Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-12-13 / 103. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 bíróját, hogy a tanítónő fizetésének kiutalása iránt a szükséges lépéseket megtegye, esetleg végrehajtást foganatosítson a kétegyházai görög keleti egyház ellen, ki oláhositó törekvések tárgyában a közigazgatási bizottság fenntartotta további intézkedéseinek jogát. A gyulavidéki vasút megnyitó ünnepe. Hosszú munkálkodásnak s energikus akaraterőnek eredményeképpen megtartották tegnapelőtt a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút mütanrendőri bejárását. A közlekedésügy érdekeiért lelkesülni tudó sajtó mindig nagy örömmel fogad a mostanihoz hasonló ünnepnapot, ámde kétszeres ez az öröm ma a békésmegyei sajtó részéről, mert hiszen vármegyénknek egy eleddig a közlekedési viszonyok tekintetében többé-kevésbbé elhanyagolt részét szeli keresztül most az a vasuivonal, amely mint a vérkeringés a testben, a fejlődő, a pezsgő életnek érdekeit van hivatva szolgálni. Nem keressük, kit illet meg e vasútépítéssel és létesítéssel kapcsolatban az ünnepeltetés joga. Nem keressük, mert azt hisszük, hogy az igazgatósági tagok egymás nélkül bizonyára érezték volna egymás hiányát s az egymásnélküli munkálkodás — meggyőződéssel valljuk ezt — nem is örvendeztethette volna meg ily hamar vármegyénk polgárságát az eredménnyel. A Gyulayidéki Helyiérdekű Vasút jövőjéhez sok remény fűződik. S közgazdasági jelentősége különösen békésmegyei vonatkozásában kiszámíthatatlan horderejű, mert Aradvár megyének egy jórészét Békósvármegyéhez fűzi s két olyan hatalmas uradalmat szel keresztül, mint az Almássy-uradalom ós József királyi hercegnek kisjenői uradalma is. A mütanrendőri bejárás reggel 9 órakor vette kezdetét. A hivatalos kö zegek s a sajtó meghivott képviselői a keskenyvágányu vasút főállomásánál gyülekeztek s két tetszetős külsejü benzinelektromotor kocsiban helyezkedtek el. Az eljárás vezetője Szécsy Károly vasúti és hajózási felügyelő volt. Kivüle részt vettek még Gyula város részéről dr. Lovich udön polgármesterhelyettes, Bucskó Koriolán főjegyző s Szeméthy Imre és Varga Lajos tanácsnokok. A rendőrhatóságot Tancik Lajos főkapitány és dr. Bárdos Arthur képviselték. Megjelentek még Gyula részéről dr. Molnár Albert mérnök és dr. Fantsosits Emil városi ügyész is. A ivott, dicsérve a szép Hongriet és a plébánost. Én már másodszor fordultam akkor vissza és láttam, hogy a plébános erősen küzd magával, vájjon mitévő legyen. Utóvégre is sok, a mit ez a francia csinál, mert délelőtt tu óra óta ül a szegény szentatya nyakán s bár már este nyolcra jár az idő, még sem mutat hajlandóságot a távozásra. Kénytelen-kelletlen a plébános feladatta a vacsorát s ez eltartott kilenc óráig. Ekkor végre megszólalt a rejtélyes francia s kijelentette, hogy rendkívül jól érezvén magát, reggelig ott marad s kérte, hogy a kocsival vitesse majd be a plébános a városba. Ugy is történt, ott maradt, de a mint másnap megtudtam, az én plébánosom gondosan bezárta az ajtókat s félretett minden értékes dolgot, ami a nagy francia figyelmét felkelthette volna . . . S hogy erre alapos oka is volt, mutatta az, hogy másnap, mikor a kocsi előállott, a francia pillanatnyi pénzzavarát emlegetve, tiz koronát kórt kölcsön ; a kocsissal — úgymond — majd visszaküldi a városból. Még ma is küldi! Az orvos mikor ezt meghallott i, sietett megjegyezni, hogy ő ugy som hitt a francia nagyköveti minőségében, az én derék papom pedig azzal vigasztalta magát, hogy azért a tiz koronáért egészen belejött a — francia konvertálásba. Pár hét múlva olvastam, hogy a fővárosi rendőrség egy német szédelgőt fogott el, ki magát „professeur Vincenty"-nak adva ki, egymásután csapta be a vidéki papokat. Most már értettem az ebédlőbe vetett éhes pillantásokat, a paprikát, a karcost, a „gollás"-t s mindenek felett — a magyar vendégszeretet nagy apotheozisát! vármegyét Ambrus Sándor alispán és Lukács Endre szolgabíró, a posta- és távirda vezérigazgatóságot Kiss Sándor felügyelő, a megyei közigazgstási bi zottságot Ladics "László és dr. Perszina Alfréd, az aradi üzletvezetőséget Klenkhardt István és polgár Lajos osztálymérnök s végül a keskenyvágányu vasút igazgatóságát Weisz Mór, Kohn Dávid, Szekér Gyula, Zerkoritz Rudolf igazgató főmérnök, Reisner Ede és Smidt József képviselték. Aradmegye részéről Csukay Gyula főszolgabíró,'a főhercegi uradalom képviseletáben pedig Kokas intéző jelént meg. A két kocsi, mely a bizottság tagjait szállította, mtnden állomásnál megállott s Szécsy Károly a pályatestet s a vasúthoz tartozó építményeket a legaprólékosabban megvizsgálta. Tizenöt kilométeres óránkénti sebeséggel haladt a két motor a belterületek elhagyása után. Gyulaváriban zeneszóval fogadták a vasútvonalnak legelső utasait. akik két óra tájban érkeztek meg az aradmegyei Vadász község állomására s itt mint az igazgatóság vendégei gazdag hat fogásos ebédhez ültek. Eeketegyarmaton Nagy Lajos jegyző, Nagyzerinden T a b a j d 1 Károly jegyző, Miskén K i r i 1 o v i t s István jegyző, Vadászon pedig K u 1 i k Dezső jegyző üdvözölték az átlomáson a bizottságot. A mütanrendőri bejárás a vonal befutása és felülvizsgálása után véget ért s Vadász állomásról táviratilag tudatta Szécsy felügyelő a minisztériummal, hogy az üzem megkezdéséhez megadta az engedélyt. Vadász állomásról délután 4 óra felé indult vissza a bizottság s este fényes lakoma zárta be a „Komlóban" a nehéz és fáradságos feladatot. A lakomán Ambrus Sándor, Széchy Károly és Szekér Gyula mondottak pohárköszöntőket. Tegnap reggel óta már rendszeresen folyik az üzem a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút vonalain. Naponként 16 járatot állított be az igazgatóság. A járatok 20 kilométeres sebességgel haladnak a belterületeken s 35 kilométeres sebességgel a külsőségeken. A vasútvonalból 22 kilometer Aradmegyére s 20 kilometer Békésmegyére esik. Az igazgatóság buzgó igyekezete máris nekilátott a szárnyvonalak kiépítéséhez. Igy legközelebb Sebesig, később Hollódig építik ki a szárnyvonalakat, melyek egy-egy erős csigolyáját fogják képezni annak a gerincnek, melyre ez életrevaló vasutvállalatnak máris erős és egészséges súlya nehezedik. Nagy botrány a pályaudvaron. Inzultált társaság. Áchim újból működik. Hétfőn reggel nagy botránynak volt színhelye a békéscsabai pályaudvar. A botrány rendezője és inscenálója ezúttal is Áchim L. András volt, aki kigarázdálkodhatja magát addig, mig a törvény kezének teljes súlyát meg nem érezi s mig a királyi ügyészségnek fogházszabályai meg nem akadályozzák *őt abban, hogy a polgári szabadságok félreértelmezett jogaival visszaélni tudjon. A hétfői botránynak az adja meg visszatetsző jellegét, hogy Áchim L. András ezúttal olyan egyéneket is inzultált, akik sohasem vétettek neki és akik nem adtak legcsekélyebb okot sem j arra, hogy szenvedő alanyai legyenek Áchim L. András napi foglalatosságának. A közmegütközést keltő botrányról ezeket jelentjük: Hétfőn reggel Székely Béla lapszerkesztő dr. Sztojanovics Szilárd gyulai szolgabíró társaságában a Gyulára induló motorra várt. Sztojanovicsék a perronon sétálgattak, amikor Áchim L. András ötödmagával együtt szintén a perronra érkezett. Áchim, mihelyest észrevette a sétálókat, kivált a csoportból s Székelyék közé furakodott. Ez az izgága kötődés többszöri megismétlést nyert, ami végre annyira kihozta sodrából Sztojanovics szolgabírót, hogy megkérdezte Áchim L Andrástól : — Van valami elintézni valója velem ? Kicsoda Ön? Áchim csak erre várt s visszarivalt: — Hogy merészelsz megszólítani engem, te tulipános gazember ? Sztojanovics e hallatlanul brutális fellépésre, ami teljesen rávall a támadóra, a perronon ődöngéló rendőrhöz fordult. Áchim ekkor még nagyobb dühbe gurult a a szitkok ós reprodukálhatlan kifejezések útszéli szemetesládáját ürítette ki most már nem egyedül Sztojanovicsra, hanem az egész „tulipános és nadrágos, uri gazemberekre." És rikoltozott és csendet háborított anélkül, hogy közbelépett volna a csendnek és rendnek hivatalos őre. Izgultsága már tetőpontra hágott, mikor a pályaudvarra érkezett Frank Ferenc is, Wenckheim Dénes gróf uradalmának gazdatisztje. Áchim András őt sem kímélte: — Itt vannak a kulik gazemberei... Mintha csak végszóra érkezett volna, lépett az inzultált társasághoz dr. Pándy István, a békéscsabai járásbíróság ügyészi megbízottja, hogy bekerüljön ő is Áchim duhajkodásának kereszttüzébe: — Hát te is itt vagy, te hosszú bajuszu tulipános fiskális ? Pándy valami megjegyzést tett erre a társaság tagjai előtt s Áchim újból felrivalt: —. Mit beszélsK ? Vigyázz, mindjárt megtanítlak ! . . . Eközben elérkezett az indulás ideje s az utazók vonatra szálltak. Ez akadályozta meg azután a további duhajkodást, amelynek folytatása lesz a biróság előtt, mert az inzultált polgárok becsületsértéseimén feljelentést tesznek. Ezenkívül közcsend és közszemérem elleni kihágás cimén is eljárást indítottak. Áchim ellen, akinek ilyenformán huszonháromra szaporodot már a törvényes fórum elé került bűnügyeinek száma. Jellemző, hogy Áchim L. András még aznap délelőtt feljelentést tett Sztojanovics szolgabíró ellen (?) s feljelentésének tárgya az, hogy a szolgabíró visszaélt hivatalos hatalmával (?) s inzultálta őt (?) a békéscsabai pályaudvaron. Erre a feljelenésre újból bűnvádi panasz következik, amennyiben hatóság előtti rágalmazás miatt Sztojanovics Szilárd külön is feljelenti Áchim L. Andrást. folyosóján az újságírók csoportja előtt: Amikor tegnap a reakciós beszédek függetlenségi pártról elhangzottak, majdhogy lesülyedtem az elnöki emelvényről. Függetlenségi padokról: mondom, amely pártnak négyszáz esztendő hagyományához hiven mindig a szabadelvüség volt az éltető levegője. Ha a reakció ugy halad, akkor Magyarországon vége a függetlenségi pártnak. Nagy baj, súlyos baj, hogy Kossuth Ferenc beteg. Az ő betegsége, sajnos, oka annak, hogy most egyesek a saját szakállukra csinálnak politikát. A reakciós irány leverése elsősorban a sajtó feladata, mert ez az uj irány viszi az országot Ausztria karjaiba s ez irány ellen indított hadjáratban én se maradok utolsónak. Az újságírók csoportja megdöbbenve hallgatta az elnök rendkívül komolysággal és hazafias aggodalommal elmondott szavait. Öngyilkosság • Borzalmas módját eszelte ki az öngyilkosságnak H e r r e s 1 e Józsefné, egy Logody-utcai mázolómester felesége. Leöntötte ruháját petroleoummal ós aztán meggyújtotta. Életveszélyes sérülésekkel szállították a Rókusba. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Képviselőház ülése. Az ülés kezdetén Wekerle miniszterelnök beterjeszti javaslatát az indemnityről, két hónapi felhatalmazással. Hock János beterjeszti a bizottsági jelentését Lotz hagyatékának megvételéről. A múltból hátralékos interpellációkhoz két uj csatlakozik. Benicky Ödöné, a magyar királyi Opera és Nemzeti Színház jegyeinek elővétele tárgyában ; Brestyánszky Kálmán a mezőhegyesi munkásszerződések tárgyában. A földmivelési tárcához, amelynek részletes tárgyalására áttértek, három szónok jelentkezett. Szünet után M e z ő f i Vilmos polemizált Láhnével s azt mondja, hogy ő „csakugyan izgató". Olyan izgató, mint az országházban is minden egyes képviselő, aki elvének igazságáért küzd. De nem izgat az erkölcs ellen, nem izgat a törvény ellen s nem izgat főleg aratási sztrájkra. Ő a munkás és munka, adók között a békés megegyezés híve. Támadja a kormányt, hogy a Hohenlohék magyarországi birtokvásárlásait nyugodt türelemmel nézi. A nép nyomorát a latifiundiumoknak talajdonitja. Z b ó r a y Miklós : (közbeszól.) A zsidók kezében több birtok van, mint a mágnásokéban. Szóvá teszi ezután Mezőfi, hogy Békésmegyében gróf Wenkheim Dénes formális indítványt• tett, a kínai kublk behozatala iránt s felháborodásának ad efölött kifejezést. Mezőfi beszédére Darányi Ignác nyomban válaszolt. Justh Gyula a reakció ellen. A A képviselőház elnöke tma igen i súlyos nyilatkozatot tett a képviselőház Simon Miklós megőrült. Az elmegyógyintézet uj lakója. A gyulai királyi adóhivatal sze nációjának hőséről: Simon Miklós adó 1lenőrről, akit súlyos szabálytalanságok visszaélések miatt állásától való felfüggesztése mellett fegyelmi alá helyeztek; szomorú hirt veszünk. A szerencsétlen ember megőrült s tegnap bs is szállították a gyulai elmegyógyintézetbe. Simon Miklóson tegnapelőtt éjjel mutatkoztak először az őrület jelei. Éjféltájban hirtelen kiugrott az ágyából, kiszaladt az udvarra s rendőrökért kiáltott. Mikor a rendőrök megérkeztek, azt adta nekik elő, hogy két rabló tört be az ablakon s ki akarták őt rabolni. A rendőrök megnyugtatták a hallucináló embert, aki erre látszólag nyugodtan lepihent. Alig távoztak azonban el a rend hivatalos őrei, Simon Miklós portáján újból különös dolgok történtek. A szerencsétlen ember megint kiszaladt az udvarra s hangosan kiáltani kezdett. Közben összeszaladta az egész udvart s hiányos, éjszakai öltözékében a sárban ugrándozott. Nagy későre uj rendőrök érkeztek, akik megfékezték a szerencsétlen embert. Simon elmondta nekik, hogy négy szellemkülsejü lény behatolt a hálószobájába s ott egy kinematográf készülékkel rémes dolgokat vetítettek a szemei elé. — Majd a villamos vezeték sodronyaiból apró manókat csaltak ki ; melyek az ő életére törtek. A rendőrök újból megnyugtatták a beteget, de most már jelentést tettek az esetről Tanczík Lajos főkapitánynak, aki dr. Bárdos Arthur városi orvost fölkérte, hogy figyelje meg Simon elmebeli állapotát. De erre nem volt már szükség. Simon ugyanis másnap délután elment védőjéhez, dr. Karácsonyi Jenő ügyvédjelölthöz s elmondta neki ts vizióit. Viselkedése azonban oly gyai nu£ volt, hogy az ügyvédjelölt felcsalta őt a rendőrkapitányságra. Simon Miklós itt is megismételte panaszát. Beszéd közben a lábai reszketni kezdtek s ha meg nem fogják, össze is rogyott volna. A jelenvolt orvos megállapította, hogy a szerencsétlen ember lelki állapota nem normális s beszállittatta Simon Miklóst az elmegyógyintézetbe, ahol most megfigyelés alatt áll. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál lomás mára változékony, hűvös és "szeles időt jelez keleten sok helyütt csapadékkal.