Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-28 / 24. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 nyival is nagyobb jelentőséggel bir ez a keskenyvágányú vasút, mert Vésztőt, Békést, Békéscsabát, Békéssámsont és Tótkomlóst közvetlenül összeköti a Tiszával s ilyenformán egy oly olcsó szállítási utat biztosit, amelynek hiányát ezelőtt nagyon is éreztük. De nagy horderőt kell tulajdonítanánk e vonalnak a vasúttársasággal való viszonylatában is, mert kétségtelenül megállapítható, hogy az a forgalom, amely ezen az irányon lesz, hatalmas lökéssel előbbre segíti az A. E. G. V. érdekeit, sőt egyenesen fénykorát biztosítja majd. A tervek keresztülviteléhez szükséges dolgok közül most semmi sem hiányzik már, mert tegnapelőtt 1 eérkeze tt már Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztertől az előmunkálati engedély is, ami azt jelenti, hogy a tótkomlós-körtvélyesi gazdasági vasút kiépítéséhez még ebben az évben hozzáfog az igazgatóság. Az előmunkálati engedély, amelyet Szterényi József irt alá ós küldött meg Hódmezővásárhely tanácsának, szószerint igy hangzik: „A város tanácsának folyó évi január hó 7-én kelt felterjesztésére az alföldi első gazdasági vasút Tótkomlós végállomásából kiindulólag, Sámson község és Hódmezővásárhely város érintkező határától kezdve, a vásárhelyi határban az Erzsébet-úton keresztül, a régi szegedi 88-as számú tiszai átmetszésnél létesítendő á 1landó rakpartig vezetendő keskenyvágányú helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre ezennel megadom. Kijelentem, hogy a pálya létesítése esetére is ezen előmunkálati engedély a közönségnek a kivitelre nézve előjogot nem biztosit s ehhez képest fentartom magamnak az elhatározást az iránt, vájjon egyáltalában és ha igen, ki részére adassék meg a vasút me építésére és üzletére vonatkozó engedély. Úgyszintén fentartom magamnak a jogot arra is, hogy a vasútnak akar államköltségen való megépítése, akár más vállalkozó részére való engedélyezése esetén a közönség által készített tervet ós költségvetést e műveletek általam megállapítandó értékével, a közönség ré&zére való megtérittetése mellett — felha&ználhassam. Szükségesnek tartom továbbá a város közönségét már most arra is figyelmeztetni, hogy a szóban forgó helyiérdekű vasút a m. kir. állam vasutakkal szemben versenyzésre felhasználható nem Jesz s e célból az engedélyezési feltételek keretében a szükséges intézkedésekről mindenesetre gondoskodni fogok." A füzesgyarmati szocialisták. Nem oszlatják föl a helyicsoportot. A belügyminiszter leirata.

1 Az elmúlt esztendő fo.yamán nagy veszedelem fenyegette Békésvármegye gazdáit. A termés buján ért már a napbirodalomban, amikor híre kelt, hogy lelketlen izgatóknak és munkásuszitóknak titkos aknamunkájára az aratómunkások nagy serege elégedetlenkedni kezd, sőt a béresek az éves cselédség nem is érik már be az elégedettlenséggel, hanem a legdurvább ellenségeskedést és „ egyenetlenséget jellemző módon csapatostul hagyják ott a munkaadókat. Egy nagy gazdasági sztrájknak előre vétett árnyai vonultak föl e hirek hallatára Békés megyében s azzal fenyegették a magyar gazdavilágot, hogy a termés ott fog elszáradni a mérföldes búzatáblákon. És ezt az általános hangulatot még szomorúbbá és vigasztalanabbá tette az, hogy a törvénytelen kormány által vasúti szabadjegygyei felruházott kétes eg"áísáteiitiák, foglalkozás nélküli csavargók a nép hiszékenységén s egy jobb jövőbe vetett bizodalom áldozatkészségén s egy jobb jövőbe vetett bizodalom áldozatkészségén élősködő vándorapostolok szabadultak a vármegyére s hintették a ' konkolyt becsületes munkásnépünk körében. A szociálizmus tanainak apró bojtorjánhősei azokban a községekben, ahol megfordultak, fiókapostoloknak fölnevelésére is fordítottak figyelmet, hogy kárba ne vesszen az az evangélium, amelynek igéivel manap minden szegénylegény visszaél. Igy történt, hogy Füzesgyarmaton is fölnevelkedett a vándorapostolok eszméin egy H e 1 m e c z i István nevű polgárember, akinek első teendője az volt a szárnybontás idején, hogy a már szerződött aratómunkásokat és béreseket szerződésszegésre csábítsa. Helmecziék ebben az időben alakították meg az „Országos Munkásvédő Szövetség Füzesgyarmati Csoportját", amelynek elnöki székébe Helmeczi rögtön beleült s mint csoport-elnök össze is hivott egy népgyűlést, hogy a szerződésszegés tárgyában vallott elveit annál behatósabb és eredményesebb sikerrel tudja átplántálni hallgatóiba. Helmeczi javában prédikált már, amikor rájött a hatóság, hogy a népgyűlés bejelentve nincs^s ezért kérdőre vonták a fanatikus izgatót, aki szónoklat közben már büntetendő cselekmények elkövetésére is rá akarta beszélni híveit. A szeghalmi járás főszolgabirája súlyos pénz- és fogházbüntetést rótt ki Helmeczire s ezenkívül a füzesgyarmati csoport allén is megindította a vizsgálatot. Andrássy belügyminiszter, értesülvén a történtekről, táviratilag felfüggesztette az Országos Munkásvédő Szövetség füzesgyarmati csoportját s a megejtett vizsgálat adatainak alapján most leiratot intézett a vármegye alispánjához. A belügyminiszter kifejti leiratában, hogy a helyicsoport, amikor nyilvános népgyűlést hivott össze és mikor a munkabérekre vonatkozóan kötelező nyilatkozatok aláírására akarta bírni tagjait, olyan útra lépett, amelyre nem jogosítják őt fel az alapszabályok, mert a munkabérek megállapítása, mint kizárólagos magánjogi viszony, a munkaadóra és a munkásra tartozik s bár ezekkel a tényekkel a füzesgyarmati csoport rászolgált arra is, hogy a miniszter energikus, megtorló intézkedéseket alkalmazzon, most kivételesen mégis eltekint emez intézkedések alkalmazásától, mert Füzesgyarmaton még nem fordultak elő nagyobbmérvü izgatások s igy a csoportot sem oszlatja ff öl. Ez a belügyminiszteri leirat tegnap érkezett vármegyénk alispáni hivatalához. — Létesítsünk dispansaire-ket! — E lapok hasábjain is, a mult esztendőben, ner- egyszer szólottam a tuberculosisról, felvetvén már akkor a dispensaire-ek eszméjét, midőn még Magyarországon sehol sem működött egy sem. Elmondtam annak csekély költségbe kerülő kiviteli módjait s egyúttal felvetettem az „Alföldi tüdővészellenes Szövetsé g", eszméjét is, melynek keretén belül működnének az egyes dispensairek. S mig azután alakult meg a „Tuberculosis ellen védekező dunántuli szövetség", a nagyváradi, a délvidéki, a trencsénmegyei „tüdővész elleni egyesület", amelyekről biztos tudomásom van; addig itt az Alföldön, ahol pedig a hivatalos kimutatás szerint a legszomorúbb adatokat kapjuk, mert a tüdővészesek száma a legnagyobb, a legelrémitőbb: addig itt a társadalom a dispensaire-ek ügyében nem mozdult meg. Mert a gyulai" tüdőbeteg sanatorium csak az első láncszem abban a sorozatban, mely bizony a társadalomra vár, hogy teljessé legyen, s amelyet akár akarnak egyesek, akár nem: mégis teljessé lesz. Gondolkozva e nemtörődömség okán, az okot egyedül abban találom, hogy igen sokan, sőt alig egy kivétellel, a dispensaire-ket a társadalom még ma is sanatorium-ellenes intézményeknek nézi, amely kettő ellenségként élet-halál harcot viv egymással, mig az egyik teljesen el fog múlni. Tekintettel, hogy a sanatoriumok régebbi múlttal bírnak, mint a pár éves múlttal dicsekedő dispensaire-ek, már népszerűségük is nagyobb s a fenti okoknál fogva a társadalom is, hogy ugy mondjam : „sanatorium-párti". De nem tudom eléggé hangsúlyozni, újra, meg újra, hogy a kettő egymásnak kiegészítője, hogy a kettő egymással karöltve tud csak igazán szép eredményeket felmutatni, sőt a sanatoriumok magukra nézve nem is teljesek. Az a három hónapi idő, mit egy tuberculoticus egy sanatoriumban tölthet, dehogy elég a gyógyulásra, hanem csak megtanítja, hogy hogyan kell élni, dolgozni, táplálkvzni, másokat megóvni a ragálytól. De akinek nincs módjában, hogy aszerint éljen, jól táplálkozzék stb ? Akkor veszi át szerepét a dispensaire, mely otthon, saját lakásán fogja ellátni a beteget mind azzal, amire szüksége van, sőt szükség esetén a családnak többi tagjait is, ezzel mintegy a bajt megelőzni igyekezvén. Azt irtam volt egy régebbi közleményemben, hogy könnyebb a menyországba bajutni, mint ma egy tüdővész sanatoriumba. Es ez ma is fentartom, sőt, ha még 14—20 sanatorium lesz Magyarországon, e tétel akkor is állni fog, mert még mindig elenyésző csekély leszahoz a számhoz, kik felvétetni szeretnék maguk s akiknek hónapokig kell várni, hogy sor kerüljön rájuk. S e nagy várakozásban bizony nem egy hamarább kerül a menyországba. Ez az ok volt, ami engem már régebben a dispensaire-ek harcosává tett; mert ezeket a szerencsétleneket sem hagyhatjuk hónapokig segély és gyógykezelés nélkül, amig arra várnak, hogy helyet kapnak a sanatoriumban. És itt gyönyörű,fcutol nem érhető hivatása van a dispensaire-eknek. Ezt hirdetem én kevesedmagammal már régóta; s ha lassan is, de mind jobban és jobban terjed az eszme. Sőt akad egész radicális hang is már, mely a sanatoriumok ellen szól. Igy a „Fajegészségügy" utolsó számában ezt olvashatjuk ! „De amily hiányos, mert felette szük, az alap, melyre a magyar tuberculosis elleni aktiónkat fektették, éip oly kifogásolandók már ma az eszközök is, melyekkel a kitűzött célt elérni remélik. Mi ma is csak még a sanatorium nak korát éljük. Csak ezekben látjuk a boldogulás egyedüli feltételeit! . . . Egyszóval a sanatoriumok nálunk népragálynak elnyomására aligha, hanem csak gazdag nemzeteknél jöhetnek számításba". Én vallom, hogy nekünk feltétlenül szükségünk van sanatóriumra. De még sanatóriumot csak nagy ritkán lehet az összeg miatt, melybe kerül, feállitani, addig dispenzaire-t minden nagyobb községben csinálhatni'olcsó pénzen. S hogy ezek minél könnyebben létesíthetők legyenek : van szükség az Alföldön külön megalakítandó „alföldi tüvészellenes szövetségire. Én nem félek, hogy eszmém kiszenvedett. Én tudom, hogy meglesz. Előbb vagy utóbb! Egy buzaszemat ha elvetünk, napok hetek kellenek, mig kicsázis, hónapok mig megérik. Az eszmék : a szellem magvai sem külömbek. Nyugodt vagyok. Ha idő is telik bele: de lesz az Alföldön is mindenfelé dispensaire. S ha tán türelmetlennek látszom : oka, hogy szeretem népemet, s tekintve hogy minden perc sok emberveszteséggel jár: azt akarom, hogy ne holnap, de még ma létesüljenek. ( Dr. Barabás József. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Bécsből jelentik: Két nap óta itteni politikai körökbe az osztrák álláspont győzelméről és a magyar kormány bukásáról beszélnek. Ámbár Budapestről már a leghatározottabban megcáfolták ezt a kombinációt, még mindig erősen tartja magát. A most félbenhagyott tárgyalásokat minden valószínűség szerint április 8-án fogják folytatni és egyszersmind be is fejezni Bécsben. A miniszterek húsvéti pihenése. A magyar kormány tagjai ma kezdik meg a húsvéti pihenésüket. A legtöbbjük már el is hagyta a fővárost. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök még Budapesten van, de a hét folyamán rövid időre el fog utazni dánosi birtokára. G ü n t h e r Antal igazságügyminiszter a Riviérára utazott. D arányi Ignác és gróf A p p o n y i Albert ma reggel érkeztek Abbáziába. Kossuth Ferencet betegsége Budapesten tartja. A romániai parasztlázadás. Moldva északi részéből ma megnyugtatóbb jelentések érkeztek, déli részében azonban a zavargás még ter. jed. Az oláhsági helyzetet még nem lehetet áttekinteni. Ugy látszik, hogy a lefolyt összeütközésekről szóló hirek egy része túlzott, de másrészt az is bizonyos, hogy eddig a parasztokat a kirendelt nagy katonai erő nem volt képes lecsillapítani. Félhivatalosan azt állítják, hogy a mozgalom tegnap óta nem terjed. Bukarestben az éjjel az egész váróé talpon volt, minthogy a lakosság attól tartott, hogy ,aj$lázadó parasztok megtámadják a várost. Udvari és kormánykörökben rettenetes a pánik. A gazdagok a Magyarország felé induló vonatokat valósággal megostromolják. Főképp a tehetősebb zsidók igyekeznek minél előbb menekülni. Megégett úriasszony. Budapesten, Hunyadi-tér 10. sz. a. házában lakik R o h o n c z i Izidorné, egy 38 éves asszony, akinek férje egy bécsi cég utazója, jelenleg uton van. Az asszony ma reggel felkelés után egy sprituszgép mellett a haját sütötte. Az asszony ruhája lángot kapott és súlyos égési sebeket szenvedett. Mint utóbb a rendőrség kiderítette, Rohoncziné öngyilkosságot követett el. Leöntötte magát spirituszszal és azután meggyújtotta ruháit. Majd megbánva tettét, segítségért kiabálva, szaladt ki a folyósóra. Öngyilkosságának okát eddig megállapítani nem lehetett. ÚJDONSÁGOK. A nagyhét . . . Virágvasárnap volt a húsvét előtti nagyhét kezdete. A biblia szerint ezen a napon ami virág termett ^Jeruzsálemben, azt a gyönge szüzek letépték, ami lombot hajtottak a büszke pálmák, azt az erős férfiak legalyazták és odaszórtak mind e virágos tavaszt egy fehér homlokú jövevénynek útjába .. . Nem aranyos gyaloghintón jött ez a férfiú. Izmos vállú rabszolgák nem emelték. Páncélinges lándzsások nem voltak kevélykedő kisérői. Nem jött ő éles fegyvereknek kemény hatalmával. Csak egy virágos ágacskát tartott kezében . . . v,hirdetőjeként jött aszeretetnek... Ez a fehér homlokú férfiú Jézus v o 11 s Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapjával nyitottuk meg a nagy hetet . . . A templomok harangja egy héten át áhítatra hiv. Pénteken p^dig, az Ur keresztrefeszitésének emléknapján az ünnepek ércnyelvü hirdetői — a harangok — elnémulnak s miképp a legenda tartja: Rómába vagyon vándorlásuk . . . Gyönyörű, fenséges ünnep. Egyházaink nagy pompával és szertartással ülik meg ezeket az ünnepeket. Az istentiszteletek sorrendje Békéscsabán a következő: A róm kath. plébánia templomban csütörtökön 8 órakor nagy mise: délután Ví^ órakor lamentáció, zörgő vecsernye. Pénteken 8 órakor kezdődik az u. n. „csonka mise", melyet segédlettel Nemeskey Andor plébános fog cerebálni ; utána „passió" majd, szentbeszéd, tartja K o z i c s Gusztáv ; délután y

23 órakor lamentáció. Szombaton 7 órakor tüzszentelés, kereresztkut és húsvéti gyertyaszentelés, utána nagy mise, délután 6 órakor föltámadás, körmenet. Húsvét első napján í/

29 órakor kismise; 10 órakor szentbeszéd, tartja Nemeskey Andor, majd nagymise segédlettel ; délután 7

23 órakor vecsernye, melyet segédlettel szintén N emeskey plébános fog celebrálni. — Húsvét másodnapján ismétlődnek az MIT IftYUI

K? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a = legbiztosabb ovószer = Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizeknek királya: a mohai Kedvelt borviz! Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, • a gyomorégést rögtön megszünteti, éivágyqerjesz%ó, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Olcsóbb a szódavíznél! Főraktár: Décsey József úrnál Békéscsabán. Mindenütt kapható!