Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-18 / 96. szám

Békéscsaba, 1096. november 11 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY tartja s később vélné opportunusnak tárgyalni ezt. Z s i 1 á k András szintén a bizottság javaslatát szavazná meg, ha látná és ismerné a költségvetést. Kociszky Mihály és S a i 1 e r Vilmos hozászólásai után V a r s á g h Béla, mint a kiküldött bizottság egyik tagja szólal föl. A fizetésrendezés kérdésének kapcsán kijelenteni tartozik, hogy a bizottság javaslatának elfogadása nem jelent ujabb terhet a költségvetésben, mert az összeg a megtakarított tételekből kerül ki. Ellenben ha mindenkire kiterjesztik ezt a javaslatot, akkor megváltozik a költségvetés kerete. Ha pedig ugy találja helyesnek a képviselő-testület, hogy minden alkalmazott részesüljön ezúttal segélyben, akkor Maros Györgynek javaslaát kéri elfogadni, mert ez maradandó megoldást jelent. Korossy László azt tartja helyesnek, ha a két javaslat összehasonlítására újból kiküldenék a bizottságot. A bizottság javaslata szerint 12422 koronát, Maros György indítványa szerint 13409 koronát tenne ki a tisztviselők drágasági pótléka s az idei kölségvetésben semmi változást nem okoz. Végül szavazás alá bocsátották a kérdést s a képviselőtestület 20 szóval 3 ellenében kimondta, hogy a javaslatok érdemleges megvitatásáig is, 1907. évre, minden községi alkalmazott (a szerződéses viszonyban állókon kivül) fizetése 10 százalékának megfelelő drága sági pótlékot kap. Békéscsabán méltányolták tehát a község embereinek panaszát. Mikor kerül erre a sor vármegyénk többi községeiben? Mert a baj egyformán ér minden tisztviselőt s a nyomor sem válogatós a lakáskérdésben. Parcellázzák az Apponyi-birtokot. A békésmegyei uradalmak sorsa. Földhöz jut a nép A békésmegyei nagyarányú birtokparcellázások sorába most a nagygeren dási Apponyi Albert-féle uradalom is beilleszkedett. Parcellázás előtt áll már ez az ősi birtok is s nemsokára követni fogják ezt a többiek. Gróf Apponyi Albert nagygerendási birtokának parcellázása jórészt azokra a szomorú tünetekre vezethető vissza, melyek a legújabb időben az alföldi földmunkások részéről tapasztalhatók. A tulajdonos gróf ama véleményét fejezte ki munkatársunk előtt, hogy az Alföldön maholnap nem lesz több nagybirtokos, mert a munkdselégiiletlenségek előbb-utóbb tönkreteszik az uradalmakat s csak kisbirtokpolitikával boldogulhat majd ezen a tájon a földes-gazda. Apponyi Albert grőf is ezért parcelláztatja birtokát, amely semmi hasznot sem hajt, bárha berendezése és kezelése mintaszerű. A nemes gróf haladéktalanul teljesített minden kívánságot, melylyel a munkásai eléje járultak. S e követelések és kívánságok teljesítésében odáig ment, hogy birtokának jövedelméből alig szerezhette vissza befektetett évi tőkéjének kamatát. A négyezerháromszáz kisholdas birtok parcellázásának hire még szét sem terjedt s máris tömegesen jelentkeztek a gazdák, hogy földrészeket jegyezzenek. Eddig annjd jelentkező akadt, hogy a jegyzés máris ki van merítve. A birtokot 2—5 és 10 holdas parcellákra osztják. A legolcsóbb kishold földnek 700 korona az ára, melynek 10 százalékát a kiválasztáskor, 20 százalékát pedig egy év múlva kötelesek befizetni a vevők. A többire kölcsönt vesznek fel ^ Kisbirtokosok Földhitelintézeténél olcsó kamat mellett, A vásárlásra jelentkezők közül azonban csak azok kapnak földet, akik anyagi viszonyaiknál fogva biztos vásárlóknak látszanak. Az eddigi jelentkezők egyik-másika azonban túljegyezte vagyoni erejét s Így ezért feltehető, hogy idegen jelentkezők is jó minőségű földhöz jutnak, Ma fognak hozzá a parcellák kiméréséhez s ebben a munkában Haan Béla, Apponyi Albert ügyésze és K orossy János intéző fogják képviselni a tulajdonos grófot. Nem bővítik ki a közkórházat. Füstbe ment tervek. Küldöttség a miniszterhez. A békésmegyei közkórház kibővítésének kérdése régen foglalkoztatja már illetékes köreinket. E kitűnő erők vezetése mellett működő kórház modern berendelése dacára sem képes megfelelni annak a célnak, amelyre hivatott volna, mert a beteglétszám folytonos emelkedése miatt csak részben töltheti be a közhasznú hivatást. Hogy ez az intézmény mindenben minta-intézmény legyen s hogy a beteglétszám korlátozásával ne álljon az a helyzet elő, amely a ;kórházi épületek szűk keretei miatt vármegyénk közönségének jórészét elzárja attól, hogy a közkórház vezetőinek áldásos működésében részesülhessen,szükségesnek mutatkozott a kórház kibővítésének kérdését szőnyegre vetni. A kibővítés tervei egyelőre egy szemészeti osztály ós egy fertőtlenítő épület fölépítésére vonatkoztak s az építési költségek 800.000 koronába kerültek volna, amelylyel összeggel a betegápolási alapot terhelték volna meg. A kecsegtető remény minden jelével vártuk ehhez tervhez a miniszter hozzájárulását és segélyezését. Ámde ez a várakozás hiába valónak bizonyult. Az elmúlt napokban ugyanis Gyulán járt K e r e k e s Pál dr., közegészségügyi felügyelő s olyképp {nyilatkozott, hogy a kiépítés költségeinek ilymódon való fedezéséhez a belügyminiszter nem fogja beleegyezését adni, amivel nem mondott kevesebbet, mint azt, hogy a kibővítés terveit egyelőre ad acta kell tenni. A közegészségügyi felügyelőnek peszszimisztikus nyilatkozata azonban nem akadályozza meg a közkórház sorsát szivükön viselő egyéneinket abban, hogy a minisztert elhatározásának megmásitására igyekezzenek rábírni s ezért már a jövő hét folyamán egy küldöttség keresi föl Andrássy Gyula grófot. A küldöttség vezetője dr. Fábry Sándor főispán, tagjai pedig dr. Berkes Sándor kórházi igazgató és dr. Zöld y János főorvos lesznek. Választmányi ülés a Gazdasági Egyesületben. Készülnek az őszi közgyűlésre. Békósvármegye Gazdasági Egyesületének i gazgató-választ m ánya folyó hó 22-én ülést tart, hogy előkészítse az őszi közgyűlés tárgysorozatát. Az igazgatóválasztmányi ülés szokatlanul gazdag programjában sok olyan pont szerepei, melyeknek fontosságát a gazdák széles köreiben átérzik s épp ezért hisszük, hogy ez a választmányi ülés egyike lesz a legn pesebbeknek. Hogy kiragadjunk egy pontot a gazdag tárgysorozatból, itt van a szarvasmarha-tenyésztés ügyében felveendő 100.0 0 koronás kölcsönnek kérdése. Az egyesület ugyanis egy évvel ezelőtt felterjesztést intézett az akkori földmivelésügyi kormányhoz, hogy a fajszarvasniarha-tenyésztés intenzivebb meghonosítása érdekében 100.000 korona államkölcsönt folyósítson az egyesületnek. Az akkori politikai viszonyok azonban megakadályozták, hogy a földmivelésügyi kormány kedvező elintézésben részesítette volna a nagy gazdasági jelentőséggel biró megkeresést

ás ezért bár elvben nem zárkózott el a kérés teljesítése elől azt válaszolta a Gazdasági Egyletnek, hogy ezt a köcsönt valamelyik pénzintézetnél vegye föl s a kamattörlesztések terhein készséggel könnyíteni fog a kormány is. Később, az alkotmányos rend helyreállítása után a Gazdasági Egyesület "újból kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy az előbb elvben megígért Összeget folyósítsa. A választmány most már határozottabb keretek között mozgott s ezúttal csak a kamatnövelés nehézségeinek megkönnyítésére vonatkozott. Ilyenformán az Egyesület arra van utalva," hogy kölcsönt vegyen föl valamelyik pénzintézetnél. A kölcsönfelvétel módozatait ós részleteit a választmányi ülés fogja megvitatni. Nem kevésbbé horderéjü ügy az a felterjesztés sem, melyet a dohányárak felemelése céljából óhajtanak az egyesület vezetői a kormányhoz intézni. Ezt a felterjesztést a Gazdasági Egyesület agilis titkára, P f e i f f e r István szerkesztette. Lényege az, hogy bárha Békés-, Csanád- és Aradvármegyében termelik a legjobb minőségű dohányt s igy ez a három vármegye a legértékesebb dohánytermelő terrénum, azért mégis az konstatálható, hogy éppen ezekben a vármegyékben fogy évről-évre a dohánytermelők száma, mert alig jutnak befektetett tőkéjükhöz a terményből. Kéri e felterjesztésben az egyesület a kormányt, hogy ezeknek a vármegyéknek dohánytermelését magasabb árban váltsa be, mint ahogy ez Szapáry Gyula gróf pénzügyminisztersége alatt is "történt, mikor a tiszamenti dohánytermés métermázsája 2 koronával magasabb volt, a többi vidékek termésénél. Az alapszabálymódositás sok munkát fog adni a választmánynak. Eddig ugyanis nem volt az alapszabályban egyetlen olyan rendelkezés sem, mely a gazdakörök létesítésében vezető fonálul szolgált volna. Ez a hiány rég feltűnt már a gazdasági egyesület vezetői előtt. Ezt kívánják pótoltatni a választmányi üléssel s később a közgyűléssel. A jövő évi program megállapítása is egyik sarkalatos pontja lesz az ülésnek. Ez a program, értesülésünk szerint, erkölcsi értékben még az elmúlt esztendők programjait is felülmúlja. Ebben a programban különös gondoskodás fog történni a háziipar erélyesebb propagálásáról, az állattenyésztés kiterjesztéséről s főleg a munkástúlkövetelésekkel szemben való védekezés módozatairól. A választmányi ülésen Beliczey Géza fog elnökölni s az ő elnöklése mellett tartják meg a december 2-iki közgyűlést is. Ujabb hirek a kétegyházai tanviszonyokról. Megindult a vizsgnlat. A „Békésmegyei Közlönynek" az a cikke, amely Kétegyháza község görög keleti tanítói és tanítónőinek tűrhetetlen helyzetével ismertette meg a nyilvánosságot, kinos feltűnést keltett minden « körben. A fővárosi esti lapok kivétel nélkül átvették a közleményt és éles kommentárok kíséretében vitték azt az egész ország közvéleménye elé, hogy azok, akiket mulasztás terhel ebben az aminozus ügyben, a jól megérdemelt bírálatban részesüljenek. A kétegyházi tanviszonyokról szóló adatkészletünk azonban nem merült még ki mult számunkban közölt cikkünkkel. Ami a cikkben ismertetve lett, csak egyegy kiszakított része annak a hosszú láncolatnak, mely a régi idők óta tartó mizerábilis állapotok eseményeiből szövődött folytatólagos egésszé. Ma például megtudtuk azt is, hogy az egyház nemcsak most nem fizeti pontosan a tanítóit, s különösképpen a tanítónőit. Ez a sérelem régibb keletű s voltak olyan esztendők is, amikor alig juthatott az a tanítónő évi fizetésének egy harmad részéhez. Évközben a tanítványoknak összehordott adományából élte keresztül napjait s kölcsönkéréssel tengődött. Időnkén aztán, hogy a sérelmek ne kerüljenek nyilvánosság elé, szelíd nyomást gyakoroltattak az elöljárók a tanítókra és tanítónőkre. Pap Z. János püspöki hivatalában időnként nem mulasztották el figyelmeztetni a kultura agyonsanyargatott napszámosait, hogy esetleges panaszaikat ne vigyék ki az egyház köréből s forduljanak azzal a felettes egyházi hatósághoz. Nagyon természetes, hogy e szelíd nyomás következtében senki se:n panaszkodott, mert ellenkező esetben az állása forgott volna kockán. Közleményünk nagy konsternatiót keltett Kétegyháza község görög keleti egyházában is. Csütörtök óta egyebet sem tesznek ennél az egyháznál, csak a „besúgót" kutatják. Ki mondta ? Ki szegte meg a püspöki utasítást? Ezek az aktuális kérdések most a kétegyházai görög keleti egyháznál s nem az, hogy orvosolják a sérelmeket. Egyebeidránt ugy vagyunk értesülve — szigorú eljárást indított a panaszok dolgában a tanfelügyelüsóg is; és hogy ez az eljárás sok érdekes adatot hoz felszínre Kétegyháza község tanügyi viszonyainak mocsarából, ez több, mint valószínű. U] vasút a vármegyében. jásznagykun-Szolnok megye főispánjának kérése Békésvármegyéhez. 50.000, vagy 100-000 korona. Békésvármegye az Első Gazdasági Vasút megteremtésével s különösen a csaba—vésztői vonal kiegészítésével példát nyújtott arra, hogy alföldünkön, ahol a mezőgazdasági termények szállítása s a személyszállítás oly nagy, mint egyik helyiérdekű vasút vonalain sem, miképp kell helyes vasutpolitikát meghonosítani. E példát követve, gróf A1 m á s s y Imre, Jásznagykun-Szolnokvármegyónek főispánja és Csapó Dezső darvasi nagybirtokos tervbe vették egy Szeghalom .és Berettyóújfalu között kiépítendő keskenyvágányu vasútnak kiépítését s erre az előmunkálati engedélyt meg is kapták már Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztertől. A vasútvonalnak egyik gócpontja Szeghalom község volna, Békósvármegye sárréti járásának legforgalmasabb községe s járási székhelye. A tervezett vasút hossza 45 kilométer s ebből 8 kilométer Békésvármegye területére esik. Jelentőségét ós fontosságát beláthatjuk, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy ez a vasút vármegyónk egyik legterinőbb és legforgalmasabb részét szorosan összekapcsolja Békésvármegyével s viszont Csökmő községet Biharvármegyéhez fűzi. Ez a vasút Nagyvárad felé is sokkal jobb összeköttetést biztosit, mint a kót—nagyváradi, vagy a Szeghalom—püspökladányi s ha a berettyóujfalusi—derecskei vonal kiépül, vármegyénknek erre felé lesz legjobb összeköttetése Debrecennel is. Békésvármegye, átértvén a gazdasági vasutak fontosságát, sokat áldozott a keskeny vágányú vaspályákra. Erre az áldozatkészségre hivatkoznak most az uj keskenyvágányu vasút tervezői, mikor azzal a kéréssel fordulnak Békósvármegye törvényhatóságához, hogy a tervbe vett vasút kiépítésének céljaira törzsrészvény fejében 50 000 koronát szavazzon meg, — vagy ha erre nem volna hajlandó, akkor azt kérik, hogy a vasúttársaság jövedelmében egyenlően részesedő ÍOO'OOO korona részvényjegyzéssel a vasút kiépítését tegye lehetővé. ' Végül azt kérik a vármegyétől, hogy Szeghalom közelében a harmadik transversális müuton tervbe vett Berettyóhidat oly mértékben építtesse ki, hogy azon a keskenyvágányu sinpár is elhelyezhető legyen, mert egy esetleges uj áthidalás megdrágítaná a vasútépítést. Az uj békésmegyei vasút ügyével legközelebb már foglalkozik a törvényhatóság. Békéscsaba község közügyei. A képviselőtestület közgyűlése. Uj községi orvos. * Békéscsaba község képviselőtestü! lete csütörtökön délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott. A rendkivüli közgyűlést választó közgyűlés előzte meg. S e i 1 e r Elek főszolgabíró elnöklósével. Ennek a közgyűlésnek megtartását dr. Vas Vilmos közsógi orvos lemondása következtében megüresedett orvosi állás tette szükségessé. Vas utódjául 16 szótöbbsóggerdr. T a r j á n i (Jungman) Rezső tótkomlósi orvost választották meg. E választás után Á c h i m Tamás biró vette át az elnöklést. Egy megkeresésre elhatározta a közgyűlés, hogy a község háztartásában ezután csak olyan cikkeket fog haszn ilni,