Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-14 / 29. szám

Békéscsaba 1007. április 14 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY miniszter arról értesítette e héten a Bé­késmegyei Gazdasági Egyesületet, hogy a szőlőkarók szállítására kedvezményes árakat biztosit a termelők részére. Ezek az árak most még alacsonyabbak az előbbi évek árainál s a szállítás kedvez­ményének megadása tekintetében csak az arad—csanádi vasutak vonalain szál­lítandó szőlőkarók megrendelőivel tesz kivételt. Május hó 12-én közgyűlést tart a gazdasági egyesület. A tárgysorozat összeállításához legközelebb hozzáfog már a titkári hivatal. A közgyűlés elé kerülendő tárgyak megbeszélése és elő­készítése céljából ülésezni fog a választ­mány is s ezt az ülést május hó első napjaira fogják összehívni. A csabai református egyház. Miért bontják az egységet ? Válasz egy válaszra. Részletesen foglalkoztunk közelebbi számainknak valamelyikében a már megalakultnak vehető református egy­ház kérdésével. Cikkünk keretében egy­szerű tolmácsolói voltunk annak a han­gulatnak, mely a református hívek között észlelhető a lelkész megválasztása te­kintetében s bár mi is korainak tartjuk még, hogy ez a kérdés megbeszélés tárgyát képezze, mégse zárkózhatunk el az elől, hogy újfent is visszatérjünk erre. Tárgyilagos, minden célzat nélküli cikkünket félremagyarázták azok, akik tendenciát olvasnak ki a ritkított be­tűkből. Pedig mi nem cselekedtünk mást, mint az igazságnak megfelelően ténye­ket konstatáltunk s ezenközben meg­emlékeztünk arról is, hogy a nép han­gulata a békéscsabai egyházra reflektáló lelkészek kézül Koppányi, szentesi segédlelkész köré csoportosul, mint aki gyönyörű szónoki tehetségével egyetlen csapásra meghódította az új egyház­község híveit. Eme cikkünkre tegnap­előtt „Figyelő" aláírásával egy kortes­közlemény látott napvilágot a helyi krajcáros újság hasábjain. „Figyelő" azt vitatja soraiban, hogy G e c z e Albert gyulai segédlelkész (aki érdemeket szer­zett a csabai egyházalakitás munkájában és aki épp ezért igényt tart a lelkészi állás elnyerésére) aranyórát kapott lán­costul, abban a községben, ahol ezelőtt mint segédlelkész működött. Tovább folytatván elmélkedéseit, arra a vég­eredményre jut, hogy Békéscsaba refor­mátus hivei a legelőnyösebben oldják majd meg a papválasztás kérdését. Ezt a kortesízű közleményt igazán nem méltatjuk válaszra.Csupán csak azért nem, mert a legfiatalabb egyhízba, meg a református egyházba nem akarjuk már most belevinnni a harci zajt. Hanem azt valljuk „Figyelő" úrral egyetemben mi is, hogy mindkét részről nyugodtak lehetünk, mert e választásnak sorsát nem ujságközlemények fogják megpe­csételni. Egyébként levél érkezett hoz­zánk a „Bm. F." cikkírójának válaszára. ^ levelet szószerint itt közöljük : Tekintetes Szerkesztő úr! Különös érzéssel olvastuk többen azt a közleményt, amelyet „Figyelő" irt a „Békésmegyei Függetlerség"-be. Ez a közlemény igazán beharangozás a lelkészválasztásra s az, hogy az is­meretlen cikkíró megcáfolni igyekezett a „Békésmegyei Közlöny"-nek min­denben iga?, a valóságnak megfelelő adatait, csak ürügy volt arra, hogy kortesszolgálatot teljesítsen. Erre pe­dig semmi szükségünk nincs, mer: mi igazán úgy választunk, ahogy azt egyházunk érdekében jónak fogjuk látni. S ez az érdek kárhoztat minden olyan mozgalmat, amely a hangulat­csinálást célozza. Ezért nem tartjuk helyénvalónak a „Bm. F." cikkét sem; mert nekünk nincs ilyen közlemé­nyekre szükségünk most, amikor iga­zán mindannyiunkat annak a tudatnak kell áthatnia, hogy egyházunk alapját közös erővel, versenyre, de egymást megértve kell, hogy megszilárdítsuk. Kérjük szerkesztő urat, hogyha kegyes már felkarolni nemes ügyünket, ne válaszoljon arra a közleményre s ne adjon e válaszszal alkalmat arra, hogy a korteskedés elmérgesedjék. Tisztelő hívei : Több református polgár. Mi teljesen egyetértünk a|levélirók­kal. Soraikat is csak azért közöltük le, mert nem akarjuk vállalni a korteskedés látszatát sem. Uj ipartelep a vármegyében. Fémlemezárugyár Gyulán. A kötőgyár uj részvényei. Közgazdasági jelentőségében mélyen járó aktio nyert befejezést a napokban Gyulán. Hozzászoktunk már, hogy min­den jelentősebb közgazdasági kérdést szoros kapcsolatban lássuk ebben a vá­rosban W e i s z Mórnak, a gyulai ha­risnyakötő-gyár vezérigazgatójának ne­vével s igy minden ujabb erénynek fel­fedezése és méltatása nélkül csupán azt konstatáljuk, hogy Weisz Mór szakava­tott, energikus és buzgó munkálkodása most is egy uj iparteleppel fogja gazda­gítani vármegyénket. Ez az uj ipartelep egy fémlemez­árugyár lesz részvénytársasági alapon. Hosszú, fáradtságos munkájába került Weisz Mórnak, amig elvezethette a köz­véleményt e gyártelep szükségének meg­értéséhez s mig a napokban kimond­hatták az érdekeltek, hogy a részvény­társaság megalakítását szükségesnek lát­ják. Ezzel az nj ipartelep sorsa is elin­téztetett már. Most a közeli napokban még egy értekezlet lesz tartva s ekkor sor kerül a detail-kérdések megvitatá­sára is. A másik nagyszabású közgazdasági müvelet szintén Weisz Mór nevéhez fűződik. A gyulai kötött- és szövöttipar-gyár köztudomás szerint fióktelepet akar lé­tesíteni, az egyik nagyarányú telep Temesváron lesz felépítve s a telepala­pitással járó feltételeket annak idején mi is ismertettük. A szükséges tőke előteremtése cél­jából a részvénytársaság 6000 drb, egyen­ként 125 koronás uj részvényt bocsáj­tott ki e hó 10-én. Az ivek reggel kül­dettek s délre már mind a 6000 darab részvény el volt helyezve. Az a pompás hírnév, amely körülövezi ma a gyulai kötöttiparáru-gyárat, ebből a tényből vi­láglik ki a legjobban. Itt említjük meg azt is, hogy az orosházai fióktelep felépítésének kérdése szintén befejezett dolognak te­kinthető. A tótkomlósi Hrdlicska-ügy. Közeledünk a befejezés felé. Tótkomlóson lesz a tárgyalás. Hrdlicska Lajos tótkomlósi lelkész és id. Sztik Gyula tótkomlósi tanítónak ügye lassanként a befejezéshez közele­dik. A pánszlávizmus vádjai miatt hiva­taluktól megfosztott lelkész és tanitó felett a esperességi törvényszék súlyos Ítéletet mondott, a mely hosszú vizsgá­latnak s egy sereg tanú kihallgatásának lett az eredménye. A vizsgálat vezetője a békési evan­gélikus esperesség kiküldöttje volt. Ő gyűjtötte össze a két vádlott ellen az adatokat. Ennek befejeztével az espe­rességi törvényszék kezdte meg a beje­lentett tanuk kihallgatását előbb Szarva­son s végezetül Orosházán. Itt hozott az esperességi törvényszék ítéletet is, mely a két vádlottnak egzisztenciáját semmisitette meg. Ugy Hrdlicska, mint Sztik megfel­lebbezte az ítéletet a bányakerület tör­vényszéke elé, amely Zsilinszky Mihály felügyelő és S c h o 11 z Gusztáv püspök elnöklése mellett ugy döntött, hogy érdemleges ítéletet mindaddig nem hoz, mig az alsóbbfoku biróság előtt kihallgatott tanukat újból ki nem hall­gatja. Hrdlicska Lajosék ügyében folyó hó 11-én, csütörtökön ült össze megint a bányakerületi törvényszék. Az össze­jövetel helye a budapesti Deák-téri templom tanácskozó helye volt s meg­jelentek az ülésen a tiz tanún kivül H a v i á r Gyula dr. a vád képviseleté­ben, továbbá Hrdlicska Lajos ós Sztik Gyula is. Zsilinszky Mihály és S c h o 11 z Gusztáv foglalták el ezúttal is az elnöki széket. A törvényszék tagjai közül Petrovits Soma szentesi lelkész­esperes és Osztroluczky Miklós kimentették magukat távolmaradásukért. Az ülés megnyitása és két tag el­maradásának megállapítása után Zsi­linszky Mihály azt a javaslatot tette, hogy a megjelentek maradjanak a kö­vetkező napig Budapesten, hátha akorra megérkezik az elmaradását kimentett két tanácstag is. H a v i á r Gyula dr. azonban elfoglaltságára való hivatko­zással nem akceptálhatta ezt az indít­ványt s igy a tárgyalást el kellett ha­lasztani. Előbb azonban kimondta a törvény­szék, hogy az ügynek végleges elinté­zése céljából Tótkomlósra száll ki a törvényszék ós ott fogja meg­hozni döntését. Utazás egy vezércikk körül. Az „Iparosok Lapja" megjelent. Nyilatkozik a szerkesztőség. Mult számunk vezércikkében sok jóindulattal s azzal a lelkesedéssel fog­lalkoztunk Békésvármegye iparosainak helyzetével és a békés megyei iparral, amelyet évek óta tanusitunk a nagjelen­tőségü kérdések iránt. E vezetőcikk keretében megemlítet­tük azt is, hogy az iparosok érdekeiért küzdő s nemrégiben Békéscsabán meg­indult szaklap beszüntette további meg­jelenésót. Ezt az állítást több oldalról jött informátiókon kivül abban is meg­erősítve láttuk, hogy cikkünk megírása idején az „Iparosok Lapja" nem került még ki a nyomdából s hogy az első számon nem volt feltüntetve a megje­lenés ideje sem. Most. az „Iparosok Lapja" szerkesztője ezt a levelet intézte hozzánk : „Nagybecsű lapjuk mult csütörtöki számában tagadhatatlan sok igazságot, de valótlanságokat is tartalmazó s a békésmegyei iparosságot lealázó vezér­cikke késztetett bennünket arra, hogy sorainkkal alkalmatlankodjunk. Mi a békésmegyei iparosság lapja révén némileg jogot érzünk magunkban arra, hogy a békésmegyei iparosságot ért támadást vissza utasítsuk. Ugyanis az emiitett cikk bekezdé­sében a t. cikkíró azt mondja : „E lap­nak hasábjain nem egyszer szólottunk már vármegyénk iparáról, a mely most éli gyermekkorának első perceit." É kifejezés, lehet hogy tévedésből, mert rosszakaratot nem tételezünk föl, lekicsinylése a megyei iparosságnak és azt szó nélkül nem hagyhatjuk. Mert ma a békésmegyei ipar nem hogy első perceit élné, hanem ha nem is haladja tul, de bizonyosan áll olyan fokon, mint bármelyik vármegyéé s folyton lépést tart az országnak e téreni hala­dásával. Tagadhatatlan, hogy mikor az ipa­rosság oemtörődömségéről, széthúzásá­ról, egymáslóli idegenkedéséről beszél, sokén mély igazságot rejte­nek sorai s lehet, a t. cikkíró erre gondolt akkor is, mikor az első sorok­ban közölt bántó megjegyzését papírra vetette. Most pedig végül engedje meg a t. szerkesztőség, hogy a saját dolgaink­ról is foglalkozva, lapunkról szóló köz­leményét, tiszteletteljesen bár, de hatá­rozottan visszautasítsuk. Nem tudjuk ugyan, mi késztette a t. cikkírót, hogy elégiát zengjen fölöt­tük, de kénytelenek vagyunk azt is, enyhén szólva, tévedésnek betudni, mert a mi lapunk első számának meg­jelenése óta pontosan megjelenik s te­kintve az előfizetők folytonos szaporo­dását, melyek között a társadalom min­den osztálya képviselve van, bizton mondhatjuk, hogy meg is fog jelenni; mert a lap fennállása, hála polgártár­saink jóakaratú támogatásának, bizto­sítva van. Mindenesetre mi nem ezt, hanem inkább jóakaratú támogatást várunk egy olyan laptól, melyet hosszú évek során át csak becsülni tudtunk s ezek után is bizunk abban, hogy a t. szerkesztőség közre adva levelünket, a téve­désből eredő hibát korrigálja. S midőn még kérjük ugy az iparos éjdekek, mint szerény lapunk támoga­tására a t. szerkesztőséget, vagyunk tisztelettel: a „Békésmegyei Iparosok Lapja" szerkesztősége. Megnyugtathatjuk a szaklap szer­kesztőségót, hogy a békésmegyei ipart részünkről^ nem érte támadás. Sőt meg­nyugtathatjuk afelől is, hogy csak a fogalomzavarban, szenvedők, vagy a tulbuzgalomban aggodalmaskodók állit­hatják azt, hogy a vitás cikk sértő volna a békésmegyei iparosokra, kiket, ha esetleg támadás ér, nem várjuk az „Iparosok Lapja" szerkesztőjének közbe­lépését, hanem mi vagyuok — mint a hogy voltunk is már — elsők a sor­ban, akik ezt az osztályt hathatósan, lelkesen védelmüukbe fogadjuk. S végül teljes megnyugtatásképpen adjuk e nyi­latkozatra azt a választ, hogy ez a leg­fiatalabb sajtóorgánum is bizton szá­mithat támogatásunkra mindenkor. Az államépitészeti hivatal Szederfapótlás. — A szentandrási hid-javi­tás. — Az elsodrott gyomai komp. — Út­építések. P e r s z i n a Alfréd az államépi­tészeti hivatal tevékeny főnöke érdekes jelentést terjesztett hétfőn a közigazga­tási bizottság elé. Megtudjuk e jelentés­ből, hogy vármegyénkben a selyem­tenyésztés föllenditése'és elősegítése cél­jából még mindig folyamatban vannak a szederfaültetések és szederfapótlások. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az I. transversális állami kő­úton 6 kilométernyi távolságban sze­derfaültetés és pótlás költségeinek fe­dezésére 1120 korona hitelt engedélye­zett az elmúlt hó folyamán s a fásítá­sok előkészületei már javában folynak. A békésszentandrási hidnál Schmi­d e r János gyulai vállalkozó az ott még szükségessé vált meder-mélyitési mun­kálatokat nem-fejezhette be, mert a hó­olvadások miatt a Körös vize nagy mérvben megáradt. A hidnál különben a tél folyama alatt oly mélyre süpped­tek a töltések, hogy a kőburkolatot is javítani szükséges. A Hármaskőrösön beállott jégzajlás a gyomai hidnál őrzött kompot elsodorta az endrődi kompig és itt a révészek el­fogták. Mikor a kompot visszahúzták, a vasúti és közuti-hid közötti távolság közepén oly nagy vízsodrás keletkezett, hogy a vízmüvet újból elragadta az ár s csak hosszú, fáradságos munka után sikerült azt megint elfogni és régi helyén cikötni. A beruházási kölcsön terhére Gyo­mától a Hármaskőrösig s azon tul ter­jedő 1-686 kilométer hosszú utsz ikasz kiépítéséhez szükségelt kőanyagoknak szállítását elrendelte a miniszter, de a kőbányában üzemzavar állott be s igy a szállítást csak április másodikán kezd­hették meg, ami a munkálatok elodázá­sát eredményezte. A gyula-kétegyházai törvényhatósági közutnak a beruházási kölcsön terhére leendő kiépítése érde­kében szükséges műszaki felvételeket az elmúlt hó folyamán foganatosították s be is fejezték. Végül jelenti még a főmérnök, hogy az 1907. útépítések műszaki másolatait május 31-ikéig az 1908-ik évit pedig ez óv végéig feltejjeszti a miniszterhez s azok kidolgozása iránt a szükséges in­tézkedéseket már meg is tette. Alhirek egy képviselőről. Schriffert kiegyezett a hitelezőivel. Visszavarázsolta a birtokát is. Hetek óta élénken foglalkozik a bé­késvármegyei közvélemény K. Schrif­fert József gy ilai képviselő ismeretes ügyével. Schriffert legutóbb tízezreket veszített a börzén s ebből a tényből olyan álhireket kovácsoltak bizonyos új­ságok, amelyek nemcsak nem fedik az igazságot, de célzatosan és rosszakara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom