Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-11 / 94. szám

Békéscsaba, 19üo. nov. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A közművelődés egyesületeknek elsőrendű feladata, hogy folytonos élénkséggel a társadalom éber érdeklődését fenntartsák működésűk iránt, sőt ha ez a működési kör aránylag szűkre szabott is, kötelessége minden hasonló intézménynek tenni, mozogni — ós mindezt az ügybuzgalom látszatával. Ugy hírlik, hogy a Békésmegyei Közművelődési Egyesületnek is volt valamikor aranykora. Azt mondják, elnöke is volt ebben az időben. Hát ha volt: hol van ez az elnök most. Hol van Lukács György, aki politikai fáradalmainak szivárványszínű világából száműzte a Békésmegyei Közművelődési Egyesületnek emlékét, melynek pedig a kötelességek tudatával kell elkísérnie azt, aki a veze tésnek, az irányitásnak felelősségteljes teendőit elvállalta annak idején. De ha el is távozott körünkből Lukács György, nem szabad vármegyénk közművelődési egyesületének életét az ő személyéhez fűzni. Avagy pótolhatatlan az a veszteség, mely az ő távozásával esetleg az egyesületre hárult ? Nem ! Ismerjük olyan gazdagnak Békésvármegye társadalmát, hogy Lukács György utódáért nem kell a szomorú kölcsönkérés tarisznyájával idegen földre vándorolnunk. Ismerünk ebben a társadalomban olyan kiválóságot, aki magas állásával és geniálitásával egyaránt méltóbban képviselhetné ezt az egyesületet egymaga, mint elődei együttvéve.. Csak tenni kell és akarni kell. Ámde ép az a tapasztalat érlelődött meg a szemlélőben, hogy a tenni és akarni tudás hiányzik annál az egyesületnél, amely bizony-bizony nem érdemesült erre a mostoha sorsra. Mindezeknek megírását tartozó kötelességünknek ismerjük most, amikor arról veszünk hirt, hogy a Békésmegyei Közművelődési Egyesület eddigi tevékenységéről egy memorandumban kívánnak elszámolni a vezetők. De — ós itt a baj ! —ez a memorandum sem egészében, sem részleteiben nem kerülhet addig a nagy nyilvánosság elé, mig be nem lesz mutatva Lukács Györgynek is. Hát ezt bizony nem fogadja el vigaszul ez a közönség, amely jogának és kötelességének tudja az érdeklődést az erkölcsi, vagy közművelődési egyesületek működése iránt. S ez a jog és kötelesség csak hatványozódik akkor, ha a kíváncsiság az egyesület vagyoni helyzete felől kérdezősködik. A Békésmegyei Közművelődési Egyesület pénztárába peditg éve ken keresztül tagdijak.folyta k. Hová fordították ezt a pénzt ? Minő kiadásokat fedeztek ebbő'l az öszszegből? Mikor fedezték ezeket a kiadásokat ? stb. Oly kérdések egytőlegyig, melyek a feleletet várják. Azt a gyors és lelkiismeretes feleletet, amelyre nem várakozhatunk Lukács Qyörgy aláírásának megérkezéseig. Mi a nagyközönség nevében tettük iöl ezeket a kérdéseket. A köz nevében követeljük a választ is. Az alföldi gazda pari, Szervezkedés Gyoma környékén. Annak az egészséges aktiónak, mely a békéscsabai gazdák kezdeményezésére nemrégiben megindult, hogy a túlhajtott munkáskövetelésekkel szemben a gazdák kifosztását megakadályozza, vármegye széltében sok lelkes híve van. Gyomán Debreczeny Endre vette kezébe a szervező munkálatok vezetését s a közelmúlt napok folyamán értekezletet is tartottak a legsürgősebb teendők megbeszélése érdekében. Az értekezlet rendkívül népes volt s nemcsak gyomai, hanem endrődi ós dévaványai gazdák is részt vettek azon, mintegy 30 000 holdföldbirtoknak képviseletében. Az értekezlet első felszólalója Debreceny Endre volt s a gazdák általános helyzetének ismertetésével kötötte le az egybegyűltek figyelmét, Ajánlotta végül, hogy az értekezlet elnökéül Kovács Lajost, jegyzőjéül pedig A1 brechtovics Zoltánt kórjók fel. Kovács Lajos az értekezlet megnyitása után felkérte P á 1 f f y Bélát, hogy a a Gazdaszervezet" megalakítására, vonatkozó indítványát terjessze elő. Altalános figyelem között fejtegette Pálffy Béla a gazdák szervezkedésének szükségét s a következők elfogadására kérte ae értekezletet: Mondja ki az értekezlet, hogy szükségét érzi a gazdák szervezkedésének s ezen célból minden községben „Gazdakör" megalakításának. E kör célja : megbeszélni s időnkónt megállapítani a cseléd, napszámos és szakmány munkabérek minimumát és maximumát; gazdasági gépeket szerez be, hogy védekezni tudjunk a hirtelen támadó bajokkal szemben; gazdasági kérdéseket rendez munkás és munkaadó között. D e brecey Endre a munkabérszabályozásra a következőket javasolta: a szolgálati viszonyt minden egyes cseléddel külön kell megkötni; az újonnan belépő cseléd kezdő fizetését 450 korona, maximumát 500 koronában állapítsák meg ; az árpa, kukorica ós vetemény-föld kizárólag a julius decemberi félév illetményét képezze, minél fogva sem az április 1-én, sem a julius 1-én kilépő cseléd erre semmiféle igényt nem tarthat. Keményffy János határozati javaslata szerint a gazdaközönség, mindazon ideig, mig az ezen határozatot kitevő okok fennforognak, felhagy a sok munkáskezet igénylő termelési ágak m ívelésével; a megbízhatatlan és tuldrága munkaerő pótlására gazdasági gépeket szerez be; a környékbeli munkások visszaéléseinek korlátozására távolabbi vidékről alkalmaznak munkást; jövőben nem lesz elnéző a munkás törvényellenes cselekedeivel szemben s végül elhatározták oda törekedni, hogy minden alföldi vezetőségben, amely nem járási székhely, a munkásügyekben való I. foké ítélkezési joggal az elöljáróság bízassák meg. Az értekezlet mindhárom indítványt egyhangúlag magáévá tette. A békésmegyei vasúti központ uj állomást kap. Magyarország vasutforgalmi kimutatásában a békéscsabai állomás előkelő helyet foglal el. A főbb határszéli pályaudvarokat s a székesfővárost kivéve alig van állomásunk, amelyet naponta annyi vonat szelne keresztül, mint a békéscsabait. Huszonnégyóránként átlag hatvan vonat fut keresztül e pályaudvar sinpárain s személyforgalma is évről-évre emelkedik. E számottevő vasúti gócpontnak állomása és kezelő épületei azonban éveken keresztül a legnyomorúságosabb állapotban sinylettek. Az utasok befogadó helyiségei már évek óta szűkeknek bizonyultak s a teherforgalom emelkedesével kicsinek bizonyult az az egynehány mellékhelyiség is, amely a rozoga állomásépületet kürölövezi. Ezekkel az anomáliákkal még csak meg lett volna valahogy a máv. De a forgalom növekedésével mindinkább kisebbedett a pályaudvar is. Sinpár kevés volt s épp ezért a teherforgalom lebónyolitása is fennakadást szenvedett. Ilyen parancsoló előzmények után határozták el a békéscsabai pályaudvar kibővítését. E szükséges követelmény sok huzavonán esett keresztül. Az állami költségvetés tételei közül évről-évre kimaradt a békéscsabai pályaudvar kibővítésére megszavazott összeg beillesztése, míglen az ez évi köllségvetésben már említést tesznek a békésmegyei gócpont kibővítéséről is. Ezzel egyidejűleg a munkálatokat is elrendelték s a folyó évre megszavazott halszázezer koronából háromszázötvenezer koronát be is építenek, sőt a munkálatok is megkezdettek már. Először a pályaudvart építik ki. Az erzsébethelyi oldalon hozzáfogtak a töltésépítéshez. A kubikosok serényen dolgoznak annak a száznyolcvanezer kökméter földnek összehordásán, amit a földegyenlités igényel. Egyelőre hét sínpárt helyeznek még el a meglévők mellé. A jövő esztendő folyamán megkezdik az orosházai-uti rész szotnszé'dságában a pályatest fölött keresztülfutó átjárónak építését is. Ez a viadukt egyike lesz a modern technika remekének. Méreteiről fogalmat alkothatunk magunknak, ha tudjuk, hogy alatta hét sinpár fog átszaladni. Az állomás épületek munkálatai csak 1908. év őszén veszik kszdetüket. Békésmegyeiek Apponyi Albert közoktatásügyi miniszternél. Mult számunkban jeleztük már, hogy Csaba község három kulturális intézménye ügyében csütörtökön egy nagyobb küldöttség tisztelgett Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszternél, és utána Molnár Viktor államtitkárnál. A küldöttség tagjai Áchim Tamás biró, K o r o s y László főjegyző, Varságh Béla, Haan Béla, Fábry Károly, U r s z i n y János dr., R e 11 Lajos dr., Zsíros András és O s v á t h János dr. voltak. A p p o nyi Albert gróf déli 12 óra körül fogadta a küldöttséget. K o r o s y László főjegyző üdvözölte a minisztert, azt kérvén tőle a község és az állami polgári fiúiskola gondnokságának nevé ben, hogy a közoktatásügyi kormány anyagi segélylyel támogassa a község azon törekvését, hogy a polgári fiúiskola az Egyház-utcában mindenben megfelelő épülethez jusson. A muzeum-egyesület részéről Varságh Béla elnök terjesztette kérelmét a miniszter elé. A csabai muzeum-ópület fölépithetésónek céljára a község telket adott az egyesületnek s a kormány 80000 koronát engedélyezett egy modern muzeum-fölépítésére. A 80000 koronányi összeget azonban csak évi 2000 koronás részletben vette volna kézhez az egyesület. Varságh Béla muzeum-egyesületi elnök most azt kérte a minisztertől, hogy a megszavazott 80000 koronát egy összegben folyósítsa az állam, vagy pedig vállalja az építési kiadások évi annuitási költségét. Rell Lajos dr. a Rudolf-főgimnázium kormányzó-bizottsága nevében kérté Apponyit, hogy a békéscsabai Rudolf-főgimnázium részére engedélyezett államsegélyt egész összegében rendszeresen folyósítsa s hogy azt a 6900 koronát, amit a gimnázium eddig is a tanári nyugdijalapra fordított, külön segélyként folyósítsa ezután is. Apponyi Albert gróf szívélyesen fogadta a küldöttséget s örömét fejezte ki a fölött, hogy Csaba község a kulturális intézmények fejlesztésére oly kiváló gondot fordit. — Az előterjesztett ügyeket tárgyalni fogja s ha a költségvetésben ezekre fedezet van, kedvezően el is intézi. A nemzeti kormánynak, — mondta a miniszter — az ex-lex után fölötte nehéz a helyzete, mert rendkívül sok szükségletet kellene kielégíteni, csakhogy nincs reá pénz. — Majd megszavazzuk! — szólt közbe Fábry Károly képviselő. — Jó, jó, — mondotta a miniszter, — azonban a kormánynak az adózó polgárság óhajára is tekintettel ke" lenni, ez pedig az adóleszállitást sürgeti, mig más oldalról a fizetések rendezése kérdésével, melyre ismét sok pénz kell, szorítják a kormányt. A küldöttség Apponyitól Molnár Viktor államtitkárhoz ment s őt is kérték a három fontos kulturális ügy támogatására és azoknak kedvező elintézésére. Az államtitkár, aki már régebben ismeri ez ügyeket, kedvező elintézést helyezett kilátásba. A polgári fiúiskola építésére kért, illetve előirányzott 200C00 koronát azonban tulmagasnak találta. O s v á t h János dr., igazgató az államtitkár észrevételére szakszerűen megindokolta a költségvetés realitását. Az épületet úgy tervezték, hogy abban a hét osztályra kifejlesztendő polgári iskola tornateremmel is a szakoktatásnak megfelelően elhelyezhető lesz. E két biztató Ígérettel tért vissza a küldöttség tegnapelőtt Csabára. Jót mosolygot az államtitkár, midőn a szónokok kérelmükkel sorra előállottak. — Önök nagyon praktikus emberek, mondotta; Erdélyben már nem igy cselekszenek, onnan már három izben külön-külön küldöttség jött volna fel. Községi ügyek. Rendkívüli közgyűlés előtt. Békéscsaba képviselőtestülete folyó hó 15-én, délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Két hónap óta ez az első közgyűlés, amit végre a helyi portikai élet csöndesebb érverése után megtartani lehet. A közgyűlés tárgysorozatában az összehalmozott ügyek egész tömegét feltaláljuk. Legjelentősebb pontja a tárgysorozatnak a tisztviselők fizetésrendezésí ügyében kiküldött bizottságnak javaslata lesz, melyre a költségvetésről szóló híradásunk keretében talál az olvasó. A bizottsági javaslat 'humánusnak elég humán is, de nem egészen méltányos, mert a tisztviselők fizetésrendezése mellett nem gondoskodott a jegyzők és az e 1 ő 1 j á r ó k fizetésrendezéséről is. Pedig az elöljárók ép olyan terhes munkát végeznek, mint a tisztviselők s a fizetésrendezés indokai fennállanak velük szemben is. A közgyűlésén van tehát a sor, hogy a bizottság javaslatának kikorrigálását elvégezzék. A szegényház és a felsőbb leányiskola kibővítésének terve és költségvetése szintén lényeges pontja lesz a közgyűlésnek. A rendőrlegónység fizetésemelés iránti kérése előreláthatólag nagy vitára ad alkalmat. Lesznek, akik a mai viszonyok között még' a mostani fizetést is sokallani fogják, mert ennek a rendőrségnek működéséhez sok szó fór. De az általános emberi szempontok figyelembevétele mellett mégis szolgai módon kevós az a fizetés, amit a békéscsabai rendőrlegénység huz. Ilyen jdotáciával nem kapunk alkalmas legénységet s a szűkmarkúságot csak a közbiztonság sinyli. A kérvények közül Nagy István vágóhídi orvos kérvényét kell kiemelnünk. Nágy István öt gyermeknek apja s nagybetegen fekszi a kórágyat. Lábát veszítette el s felgyógyulása aligha lesz teljes. E rendkívüli helyzetben családja szükséget szenved. A képviselőtestülettől 200 korona segélyt kér, amit Szikora Mihály 30 éven át volt hajdukáplár kórelmével segély iránt, kétségtelenül meg is szavaznak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. t Wekerle a választói jogról. A képviselőház mai ülésén Vajda Sándor nemzetiségi képviselő az általános választójog tárgyában interpellált. Wekerle Sándor programja is ezt helyezte kilátásba — mondta az interpelláló — s bár nyolc hónap is lefolyt a Wekerle-kabinet bemutatkozása óta, erről az ígéretről móg mindig nem esett szó. Apponyi mondta, hogy ez a parlament nem képviseli az egész nemzetet. Közbekiáltások .••. v •—- Nem ugy értette, mint Ön !' Wekerle Sándor miniszterelnök : Vajda Sándor ugy beszól, mintha ez a kormány nem akarná beváltani ígéreteit. Nem jó helyre adresszálták ezt az Az öszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb őszi öltönyök és felöltők i6.m

s kíSeSlí* Snek