Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-02 / 74. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 4 désóben, egyedül Hrdlicska ós Sztik hazafiatlan magaviseletének tudható be. E hírekkel kapcsolatosan egyéb vádakat is hangoztattak, amelyek alapján végre is az egyházi hatóság fegyelmit rendelt el a gyanúba vett egyházi emberek ellen. A fegyelmi vizsgálat" tovább egy évnél húzódott, amig befejezést nyert. Néhány héttel ezelőtt azután Szarvason összeült az egyházi bíróság, hogy Íté­letet mondjon a nagy port felvert ügy­ben. Döntésre azonban ekkor nem ke­rült sor, mert a tárgyalást a bizonyí­tási eljárás kiegészítése végett elna­polták. Ez ügyben az uj tárgyalást csütör­tökön reggel kezdték meg Orosházán­A tárgyalás, amelyet a legnagyobb ér­deklődés kísért, két napig tartott s an­nak lefolyásáról az alábbi tudósítást adjuk: A tárgyalást csütörtökön reggel 8 órakor kezdték meg az orosházi ág. ev. presbyteriumának tanácstermében. Az egyházi fegyelmi bíróság elnöke volt az egyház részéről Y e r e s József espe­res képviselő, a világiak részéről pedig H a v i á r Dániel képviselő, kerületi világi elnök. Az ügy előadó birája K o­v á c s László orosházi lelkész volt, mig világi birákkónt Torkos Kálmán fő jegyző ós D a n k ó Sámuel szerepeltek. A jegyzőkönyvet Molnár János ve­zette. Az egyház részéről a vádat a püspök által kirendelt ügyészi megbí­zott, H a v i á r Gyula dr. képviselte, mig Hrdlicska képviseletében Vas Nán­dor dr. tótkomlósi és Sztik képviseleté­ben pedig D a n c s Szilárd dr. szarvasi ügyvédek jelentek meg védőkként a tárgyaláson. Megjelentek továbbá szemé­lyesen a felek is, valamint 37 tanu. Ki­vül a presbyterium épületén pedig az érdeklődők egész serege hullámzott, izgalmasan lesve a tárgyalásról kiszi­várgó híreket. Különösen a felekezeti tanítók tanúsítottak nagy érdeklődóst. A fegyelmi bíróság csütörtökön egész nap a tanuk kihallgatásával ós az okmányok felolvasával foglalkozott. A tanuk túlnyomó része általánosságban terhelően vallott vádlottakra, akik ellen azonban közvetlen bizonyíték mégis ke­vés merült fel. Maguk a vádlottak ki­hallgatásuk során folytonos ellentmondá­sokba keveredtek, a felvett kérdésekre többnyire kitérő feleletet adtak, vagy ezzel a lakonikus válaszszal feleltek*: — Nem emlékszem. Dacára ezeknek, annyi kétségtelenül igazolást nyert, hogy vádlottaknak az egyházi élet terén kifejtett munkásságuk­ban szabályellenesség észlelhető, miért is Hrdlicska ellen külön fegyelmi vizsgá­latot indítanak. Érdekes, hogy Hrdlicska itt az egyházi szabályoknak ós zsinati törvényeknek nemtudásával védekezett. Hrdlicska pánszláviztikus törekvé­seit az emiitetteken kivül több adat is igazolja. Igy családjából a magyar nyel­vet — tanuk szerint — száműzte. Ma­gyar köszöntést tótul fogad. A leghirhed­tébb pánszláv polgárokkal érintkezik csu­pán. Lelkészi funkcióiban a tót nyelv­nek a magyar felett határozott előnyt nyújt. „Beszeda" nevezetű tót hangver­sényen tót nyelvű felolvasást tartott, ho­lott magyar ünnepségeken alig vesz részt. Egyenesen azért feutazott Liptó­szentmiklósra, hogy Szvoboda nemzeti­ségi jelöltre leszavazzon Sztikről egybehangzóan vallják a tanuk, hogy ..vezetője a tót túlzó törek­véseknek. Összeköttetésben áll cseh­országi egyesületekkel ; tót könyveket és lapokat járat: előbbieket terjeszti. Az „Orol" ós „Szokol" izgató tót lap pél­dányaiból egyik tanúnak többször adott. Egyik tanu szerint Komlóson a nép azóta ébredt arra a tudatra, hogy tót, mióta Sztik Komlóson van Az is be­igazolódott, hogy e müvét már pitvarosi tanitó korában megkezdte, amennyiben már akkor is hordott át tót füzeteket terjesztés véget az ő legjobb barátainak, szerinte „igen derék magyar embered­nek Kulik ós Bobor nevű komlósi pol gároknak, kiket a tanuk kétharmada leg­nagyobb pánszlávoknak tart. Az első nap tárgyalá a éjfél előtt nyert befejezést, pénteken pedig a vád ós vódbeszódekre került a sor. A fegyelmi bíróság legutoljára új­ból meghalgatta a vádlottakat, akik a perbeszédek után ismét előterjesztették védelmeiket. Ezek azonban csak legkes vésbbó sem döntötték meg a bebizonyi­lott tényeket, hogy tudniillik vádlottak a pánszláv törekvések szolgálatában ál­lottak, különösen pedig Sztik volt az, aki túlzó pánszláv érzelmeket árult el ós a magyar nyelvet minden lehető módon kiszorítani igyekezett a tótkom­lósi iskolákból. Hrdlicska ellen pedig a panaszok tömege hivatali működésé­ben találtak szabálytalanságokat ós ha­nyagságokat. Mindezek alapján a bíróság úgy Hrdlicska Lajos lelkészt, mint id. Sztik Gyula tanítót hivatalvesztésre itélte. A bíróság a nagy feltűnést, de egyben megelégedéssel fogadott ítéletet, amelyben az igazság kezét látja mindenki este 7 órakor hirdette ki. A vádlottak az ítéletet nagy meg­rendüléssel fogadták. Arra nézve, hogy i megnyugodnak az ítéletben, nem nyi­; latkoztak, csupán azt kérték, hogy az ítélet írásban adassék ki jogi kópvise­] lőjüknek. E kérelem pedig amellett a j feltevés mellett szól, hogy az elitéltek S 15 nap alatt az egyházi törvényszékhez ) felebbezóst adnak be. Ha pedig ezt nem tennék, úgy két héten belül mindketten kénytelenek búcsútvenni hivataluktól. * * * Az orosházi ítélethez nekünk is van szavunk. Minbenekelőtt kalapot emelünk a bátor magatartást tanúsító hazafias bíróság előtt, hogy nem hunyt szemet a magyarság ellenségeinek bókebontó működése fölött, hanem szigorú példa­adást mutatott mindazoknak, akik elég vakmerőek a magyar nemzeti eszmék, a magyar nyelv ellenségeivé szegődni. És ez ítéletben igazságos diadalát látjuk a mi szerény Írásainknak is. Évek óta napirenden tartjuk a tótkomlósi ál­lapotokat, ostorozzuk a pánszláv akció vezetőit, utóbb pedig rendszeres had­járatot intéztünk ellenük. Sokáig süket fülekre találtunk. A hazafiatlan pánszláv alakoktól pedig a legdurvább támadásban részesültünk. Hrdlicsks lelkész ur, nemkülönben el­itélt szaktársa csak nem régen mosa­kodtak vádjaink alul az egész ország sajtójában, magukat a legpatentirozot­tabb hazafiaknak, — bennünket pedig szenzációhajhász ós hazafiatlan ujság­betyároknak nevezve. íme: az orosházi ítélet bennünket igazolt. A pánszláv papocska és tani­tócska pedig letűnhetnek a fórumról, ahonnan csak a közmegvetós szegődik hozzájuk társul. Békésmegye háziiparának fejlesztése. A köröstarosai ankét. - A gazdasági egye­sület és tullpáa szövetség alolója. Békósvármegye gazdasági egyesü­lete, mint az ország valamennyi köz­gazdasági tényezője ós intézménye már évek hosszú sora előtt programjukba vették a háziipar fejlesztésének kérdé­sét. A gyáriparnak évről-évre való fej­lődésével mindinkább szűkebb térre szorult a háziipar és az ennek fejlesz­tése érdekében megindított mozgalmak jobbára kudarccal, vagy alig észreve­hető eredmónynyel jártak. Különösen pedig nagyban hátráltatja a népies házi­iparnak a fejlődósét az a körülmény, hogy az általa termelt cikkeknek a leg­több esetben nem sikerül fogyasztó piacot teremteni. Pedig hogy a házi­iparnak a kisemberek körében a beve­zetése szociális szempontból rendkívül előnyös, bővebben fejtegetni szinte fö lösleges. E jelentőséggel számolt a gazda­sági egyesület is, melynek igazgató-vá­lasztmánya legutóbb megtartott ülésé­ből bizottságot küldött ki, hogy az a köröstarcsai kiállítás alkalmából tanács­kozást tartson a háziiparnak miként való fejlesztése dolgában. E bizottság a vármegye gazdáinak élénk részvétele mellett kedden délután a köröstarcsai községháza közgyűlési ter­mében szaktanácskozást tartott Fábry Sándor dr. főispán elnöklete alatt. A tanácskozáson az eszmék serege hangzott el, a legnagyobb tetszésre ta­lált azonban a főispán által felvetett terv, hogy a népies háziipar fejlesztésé­nek, annak a kisemberekkel való meg­kedveltetósónek eszméjét a gazdasági egyesület a bókósmegyei tulipán szö­vetséggel karöltve oldja meg. — Mint tudnivaló ugyanis, a tulipán-szövetség programjába vette a háziipar fejleszté­sét is ós e célból kebeléből külön ipar­fejlesztő-bizottságot küldött ki. A fő­ispán tehát azt javasolta, hogy e bizott­ság lépjen érintkezésbe a gazdasági egyesülettel ós dolgozzon ki javaslatot a házi'parnak miként való fejlesztése tárgyában. Az értekezlet egyhangú lelkesedés­sel fogadta el az indítványt, majd ki­kimondotta, hogy a háziipar fejlesztése érdekében egyelőre Gyomán, Mezőbe­rónyben és FüzesgyarmatOn tanfolya­mot nyit a szalmakalap fonás és fűzfa­vessző fonás tanítása céljából, továbbá felir a földmivelésügyi miniszterhez a háziipari tanfolyamok céljára kilátásba helyezett államsegély folyósítása iránt, valamint az iránt, hogy a gazdasági egyesületet a háziipar által termelt ké­szítmények átvételében támogassa és az értékesítési szövetkezetek létesítése te­rén is istápolja. Az értekezlet több aprólékos rész­letkérdés megállapítása után véget ért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A helyzet. Mire a képviselőház összeül: véget érnek a nyári izgalmak. A kormány szinte demonstrálni kíván a törvényja­vaslatok tömegével, amelyet nyomban a Ház elé terjeszt mint eredményét a nyári munkálkodásnak. A nagy és kis interpellációk, amelyeknek anyagát ter­melte a nyár, belefulladnak a nagy ösz­szetartásba s a nagy anyagba, amely ellen sikertelenül zsibongnak ma s nem fog­nak még csak zsibongani sem a Ház egybeülósekor, amint az erély a párt­fegyelem korlátai közé kerül. A meglevő pártkeretekből a magános kiválás na­gyon szomorú, tömeges vagyis vigasz­taló kiválásra semmi remény nincs. Jósolgatják Bécsből, hogy a kül­politikának lesz irányító befolyása a helyzetre. Keleten dühöng a nagyzási hóbort. Bulgária önálló királyságra vá­gyik. Szerbia pedig a vezérségre a dunai kis államok között. Boszniában pedig nyilvánosságra jutott a horvát bujtoga­tás, amelynek az a szenzációs horvát határozat volt a nyitánya. Apponyi Jászberényben. A kormány jövendő terveiről A p­p o n y i Albert gróf nyilatkozik legkö­zelebb Jászberényben, ahova, szinte de monstiáló kísérettel vonul. A nyilatko­zat legsúlyosabb része vonatkozik az ál­talános választói jogra s a nyilatkozattól függ a szociálisták magatartása, akik szintén készülnek Apponyi gróf jászbe­rényi fogadtatására. Földrengés. Emsben ma reggel negyed 8 órakor dólószaki irányú földlökést észleltek. — Az „Emser Ztg." jelentése szerint a kör­nyéken az első földlökésen kivül még ujabb három földlökést észleltek. A főmérnök ékszere. Kattowitzból sürgönyzik a főkapi­tányságnak, hogy Reichardt bányafő­mérnök lakását ismeretlen tettesek fel­törték és ötvenezer márka értékű ékszert vittek el. A betörés elkövetésével egy nemzetközi betörőbandát gyanúsítanak. Az orosz forradalom A „Timeá*' level. jelenti : A kormány nap-nap után elrettentőbb mértékben gyakorolja az elnyomatást és reakciót. A vértanuk ós politikai foglyok száma egyre szaporodik. A bíróságoknál nem kevesebb, mint 200 tárgyalás van poli­tikai ós sajtóvótségek miatt kitűzve. Bármily nagy tevékenységet fejt is ki azonban a reakció, a forradalmárokat Békéscsaba, 1906 szept. 2 nem képes megfélemlíteni, ellenkezőleg nyíltan hirdetik, hogy Minn tábornokot az ő parancsukra gyilkolták meg. Gyilkos rablók. Varsóban egy 6 tagu rablóbanda néhány nappai ezelőtt megtámadta Z e m­b r i n s z k y birtokost ós minden pén­zét elrabolta. Utána kiraboltak egy om­nibuszt és egy asszonyt ós gyermeket megöltek. Tegnap a megölt asszony férje megismerte az asszonygyilkost. Rövid harc után 4 rablót letartóztattak, kettő elmenekült. Az elfogott rablóknál nagyon sok pénzt és ékszert találtak. Az utcai lapok árusításának megrendszabályozása. Ambrus Sándor alispán rendelete. Az utóbbi időkben mindtöbbször hallódott, hogy a sajtót illetőleg több rendbeli reform életbeléptetését célozzák kormány körökben. E hírek nem min­den alapnélküliek voltak, mert im, a napokban Békésvármegye alispánja egy rendkívül érdekes rendeletet adott ki az utcai lapok elárusitását illetőleg. A rendeletnek legszembetűnőbb az a része, amely akadályozását célozza olyan kraj­cáros újságok utcai elárusitásának, ame­lyeknek nines kolportázsa, s izgató, közren­det veszélyeztető, vagy a szemérmet és erkölcsiséget sértő közleményeket tartalmaz­nak. Szóval a rendelet a hivatását nagyon is tág lelkiismeret szerint teljesítő sajtó megrendszabályozását célozza, s mint ilyent, csak megnyugvással vehetjük tu­domásul. Az utóbbi időben ugyanis olyan kinövései jelentkeztek a sajtónak és különösen Békésmegyében, amelyek le­nyirbálása éppenséggel nem érinti a sajtószabadságot. Az érdekes alispáni rendeletből kö ­zöljük az alábbi részleteket: Az 1867. évi 1731. számú és az 1897. évi 1608. számú belügyminiszteri rende­letek értelmében a hírlapok utcai el­árusitása azon feltételhez van kötve, hogy a hirlap kiadóvállalat az utcai el­árusitásra a törvényhatóság engedélyét kikérje ós kinyerje, az egyes hirlap­számokat az utcai elárusitás megkezdése előtt a hatóságnak bemutassa, a hírla­pok utcai elárusitásával testileg nyomo­rékokat, vagy másként botránkoztató külsejű 'egyéneket, valamint iskolaköte­les korban álló gyermekeket meg ne bízzon, az elárusitással megbízott egyé­nek neveit pedig a helyi rendőri ható­ságnál bejelentse. Ugyanezen miniszteri rendeletek szerint tiltva van az elárusítóknak a hirlap cimón és árán kivül egyebet ki­kiáltani, s a hírlapot tolakodó módon kínálni. Azon célból, hogy egyfelől ezen szigorú ós éber ellenőrzés megfelelően gyakoroltassák, másfelől pedig az eláru­sitás szabályait megtartó hirlap vállala­tok az utcai elárusitás gyakorlásában a hatóság ellenőrzési jogkörén tul ne zavartassanak, következőket rendelem. Az általam kiadott és kiadandó ut­cai elárusitási engedélyek tartamáról ugy a főszolgabirák, mint a községek által nyilvántartás vezetendő. Ezen nyil­vántartás alapján szigorúan ellenőrzendő hogy az utcai elárusitásra engedélylyel nem biró hírlapok utcán ne árusittassa­nak ; ^engedélylyel nem bírónak tekin­tendő minden olyan hirlap is, melynek az utcai elárusitásra szóló engedélye lejárt ós még meg sem nyittatott. Ha megfelelő engedély nélkül utcán át va­lamely hirlap árúsittatnék : a helyi ha­tóságok az utcai árusítást az 1608/97. sz. rendelet értelmében akadályozzák meg. A nyilvántartásba leendő bevezetés végett közlöm, hogy ez idő szerint a következő hírlapoknak van utcai elárusi­tásra engedélye: Friss Újságnak, Ma­gyar Hírlapnak, Kis Újságnak ós Ejnye be jó újságnak. (Tehát a Bókósmegyei Híradónak és Paraszt Újságnak nincs). Az eddig kiadott többi engedélyek lejártak: tehát ez idő szerint más hirlap utcán át nem árusítható s ha mégis árú­sittatnék, az árusítás jogtalanságára a helybeli főelárusitó, illetve kiadó figyel­meztetendő azzal, hogy amennyiben a törvényhatósági engedély megszerzéséig az utcai elárusitástól önként el nem állana, az hatóságilag megakadályoztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom