Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-23 / 106. szám

350 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. nov. 22. Endrőd: Czenger László, Gold Sándor, Kalmár Bálint és Szendrey Lajos. Nagyszénás: Diószeghy Dezsó. C s o r v á s : Englender József, Fehér Imre, Horváth Mihály, Kovácsik János, Kudelka Antal, Moldoványi Ferenc, Paulovits Mihály, Sánta Károly, Szatmári Elek és G. Tóth András. Gyulavári: Z. Nagy Ferenc Goldstein Mór, Schweitzer Orbán, V. Szabó Ödön és Vlagyovits István. Szentetornya: Jankó Lajos, Nagy Sándor, Mandí József, Ravasz József, Szántó Dezső, Székács József, Szűcs B. Sándor és Tóth József. Sámson: Lampel Miksa, Lohner Gyula ós Wolfinger Miksa Öcsöd: Léderer László. Újkígyós: Meixner Frigyes. Tótkomlós: Povázsay Mihály. Nagyszénás: Torkos László. A Magyar Mübutorgyár köz­gyűlése. Megadták a felmentvényt. Tegnap délután tartotta meg a Ma­gyar Műbútorgyár Részvénytársaság ez évi közgyűlését. A részvénytársaság alapszabályainak értelmében már nov. hó folyamán kellett volna megtartani ezt a közgyűlést, de a gyár zilált anyagi viszonyai miatt csak ma volt megtart­ható a közgyűlés, melyen 35 részvényes jelent meg 1207 részjegy képviseletében 285 szavazattal. A közgyűlésen megjelent részvénye­sek sorában nem észlelhettük azt az izga­tott hangulatot, melyeket előre jeleztek az események. S ezt annak tudjuk be, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nak' kiküldöttei: S z i r m a y igazgató, M e i s h i r n műszaki igazgató ós M a 1­hun ka szakértő egyértelműen odanyi­latkoztak tegnapelőtt, hogy a Magyar Mübutorgyár érdemes a megmentésre s ez azt is jelenti egyben, hogy a 300-000 koronás kölcsön folyósítása félig-meddig már befejezett dolog. Ez megnyugtató hatással, volt a felizgatott kedélyekre s talán ennek is tulajdonitható már, hogy a közgyűlés megadta a felmentvényt. A közgyűlést 2 órakor nyitotta meg E g y e d y Arthur igazgató. Üdvözölte a tagokat" s konstatálta, hogy az érde­keltek 50 százaléka jelen van. A jegyző­könyv hitelesítésére Sailer Vilmos drt. és Reisz Simont, vezetésére pedig F a r a g'ó Mátyást kérte föl. Következett az igazgatósági jelentés, mely elsősorban a veszteségről ad szá­mot. Majd a mérlegszámlát ismerteti Faragó Mátyás! Az igazgató beszéde. Mindezek ismertetése után Egyedy Arthur szólalt föl. A felolvasott jelenté­sekből — mondja — megállapítható, hogy az elmúlt óv szomorú eredmény­nyei zárult le. Fel vannak sorolva e je­lentésekben az indokok is, melyek ezt az eredményt előidézték. S ez a szomorú eredmény elsősorban az igazgatóságot érinti fájdalmasan. Most azonban az a legfőbb kötelességük a részvényeseknek, hogy megvitassák miképpen tehetik jóvá a mult év veszteségeit? Minden rekri­minatiónál és személyeskedésnél előbbre való most ez. Az igazgatóságnak egyes tagjai már tavaly, amikor látták, hogy kevés a részvénytőke, százezerre menő terheket vállaltak magukra, .csakhogy a vállalatot megmentsék. Az igazgatóság objektíve terjesztette elő a társaság anyagi helyzetét s elvárja, hogy épp ily objek tiv formában bírálja a közgyűlés is a vállalat ügyeit. A 300.OOO koronás kölcsön. Rákfenéje e vállalatnak — folytatta Egyedy a pénzhiány. Első törekvé­sünket képpezze most az, hogy ezt megszüntessük. Második teendőnk, hogy az adminisztrátióban legminimálisabbra redukáljuk a kiadásokat. A vállalat kar­dinálisán ment neki ezelőtt minden ténykedésnek. Mindenki a saját 'kárán tanul Ez tanította most okosabb politi­kára az izgazgatóságot is, amely mikor látta, hogy a pénz nem elég, lépéseket tett egy nagyobb összeg megszerzésére s remény van rá, hogy az összeget hama­rosan meg is kapja a vállalat. Ha ez a kölcsön folyósítva lesz, akkor a vállalat prosperálni'fog s rendes gyári üzemet folytathat. Harc egy jelentés körül. Havas Mór, a felügyelő-bizottság elnöke szólott elsőnek az igazgatósági jelentéshez. A felügyelő-bizottság jelen­tését nem terjesztheti be, mert az egyik tag, T e v á n Adolf, nem akarta azt aláírni. Tehát csak a maga részéről — bár a felügyelő-bizottság jelentésének szellemében — szól az igaz­N gatósági jelentéshez. Azt mondja az igaz­gatósági jelentés, hogy a 61000 k o­rona veszteség okai „kön y­nyen megmagyarázható k." Nem osztja ezt a felfogást, mert az tű­nik ki az iratokból, hogy a veszteség­gel zárult évben 20.000 koronával hai ladja meg a kiadás az előző ü/let-év kiadását, amely év pedig 17 hónapig tartott. Az adósság 270000 koronával szaporodott. Épp ezért nincs abban a helyzetben, hogy reménynyel nézzen a jövő elé. (Helyeslés.) Igaz, hogy a vál­lalat életképes és létjogosult, • de ezidő­szerint nagy összegű tőke szükséges. Kívánatosnak tartja, hogy az igazgátó­ság szakértő elemekkel frissitessék föl. K erényi Soma azt kérdi, mikép­pen történhetett az, hogy a budapesti telep 14000 korona veszteséggel fejezte be működését? Egyedy igazgató felvilágosításul azt feleli a kérdésre, hogy Budapesten, nemcsak iroda, hanem telep is volt. Sailer Vilmos a bajai feloszlatott fióktelep 8000 koronás vesztesége iránt 'érdeklődött, melyre Faragó Mátyás eégvezető igazgató azzal a felvilágosi­fással szolgált," hogy a feloszlatás ki­mondása után az árukból 32 százalékot engedtek. E felszólalások közben T e v á n Adolf is aláirta a felügyelő bizottsági jelentést, amely végre az igazgatóság asztalára került. Egy kis vihar. Havas Mór szólt ezután a zárszá­madáshoz. A Reisz Ó3 Porjesz-féle tar­tozások után tudomása szerint kamatok számitandók föl. Ez a kamat nem lett beszolgáltatva a társaságnak. Ez tehát károsodást jelent. Ugy tudja, hogy a kamatokat Reisz és Porjesz hu ták be. P o r j e s z Miksa volt vezérigazgató a megtámadott cég nevében azif feleli, hogy kamatfizetés a társaság és cég kö'ött kikötve nem volt s addig mig a Reisz és Porjesz cég általi követelé­sek egyenlegen aluliak voltak, kamatot szedni nevetséges lett volna. Közbe­kiáltások : — Mi van a kamatokkal ? Porjesz kihivó választ adott, amire óriási zaj tört ki. A nagy felháborodás csak későre ért véget s Porjesz csak az elnök csillapító szavai után folytat­hatta beszédét. Fáy Samu dr.: Porjesz Miksa ve­zérigazgatója volt a vállalatnak. Kérdi, miért vált meg a társaságtól? ' Egyedy kitérő választ adott, de ké­sőbb mégis azt mondta, hogy a részvé­nyesek és a vállalat érdekei kívánták Porjesz távozását. Megadják a felmentvényt. Több felszólaló nem jeletkezvén, az elnök kéri tudomásul venni a jelenté­seket. A közgyűlés egyhangúlag tudo­másul vette a jelentéseket s a felment­vényt a felügyelő-bizottságnak egyhan­gúlag megadta. Ezután éljenzéssel vették tudomá­sul, hogy dr. Fábry Sándor főispán, igazgatósági tagnak lemondása alkal­mával az igazgatóság jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott a vállalat fellendítése érdekében sokszor tanúsított buzgolko­dásáért s helyébe M a h u n k a Imre budapesti nagyiparost választották. A felügyelő-bizottságból kilépett Havas Mór tagsági helyét nem töltötték be. A közgyűlés végűi R é t h y Béla indítvá­nyára az igazgatóságnak köszönetet szavazott törekvéseiért ós igyekezetéért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A t. Ház ma tartotia a legkisebb és legrövidebb ülést. Összesen kilenc kép­viselő volt jelen az elnökön és a minisz­terelnökön kivül. (Különben a delegá­cióban összesen hárman voltak, ez tehát elég szép szám.) N á v a y Lajos alel­nök pontban tizenegy órakor megnyi­totta az ülést. Jelentette, hogy a főren­diház elfogadta az indemnitásról szóló törvényt, valamint mindazokat a tör­vényjavaslatokat, melyeket a Ház az utóbbi napokban megszavazott. A Ház a bejelentést tudomásul vette s az ülés véget ért. Az uj koronaőr beiktatása. Ma délelőtt 9 órakor vette hivata­losan át a szent koronát az újonnan megválasztott koronaőr, Wesselényi Miklós. Megjelent az ünnepi aktuson József főherceg fiával ós nejével. Ott voltak Wekerle Sándor miniszter­elnök, M á r f f y államtitkár, Szé­chenyi Béla koronaőr és Z i c h y Nán­dor tárnokmester. A koronát két őrrel a rendes helyiségből átvették az ünnep­ség színhelyére. Wekerle miniszterelnök beiktató beszédei; mondott, mire báró Wesselényi Miklós lendületes szavakkal válaszolt. Azután átvette a koronahelyi­ség kulcsait. AZ osztrák postássztrájk. Bécsből jelentik: A passzivrezisz­tencia ma Bécsben sokkal érezhetőbbé váll mint tegnap. Mig tegnap a levelek kézbe­sítése az első kerületben aránylag jól ment és csak csekély késések fordultak elő, ma szaporodnak az olyan esetek, amikor a küldeményeket csak jelenté­keny késésekkel kézbesíthetik. Többek közt a déli vasúton, az éjszaki és éj­szaknyugati vasúton a kocsiposta is ki­kimarad. Egy nagykereskedő fosztogatói. Napok óta lázasan kutatott a rend­őrség egy nagyszabású tolvajlás dolgá­ban. Kertész Tódor Szervita-téri nagy diszmű és játékárú kereskedőnél tavaly karácsony táján rájöttek, hogy valaki állandóan lopkodja a holmikat. A cég főnöke följelentést tett a rendőrségen és csakhamar rájöttek, hogy a tolvaj Kovács Lajos segéd, aki aki nem keve­sebb, mint 24.000 K. értékű árucikkeket tulajdonított el Kovácsot letartóatatták és azóta ugy látszott, hogy nincs semmi baj Kertészék körül. Ám a múltkoriban az üzletvezető figyelmeztette a főnököt, hogy a tavalyi lopások megismétlődnek, mert lépten­nyomon észleli, hogy olyan holmik, a mikről biztosan tudta, hogy még nem adódtak el, eltűnnek. A rendőrség nyo­mozni kezdett ós e közben meglepő dol­gok kerültek napfényre, Kitűnt, hogy ez év tavaszán Kertészhez szolgálatba állott Oderberger Nándor háziszolga, egy a rendőrségnél már többször le­fényképezett suhanc, aki csak azért vál­lalt itt szolgálatot, hogy megkönnyítse egy szervezett tolvajbanda üzelmeit. Ma reggel aztán meglepte a bandát a rendőrség. Letartóztatták Oderbeger boltiszolgát. Szahor Lajos kereskedőse­gédet, Polgár Mihályt és a két asszonyt, akik különben más díszműáru kereske­dőket is állandóan loptak és a holmi­kat Klein orgazdának adták el. ÚJDONSÁGOK. A gyomai gazdaszövetség és az aratás. Gyomának és vidékének „Gazda­szövetsége" tegnap Debreczeni Endre elnöklete alatt népes gyűlést tar­tott, amelyen Gyoma, Endrőd, Dévavá­nya, Ladány, Tarcsa, Mezőtúr, Turkeve és Kéthalom birtokosai, mintegy száz­ezer holdat képviselve, vettek részt. A gyűlés a jövő év aratási és cséplési munkálatok, illetve szerződési feltótelek pontozatait vitatta meg s e tárgyban végleges megállapodásra is jutottak. A szerződési munka és feltételek megállapítására a gazdaszövetség már előzőleg is Kovács Lajos elnöklése mellett egy szűkebb bizottságot küldött ki. Kovács Lajos előterjesztette az ara­tási ós cséplési szerződés pontozatait, melyek az ez évi aratási feltételeknél is 1 %> a cséplésnól pedig y 2% maga­j sabb részesedést juttatnak a munká­1 soknak s biztosítják ezenkívül részükre • még az egész aratási, hordási és csép­j lési munkálatokra is a teljes conventiót. A gazdaszövetség ezzel messzemenő 1 kedvezményt nyújtott a munkásoknak s egyhangúlag elfogadta a feltételeket, l Kimondotta egyben azt is, hogy január 31-i^ a munkások szerződhetnek, ha pedig a munkások és munkaadók kö­zött a kedvező feltételek sem hozzák meg a bókét, kimondotta a gyűlés, hogy a termés 50%-ának learatására ara tó­gépeket vásárol, a többire pe­dig idegen munkást hozat. Megbízta végül a gyűlés Kovács Lajost, hogy az egyik elsőrendű gyártól e célból tett kedvező ajánlatra a további tárgyalást folytassa s a tárgyalás eredményéről tegyen majd jelentést egy kósebb össze­hívandó gyűlésnek. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás hosszabb ideig változás nem várhatő' — Fábry Sándor dr. látogatásai. Vár­megyénk és Hódmezővásárhely város főispánja az elmúlt hét folyamán több napon keresztül Hódmezővásárhelyen tartózkodott s ez alkalommal a város minden számottevő polgáránál és a la­pok szerkesztőségeiben látogatást tett. Hódmezővásárhelyi laptársaink kivétel nélkül rokonszenves hangon irnak a főispán látogatásairól s ebben a tényben is zálogát látják annak, hogy dr. Fábry Sándor főispáni működése áldásthozó lesz Hódmezővásárhely polgáraira, az eddigi főispánok — irja egyik laptár­sunk — elzárkóztak az emberektől, Fábry ellenben közeledést keres a hód­mezővásárhelyi társadalomban s ebbeli törekvése a széttagolt társadalom orvos­lását jelenti. — Drágasági pótlék a tisztviselőknek. Méltányosság és figyelem dolgában egy­aránt kiemelkedik képviselőtestületeink közül a kondorosiak képviselőtestülete, amely legutóbb megtartott közgyűlésén tíz százalékos drágasági pótlékot szava­zatt meg nemcsak a község tisztviselői­nek, hanem a szolgaszemélyzetnek és az elöljáróknak is. A nehéz idők, nehéz megélhetési viszonyaiban őrömmel ha ez a méltányosság a tisztviselői karra, amely ilyen derék képviselőtestülettel karöltve teljesített munkálkodásában az ambitió ós a kötelességteljesítés foko­zottabb méreteivel végzi bizonyára fel­adatait. Ide kellene küldeni azt a mé­lyen tisztelt békési „rugós" esküdtet is, aki csak azért ül az elöljáróságban, hogy a pad föl ne billenjen . . . — A munkászavargások és a törvény­hatóság. A munkászavargásoknak és elé­gedetlenségeknek nyomasztó súlyát meg, érzi minden gazdaember. Innen van­hogy a gazdák részéről SZÍVÓS ellenállás tapasztalható s hogy sorompóba léptek már a gazdák erkölcsi testületei is. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet, mint a magyar gazdasági egyesületeknek or­szágos központja ^zintén foglalkozik á kivándorlás miatt észlelhető muakáshiá­nyok és a zavargások kérdésével tárgyban hozott határozatához képest felíratott intézett a képviselőházhoz, hogy az ország több vidékén észlelhető tart­hatatlan állapot megszüntetésére törvé­nyes intézkedéseket hozzon. Az OMGE. megküldte határozatát pártolás céljából vármegyénk törvényhatóságának is. — Elhunyt szolgabíró. A megyei tiszt­viselők illusztris karának gyásza van. Egy régi, érdemes munkás dűlt ki az odaadó közharcosok sorából. Az elha­lálozott tisztviselő V a n g y e 1 Sándor tb. főszolgabíró, akit súlyos szívbaja tegnap reggel megölt 64 éves korában. Vangyel 40 éven keresztül páratlan buzgalommal szolgálta a vármegyét s 28 év óta az orosházai járásban érvényesítette kiváló tehetségét és munkaszeretetét. Az el­hunyt közharcos koporsójára a megye tisztviselői, a község és törvényhatóság is koszorút helyeznek. — Vármegyénk ellenállásának históriája. Horváth József, marosujvári ország­gyűlési képviseíő nagy munkában fel­dolgozta az 1905—906. évi nemzeti el­lenállás történetét. Ebben a hatalmas mumkában sok oldal jut Békésvárme­gyének is s a bókósmegyei ellenállás történetét fényképreproduktiók teszik még érdekesebbé. — A mű nyomdai költsége közel 10.000 koronába kerül. Horváth most megkeresést intézett tör­vényhatósági bizottságunkhoz s azt kéri, hogy a könyvet rendelje meg a vár­megye az alkotmányvédő bizottság 65 tagjának, a tisztviselőknek ós a levél­tárnak. — Az igazoló választmányból. A köz­ponti igazoló választmány csütörtökön délután ülést tartott. Az ülésnek csupán egy tárgya volt s az állandó bizottság határozatához képest kiigazította a tör­vényhatósági bizottság tagjainak név­jegyzékét. Az ülésen dr. M á r k y János elnökölt. — Simon Miklós jobban van. Simon Miklós, a gyulai kir. adóhivatalnak fe­gyelmi alatt álló tisztviselője jobban van. A szerencsétlen embert az elmúlt hét folyamán idegrohamok gyötörték. Ideg­baja oly súlyos mértékben jelentkezett, hogy be kellett szállítani a gyulai elme. gyógyintézetbe. A gondos kezelés azon­ban visszaadta Simon Miklós egészségét s a beteg tegnapelőtt el is hagyta az elmegyógyintézetet. Most Szegeden lakó rokonainál tartózkodik, mig az ellene folyamatba helyezett eljárás véget ér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom