Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-30 / 73. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 116. vők szivélyes üdvözlése után megnyitotta az ülést. L i f f a János egyházi jegyző jelentette, hogy a közgyűlésen az összes egyházak képviseltetik magukat, igy az alakulás kimondatott. Ehhez K o r en Pál szólalt fel, s rámutatott arra, hogy a csabai egyházközség közgyűlése kebeléből mintegy tüntetőleg az intelligencia ellen, a 20 közül csak három ily tagot küldött ki ós a tanári testületet is mellőzte. Az egyházmegye hivja fel Csabát, hogy jövőre az ily eljárást mellőzze. L i n d e r Károly személyes kérdésben kijelenti, hogy azon a presbyteri gyűlésen, melyen a kiküldöttek választattak, ő elnökölt s azok lettek megválasztva, kiket kandidáltak. Korennek is módjábnn lett volna neveket hangoztatni. Korén Pál: Azt tapasztalta, hogy bármily fontos indítványt vagy interpellációt terjeszt elő a prosbyteriumban, arra meg van ott a stereotyp válasz : nem fogadjuk el, tehát nem szólalt fel. Jeszenszky Károly lelkész indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott D a x e r György dr. főjegyzőnek a gyámintézeti istentiszteleten mondott szép egyházi beszédeért. Ezután C s e p r e g i Görgy esperes olvasta fel az egyházi, tanügyi, valláserkölcsi életet, ügyeket a legapróbb részletekig kiterjedő jelentését. Először is az egyház elhunyt érdemes férfiait parrentálta el; beszámolt az alapítványi gyűjtésekről. Megyes-Ottlaka székhelylyel missziói körzet alakulás van folyamatban. Az egyházmegye lélekszáma 51,449; született a mult évben 1926, meghalt 16C3, a szaporulat 827. — Az egyházmegyét alkotó egyházak összes adósága 294 ezer kor. Jóleső örömmel vette tudomásul a közgyűlés az aradi egyház gyarapodását s hogy az uj temploma építésére egyesek 24 ezer koronát adományoztak. Gyoma uj templomára 700 kor., Mezőberény I. kerületi egyház keresztelő medencére és egyebekre 670 kor. gyűjtött. Az iskolák népességénél kiemeli jelentésében az esperes, hogy a szarvasi főgimnáziumi 416 tanulói közül 210 volt ev. vallású, a csabai főgimnázium 349 tanulója közül azonban csak 100 ev., a többi más felekezetű volt. . Az esperes jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Hosszabb vitát okozott az iskolabizottságok fegyelmi szók szervezetéről szóló szabályrendelet Korén Pál visszautasítani kéri a szabályrendeletet, mert azt a csabai egyház a főgimn kormányzó bizottsága és a tanári kar meghallgatása nélkül alkotta.' Szeberényi Lajos tárgyalni kéri a nárom szakaszból álló szabályrendeletet. A közgyűlés felsőbb fórum ren deletére alkotta azt s nem lehet tekintettel egyesek sértett hiúságára. L a d i c s László, Bukovsz ky János, F r i n t Lajos, B e n k a Gyula felszólalása után elnöklő főispán javaslatára figyelemmel Korén helyes érveire, a közgyűlés a szabályrendeletet letárgyalta, módosítva azzal, hogy a bizottságban a főgimn. igazgatója, a tanári kar jegyzője és az osztályfőnök is helyet foglaljon. Az egyházmegye kéri a kerületet, hogy területén két missziói állást létesítsen. A szarvasi tanítóképző ügye okozta a leghosszabb vitát. A közgyűlés kimondotta, hogy a szarvasi tanítóképzőt vegye át a kerület, de az egyes egyházak megterheltetése nélkül tartsa fen. A lelkész választási szabályrendeletet a közgyűlés visszautasította. Az uj tantervkészítő bizottság amaz indítványa, mely az iskolákban a valláson kivül a magyar nyelv kötelező tanulását javasolta, e feieti vita délutánra maradt. A gyül snek majdnem valamennyi tagja hozzászólt az indítványhoz. A felszólalások során Szeberényi Lajos azt viiatta, hogy a nyelvkérdés nem tartozik az esperességi gyűlés elé, hanem utasítsák az egyházközségeket, hogy önmaguk készítsék el tantervüket Jeszenszky Károly is mellőzni javasolta az iskolaszéki bizottság indítványát, illetőleg olyan propoziciót tett, hogy a tanítók hassanak oda, miszerint a vegyes ajkú iskolákban a valláson és a tót nyelv olvasásán kivül minden tantárgy magyarul tanitassék. A gyűlés ezután az iskolaszék javaslatának mellőzésével Jeszenszky indítványát fogadta el. A gyűlés végül különböző számadásokat és jelentéseket vizsgált felül és vett tudomásul s a tárgyalás csak az esti órákban nyert befejezést. Az egyházmegyei közgyűlés alkalmából délben a Fiume éttermében 80 terítékű bankett volt. A lakomán számos felköszöntő hangzott el. A közgyűlésen részt vettek: Csepregi György esperes, Linder Károly, Szeberényi "Lajos Zs., Korén Pál, Knyihár Károly, Liffa János, Zsilinszky Endre, Bárdy Ernő, Daxer György dr., Hajts Bálint, Klár Béla, Frint Lajos, Gálik Mátyás, Jeszenszky Károly lelkészek, Fábry Sándor dr., báró Solymosy Lajos, Korosy László felügyelők, Benka Gyula, Bukovszky János gimn. igazgatók, az egyházak kiküldöttei, a tanári és tanítói karból számosan. Ki lesz az uj táblaelnök ? Kombinációk. A megyei és általában a nagyváradi tábla kerületéhez tartozó jogász-körökben a legélénkebb diszkusszió tárgya: hogy a S á v e 1 Kálmán halálával megüresedett táblaelnöki méltóságnak ki lesz az örököse ? Sem a kerület jogászaira, sem a kormányra nézve nem lehet közömbös e kérdés, mert néhai Sável Kálmán leendő utódjára nagy feladatok várnak : befejezni azt a dicséretes buzgalommai és bölcs tudással megkezdett munkát, amely eredményében a királyi tábla adminisztrációjának rendbe hozatalát célozta. Jogosak tehát a kívánalmak, hogy az utód méltó legyen az elődhöz, hogy a judikaturának olyan embere kerüljön a diszes méltóságra, aki nemcsak elméletileg és gyakorlatilag kiválóan képzett jogász, de kisujjában hordja az igazságügyi adminisztrációnak egész tudományát. Hasonló méltóságok betöltésénél rendes körülmények között igencsak a szolgálati évek és kor vételnek figyelembe.. A nagyváradi tábla-vezetői állásának betöltésénél e körülménytől is el kell tekintenie a kormánynak. És pedig azért, mert arravaló tekintettel, hogy a nagyváradi táblai kerület ügyforgalma jóval meghaladja sok más kerületét, a jáblaelnöki állásra fiatal, munkabíró erő kinevezése kívánatos. Éppen ezért mindama kombinációk elesnek, amelyek M e d v i g y Gábor vagy Czvekk Kálmán tanácselnökök kinevezéséről szólnak. Egyébként Medvigy, aki már Sável kinevezése előtt is jelöltje volt a táblaelnökségnek, mint hirlik, most nyugalomba vonul, amely esetben utódjaként a szünidei tanács elnökét, Czvekk Kálmánt emlegetik. A megindult kombinációkról különben nagyváradi tódósitónk a következőket jelenti: A nagyváradi birói karból senki sem számithat a táblaelnöki kinevezésre, de nem is pályázik a bírák közül senki. A kormány a tábla kerületén kivül eső helyről fogja kinevezni az uj elnököt, de a kinevezésnél lehetőleg szemmel tartják, hogy olyan ember kerüljön a tábla élére, akit a kerülethez régi ösz8zeköttetések fűznek és úgy a nagyváradi, mint a gyulai és aradi törvényszékekhez tartozó vidékeknek viszonvaival ismerős. Ebből a szempontból két kiváló magasrangu jogász kinevezésének hire került forgalomba. Mindkettőnek érdemei vannak a jogszolgáltatás és a jogtudomány elméleti és gyakorlati növelése terén, s mindkettő háta mögött hosszú, érdemekben gazdag igazságszolgáltatási pálya áll. A kombinációba vett egyik elnökjelölt Széli Farkas, a debreceni tábla tanácselnök, a másik pedig Fráter Imre kúriai biró, akik közült ez elsőnek vannak nagyobb sánszai az elnöki méltóság elnyerésére. Sz 'l Farkas mögött fényes mult áll. Széleskörű működést fejtett ki a magyar jogtörténet, különösen a középkori jogforrások ismertetése téren. Ezenkívül ismert nevü müvelője a genealvgiónak és a történelmi segédtudománynak. 1848ban született, tehát mindössze 62 éves ember, aki még hosszas és eredményes működést fejthetne ki a királyi tábla elnöki székében. Széli Farkas ügyvédnek készül, diplomája megszerzése után azonban közigazgatási pályára lépett, ahonnan a bíróságok szervezésével az elhunyt Sável Kálmánnal egyidőben került állami szolgálatba. Bírói pályájának legfényesebb szakasza tisza-eszlá pör idejére esik, amikor erősen kitűnt éles jogi fejtegetéseivel, s az akkori elavult büntető perendtartás modern, humánus és liberális kezelésével. Fiatalon, 28 éves korában vették észre kitűnő jogszivalitásait, s 82 ben került fel a budapesti királyi ítélőtáblához előbb pót, majd rendes birának, mig nem 1891-ben tanácselnök lett a debreczeni kir. ítélőtáblánál, s ebben a minőségben dolgozik ma is. Mint történet tudósnak, előkelő neve van szakkörökben, de mint gyakorlati jogász és kiváló adminisztratív erő már fiatal korában feltűnést keltett feljebbvalói előtt. A másik kombinációba vett elnökjelölt, Fráter Imre, a nagyváradi tábla volt birája, nem rég került fel a kúriához. Jelöltsége azért vehető komolyan számba, mert családi összeköttetései miatt szívesen térne vissza Nagyváradra. A kinevezés egyébbként nem késhet soká, amit igazol az is, hogy Medvigy Gábor nyugdíjazása ügyében már meg indultak a tárgyalások, Köröstarcsa ünnepe. Kiállítás, egyebek. Köröstarcsának, a vármegye e szór pen fejlődő községének történetében, ha nem is históiiai, de mindenesetre jelentős dátum márad a keddi nap. Díjazással egybekötött állatkiállitást és háziipari kiállítást rendezett e napon Köröstarcsán a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület. Az elért sikerdus eredmény legszebb bizonyítéka annak, hogy a gazdasági egyesület által hirdett tanok Köröstarcsán és vidékén termő talajra találnak. A köröstarcsai állat- és háziipakiállitás messze felülmulta a hasonló kiállítások nívóját. A rendezőség ugyanis olyan programról gondoskodott, mely egész napon át lefoglalta az érdeklődést. Délelőtt volt ugyanis az állatdijazás, ugyanekkor nyílt meg a háziipari kiállítás, mely Köröstarcsa népének kiváló szorgalmáról és kézügyességéről tett szépenszóló bizonyságot. Ugyancsak délelőtt tartotta meg tízéves fenállásának ünnepét és házfelszentelését a köröstarcsai hitelszövetkezet. Délután a gazdasági egyesület igazgató-választmánya által • kiküldött bizottság, valamint a vármegye gazdáinak szine-java értekeztek a háziiparnak miként való fejlesztése tárgyában. Az ünneppé avatott nap páratlan sikerű hangversenynyel és parázs táncmulatsággal zárult. Nagyban emelte Köröstartarcsa ünannyukum is . . . hiszen teccik ösmerni orvos úr? Én addig is fölnizök a községházához, föladom az esetöt. — Jó, jó . . . csak menjen. Mire Nagy János a törvényházból előkerült, az orvost már ott találta a Jani gyereknél. — Csak jó megnézögesse az orvos úr, — biztatgatta a menyecske az orvost. — Rendöjön orvosságot is, amennyi csak köll . . . Drágát, hogy használjon. Hát kend — fordult a férje felé — eljárt-e a törvénybe ? Möginditották-e már? Mondta-e, hogy követelem a szigorúságot? Vagy kend ott is csak immögött-ámogott ? Te meg tartsa Janikám, úgy lelkem, magasabbra, ahogy az orvos úr mondja Kend tán el is nézné ezt a borzasztóságot ? — Ne csatázz már no, — szól szelíden az ember — fölfujod . . . — Mit, én fújom ? Hátha a Janika belehal ... az semmi ? — Kendnek is több lehetne a süvege alatt. — Ej, ej Nagy Jánosné, — szól közbe az orvos — nincs itt olyan nagy baj, az egész egy kis karcolás ... hidegvizes ruhával kell borogatni Most átmegyek a szomszédba, a kutyát nézem meg. Mindjárt visszajövök, majd akkor megmondom, van-e baj. — Hát orvosság ? — Még most nem rendelek, a kutyát nézem meg előbb; ha az beteg, akkor a fiút Pestre kell felvinni . . . — Ugy, ugy, Pestre, a klinikbe. Kenéz ángyom is volt ott, azt mondta, hogy rengeteget, kell ott fizetni csak egy napért is. Áldja meg az isten az orvos urat, csak Pestre. Ugy már magam is megnyugszom. A Jani gyerököt addig is fölkészítjük. — No nem kell sietni . . . Lehet, hogy nincs is semmi baj. — De van, könyörgöm, van . . . Orvos úr csak Pestre — kiáltott még az utcaajtóból is az orvos után Nagy Jánosné. Azután hogy befordult a pitvarba, csípőre rakta két kezét. — Kend meg csak tipeg-topog, a száját sem nyitja fel . . . Micsoda ember kend ? — Hallgass már hé! hallgass! — Mit, most hallgassak? mikor itt a jó alkalom ... tán szemet hunyjak ? Majd most megfizetek a füstösöknek az irtásért is. Csakhogy ezt mögérhettem. Kihúzatom az utolsó cihát is a fejük alól . . . — De a törvény ! . . . — Mit, a törvény ? Tudom én a törvényt. Ráhuzatom én ugy a bűnit, hogy moccani sem tud. Majd nem telük ezután se pöttyös, se pepita ruhára a cifrának . . . Fizet, ha mondom, mindent fizet: orvost, patikát, fuvart, törvénykötséget, fájdalmi dijat is. Kiforgatom őket mindenbű. Tudom én, csak a vörösszakálu ügyvédnek köll adni a pört... akkor tudom istenem, megismerik, hogy ki az a Nagy Jánosné. — Csak a Janinak ne lögyön baja. — Ugyan már, hát nincs szöme kendnek ? — Te meg Janikám fájllad a lábad, meg a fejed is . . . Köhögj leiköm, ha néz az orvos. Egy hónapig, legalább egy hónapig kell feküdnöd .. Majd mögmutatom én! Adjon isten jó estet — köszöntött, be Fekete Istvánné . . . — Nincs se jó este, se adjon isten ... itt csak baj van! — állt a szomszéd asszony elébe Nagy Jánosné. — Istenem, istenem! . . nem is értem, hogy történhetett meg . . . olyan szelíd állat volt, s most meg agyon is lövette az orvos ur, azt mondta, hogy gyanús. — Majd mögértöd, ha fizetni kell. Mert azt mögmondom előre is, hogy nem hagyom annyiban. — Nem vagyunk okai ... Ha az isten ugy röndölte . . . — Ne prédikálj, Sári! Ugy-e, mikor az irtást elütöttétek a kezünkről, én is szóltam, bnszéltem. Minek is jössz ide ? Az én fiamat mögharaptatni! ? Uszították azt a dögöt, uszították . . . lössz rá tanúm száz is! A megrémült Fekete Istvánná alig talált ki az ajtón. Kis idő multával jött a doktor. — No Nagy János fogathat ám! Pestre kell menni. — Fogok, tekintetős orvos ur, fogok. — Hál' istennek! — igy az asszony. — Csak ne hálálkodjon, az a kutya veszett volt. Ez a szó szeget üt az asszony fejébe. — De csak ninc3 nagy baj ? — Bizony van ott. Most már én mondom, hogy baj van. — De kigyógyítják ? — Ki, ki . . . Legtöbbnyire sikerül, de vannak esetek . . . — Mög is ölöm akkor az egész pereputtyát! Az asszony hirtelen befordul a szobába, az orvos utánna. Amint a Jani gyerek meglátja az orvost, köhögni kezd. — Fáj a lábom, a fejem is . . . Az orvos nézi, tapogatja. — Baj van, baj . . . nagyobb fokú, mint gondoltam. Még' aznap beszállították Pestre. Az apja is vele ment. Az asszony lelkére < kötötte, hogy nagy fogadóba szálljanak, ' a gyerektől se sajnáljon semmit... Ne nézzen a pénzre; de irást a fizetségről mindenütt vegyen a per erányába . . . Pista pár hét alatt kigyógyult; haza is hozták. A törvény is itélt. Nagy Jánost keresetével elutasította. — Nem nyugszom meg, ez gyalázat — dult-fult az asszony. Nincs törvény, ami van, az hamis. Fölebbezek. Adják el a házát, földjót; húzzák le a ruhájukat . . . csukják be. Megyek a királyig. Ha rámegy mindenem, még akkor sem hagyom! Fölebbezett, perujitott Nagy János, illetve Nagy Jánosné. Öt esztendő alatt a per felette a szőlőt, azután a süríísi földet . . . majd a kókfüi tanyát s a házat táblázták ba. Közbe volt aratás,-cséplés. marha eladás. Ami pénzt ezekből látott az asszony, azt mind beküldözte az urától a városba, a vörös szakálu prokátornak. — Itt a pénz. Fogadjon kend három ügyvédet, ha egy kevés. Csak nem hagyom az igazamat! ? Vissza jön ez a pénz még kamatostu . . . S Nagy János ment, öt esztendőn át, minden hónapban kétszer, háromszor; de utóbb már csak úgy gyalogosan. Hja! a szürkéket is elnyelte a per. Néhány hónap óta csak a város széléig megy. Ott betér az „Itató"-hoz, letelepszik a söntés mellé, s búsul másnapig, harmadnapig . . . mig a pénze tart. Az asszony erről nem tud, arról sem, hogy a per végkép eldűlt, már ujitani sem lehet. De azért az ember még ma is beszámol az asszonynak : — Mög lösz újítva-. . . Most viszik a táblához ... A király elébe kerül, csak ép haza várják . . . Péczely József