Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-03-21 / 22. szám
Békéscsaba, 1907. márczius 31. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY san szaporodnék, a föld és házak értéke a mostani értéknek háromszorosára is emelkednék. A csatorna ezen irányban 400—500 millióval felemelné az ingatlanok értékét, az országot ily arányban gazdagítana. Ez a kedvező helyzet a szolnoki csatorna-iránynál nem volna remélhető. A meglevő hajóutakat fővonalaknak lehet neveznünk. A Duna—Tisza hajózó-csatornának kiépítése után, ha az a csongrádi torkolattal építtetnék ki, azt nyomban követné a Sebeskörös folyónak hajózásra való berendezése. A mai kormány a földmivelésügyi minisztérium feladatául tűzte ki azt, hogy az országnak alkalmas folyóit hajózásra fogja berendezni és e nagy feladat megoldását már meg is kezdette, amennyiben a Hármas-Körösön Kunszentmárton közelében meg is építtette az első Kamara-zsilipet. Ezen Kamarazsilip előreláthatólag már a nyár folyamán fog rendeltetésének és a használatnak átadatni, amely körülmény lehetővé teszi azt, hogy a hajók már Mezőtúrig el fognak juthatni. A következő öt évben még fog épülni három Kamara-zsilip a hármas és kettős Körösön, amely berendezés segélyével a hajók a Sebeskörösön már Körösladányig fognak eljuthatni. A Sebeskörös folyó más hazai folyóink között kedvezőbb arra, hogy az hajózásra berendeztessék, mert: különösen a folyónak alsó szakasza alföldi jellegű kisebb eséssel, a Sebeskörös nagyobb esése Szakálnál kezdődik és Nagyvárad közelében már hegyi folyó jelleggel bir. Hogy a Sebeskörös ma hajózási célokra nem használható, azt bővebben kimutatni felesleges, mert amikor a Sebeskörös folyóban nagi^ viz van, akkor ennek folyása a nagy esés következtében oly rohamos, hogy a hajóknak akár felfelé való vontatásáról, akár lefelé való eresztéséről szólani sem lehet. A Sebeskörös nagy vizénél még tutajokat sem lehet megnyugtató biztonsággal lefelé szállítani, nem hogy 650 tonnás hajókat lehetne. Akkor pedig, amikor a Sebeskörösben kicsi a viz, alig van 30—40 cm. vízmélységünk, ezen vízmennyiség pedig az ő tekervényes folyása mellett, amint már tudjuk, még a csolnakok akadálytalan közlekedésére sem alkalmas. Hogy a hajózás a Sebeskörösön mégis lehetséges legyen, arra valók a Kamara-zsilipek és az ezekkel kapcsolatos vizduzzasztók. Mindegjdk Kamarazsilip oly nagy, hogy abba egy 650 tonnás hajó elférjen és az ily Kamarazsilip két és pedig egy alsó és egy felső kapuval van ellátva. A hajó az alacsonyabb vizszinről ugy emelkedik a magasabb vizszinre, hogy a kamarazsilip alsó kapuját kinyitják, ez által a kamarába jut az alsó viztartány vize és vízmagassága, ezen vízzel a hajó a kamarazsilipbe vonatik, a Nagy nehezen isten különös jóvoltából, elkelt a két sovány pára valahogy; éppen csak hogy kitellett az állam követelése. Mikor aztán besöpörte Rezes ur a pénzt a zsebébe, oda szólt hozzá Fejes uram sunyi ábrázattal. — Megnézte kend azt a két párát ? — Aztán mit látnék rajtuk ? — Azt, hogy Fejes Nagy István uramnak még az állam sem pipál. — Adj isten! A falu népe ajkán szájról-szájra járt a bámulat felkiáltása: micsoda nagy ember 1 Fejes Nagy István ugy érezte, hogy az anyák rámutatnak s azt súgják a gyermekeiknek : ilyen légy; hogy a galambok ő előtte gajlongnak, elismerően búgván: bukurrú! s hogy az égen ragyogó nap reábocsátja legszebb sugarát, mely körülfonja sugárkoszoruval deres fejét. Nagyot toppantott a jobb lábával, mintha a legyőzött állam-szörnynek nyakára lépett volna, amely megszégyenülve ott fetreng lábai előtt. Nagy dölyfösen kiült a kapu előtti lócára, nekivetette a hátát keményen az ajtófának s a nagy boldogság derűje ringatózott a szigorúság láncaiba erőltetett arcán. Hiába ritt az udvaron Istvánná aszszonyom, hogy oda a két fekete tehén, mikor csak be kellett volna nyúlni a ládafiába, mondom,J mindhiába, semmi sem tudta befelhőzni István uram jó kedvét. Váltig azt hitte ő kelme, hogy most ő alaposan rászedte legnagyobb és legfélelmesebb ellenségét, az államot. Azt hitte és végtelen boldog volt ebben a hitben. Mert ez olyan igen jól esett neki ! Kondorosi ügy a közigazgatási biróság előtt. Az állatorvosok külön díjazása. Megváltoztatott törvényhatosági határozat. Évek óta húzódó vitás ügyben döntött most a közigazgatási biróság s elvi jelentőségű határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a községi állatorvosok számithatnak-e föl különdijazást, ha a hetivásárok alkalmával közegészségügyi szolgálatot teljesítenek. Még 1905. évbon történt, hogy a kondorosi képviselőtestület egyik közgyűlésén D e m c s á k 'János képviselőtestületi tag szóvátette a községi állatorvos különdijazásának kérdését. O rs z á g Ignác állatorvos ugyanis a hetivásárok alkalmával teljesített közegészségügyi szolgálatainak fejében 2 -2 koronát számított fel, amit esetenként föl is vett pontosan a községi pénztárból B e d á k Mátyás egy közigazgatási bi rós'igi döntésre hivatkozott s azt bizonyította, hogy a községi állatorvos ingyen tartozik teljesíteni a hivatalával járó teendőinek minden ágát s díjtalanul köteles teljesíteni ezeket a közegészségügyi teendőket hetipiacok alkalmával is. Egyben indítványozta, hogy a különdijazást szüntesse be a képviselőtestület. Szavazás alá kerülvén a kérdés, 12 közgyűlési tag elvetette s 12 tag elfogadta az indítványt, amelynek sorsát az elnöklő biró peeséite meg elfogadó szavazatával. E határozat ellen Ország Ignác felebbezéssel élt s felebbezésében azt vitatta, hogy sem a szervezeti szabályrendeletben, sem a pályázati hirdetményben nem állott az, hogy díjtalanul kell teljesíteni hetipiacok alkalmával is közegészségügyi teendőt. Ország Ignác felebbezésének helyet adott a törvényhatósági bizottság s megsemmisítvén a képviselőtestület határozatát, a vitás kérdés eldöntését az 1888-ik évi VII. törvényczikk 125. §-ában megjelölt hatóságok elé utalta. Megsemmisítő határozatában kiemelte a törvényhatósági bizottság azt, hogy Kondoros község képviselőtestülete illetéktelenül határozott, mert nem községháztartási kérdéséről volt szó, hanem arról, ki tartozik az állatvásárokon állatorvosokról gondoskodni. Különben — jegyezte meg a vármegye — a községeknek végre fennáll ez a kötelezettség akkor, ha ezzel szembeu a szervezési szabályzat másképp nem intézkedik. kamarazsilip alsó kapuja elzáratik és ; utána megnyittatik a felső kapu, amelyen [ át a felső tartán.y vize betolul és ezzel a viz és egyúttal a hajó is felemelkedik a felső tartány vizszin magasságára, ezzel a hajó á nyitott kapun a felső tartányba kerül. Igy megy a hajó fokrólfokra magasabbra és tovább-tovább, amig célját a legmagasabb ponton és végállomáson el nem éri. Kiszámíthatatlanok azok a hasznok és előnyök, amelyet a Sebes-Körösnek hajózhátóva tétele hozni fog. Hazánkban mérhetlen mennyiségben van gránitkő, mészkő, vasérc' és sok más nyers anyag, amelyeknek ezidőszerint csak azért nincs semmi értékük,mert nem tudjuk azt sehová elszállítani. Bikarvármegyében évszázadokra terjedő bitumenünk, ligmitünk, szenünk van, de mindez nem képes tért hódítani, mert a vasúti szállítás nehézségei a vállalkozásokat csirájában fojtják el. Ha a Sebes-Körös hajózható lesz Nagyváradig, akkor olcsó hajóutak szállíthatók az összes anyagok, az Alföldre, az ország azon részeibe, ahol ezekre szükség lesz, szállíthatók külföldre, sőt a tenger utja is nyitva előttünk. A SebesKörös völgyében épülni fognak a különféle gyárak, amelyek az itt található nyers anyagokat fel fogják dolgozni. Gyárak keletkeznek, mert lesz mód arra, hogy a nyers ós gyártott anyagok az ország és a világ piacára hajón elszállíttassanak, Erdély kincsei eddig is legnagyobb részt Nagyváraoon keresztül jutottak az országba, az ország szivébe, a külföldre. Ha hajóállomásunk lesz, akkor Erdélynek összes nyers anyagai itt állanak meg, itt rakatnak át hajókra, és viszont az Erdélybe szánt és hajón érkezett áruk is itt fognak a vasútra átrakatni. Törvényhatósági bizottságunknak eme határozata ellen a község felebbezéssel élt a közigazgatási bírósághoz, amely most hatályon kivül helyezte a törvényhatósági határozatot s a községi képviselőtestület határozatát emelte érvényre. Rendelkező részében kimondta a legfőbb közigazgatási fórum azt is, hogy Országot, mint községi alkalmazottat, hivatalos működésében a község érdekében kifejtett tevékenységeért — külön díjazás nem illeti. A közigazgatási biróság döntése tegnap érkezett meg alispáni hivatalunkhoz. A pusztuló békésmegyei ipar. A gyulai harisnyagyár, a csabai Műbutorgyár és a gazdasági vasút. Menekülő igazgatóságok. Bizonyos idő óta különös dolgot tapasztalunk Békésvármegyében. Nevesebb ipartelepeink különös előszeretettel vetik föl a kérdést, hogy melyik megye területén találnák föl a kedvező körülményekben rejlő anyagi boldogulás előfeltételeit leginkább ? A központi vezetés tekintetében már nyilt dolog ez a vélemény gyárosaink részéről, hogy Békésvármegye nem az a hely, melynél jobbat ne kaphatnának. Nem is olyan régen a gyulai kötött és szövöttiparáru gyár vezetőinek tervéről volt alkalmunk beszámolni. — Weisz Mór vezérigazgató Aradon fióktelepet akar létesíteni, amely idők multán központi teleppé nőné magat. Ha terveiben a kivitel esélyei is kedvezők lesznek, ugy a gyárak központi irodáit Aradra helyezné át. Ez a dolog még kevésbbé tekinthető ugyan végleges megállapodásnak, mert értesülésünk szerint az sem bizonyos még, hogy Aradon, vagy pedig Temesváron létesül-e az a tervbe vett gyár. De befejezett dologképpen kell tárgyalnuk azon tényt, hogy a kötött-iparárugyár vezetői komolyan foglalkoznak a központi igazgatóság székhelyének megváltoztatásával. Épp ezeket az értesüléseket szereztük a békéscsabai Műbutorgyár tájékáról is. Ha a fejlődő s már a fejlődésének első stádiumaiban is sok viharral küzdő ipartelepnek ügye dűlőre jut, akkor alighanem Budapestre viszik az igazgatóságot. E kérdés már régebb idő óta foglalkoztatja a gyár érdekeltjeit s ma a terv mind határozottabb formákat ölt. Ujabban az Alföldi Első Gazdasági Yasut békéscsabai üzletkezelőségnek Aradra való áthelyezésének kérdése nyújt alkalomszerű témát e tekintetben. Arad város törvényhatósági közgyűlése ugyanis 100,COO koronát szavazott meg az Arad — Mezőkovácsháza—Orosháza között kiépítendő keskenyvágányu vasút céljaira, amely vasútvonal az A. E. G. V. vonalait gazdagítaná. Megszavazta pedig ezt az összeget azzal az indokolással, hogy e vonal kiépítésével Arad lakossága is növekedni fog, mert a vasúttársaság a békéscsabai üzletkezelőséget, a fűtőházat és a javítóműhelyt is Aradra helyezi át. Ha ezek a tervek mind va'óra válnak, akkor Békésvármegye lakosságá nak a száma nemcsak hamarosan leapad, de közgazdasági tekintetben is veszteség előtt állunk. És ezt alkalmas eszközökkel és móddal meg kell akadályozni. Vármegyénk kereskedelmi ós közgazdasági helyzete sokkil inkább rá van még utalva a fejlődést biztosító tényezőkre, semhogy e jelentéktelennek látszó eshetőségek ne okoznának abban érezhető változást. Ezért szorgalmazzuk azt, hogy az ipartelepek és vállatok központi vezetőségének Úttartásáért minden rendelkezésünkre álló eszközzel közrehassunk. A módozatok megállapítása pedig intézőköreink kötelességéül írassék. Elégtétel a meghurcoltaknak. Megbüntetett békési tisztviselő. Alaptalan vádak és áskálódások. Békés község polgársága nem a legeszményibb érzelmekkel viseltetik tisztviselői iránt. Innen van, hogy időnként alaptalanul és indokolatlanul nemcsak meggyanúsítja az egész tisztikart, de sokszor konkrét vádakkal is fellép ellenük Hogy e vádak 'mennyire jogosultak ós mennyiben általánosíthatók : nem törődik azzal a békési polgár, mert főtörekvése az, hogy meghurcolja az egész tisztikart. Ez történt az elmúlt hónapok folyamán is, amikor Nagy Sándor és nyolcvanhat társa azzal vádolták be vármegyénk alispánjánál Békés község tisztikarának tagjait, hogy gorombán bánnak a polgárokkal és szabálytalanul teljesiti k kötelességeiket. Ambrus alispán áttette a panaszos írást Popovits Szilveszter főszolgabirohoz, aki január 26-án, továbbá február 15-ón és 16-án tanukat hallgatott ki a panaszok tárgyában s a vizsgálat eredményeképpen most a következő véghatározatot hozta : K i s k ó r y Andor főpénztári ellenőrt apró szabálytalanságok s a felekkel való meg nem engedett bánásmód miatt 13 koroaa pénzbüutetés megfizetésére kötelezte. Nagy Gábor, Szentgyörgyi jegyzők, továbbá B ö k'ő János irnok, A n d r á s y .Táno^ adóvégrehajtó és Biró Sándor mérnök ellen a további eljárást beszüntette. Jellemző az egyik panaszkodónak, K i s Jánosnak Popovits előtt tett vallomása. Kis aképpen nyilatkozott, hogy ^ panasztételre egyedül az birta őket, mert a tisztviselők egyrésze minduntalan fizetésjavitásért folyamodik ! . . . A békési répa-ész tehát a megélhetés nehézségei iránt fel-felhangzó panaszokat rágalmakkal és alaptalan följelentésekkel akarja elfojtani. Ez a módszer teljesen rávall arra a furcsa országra, ahol azt javasolják a tisztviselőnek, hogy ha nem elég a fizetése — menjen kaszálni s járjon cipő nélkül. Érdemes volna kioktatni egy kissé ezt a csudamagas bölcsességet, hogy az egyéni becsületet még Békésen se szabad büntetlenül bepiszkolni s helyesnek tartanók, ha Kiss János vallomása alapján a meghurcolt tisztviselők bűnvádi útra terelnék az ügyet. Beliezey Rezső temetése. Rengeteg kocsisor s a gyászolók beláthatatlan tömege kísérte utolsó útjára vasárnap délután Beliezey Rezsőt, a szabadságharc harcosainak egyik legvitézebb századosát. A gyász menetben képviselve láttuk Békésvár megye társadalmi osztályainak mindenikét. Megjelent a gyászolók között Fábry Sánd o r dr. főispán, Ambrus Sándor alispán, dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző, a hatóságok, a községi elöljáróság, a rom. kath. egynáztanács s az egyleteken s körökön kivül mindazok, kiket a szeretet ós tisztelet kapcsai fűztek a nagy halotthoz. A gyászszertartás délután 3 órakor kezdődött a római katholikus egyház szokásai szerint. A koszorúk óriási tömegével elárasztott ravatalt körülvették a tekintélyes Beliczey-család hozzátarto ói s köröskörül a telken a gyászolók megszámlálhatatlanul nagy sokasága állott. A halott földi porhüvelyének beszentelése után elindult a menet a Szóchenyi-ligeti temető felé s a sirnál Csaba függetlenségi és 48-as pártjának megbízásából dr. R e 11 Lajos mondott búcsúbeszédet. Rell búcsúbeszéde igy hangzott: „Ha van könny, áldott, szeratő hitvesed és véreid szent könnyein kivül, amelyet nemcsak a fájdalom, hanem k megmérhetetlen veszteség érzete is fakaszt a kebelben, akkor elsősorban a miénk, a békéscsabai függetlenségi és 48-as párt könnye az. Ó, mi drága kincset bírtunk tebenned, mily soktól foszt meg bennünket a halálnak"e bus sajkája, amelyben drága hamvaid az öröklét felé eveznek . . . Hiszen te vitéz katonája voltál annak a dicső, halhatatlan hadseregnek, amelynek hősei egykor vérrózsákból fontak diadalmi koszorút nemzetünk homlokára a csaták mezején; amelynek példátlan áldozatkészsége s elszántsága szabad nemzetnek s nem rabszolga népnek honjává tette e hazát.. Hiszen te e pártnak büszkesége, drága gyémántja voltál: jó és balsorsban, a szenvedés s a megpróbáltatás napjaiban egyaránt tűrhetetlenül ragaszkodtál szent elveinkhez; benned az a csodás hazaszeretet lobogott, amelynek lángoló erélye fönntartotta e nemzetet egy ezredéven át . . . Hiszen te igaz, hü magyar voltál, akinek kristálytiszta jelleme, nemes jósága nemcsak köztiszteletet parancsolt, hanem munkát, alkotott; égetett, tisztított e sivár, önző napokban, amelyeket modern kornak szokás nevezni ... Ne vedd hát zokon, hogy