Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-23 / 43. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 s akkor biztosítja őt, hogy a sajtópör nem fog késni. Berényi Ármin beszélni akart, de elkalandozott a tárgytól s a közgyűlés 9 szó ellenében óriási többséggel nem tartotta megengedhetőnek, hogy más kérdést is vita tárgyává tegyenek. Üzenet a nagyváradi lapoknak Ezután Veres József tette szóvá azt, hogy a nagyváradi lapoknak némelyike azt irja Fábry Sándorról, hogy őt poli­tikai okok miatt felmentette volna állá­sától a miniszter s hogy Békésmegyé­ben elvadult állapotok lennének. Ez a rágalmazott, rosszakaratú és otromba hazugság méltán keltette föl a megye­bizottság tagjainak megbotránkozását. Fábry Sándor egyénisége, intakt jelleme és férfiassága minden vádaskodáson fö­lötte áll és sokkal tiszteletreméltóbb, semhogy ilyen nyilvánvalóan tenden­tiózus hazudozásra válaszolni kellene. De Veres József mégis felszólalt, mert alkalmat keresett, hogy megkérdje Ambrus Sándor alispántól, van-e oly esetről tudomása, amely „elvadult álla­potokra" engedne következtetni? Ezt a támadást meg kell bélyegeznie a törvény­hatósági bizottságnak. Lehet, ezek a hirlapi cikkek annak az útját akarják egyengengetni, aki Fábry Sándor utódia lesz. De nem jó szolgálatot tesznek ez­zel az utódnak. A vármegye önérzete megadja a jogot, hogy tendenciózus ha­zugságra ne reflektáljunk. Mindazonáltal megismétli kérdését annyival is inkább, mert ezekről az elvadult viszonyokról az alispáni jelentésben egyetlen betű sincs. A m b||r u s alispán kifejti válaszában, hogy Békésmegyében egyáltalán nincse­nek elvadult viszonyok s ha ilyent állit valaki, nem tudja be ezt másnak, mint az ujságirói fantáziának. Sok ujságfor­rásokra hivatkozik, anélkül, hogy for­rásai volnának. Békésmegyében kon­solidáltak a viszonyok s az egyetértés nagy erőssége a megyének. (Csupán három ember az, aki botrányt keres.) Ezzel a válaszszat kapcsolatosan kéri a közgyűlést, engedné meg, hogy egy, a mult gyűlésen, a vármegyei tisztviselők favásárlásai tárgyában hozzá intézett interpellátiókra most válaszolhasson. Nem igaz az, hogy a megyei tiszt­viselők a gyulai uradalom erdejéből kedvezményes áron fához jutnának. A dolog ugy áll, hogy egy tisztviselőkből álló konzorcium nagyobb mennyiségű fát vásárol évente s mert nagy mennyi­ségben, mindig olcsóbban jut a vásárló az anyaghoz, olcsóbban szerezhetik igy be a tisztviselők is fa-szükségletüket. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Mi van a konzorciummal? Simonka György dr. örömmel veszi tudomásul, hogy Békésmegyében kon szolidált állapotok vannak. De ha már érzékenykedik Veres József, akkor ő is kérdi, mi igaz azokból a vádakból, melyet a „Békésmegyei Függetlenség" cimü lapban irt egy „szekérről ledobott" ember ós amely vádak' ugy szólnak, hogy azt a lapot egy konzorcium tar­tottá fenn, amely konzorcium feje egyik magasrangu tisztviselőnk volt? Hát a felelősség hol van ? Az alispán kijelenti, hogy ő erről mit sem tud. De kérdi Simonkától, miért nem válaszol arra a kérdésre, hogy magáévá teszi-e az „Egyetértés" vádjait, mert a tisztikar ég már a vágy­tól, hogy sajtópert indítson! ? Simonka Györgyöt azonban nem bántotta ez a vágy s ezért adós maradt a felelettel. Helyette U r s z i n y i János dr., békéscsabai ügyvéd emelkedett szólásra s kijelentette, hogy a lap- ós nyomda­konzorcium vezetőjéül ő szerencsés ön­magát vallani. Egyéb ügyek E felszólalások után a törvényható­ság tudomásul vette az alispáni jelen­tést s I g a z Pál dr. békési ügyvéd in­dítványára utasította a közgyűlés az al­ispánt, hogy az árvák biztosításából befolyó pénzek liováforditása érdeké­ben szabályrendeleti tervezetet ké­szítsen. Haas Dezső dr., királyi tanácsos Dalmácia visszacsatolása érdekében a képviselőházhoz feliratot intézett, ame­lyet pártolás céljából megküldött Békés­megye törvényhatóságához is. A felirat történelmi és jogi alapon foglalkozik Dalmáciához való jussunkról s a közgyű­lés hozzájárult mindenben. A honvédelmi miniszter megkeresé­sére az altiszti segélyalap létesítése ér­dekében 100 koronát szavazott meg a törvényhatósági bizottság. Békésvármegye közkórházának ki­bővitéséhez örömmel szavazta meg a közgyűlés az elvi hozzájárulást s meg­bízta az alispánt, hogy a terveket és költségvetést készítesse el. Endrőd község azon határozatát, melyben a Hármas-Körös-hid kiépítésére 80.000 koronát szavazott meg H u n y a József és dr. D a i m e 1 Sándor felszó­lalására csak részben hagyta jóvá a köz­gyűlés, mert a határozatnak azon részét, melyben a 80.000 korona felerészben való megfizetésére a balparti birtokoso­kat jelölte ki, megsemmisítette. Békés község képviselőtestületének a betonjárdák építésére vonatkozó hatá­rozata ellen beadott felebbezéseket Szathmáry Gábor főegyző és M o r­vai Mihály felszólalása ntán a közgyűlés elutasította s hozzájárult a képviselőtes­tület határozataihoz. Több jelentéktelen ügynek letárgya­lása után Fábry főispán a késő délutáni órákban berekesztette a közgyűlést. Megrovási kaland... A törvényhatóság és az elégedetlen községek. Tótkomlóst és Öcsödöt megdorgálták Lapunk híradása nyomán vármegye­széltében élénk feltűnést keltett az az elszakadási törekvés, amely Tótkomlós, később pedig Öcsöd község területén volt észlelhető. Énnek a két községnek polgárai a gyülekezés szabad jogából kifolyólag népgyüléseket tartottak, ame­lyeken azt vitatták, hogy mennyivel elő­nyösebb volna a község polgáraira nézve, ha Csanád-, illetőleg J á s z­nagykúnszolnok megyéhez tar­toznának. Az elszakadási törekvések kínosan érintették a vármegye területi épsége miatt aggodalmaskodó hivatalo­sokat s ezért Ambrus Sándor alispán meg is kereste ugy Tótkomlós, mint Öcsöd község polgárait s nem késett őket a vármegye iránti hűségre inteni. Békésmegye intéző körei azonban nem tartották elegendőnek ezt az alis­páni beavatkozást ós ezért a törvény­hatósági bizottságnak keddi közgyűlé­sén is szóvá került Tótkomlós és csőd polgárainak mozgalma. Az állandó vá­lasztmány a következő javaslatot terjesz­tette ez ügyben a közgyűlés plé­numa elé : „A törvényhatósági bizottság sajná­lattal vesz tudomást Tótkomlós község­ben már régebben, mig Öcsöd község­ben ujabban tapasztalható mozgalmak­ról, melyeknek az a célja, hogy Békés vármegyétől elszakadva, Csanád-, illető­leg Jásznagykunszolnok vármegyéhez csatlakozzanak, vagyis oda bekebelez­tessenek. A törvényhatósági bizottság a maga részéről is teljes mérvben osztja a vármegye alispánjának jelentésében ezen törekvésekkel szemben felhozott indokokat és a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy a vármegye történelmileg szerzett ós törvényileg biztosított területi épségét veszélyeztes­sék ; ezt az épséget megcsonkítani nem engedi és az erre irányuló törekvések­kel szemben a leghatározottabban állást foglal. S minthogy nevezett községek­nek elszakadási törekvései a jelenleg fennálló törvények keretén belül külön­ben sem valósithatók meg s igy azok­nak ébrentartása céltalanul és károsan izgatja a kedélyeket, zavarja a község­nek belbékéjét és megbontja azok tár­sadalmi nyugalmát s általában a község előrehaladására és fejlődésére csak kedvezőtlen hatással van : ennélfogva a törvényhatósági bizottság ugy Tótkom­lós, mint Öcsöd községeket felhívja, hogy a céltalan mozgalmakkal hagyja­nak föl ós őrizzék meg a megyével szemben azt a hűséget, melyre a megye minden községével szemben egyenlően tanúsított jóakaratánál és gondoskodá­sánál fogva méltán számithat ós joggal tarthat igényt s őrizkedjenek oly irányú mozgalmaktól, melyek a hálátlanság színez3tét keltve, a megye jóindulatának megfogyatkozását eredményezhetik." Ehhez a határozati javaslathoz egye- j dül dr. 01 á h Rezső szólott Nem cso­dálkozik azon, hogy az alispín a vár- j megye területi épségének megőrzésén j buzgólkodik. Az öcsödi mozgalom azon­ban nem érdemli ezt az energikus han­got. Öcsödön csupán csöndes lefolyású népgyűlés volt, mert Öcsöd kiesik Bé­késinegyóből s hogy az öcsödi polgár a megye székhelyéhez jusson és vissza­jöhessen, legalább is két napra van szük­sége. Öcsöd a tizenhetedik században különben is Külső-Szolnok vármegyé­hez csatlakozott. Tehát történelmileg is joguk van az öcsödi polgároknak kifelé gravitálni. Épp azért nem tertja jogos­nak a határozati javaslat utolsó részét, amely fenyeget. Az ő részén áll az az indok is, hogy a választói kerületek uj beosztásával Öcsödöt könnyen Kun­szentmártonhoz csatolják. Szinte nem jogos ós nem igazságos tehát, hogy há­látlansággal vádolják meg az öcsödieket s épp azért azt javasolja, hogy az utolsó passzus kihagyásán kivül enyhítsenek még azon a határozati javaslaton. A közgyűlés elfogadta Oláh Rudolf indítványát s a határozati javaslatot az ő módositásá ral tette magáévá. Tisztviselők fegyelmi ügyei. Négy marasztaló ítélet. Bókésvármegye közigazgatási bizott­ságának fegyelmi választmánya szomba­ton délután ülést tartott s ez alkalommal három rég vajúdó ügyben hozott részint elsőfokú, részint másodfokú ítéletet. Az egyik ügy Teleky János békés­csabai polgári fiúiskolái tanár ügye, amelyet nem mindennapi könnyelmű­séggel nyolc hónapig hevertettek az elintézetlen akták között. A Teleky ellen elrendelt fegyelminek vádpontjai közül alig birt egy is megdönthetetlen alappal. Ez az ügy különben még az elmúlt hó­napban döntés alá került volna, de a közoktatásügyi minisztertől távirat ér­kezett, amely Teleky János elmebeli állapotának megvizsgálását rendelte el. E rendeletnek megfelelően Teleky alá is vetette magát a vizsgálatnak s többszöri tüzetes orvosi megfigyelés alapján Z ö 1 d y János dr., vármegyei főorvos Teleky Jánost szellemi és fizikai javak teljes birtokában állónak jelentette ki, akinek széles, alapos műveltsége, az orvosi vélemény szerint, nem minden­napos. Az ügyészi vélemény fizetésének 10 százalékára javasolta megoüntetni Telekyt s ezt a javaslatot a fegyelmi választmány magáévá is tette. Albrechtovits Gusztáv csabai községi irnok ezelőtt mintegy másfél esztendővel bőrbajban szenvedett s bár nem járt mindennap a hivatalába, sen­kinek nem tett jelentést a betegségéről s nem is kért szabadságot, csak napok elteltével. Igy aztán — hivatalos teen­dőinek elhanyagolása következtében — halomra gyűltek asztalán a hátralékok, ami azt eredményezte, hogy Albrechto­vitsot felfüggesztették állásától. A fe­gyelmi választmány a vizsgálat kiegé­szítése érdekében az iratokat vissza­küldeni rendelte a községhez s csak e hiányok pótlása után dönti el érdem­ben ez ügyet. Domokos Gábor békési községi biró súlyos szabálytalanságokat követett el a tanköteles gyermekek összeírása körül. Ezt az ügyet mi is megírtuk annak idején. Domokost ezért 100 korona pénz­büntetésre ítélte az alispán, de az itéle felebbezés folytán a fegyelmi választ­mány elé került, amely behatóan fog­lalkozott Domokos Gábor felebbezésé­vel s a felebbezésben felhozott indokok­kal A választmány ugy találta, hogy Domokos Gábor indokolása mindenben fedi a tényeket s ezért a 100 koronás büntetést 25 koronára szállította le. Végül J a n c s ó Béla füzesgyarmati községi tisztviselő ügye foglalkoztatta a fegyelmi választmány tagjait. Jancsót feljelentették a füzesgyarmati jegyzők, hogy hivatalos teendőit elhanyagolja s hogy feljebbvalóival szemben durva magaviseletet tanúsít. E vádpontokra vonatkozólag észrevételekben felelt s írásos észrevételeiben is durva hangon nyilatkozott a gyarmati jegyzőkről. — Az ellene felhozott vádpontokat nem látta beigazoltaknak a választmány, de a beadványában használt sértő kifejezé­sekért 100 korona pénzbüntetéssel súj­totta Jancsó Bélát „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A koronázási jubileum. A junius 8. ünnepségeinek közép­pontja lesz az a mise, melyet a buda­vári Mátyás-templomban tartanak. Az volt a terv, hogy a misét V a s z a r y Kolos hercegprímás fogja mondani s evégből M á r f f y Albin miniszterelnök­ségi államtitkár a napokban Balaton­füreden fel is kereste az ősz egyház­fejedelmet. Vaszary azután közölte vele, hogy hajlott korára és gyöngeségére való te­kintettel nem vezetheti az ünnepi szer­tartást s már meg is kérte S a m a s s a József érseket, hogy helyettesítse. Most már bizonyosra vehető, hogy a király június 5-én érkezik Budapestre. Június 7-én nagy kivilágítás lesz a városban. A kormány a holnapi minisztertanácson állapítja meg részletesen a június 8-iki programot. A király szemléje. A király ma megjelent a brucki tá­borban és ott szemlét tartott. Őfelsége ezután ezeket mondotta : Sajnálatomat fejezem ki, hogy ez évben már többet nem jöhetek ide. Elhunyt püspök. Bécsből táviratozzák, hogy B u­b i c s Zsigmond, kassai püspök Baden­ben ma meghalt 87 éves korában.. A koalíció és a cselédtörvény. Ma délelőtt tiz órakor a koalíció pártjai közös értekezletet tartottak, me­lyen a cselédtörvényt tárgyalták. Az értekezletet Kossuth Ferenc nyi­totta meg, de hamar átadta az elnöklést Batthyány Tivadarnak. A konfe­rencián a kormányt gróf Andrássy Gyula, W e k e r 1 e Sándor, gróf A p­p o n y i Albert, Darányi Ignác, Jekelfalussy Lajos és J o s i p o­v i c s Géza miniszterek, P o p o v i c s ésMezőssy államtitkárok képviselték. A konferencia L a e h n e Hugónak hosszabb beszédével kezdődött, mely­ben azt az indítványt tette, hogy a cse­lédek huszonegy éves korukig házi fegyelem alatt álljanak. Ez ellen Nagy György beszélt igen nagy hévvel s ki­kelt az ellen, hogy a függetlenségi párt köpönyege alatt egyre inkább akarják* a törvényhozásba a reakciós dugárut becsempészni. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára melegebb és száraz időt jelez. — A békésmegyei főispáni szék, Vár­megyénk uj főispánjának kérdésével nem egy ízben foglalkozott már a sajtó, Feltétlenül megbízható érte­süléseinkalapján mi is megír­tuk, hogy Fábry Sándor dr. utóda G1 a t z Antal bihari főispán lesz. E hírre vonatkozólag ma az egyik nagy­váradi újságban ezeket olvassuk: „A lapokban elterjedt hírekkel szemben, amelyek G1 a t z Antal biharmegyei fő­ispánnak Békésmegye és Hódmezővá­sárhely főispánjává való kinevezését új­ságolták, budapesti tudósítónk előtt il­letékes helyen kijelentették, hogy a hí­resztelés teljesen alaptalan. Glatz Antal áthelyezésének, illetve Békésmegye és Hódmezővásárhely élére való áthelye­zésének terve a belügyminisztériumban fel sem marült, s igy a kinevezéshez fűzött összes kombinációk is elesnek". E hírekkel szemben mi újból kijelentjük, hogy Glatz Antal kinevezése befeje­zett dolognak tekinthető s a nagyváradi értesülés csupán annyiban fedi az igazságot, hogy a Hódmezővá­sárhely főispáni székét tényleg nem Glatz Antalra akarták és akarják bizni s ez a terv tényleg nem „merült föl a belügyminisztériumban". A dolgok mos­tani állása szerint azonban Glatz Antal tényleg az egyedüli jelölt Békés­megye megüresendő főispáni székére és ezen kérdéssel kapcsolatosan a belügy­minisztériumban e zi.d e ig más sze­mély kombinátióba sem jött... — A csabai róm. kath. templom. A békéscsabai róm. kath. vallású polgárok uj templomának építése küszöbön áll. A tervek elkészítésével és az építési j munkálatok keresztülvitelével megbízott | HoffhauserJ. budapesti műegye­temi tanár beküldte már a terveinket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom