékeket Visznek maguk­kal az életbe. A diákok nagy napjának különben ez lesz a sorrendje: Reggel 8 órakor zenekar mellett kivonulás a főgimnázium udvaráról a Széchenyi ligetbe. A délelőtt folyamán tartják az I—IV. oszt. tanulók versenyeit s a győz­teseknek kiosztják a jutalmakat Délben V 21 órakor közebéd, amelyen polgár­társainknak szine-java részt szokott venni, dokumentálva a főgimnázium iránti érdeklődósét. A tánc délután 4 órakor kezdődik. A rendezők tegnap, szerdán küldték szét a meghívókat helybe és vidékre. Aki elnézésből nem kapott meghívót, szíveskedjék azt szó­val vagy egy levelező-lapon Bálás Ádám főgimnáziumi tanárnak tudomá­sára hozni. — A csabai vasutasok Tarka Színpada. Említettük lapunban, hogy az országos vasutas szövetség csabai kerülete könyv­tára alapja javára és a szegény gyer­mekek felruházására junius 2-án, vasár­nap este Tarka Színpadot és táncvigal­niat rendeznek. A vigalom színhelyéül a rendezőség, melynek élén S z e m e r e Kálmán állomási főnök áll, nagyon he­lyesen, a Széchenyi ligeti pavilíont vá­lasztotta. A Tarka Színpad műsorát is megállapította már a rendezőség : 1. Az aradi Vasutas Dulárda éneke megnyitja az estélyt. 2. Monológ. Előadja S z e m e re Viola. 3. Szavalat. Előadja I s á k o v i t s Izsó. 4. Humoros előadás Kirschbaum Manó által. 5. Az aradi Vasutas Dalárda énekszámai. A táncmulatságon a zenét id. Purcsi János zenekara szolgáltatja. Belépti-dij: személy-jegy 1 kor. 20 fillér, család­jegy 3 kor. Kezdete este 8 órakor. I Ezen a tárgyaláson kivül még egy izben szavatolni fog „ujságiróskodásáórt" Áchim L. András. Ekkor kerülnek sorra ugyanis azok a cikkek, melyek miatt a mandátumát is megsemmisítették. TT ogaK cs teljes fogsoroH f szájpadlás és ínylemez nélkül is, arany fotrKorotiáK. aranyhidaK A gyökerek eltávolítása szükségtelen, a legszolidabb árak mellett, jótállás­sal, részletfizetésre is. Vidékiek a legrövidebb idő alatt kielégít­tetnek, esetleg megvárhatják. Továbbá sa­remTzerinti fajJOCSfOtlElj, ""®8 melyet sohsem kell kivenni. Misit* J. fogmfiterme Békéscsaba, Okos- és Vasut-utca sarkán, Kocziszky-ház, I. emelet. Feljárat a városi takarékpénztár mellett. KUZGAZDASAG Gabona árak. Békéscsaba, május 22. A budapesti gabonatőzsde irány­zata szilárd. A spekuláció, dacára a ked­vezőbb időjárásra, az árak felhajtásán fáradozik, még pedig sikerrel, mert a papiros buza az utóbbi .két nap alatt majdnem két koronával emelkedett. En­nek emelkedése a kószbuza árát is ma­gával viszi. A csabai piacon kevés volt a kí­nálat. I. rendű búza 18 60—1880 II. „ „ 17-60-18-00 Morzsolt tengeri . . . 1040—-10-50 Budapest, május 22. Készbuza 40 fillérrel magasabb, májusi buza 19-80, októberi 20*98, tengeri 12-— Eladó egy garnitúra 3 s TOffVEftIYGCEZES. § Áchim L. András sajtópörei. Áchim L Andrásnak, a már teljesen talaját vesztett békéscsabai népvezérnek e hó 29-én lesz az első sajtópöre Nagyvára­don, a királyi törvényszék, mint esküdt­bíróság előtt. Ez az első sajtópör azért a cikkért okoz most szörnyen nagy kellemetlenséget Áchim L. Andrásnak, mert „ujságiróskodása" idején a kiadá­sában és tulajdonában megjelent „Pa­raszt Újság" cimü időszaki nyomtat­ványnak hasábjain kiruccant az „uri gazemberek" ellen. Ámde ugyanezt a cikket szeméremsértő passzusokkal is felhigitotta, irván selyem paplanokról, dunyhás ágyakról s ezek titkairól is. A jeles népvezór ez alkalomra három kriminalistát is megnevezett védőjéül, de a megnevezettek egyike sem nyilat­kozott még, hogy ellátja-e a védelmet. magánjáró-gép 6 lóerős, 8 légkörre. özv. Kunos Gyuláné Orosháza. Schwartz Gábor építészi és tüzelö-anya­gok raktára Békéscsa­bán. Főtér és Vasút-utca Ajánl és raktáron tart kész cement ledéi és elsieti lemez, kátrány, caÉllneum, kőszén, kovács-és faszén, coks tűzifában. Q­Uj mezőgazdasági gépraíjtáfo Van szerencsém a t. gazdaközönség szives tudomására hozni, hogy Uékéscsabán, a Gabonapiactéri §ztilay-házban a mai kornak mindenben megfelelő mezőgazdasági gépraktárt létesítettem. R aktáron tarto k: Míndentóie ket, vetőgeké­ket, műtrágyaszóró gépet, aratóépes fűkaszáló gépeket, szecskavágó— é­pavágó-, tengeri morzsoló-, kézi e, ré­sior-, daráló- és járgány gépec ^ mindenféle talajművelő eszközöket kultirátorokat stb. — Mindenféle gépek kedvező részletfizetési feltételek mellett is kaphatók. Szívespártfogást kér K?««J«lf kiváló tisztelettel 9Zf?§J¥IUI BlII&iOITa J\

Next

/
Oldalképek
Tartalom