Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-21 / 31. szám

11 rulna arra, hogy drága pénzen vegye a takarmányt. Azonban ez a távol jövő zenéje, mert.gazdáink ugy gondolkoznak, hogy a mi száraz klimatikus viszonyaink mel­lett, mikor egy hold föld ára 800—900 korona — azon takarmányt termesztenie a mai megélhetési viszonyok és adózási rendszer mellett lehetetlen — s ebben van is valami igaz. Hogy a jövőben is lehetséges lesz a rétet a fent emiitett s a távol jövőben bekövetkezhető esetben is jövedelmezően fentartani — az két­ségtelen. Bekövetkezhet az is, hogy a rét'egyharmada az esetleg berendezendő tehenészetnek s egyharmada a szükség­letet kereső gazdaközönségnek takar­mány iermesztéséül fog szolgálni, egy harmada pedig tömeg, konzervgyártá­sához szükséges főzelékfélét mint bab, lencse stb. — termesztése céljából apró parcellákban ki lesz adva zöldségterme­léssel foglalkozó kis embereknek, kik boldogulásukat ott meg is fogják találni. Érdemes, szép cél és tanulmány az ily vadszik talajon berendezett öntöz­hető rét, küzdelem a teljesen terméket­len talajon, amelyen talán nehezebb va­lamit létrehozni, mint a futó homokon, de áldozat és munka lassan-lassan mégis csak megküzd, bár hosszú időn át a sok ideig teljesen hasznavehetetlennek hitt talajjal is. w. i. A gyulai költségvetés­Mennyi a tulkiadás ? Hivatalos jelentés a közgyűlés előtt. Gyulaváros képviselőtestülete szom­baton délelőtt ülést tartott, melynek két­ségtelenül legérdekesebb tárgya volt a pénzügyi szakosztály által az 1906 évi számadások megvizsgálása alkalmából talált nagymérvű mulasztások és szabálytalanságok tárgyá­ban tett előterjesztése. A vita nem remélt tárgyilagos és higgadt mederben folyt. Megállapították, hogy a költségvetés egyes címeinek túl­lépése, nevezetesen az előre nem látott kiadásoknál 5763 kor. 90 fill, az irodai költségeknél 4681 kor. 77 fill, az utazá­sok címénél 1187 kor. 66 fill. összeget tesz ki s ezt leginkább a számvevő fe­lületes eljárása okozta az által, hogy az egyes cimek kimerülése idején nem tette meg az erre vonatkozó jelentését. Mulasztás terheli azonban a városi tanácsot is, mert szervezeti szabályoknak azon világos rendelkezését, mely szerint felügyel a költsédvetés pontos megtar­tására, teljesen figyelmen kivül hagyta. Súlyosbítja a tanács eljárását még az is, hogy megállapittatott oly utalványozá­sok eszközlése is, melyek feltétlenül a képviselőtestület hatáskörébe tartoztak volna Rendkívül érdekes képét nyújtotta az 1906. évi gazdálkodásnak az a része, mely az egyes városi tanácsosok által eszközölt anyag kiszolgálási utalványok kiadásának ügyét világította meg. Ugyan­csak ezek a jó emberek utalványoztak derüre-borura mindent a firnájsztól a vaskályháig, a deszkától a cementig egy­szerű kis irónnal irt cédulácskákkal, melyeket azonban a jó öreg Diósi szám­vevő a legkedélyesebben érvényesített. Egyszóval mindeki birt utalványo­zási joggal, le a kis biróig. Megállapittatott az is, hogy az utal­ványozásolt-kiadások nem a megfelelő cimnól számoltattak el, ami az ellenőr­zést igen megnehezíti és csaknem lehe­tetlenné tesz. Ez pedig semmikép sem engedhető meg. Mindezen, a város volt első tiszt­viselője, s a tanács által 1906. évben tett mulasztások éá szabálytalanságok, — me­lyek Gyula város anyagi helyzetét még súlyosabbá tették az által, hogy csak­nem indokolatlanul a költségvetésen tul 11633 kor. 32 fill. kiadástokoztak, erélyesebb rendszabályozást indokolttá tettek volna, de a képviselőtestület ez­úttal mégis eltekintett ettől, mert ez a gazdálkodás folyománya volt egy más­fél évtizedes, minden városi ellenőrzés nélküli gazdálkodásnak s enyhítő körül­ménynek találta azt, hogy annak idején a volt polgármester-helyettesnek ugy­zólván semmi át nem adatván, áttekin­tetést a város adminisztrációjába nem volt. Mivel pedig a képviselőtestület az ilyen és ehhez hasonló gazdálkodásnak okvetlenül, egyszer és mindenkorra elejét kívánja venni, S i n g e r Mihály a számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság részéről ezt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé : 1. Utasittatik a polgármester, ren­delje el azonnal a pénztári tisztségnél, hogy oly utalványokra, melyek kellően felszerelve, a polgármester — annak be ­tegsége, esetleg Gyuláról való távolléte esetén helyettese — által aláírva és a számvevő által ellenjegyezve és érvé­nyesítve nincs, kifizetést ne teljesítsen. 2. Utasittatik továbbá a polgármester oly intézkedés tételére, hogy az évi költségvetés egyes cimein eszközölt ki­adásokra a számadások havonként álli­tandók össze, ugy hogy ezen havi számadások mindenkor a kiadásokat követő hó 5-ig megvizsgálás végett a pénzügyi szakosztály rendelkezésére áll­janak. Ezt az indítványt azonban később visszavonta Singer, mert a polgármester ezirányban már tett intézkedést. A város kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira való tekintettel azonban kimondták, hogy a városházát nem bővítik ki, hanem ehe­lyett az udvaron lévő leégett istállót alakítják át használható helyiséggé. nak ezen állásáról való lemondását saj­nálattal vette tudomásul a közgyűlés s az állás betöltése körüli intézkedéssel megbízta az esperest; ellenben nem vette tudomásul dr. Szegedy Kál­mánnak az ügyészi állásról való lemon­dását, hanem felkérte őt tisztének to­vábbi viselésére. A békésbánáti reíormátus egyházmegye közgyűlése­A békésbánáti nagy és tekintélyes ref. egyházmegye tagjai csütörtökön gyűltek 'össze Hmezővásárhelyen, hogy megtartsák tavaszi rendes közgyűlésü­ket. A közgyűlés a városháza dísztermé­ben tartatott meg s azon jelen voltak : Dombi Lajos esperes, Fekete Már­ton egyházmegyei gondnok, megyénk­ből G a r z ó Gyula gyomai, Darabos Sándor békéssztandrási, lelkészek, mint egyházmegyei tanácsbirák, dr. Szegedy Kálmán világi tanácsbiró ; Bay József, Tóth József egyházi, Szabó Emil világi jegyző. Megjelentek továbbá az egyházak részéről: Hídvégi Gábor a békési, Pau­linyi Károly a berényi, Szabó Mihály a dobozi, Tóth József a körösiadányi, Ko­vács Károly a füzesgyarmati, Szabó Já­nos a köröstarcsai, Csapó Péter és Dani Gábor az öcsödi, Somogyi Lajos, Matók Sándor és Sinte Imre a'sámsoni, Pánczél József a gádorosi egyházak részéről és Nagy Lajos a békési gimnáziumok kép­viseletében. Az egyházmegyei közgyűlés meg­nyitása előtt hálaadó istentiszteletet tar­tatott az ó-templomban, melyen az espe­res ve etése alatt testületileg vett részt az egyházmegye tisztikara, valamint a gyűlésre megj lent tagok. A közgyűlés a városháza dísztermé­ben vette kezdetét délelőtt 9 órakor Dombi Lajos esperes és Fekete Márton gondnok kettős elnöklete alatt A gyűlést Dombi Lajos esperes nyi­totta meg egy költői szárnyalású imá­val, melynek végeztével nagyérdekü meg­nyitóbeszédet mondott, vázolva a mai kor közönyösségét, erősen reális irány­zatát, amely ellen erős Küzdelmet kell kifejtenie az egyháznak. Szükségesnek tartja mindenekelőtt a lelkészek törhe­tetlen munkálkodását, hitbuzgóságát, hogy magasztos hivatásuknak megfelel­hessenek. Szükségesnek tartja a világi elem közreműködését is, mivel a vilá­giaknak is kötelessége az egyház és ennek intézményeinek ápolása, épitge­tése. Jelenti egyébiránt, hogy az admi­nisztrácáionális ügyek elintézése körül, a melyről a közelmúltban panaszkodni volt kénytelen, javulás állott be. Bejelentette, i hogy a zsinat működését már bevégezte ; s az ott hozott törvények már megerő­sítve is vannak. Ezek után a gyűlést I megnyilottnak nyilvánította. A tárgysorozat értelmében most az ! újonnan választott tanitók : Koppányi György, Y i n c z e Rezső, Varga Imre ós K o v á c s Dániel tették le a hivatalos esküt. T e r e h Gyula hódmezővásárhelyi, Harsányi Pál gyomai és K i s s László orosházai újonnan választott lel­készek állásaikban megerősíttettek. Hálás köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi mi­niszter Mezőhegyesen templomot és pap­Jakot ópittet és a nagymajláthi templom részérő is 6000 korona segélyt utalvá­nyozott. B e r n á t h Géza világi tanácsbiró ­Megmentik a csanádapácai népet. Bartha István levelei. Elmennek a pápáig. Bartha István, Csanádapáca Itee­j pes-községnek bűnös 'kezű plébánosa még vizsgálati fogságban ül a szegedi ügyészség fogházában. A kártya, nagyúri passziók"szenve­délye által megtévelyedett, rendkívül agilis és képzett plébános szomorú ma­gányából sűrűn írogatja leveleit, me­lyekben volt pártfogóit, barátait, de kü­lönösen az országos hitelszövetkezet igazgatóságát arra kéri, mentsék meg a teljes erkölcsi tönkretételtől, adjanak módot neki a kiszabadulásra és ő erő­sen reméli, hogy sikerülni fog a Nép­bankot a kezességet vállalt igazgatósági tagokat, sőt a községet is a teljes anyagi károsodástól megmentenie. „Az irott szó és érv", irja leveleiben Bartha, jól tudja mindenki, nincs oly hatással bárkire is, mint az élőszó. Ha az ügyek állását, terveit pártfogóinak, barátainak élőszóval előadhatja, kizárt­nak tartja, hogy segélyt ne nyújtanának arra, hogy egy lelkészt és embert meg­mentsenek. Adjanak szabadságot irja el­keseredetten és mindent jóvátesz. E leveleknek, mint Bartha is jól jegyzi meg, eddig kevés az eredménye. Azonban a község lakosságának és a pénzintézet ügyeinek teljes szánalására és a szegény nép tönkretételének meg­akadályozására a segélyakció részben már régebben megtétetett, rószben pe­dig ma folyamatban van. Első volt a segélynyújtásban, amint mi azt már irtuk is, Wenckheim Fiigyes gróf. Wenckheimon kivül a Bé­késcsabai Takarékpénztár a válságba ju­tott apácai pénzintézet ügyeit és a váltó­hitelt élvezők érdekeit rendezte, illetve azoknak sima lebonyolítását biztosította. Az ujabbi akciót S u 1 y;o k István jelenlegi apácai plébános indította. Az „aranyszájú" Bartha után kezdetben Su­lyoknak, a zárkozott természetű plébá­nosnak nem valami szívélyes „Isten ho­zottat" mondott az apácai nép túlnyomó része, csak most kezdi belátni, bogy Sulyok szereti népét és szívós tetterő­vel bír a bajban levők segítésére. Bartha a pénzintézeten kivül fogyasztási és be­szerzési szövetkezetet is alakított s az ottani gazdálkodást is ő dirigálta. Ez a szövetkezet a panama kipattanásakor szintén válságba jutott. Most Sulyok plébánost választottak a részjegytulaj­donosok igazgatóul s kérték, hogy te­remtsen a roncsokból újra a nép javát szolgáló szövetkezeti boltot. Másik terve és már részben sikerült­nek mondható terve Sulyok plébános­nak az, hogy a dúsgazdag családi káp­talan, mely milliókat kamatoztat 3 és fél százalékos tőkét fővárosi és temesvári pénzintézetekben, bocsáson 72%­al ma_ gasabb kamat mellett 1 millió koronát a teljesen róm. kat. vallású apácai nép ügyeinek rendezésére és segélyezésére s azt helyezze el a békéscsabai takarék­pénztár egyesületnél, mely aztán a ke­zelésért megtartana magának 1%-ot, a nagyobb kamattöbblet pedig a Bartha okozta veszteségek fedezésére az apácaiaknak jutna. Ilyenformán hat-hét óv alatt a lelkészi tekintélyen ejtett csorba áldást­hozóan ki lenne reparálva. Sulyok már bírja a püspöki aula ígéretét a terv megvalósításához. Hog.' azonban necsak az Ígéretnél maradjon az ügy, Apponyi Albert kultusz miniszter biztosította jóindulatát, sőt ha kellene, a király és a pápa elé is folyamodni jog. Közgyűlés Csabán. Érdekes tárgyak és felszólalások. Csaba képviselőtestülete csütörtöki közgyűlése iránt meglehetős érdeklődés mutatkozott, mert választás is volt a napirenden. Igaz, hogy a választás meg­ejtése után megcsappant a jelenlevők száma s az ottmaradottak serényen munkálkodtak a közügy érdekében, de az érdemi részt ez vajmi kevéssé érinti. Legalább nálunk j kevéssé ... Vita, a lapunk más helyén közölt fapusztításon kivül, a vámszedési díjté­telek, az anyakönyvezetésnek a község általi átvétele folytán szervezendő uj állásoknál, a közmunka megállapításá­nál és a szegényház építésénél volt. S z a 1 a y József városatya, mint évekkel ezelőtt, a mult havi közgyűlé­sen is kérdést intézett az elöljáróság­hoz : tegyen jelentést, hogy a szeren­csétlen csabai Népbank bukásakor a kormány által a Békéscsabai Takarék­pénztárnak a csabai pénzpiac ér­dekében nyújtott állami betétért a község által vállalt kezességgel mi van ? Ezt a kérdést Szalay csütörtökön ismét megújította, illetve választ kért az elöl­járóságtól. K o r o s y László első jegyző azt felelte, hogy sejtelme az, miszerint az ügy rendezve volna, de végleges vá­laszt, illetve az erre vonatkozó iratokat a legközelebbi közgyűlésen előterjeszt. Mi, hogy a kezességért interpellálót megnyugtassuk s az elöljáróságnak is segítségére legyünk e régen elintézett ügynek a napirendről való végleges levételénél, kérdést intéztünk a válasz­adásra legilletékesebbekhez, s azt a felvilágosítást nyertük, hogy a csabai takarékpénztár, talán hogy „jóakaróit" a folytonos aggodalomtól megszabadítsa és ez ügybeni gyakori interpellá­ciókra okot ne szolgáltasson, az első képviselőtestületi felszó­lalás után még 1901. óv elején tudatta a kormánynyal, hogy a 3C3.000 korona állami betétet kész visszafizetni. E felterjesztésre 1901. év április hó 30-án, 21.715. számú rendelkezésével az akkori pénzügyminiszter leiratilag nyug­tázta az állami betétből visszafizetett 100.000 koronát, a másik 200.000 koro­nát pedig továbbra is szívesen meg­hagyta tisztán betétként a pénzinté­zetnél s értesítette egyidejűleg a közsé­get is, hogy azt a vállalt szava­tosság alól teljesen fölmen­tette, Az intézet igazgatósága külön is, köszönete nyilvánítása mellett, a sza­vatosságért 1901. év május 7-iki le­velében értesítette ez ügyben az elöl­járóságot. . Azt hiszszük, leghelyesebb, ha most már a szavatossági „nagy" ügyhöz pon­tot teszünk. A napirend. Irimie Nikitát, ki Csabán lakott és adót fizetett négy éven át, csabai ille­tőségűnek, mig Domokos Mihálynét nem csabainak vallotta a közgyűlés. A csabai vámos utak tulajdonjoga iránt folyik a község és a megye között a tárgyalás. A megye magáénak vallja a kikövezésre átengedett, de utóbb a község által megváltott vámos utakat. A megye a községtől, a község a me­gyétől vár erre nézve bizonyítást. Hely­színi tárgyalás lesz e kérdésben s az elöljáróság bizik igazaiban. A közság felterjesztést intézett volt a kereskedelemügyi miniszterhez a mintegy 300 ezer koronáért épjtendő utakra a vámszedési jog és a díjtételek felemelése tárgyában, hogy az uj befek­tetés és a már meglevő vámos utak 160 ezer korona tartozását lefizethesse. A miniszter tudatta, hogy érdemben nem foglalkozott e kérdéssel; előbb tessék az uj utakat megépíteni s akkor jogot kérni. A díjtételeket a község a lakosság érdekeinek szemmeltartásával állapítsa meg. — A közgyűlés az egyes tételeknek 2—4 fillérrel "való emelését határozta el. Községi pótadóban a mult nóban 7803 korona folyt be ; a kórházban 116 beteget, a szegényházban 47 egyént ápoltak. A kórház kiadása 2302 korona, a szegényházé 428 korona volt. A kór­ház költségvetését a bizottság megálla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom