Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-05-12 / 40. szám
Békéscsaba 19u7. május 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 ségelőirányzatban három cim alatt megállapított összegeket már felhasználta az adminisztrátió. Ehhez a kijelentéshez elsőnek S i n g e r Mihály szólott, aki szakszerű indokolásával beigazolta azt, hogy a tulhágást nem a rossz adminisztrátiónak, hanem a költségvetés helytelen összeállításának kell tulajdonítani, mert ezelőtt csak arra törekedtek, hogy minél kisebb legyen a pótadó, de azért derüre-borura költöttek. Éppen ezért nem bizik a költségvetések reálitásában s indítványozza, hogy a iövö költségvetés megszerkesztésével Szikes György másodjegyzőt bizzák meg. A közgyűlés elfogadta az indítványt s Singer indítványára határozatban mondta ki azt is, hogy a kimerült tételeket az előre nam látható kiadások címén megszavazott összegből fogják fedezni. Vizsgálat a „Népegylet" ellen. A rágalmak megakadályozása. Ujabb tanúkihallgatások. Élénken emlékezhetünk még arra az interpellátiora, melyet Csaba község országgyűlési képviselője intézett minapjában a belügyminiszterhez. Ez az interpellátio a békéscsabai Nópegylet körül rendezett jobb ügyhöz méltó buzgalommal kirándulást s tendentiája az volt, hogy a nópegylet ügyének megvizsgálására kiküldött közegeket, sőt magát a hatóságot is, mint törvényellenesen cselekvő és erőszakoskodó fo _ rumot ós, a tisztviselőket bevádolja az ország képviselőháza, tehát a nemzet szine előtt. Andrássy belügyminiszter nem volt azon az ülésen, amelyen Pethő Sándor volt gyöngédtelen untatni a békéscsabai hazugságokkal. Mert hogy az az interpellátio hazug, szemérmetlen beugratásoknak lett az eredménye, erről Pethő Sándor meg is győződött később, mikor az ügy mibenlétéről szavahihető emberek kel imformáltatta magát. Legszemérmetlenebb és legvakmerőbben hazudó része az volt annak az informátionak, hogy a megyei központnak kiküldött közegei, Seiler Elek főszolgabíróval egyetemben csendőrökkel hatoltak a Népegyletbe. Pedig azon nevezetes napon talán egész Békéscsabán nem volt egyatlen csendőr sem. Épp ennyire hazug ós valótlan volt az az informátio is — amelynek Pethő Sándor szintén felült — hogy a hatóság közegei mellőzték a Népegylet elöljárótagjainak kihallgatását. Ezt az informátiót is leadta Pethő Sángor a képviselőházban s lehet, azok nevettek akkor a legjobban, akik Pethő Sándort beugratták és akik szemtanúi voltak, hogy a hatóság emberei Áchim L. András elnököt és N i g r i n y i János jegyzőt is kihallgatták csak ugy, mint a bejelentett tanuk mindenikét. A csabai követ azonban nagy jóhiszeműséggel viseltetik választói iránt. Ezek a választók egytől-egyig derék, becsületes, jóravaló emberek különben, csak az a baj, hogy befolyásolhatók azon vezetők által, akiknek puritán egyéniségük épp ugy ragyog az igazságtól ós a megbízhatóságtól, mint az az informátio, melylyel ezek a vezetők a Nópegylet ügyében Pethő Sándort is a falhoz vezették. Pethő Sándor valótlan adatoktól ós hazugságoktól hemzsegő interpellátiója szükségessé tette, hogy az alispán minden felszólítás nélkül informálja a belügyminisztert, aki az aktákból megállapíthatta már, hogy Pethőnek nem mondtak igazat. Ugy látszik azonban, hogy a belügyminiszter túlontúl ismeri Békéscsaba község derék intézőit, kiknek a rágalmazás, gyanúsítás és piszkolódás mindennapi fürdővizük, vagy kellékük, mely nélkül emészteni sem tudnának s ezért — nehogy később „eltussolással" vádolhassák a kormányt — elrendelte, hogy a csendó'rkomédia ügyében az elnökség által bejelentendő tanukat egytől-egyig hallgassa ki a hatóság. Igy aztán épp azok fognak rácáfolni derék vezetőikre, akikre ezek hivatkoztak volna később. Az előzetes vizsgálatnak ily irány| ban való kiegészítésével dr. Konkoly Tihamért bízta meg az alispán. közigazgatási biróság között hatásköri , összeütközés merült föl s igy e kérdést \ először a minisztertanácsnak kell megvitatnia. Dutkay ügye a minisztertanácsban Összeütközés a belügyminiszter és a közigazgatási biróság között. Több mint egy éve nyargaltatják már a derék gyulaiak önmagukat s volt polgármesterüket: Dutkay Bélát a veszőparipán. Ez a csinos ügy ott kezdődik, ahol a gyulai képviselőtestület csigaeszü zsenijei kisütötték, hogy hát ők pompásan tudják a közügyeket intézni s eszmeficánkodásuk van olyan kedves időtöltés, mint mondjuk a törvényhatósági bizottság komoly képű tanácskozása. Ez, a tanácskozás eredményezte azt a határozatot, amelylyel kimondta törvényhatósági bizottságunk — szemben a városi képviselőtestület határozatával, — hogy Dutkay Bélát nyugdíjazni kell. E nyugdíjazás Dutkajmak saját kérésére történt volna. Igaz, hogy egy kissé későn szánta magát erre a lépésre Dutkay s talán ezért okvetetlenkedtek a gyulai képviselőtestületi tagok is, de tényként állapitható meg, hogy a nyugdíjaztatás iránt való kérelmet a törvényben megkívánt formalitások is támogatták. Amikor keresztülesett Dutkay Béla azokon az első izgalmakon, melyek az ő minta-városi — gazdálkodásának dicsőséges csúcsán keletkeztek, ugy találta jónak, hogy legalább a veszett fejsze nyelét illő megmentenie. Három orvoskapacitással megvizsgáltatta magát Dutkay s mikor ez a bizonyítvány arról szólott, hogy a felfüggesztett polgármesternek egészségi állapota megrongált, kapta magát Dutkay s nyugdíjba helyezését kérte a várostól, amit ez megtagadott. Megtagadták e kérés teljesítését anynyival is inkább, mert a városi tisztviselők kezdettől fogva izgattak a kérés ellen. Nem erkölcsi, hanem anyagi szempontból, mert ebben a fejlődésre abszolúte képtelen, konzervativ-házfészekben ezidőszerint még a legkisebb fizetésű hivatalnok igényeit sem fedezhetik a nyugdijalapnak gúnyolt pénzösszegből. Mi volna tehát ezzel az alappal, ha éppen egy polgármesternek nyugdijáról kell gondoskodni ?! . . . Ilyen körülmények között igazán csodáljuk azt a naivitást, amelylyel Dutkay Béla nyugdijat kért. Az eredmény előre volt látható. Gyula város képviselőtestülete nem teljesítette a kérést s mikor a vármegyei törvényhatósági bizottság ezzel ellentétes határozatot hozott, megfelebbezte azt a belügyminiszterhez. A belügyminisztériumban oly nagy fontosságot tulajdonítottak ennek a kérdésnek, hogy hónapokon keresztül hirt sem hallottunk a Dutkay-ügyről. Pedig a város finánciális érdekei azt követelik, hogy a Dutkay-ügy mielőbb rendezve legyen. A bölcs gyulaiak ugyanis elfelejtették, mikor a felfüggesztett Dutkay nyugdíjaztatását megtagadták, hogy a város nem lehet polgármester nélkül s hogy ingyen senki sem fog teljesíteni polgármesteri teendőket. Igy történik az, hogy a bölcs tudálókosság óta Gyula város két polgármestert fizet: a felfüggesztett és a későbben megválasztott polgármestert tudniillik. Ez a nagy érvágás nem hagyja most nyugodtan a gyulaiakat s az elmúlt napokban megkerestették Ambrus alispán utján a belügyminisztert, hogy a Dutkay-ügyet mielőbb intézze el. Andrássy Gyula belügyminiszter most válaszolt erre a megkeresésre, [mely szerint a gyulaiaknak sokáig kell még két polgármestert fizetniök, mert a Dutkay-ügyben e belügyminiszter ós a A vármegyei közgyűlés tárgysorozatából. Lassacskán teljesen elkészül várme- í gyénk közgyűlésének tárgysorozata, a melynek több mint száz tárgya 1 e s z. E tárgysorozat nevezetesebb pontjai közül ma még a következőket ismertetjük : Megírtuk annak idején, hogy a vármegyei szeretetház érdekében megkereste a vármegye a kormányt, hogy a szeretetházat vegye állami kezelésbe. Andrássy belügyminiszter nem tartotta e kérést teljesíthetőnek, mert társadalmi intézményről van szó, a melyet — szerinte — kiragadni a társadalomból: bün volna. A miniszternek ezen álláspontja következtében most megint a vármegyére hárul a feladat, megállapítani azokat a módozatokat, amelyek keretében ez a szeretetház fenntartható lenne. Ismerik olvasóink azt a harcot is, mely a Pusztaföldvár—gádorosi uj kéményseprő-kerület megteremtése körül folyt. A miniszter ugy határozott ebben a kérdésben, hogy az uj kéményseprőkerületet meg kell alakítani s az ezzel járó szabályrendelet-kiigantás kérdése most kerül a törvényhatóság plénuma elé. Pusztaföldvár továbbra is Orosháza második kerületéhez fog tartozni, mig Gádoros székhelylyel uj kéményseprői kerületet alakítanak. Szabolcs vármegye a kivándorlás korlátozása érdekében határozatilag felir a képviselőházhoz. Ezt a határozatot pártolás céljából megküldte vármegyénknek is. Ambrus Sándor alispán ennek következtében összehívta a megyei kivándorlási bizottságot, amely egy különálló kivándorlási javaslattal fordul most a közgyűléshez. E javaslatot Berényi Ármin dr. szerkesztette. Folyó hó 21-én nyernek jóváhagyást a gyulai remetei-földnek adásvételi szerződései is. H o y o s-W e n k h e i m Fülöp gróf lemondott az állandó választmányban viselt tagságáról s helyét a most tartandó közgyűlésen töltik be. Esküdtszéki tárgyalások. A gyulai királyi törvényszéknek, mint esküdtbiróságnak második ciklusa nemsokára kezdetét veszi. Az igazságosztó polgárbirákat tehát a kánikulai gyönyörök csúcspontján hívják be Ítélkezni, hogy türelmetlenkedésük még nagyobb, nyakcsigolyára állított igazmondásuk még piramidálisabb legyen, mint a téli ciklusban. Mert hozzászoktunk már azt konstatálni, hogy a bókésmegyei esküdtbirák túlérzékenyek az időjárás változásai iránt. Őszszel még csak megjárta ítélkezésük. Ekkor mindössze három igazmondásukat tartotta elfogadhatatlanoknak a törvényt alkalmazó biróság, mert mindhárom esetben ellentmondó volt a verdikt. A télen már cifrábbodtak ezek az állapotok. Alig akadt bűnügy, amelyben ötször hatszor ne utasította volna vissza a verdiktet a törvényszék s ne vonultak volna vissza ugyanennyiszer ujabb határozatot hozni az igazmondók. Uram Isten ! Mi lesz hát ezúttal, mikor a kánikulai meleg még a gondolatmenet gyorsaságát is megfekszi ? Vigasztal az, hogy a juniusi ciklusban nincs olyan nagy koncepciójú bűnügy, amelynek tárgyalása napokat igényelne. A tárgyalási sorrendből kiemeljük Riagan György Svábmajorbeli béres haláltokozó súlyos testisértés bűnügyét ós a dobozi Pap-Pilis-féle ügyet, amelyat végre-valahára most talán letárgyalhatnak. A juniusi esküdtszéki ciklus esküdtbiráit hétfőn sorsolta ki Nová Kamii törvényszéki elnök elnöklete alatt a kiküldött bizottság. Az esküdtszék tagjai lettek: Békéscsabáról: Seiler Gyula bankigazgató, Fuchs Gyula terménykereskedő, Wagner József építész, Weinberger Mór ékszerész, Kovács L. Mihály földbirtokos, Adamik Mihály lakatos, Szalay Sándor háztulajdonos, Faragó Mátyás bútorgyári igazgató. Gyuláról: Braun Vilmos bőrkereskedő, Kocsis László kereskedő, Mihalik János háztulajdonos, Reisner Ede sertéskereskedő, Wolf Zsigmond kereskedő. Orosházáról: Koncz Zsigmond gépész, Pásztor János földmives, dr. Berthoty Károly ügyvéd. Gyomáról: Debreczeni Endre birtokos, Szilágyi Zsigmond szíjgyártó. Békésről-. Goldstein Gyula kereskedő, Halka István mérnök,'Páter Jakab vendéglős, ifj. Szilágyi István gépész. Csorvásról: G. Tóth András gépész, Kudelka Antal urad. ellenőr. Szentetornyáról: Ravasz József földmives. Szeghalomról: Sárréti János ügyvéd. E'ndrődről: Gold Sándor kereskedő. Sámsonból: Wolfinger Miksa^bérlő. Készülnek a békési magyarok... El Békésvármegyéből. Jöttek helyettük — Galíciából Készülnek a békési magyarok . . . Készülnek arra, hogy itt hagyják szülő falujukat, szülő vármegyéjüket, elmenjenek. messze, az országnak ki tudja, melyik távoli zugába, uj életei kezdeni, uj egzisztenciát teremteni. Sok százan készülnek erre, s csak az alkalmat várják, hogy megvalósítsák szándékukat. Aki ismeri a magyar parasztnak azt a mélységes ragaszkodását,, amelylyel szűkebb hazája, szülőföldje, szülőfaluja iránt viseltetik, az megérti, mennyi elnyomott fájdalom, milyen keserűséges elhatározás rejlik ebben a szándékban. Súlyos szociális bajoknak, kemény erkölcsi tusakodásoknak kellett megérlelniük azoknak a békési magyaroknak az elhatározását, akik a minapában azzal a kéréssel járultak a földmivelésügyi miniszterhez: jelölje ki azokat a helyeket, ahol a kormány legközelebb telepítéseket akar eszközölni, mert ők igen sokan vannak, akik ki akarnak települni. A miniszter vármegyénk alispánjához most leérkezett leiratában arról értesítette a folyamodókat, hogy ezidőszerint határozott választ adni hem tud, mert ilyen helyek most még nincsenek kijelölve. Amint azonban egy-egy ilyen telepítést folyamatba tesznek, esetrőlesetre értesíteni fogja a békésieket. Az elkészülődő magyarok tehát egyelőre még nem valósithatják meg szándékukat. A helyüket azonban már most kezdik betölteni a munkaadók, akik természetesen jóelőre gondoskodnak arról, hogy munkaerő nélkül ne maradjanak. A békési grófi uradalomnak már meg is érkeztek az aratásra szerződtetett galíciai munkásai. A békési magyarok láthatták, — aminthogy az utcasorán nagy álmélkodással nézték is — amidőn most áldozó csütörtökön a galíciaiak diszes nemzeti viseletükben, zárt sorokban néhány százan vonultak a r. kath. templomba istentiszteletre. Szomorú kép : amint törssgyökeres magyar községeink idegen országbeliekkel telnek meg lassan s a tipikus magyarság pár száz főnyi csoportokban szóródik szét az ország különböző, leginkább nemzetiségi vidékein, kitéve a lassú, de biztos nyelvi és faji áthasonulásnak. Mindenesetre, még ez sem oly veszedelmes, mint a kivándorlás, mégis azt hisszük, kívánatos volna, ha az illetékes tényezők, ennek is, amennyire lehet, elejét venni igyekeznének. Községi ügyek. — A csabai vámosutak. Már régóta kisért s ujabban Csaba képviselőtestü letónek legutóbbi közgyűlésén merült fel a csabai vámos utak kérdése. Z s i-