Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-08 / 93. szám

Békéscsaba, 1906 nov ö. h V.s JfEGYEI KÖZLÖNY 5 annatör-versenynyel. A versenyre már eddig is számosan jelentkeztek a vidék jeles amatör-birkozói közül. — A körösladányi Kossuth-szobor. Kö­rösladány község derék polgárai moz­galmat indítottak, hogy a maguk közsé­ben is felállítsák, a szabadság lánglelkü harcosának, a modern Magyarország megteremtőjének, Kossuth Lajosnak szobrát. A szobor céljaira gyűjtést indí­tottak, de a gyűjtés vajmi kevés ered­ménynyel járt. A körösladányi társada­lom most egyéb uton kívánja gyarapí­tani a szoboralapot. Mulatságokat, mű­kedvelői előadásokat rendez s a tiszta jövedelmat a szobor költségének fede­zésére fordítja. Az első ilyen mulatság vasárnap volt s közel 200 koronát ered­ményezett a szent célnak. — Értekezlet a gyulai polgármester , szék betöltése tárgyában. Gyula város pol­gármester helyettesi székének betöltése tárgyában ma népes értekezlet volt Gyulán Ambrus Sándor alispán el­nöklése mellett. Az értekezletre meghí­vott negyven megyebizottsági tag közül alig egy-kettő marad t távol. Az értekezle hosszas és élénk vita után aképpen ha­tározott, hogy a polgármester helyettesi állásra S c h m i d t József takarékpénz­tári könyvelőt fogják meghívni, akit a kinosan húzódó Duttkay-ügy befejezése után polgármesterül választanak meg. Sehmidtnek már többször felajánlották a polgármesteri jállást, mert e teendők körüli jártasságánál és ügyszereteténél fogva alkalmasabb egyén alig van, aki méltóbban tölthetné be Gyula város polgármesteri székét. De Schmidt mind­annyiszor visszautasitotte a megkeresést s alig hisszük, hogy most elfogadná. — Vérengzés egy dobozmegyeri ta­nyán. Keresztény népeinknek régi jó szokása az, hogy a vasárnap estéjét egy­házi énekek éneklésével töltik el. Tóth István dobozmegyeri tanyáján is ez hang­zott vasárnap, miközben arra vetődött három dobozi legény és az ájtatósko­dókat és éneküket gúnyolni kezdték. Goromba fellépésűket nem viselhette zó nélkül Jelenka Mihály csabai gazda, Tóth István tanyai szomszédja s szelid hangon arra intette a legényeket, hogy ne zavarják őket. A három le­gény erre nekiesett Jelenkának s oly brutálisan összeverték, h o g y a j o b b szeme is kifolyt. A duhaj legé­nek ezután felgyújtották a tanyára ösz­szehordott szalmakazlakat ós odébb áll­tak. Jelenkát súlyos sérülésével a csabai kórházba szállították A vérengző legé­nyek ellen eljárás van folyamatban. — Megyebizottzági tagválasztás Kétegy­házán. Kétegyházán november hó 19-én fogják betölteni választás utján azt a megyebizottsági tagsági helyet, amely már hónapok óta üresedésben áll. A A község polgárságának jelöltje dr. S i m o n k a György ügyvédjelölt, mig a hivatalos köröké M ege le Béla. Si­monka György pártja lelkesen szervez­kedik s vasárnap délután a választás kérdésében népgyűlést tart. Simonka megválasztása bizonyosra vehető. Gyermekszerencsétlenségek. A szülői gondatlanságból eredő gyormekszeren­csótlenségek napirenden vannak Békés­megyében. S z á n t o j György csikórét, (Gyula} lakos, vasúti munkás, elment ha­zulról tegnap, 3 esztendős gyermekét otthon hagyta. A gyermek valahonnan gyufát szerzett s játszadozás közben meg­gyújtotta azt. A gyufa lángjától tüzet fot gott a bútorzat s a kis gyermek a füstbe fullt- Szülői holtan találták gyermekö^et a szobában, ahol még mindig füstöltek tek a bútorok. — A másik gyermeksze­rencsótlenség hírét Puszta-Gerendásról vesszük. Lajtár József dohánykertész egy esztendős fia felügyelet nélkül ját­szadozozott az udvaron. Közben a do­hánykertészek kútja mellé került s bele­esett a mély üregbe. Nem lehetett ki­menteni. — A szerencse otthona- A sokat áhí­tozott, mindenki által ostromolt szerencse ezernyi szeszélye kiszáraithatatlan. Hiába üldözzük, ha nem akar közeledni felónk mig sokszor önmagától szinte következe­tesen kegyeibe fogad bennünket. Talán legjobb bizonyság erre az osztálysorsjáték. Ha például a Gaedicke A. budapesti bank­ház eredményeit nézzük ugy a most lefolyt sorsjátékban mint a múltban is, tepasztal­hatjuk, hogy ez a bankház valósággal ál­landó otthona a szerencsének. Úgyszólván minden napra esik egy főnyeremény a Gaedicke bankházban, melynek ügytelei a mult osztálysorsjátékban többek között a 400.000, 60.000, háromszor a 30.000 és 20.000, a mostaniban pedig a 90.000, 50.000 25.000 és négyszer a 15.000 koronát fő­nyereményeket nyer fék. Ez a körülmény, meg a Gaedicke bankház minden > >r pon­tos és gyors ügykezelése magyarázzák azt a hatalmas forgalmat, melynek e közmon­dásos szerencsójü bankház örvend.. — Halálos szerencsétlenség. A gyula­vári uradalomban tegnap nagy szeren­csétlenség történt. C e gé n y i Sándor bé­res egy répával megtöltött gazdasági vaggon alá bukott, amely keresztül ment a derekán. Cegényi a hátgerincén sú­súlyos sérüléseket szenvedett s eszmé­letlen állapotban vitték a közkórházba, ahol rövid szenvedés után meghalt. — Benkő sorsjegye Bankó! Az ország minden részében el van ismerve ezen mottó, amely a kimutatott fényes ered­mény által bebizonyosodott, Az utóbbi hat hónapon belül a 602.000 koronás nagy jutalom dijon kivül a nagy főnye­reményt 200.000 koronát, kétszer a 60.000 az 50.000 és 40.000 koronát, összesen tehát egy millió koronát fizetett ki fenti bankház' a szerencsés vevőknek. Ezen fényes eredményt más főelárusitó kimu­tatni nem képes. Jogosult tehát azoknak eljárása, kik sorsjegyeikét a legköze­lebbi I. osztályú húzásra, XlX-ik sors­játék, Benkő Bankházánál (Budapest, VI., Andrássy-út 60.) beszerzik. — A gépkezelök és kazánfűtők vizs­gáló bizottsága november hó 11-ón Ara­don kópesitő vizsgálatot tart. A vizs­gázni akarók kellően felszerelt kérvé­nyeiket a m. kir. iparfelügyelőséghez Arad, Tököly-tér 6 B. I. emelet nyújt­sák be. x Tüdőbetegek megmentője a törvé­nyesen védett „Sylol". E csodás hatásu­kellemes izü gyógyszer megszünteti a kö­högést, bámulatos eredménynyel használta tik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, el­nyálkosodás és influenza ; llen; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 ós Magyrország minden nagyobb gyógy szertárában. Egy békésmegyei Aesopus versei. Sajtó alá rendezik Sztraka Károly hagyatékát. Sztraka Károly békéscsabai tanító­ról csak azt tudták elődeink, hogy buzgó közkatonája a kulturának s hogy üres órái­ban verselget is. De az ötvenes évek fej­letlen látóköre és kulturája nem fedezte föl Sztraka Károly verseiben azt a kétség­telenül eredeti vonást, amely az egyszerű békéscsabai tanítónak nevét éz tehetségét örükbecsüvé teszi előttünk. Pedig Sztraka Károly megérdemelte volna azt, hogy ver­seiből a felnőttek is kiolvassák a bennük rejlő morált s necsak a gyermekek mulas­sanak sok gúnynyal s ügyes, elmés gon­dolafokkal átszőtt és rímekbe szedett állat­meséin. Ám a régiek mulasztását helyrehoz­hatják most az utódok. Sztraka Ká­roly tót versei meg fognak jelenni magyarforditásban i s. A kötetet a békéscsabai Sztraka-család rendezi sajtó alá s a fordítás felelősségtel­jes munkáját C s e p r e g i György ág. ev. esperes-lelkész vállalta magára. A versek lefordításával most foglalko­zik Csepreghy György. Az a még egyet­len megmaradt füzet szolgál neki erre ala­pul, amelyet „Puvodni bájky" (Ere­deti mesék) cimmel adott ki Sztraka György versének gyűjteményéből 1853-ban, tót nyelven, a szarvasi Réthy-nyomdában. A mesék egytől-egyig gyöngyszemei a rimbe szedett gúnynak és szatírának. Kitűnik az az önhittel és elbizakodottsággal kipellen­gérező ,,A ló és szamár" cimü költe­ményből is, amint következik: A ló s szamár nekilátak Beutazni a világot, Falujukból határt érve Elbúcsúztak három évre. Leteltével a sok évnek Szerencsésen visszatértek; A ló nyerit s barátságból Elmondja, hogy messze, távol Mi jót látott, mit tapasztalt — S mindig csak lovat magasztalt; Nagyon tetszett a szemének A cseh-társ is, meg a német, Angol, arab gyors futása S az erdélyi kitartása. Majd a szamár fogott szóba : Nagy örömmel tapasztalta, Hogy bármerre vitte lába, Városokba, nagypuzstába Mindenütt volt rokonsága. De (igy szólt még ráadása) Bár bejárta a világot ­Oly nagyot, mint ő — nem látott . . Ilyen értékes és szellemes Sztraka Károly minden állatmeséje. Alig tudunk versgyűjteményében jó és jobb között kü­lömbséget teni. 'Eredetiségénél és gondo­latszövésének érdekességénél fogva közöl­jük még ezt a mesét is: „Az ökrök és a szabadság" Behordták az ökrök A rakást egészen, S kifogja a gazda őket A járomból menten. Ugrálásuk után — Egy percet sem késve — Elrohannak a közelbe. Egy szép lóherésbe, A herét mély, széles Árok határolta, Átugorják s nagy mohóan Legelésznek rajta — Felfúvódtak — s a jó gazda Nyuzás közben dörmeg : — „Hejh beh igaz, a szabadság Nem való ökörnek! . . ." A verses kötet kézirata december hó folyamán kerül nyomdába s még ez évben elhagyja a sajtót. Esküdtszéki biinügyek. A gyulai királyi törvényszék mint esküdtbíróság előtt hétfőn kezdődtek meg a bűnügyi tárgyalások. A sorrend már eddig is elég változatos anyaggal szolgált esküdtbiráinknak. Első napon Tóth Mihályné orosházai lakos gyil­kosának bünpörót tárgyalták. A második nap olyan szenzációt jelent a törvényt alkalmazó bíróság ítéletében, aminőhöz az esküdtszéki intézmény óletbelópte óta nemvolt még példa Békés megyében. A biróságugyanis nem fogadta el az esküdtek verdiktjét s Balázs András ügyét uj tárgyalásra utalta. A szerdai nap egy rablási eset letárgyalásával mult el. Az eddig letárgyalt pörök közül a hétfői és szerdai nem sok dolgot adott az esküdtbiróságnak A keddi ellenben késő délutánig tartott. Ezekről az ügyekről itt adja jelentését a tu­dósító : Az orosházai gyilkosság. Terme Áron 19 esztendős béres­gyerek ifj. Tóth Mihálynál volt alkal­mazásban A fiu izgága, hevülékeny természetű s ezért sok kellemetlensége volt a kenyéradóival. Május 9-én történt, hogy gazdája nem vitte magával mezei munkára s otthon hagyta édesanyjának, a 83 esz­tendős özvegy Tóth Mihálynónak gondozására. Terme azonban egész nap dühöngött s hogy az otthonmaradásért kitöltse bosszúját, a csirkéket kezdte kergetni az udvaron. Az öreg asszony rászólt. Terme csak erre várt. Neki­ugrott az agg matrónának s fojtogatni kezdte. Tóthnó a brutális legényember kezei közöt kilehelte a lelkét. A béres megijedt tettétől s az öreg asszonyt egy marhakötóllel felakasztotta az ajtó­kilincsre. A megejtett vizsgálat nyomban kon­statálta, hogy itt gyilkosság esete forog fenn s Terme Áron gyanúba került. A vizsgálóbíró előtt eleintén tagadni pró­bált, majd azt akarta elhitetni, hogy Tóth Mihály bérelte föl a gyilkosságra, de később töredelmesen mindent be­vallott. Ezzel az ügygyei foglalkozott hétfőn az esküdtbíróság Szakmáry Arisz­tid kúriai biró elnöklése mellett. A vá­dat L i s z y Viktor főügyész helyettes képviselte. Vádlott védelmét dr. K u r­t u c Kornél látta el. Esküdtek voltak : L a v a t k a Gyula, O r m a y Géza, P f e i f f e r István, K e 11 e r Károly, H a v r a n Lajos, H o f f m a n n Sándor, D u r k ó Gábor, K o 11 a r i t s Károly, S á r o s y Gyula, W e r n e r János, F é h n y István és Moldovány István. A vád- és védbeszédeket követőleg az esküdtek elnöke, P f e i f f e r István kihirdette a verdiktet, mely a szándékos emberölésben találta bűnösnek Terme Áront s e verdikt alapján a törvényt al­kalmazó bíróság a fiatal suhancot 5 évi fegyházra Ítélte. Gyilkolni akart, mert szeretett. Bűnügyi szociologusoknak ós pszi­chiátereknek egyaránt hálás anyagot szolgáltatott volna a megfigyelésre a bűnügy, amely tegnapelőtt foglalkt tatta a gyulai' királyi törvényszék mint esküdtbiróságot. A dráma mr egy fejezet abból a hosszú regény amelynek kezdete az ember tere< nek korához fűződik és amolyörc, íródni fog, mig csak egy ember földön. Lényege sem különb, min' más hasonlóé. De a részleteiben v valami különös érdekes, mert egy in olvasni nem tudó napszámos eml és egy épp ilyen alacsony művelte' fokon álló csélódleány a szereplői, r épp olyan csattanós befejezést t - ?o latot akartak adni szerelmi iörténei kéjüknek, mint a modern, in üvelt ges körök szeretkezői adnak. Balázs András 23 éves. r«j gyulai gyufagyári munkás már i év óta udvarolgat G a z s ó Juliani éves cselédleánynak. A korotodá. lődő éveiben Balázs érzelmei nem toztak s ugyanazzal a gyöngéds- e kisérte Gazsó Juliánná lépteit .nr»i. mint gyermekkorában. A leányzó azonban nem volt Kva leánya, hogy hűségesen kitartana ei<Y I"­góny mellett. — Hitegette, bolond!* 1 tó Balázs Andrást, sőt még azt is mondta a legénynek, hogy el is menne ho7/,\ feleségül, csak várjon őszig Ko?" amikor egyedül maradt, szerelme veleket irátgatott egy másik légó aki most a császárt szolgálja. Andrásnak nem tetszett a dole tudott helenyugodni a várako­amikor értésére adták, hogy e mással is levelez, végzetes te rozta el magát. Eleinte kérlel' de ez nem akart ujabbat mor sem. Ez évi április 17-én este * a leányt s egy levelet mutató amelyben megíratta a szüleinek őt nem látják többé, de Gazsó Ju • sem, mert közös akarattal pusztítják magukat Megr a leánvnak a levél tartalmát, csapodár lány kijelentette, hoa már nem akar többé találkozr. Andrással. Másnap korán reggel megint kereste Balázs a lányt, aki izidoi, D á s z k á 1 Józsefnónói volt szolgálatban s kihivatta őt a kertbe. Újból kérlelte hogy menjen hozzá feleségül s mer tagadó választ kapott, előrántotta revolverét s két lövést ? c f 1 leányra, azután p^fb;; a s z i * táján golyót röpített a .,.. I mellébe is. Gazsó Juliánná jobb karján jós u •• bal könyök felett sérült meg. Sebei nyolc napon belül gyógyultak. Balázs a bal t ü d Ő j ó t lőtte kereszt fi 1 s a sérülés következményeit még most is érzi. P o g o n y i királyi alügyész ». li­kosság bűntettének kísérletéért emelt vádat a fiatal legény ellen. A parasztdráma anyagával, Huba y Lajos elnöklete mellett, kedden foglal­kozott az esküdtszék, Szavazó birák voltak : Madarász Kálmán és A i g ­n e r D. Vádlottat dr. Berényi Ármin védte. Jegyző : Káló Miklós. Esküdtek lettek : P f e i f f e r Ist­ván, D u r k ó Gábor, H o f f m a n ^ Sándor, Fehér Imre, P e t t n c József, Arató István B o d r o g h Lajos, L a v a t k a Gyula. Fé cb István, ifj. W e r n e r János, V d o v s z k y Károly, ifj. M o 1 d o v á i István és Z s i 1 á k András. Póteskü tek : B r a u n P. Márton. Orvos-sz értők: Dr. Kaczvinszk^ Z ö 1 d y János és dr. D é o s ; Balázs András az általánc sek során előadta, hogy ínég n büntetve, Békéscsabán született éves, gyufagyári munkás, Elrfök: Miért akarta me^ Gazsó Juliannát ? Vádlott: Mert szerettük ej. mást s nem lehettünk egymáséi — Valami akadálya volt az egybe­kelésüknek ? — Édes apám ellenezte ezt a házas­ságot s nem jó szemmel nézte a viszo­nyunkat. — Hiszen az édes apja házaöőági levelet is kieszközölt már a maga ré­szére ?! — Igen, de a leány mi" f1ínr mondta, apámért nem keíhetüi — Közös elhatározással al pusztítani magukat? — Igen Már megbeszóltü gebben. — Ha megbeszélték, miért totta végre a tervet akkor este először találkoztak? — Mert részeg voltam s G; liánná azt mondta, hogy várji. gélig­— Milyen viszony volt magul: itö? — Szerelmi viszony. — Mondta magának a loáiv) j 1( a felesége ­v' nni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom