Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-13 / 77. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906 sz ept. 146. Egy emberbarát halála. Scbwartz Farkas - Mezőberény szegé­nyeinek. A csöndes jótékonyságnak egy sze­lidlelkű ősz apostola halt meg a napok­ban : Schwartz Farkas. E név viselője puritán gondolko­dású, egyszerű ember volt, akit mun­kássága, szorgalma földi javakkal ado­mányozott meg. Bihari földbirtokos és bókósmegyei földbérlő volt s ahol az ő ekéje hasította a barázdákat, ott keve­sebb könnye hullott a munkásnak a rö­gökre. Mert Schwarcz Farkas a szív embere volt, amit halála után is igazolt végrendeletével: 14000 koronát hagyott jótékonycélokra. Az ifjabb generációnak tudomása sincs róla, hogy Schwarcz Farkas valaha vármegyénk polgára volt. Mezőberény ­ben lakott évek során át, ahol nyugszik ma is, haló poraiban. Utolsó vágya az volt, hogy első felesége hamvai mellé helyezzék örök nyugalomra. E kérést a gyászoló család teljesí­tette is. Schwarcz Farkas tetemét, miután Nagyváradon óriási gyászpompa mellett kikísérték az állomásra, külön vonattal Csabára, innen pedig Mezőberénybe szállították, ahol még aznap délután el­helyezték az izraelita temetőben lévő családi sírboltba. A külön vonat hulla­szállító waggonját három szalonkocsi kisérte, melyet a gyászoló rokonság töl­tött meg. A temetést követő napon megható jelenet játszódott le a mezőberényi köz­ségházán. Az elhunyt 83 éves aggastyán egyik örököse ugyanis megjelent az elöljáróság előtt és tudomására hozta annak, hogy Schwartz Farkas végren­deletiig több alapítványt tett Mezőbe­rény szegényei részére. A község sze­gényei között, vallásra való tekintet nél­kül, szétosztás végett 1000 koronát, az izraelita jótékony nőegyesületnek 1500 koronát, a református és lutheránus egyházaknak ugyancsak 1500—1500 ko­ronát hagyományozott. A felebaráti sze­retetnek és a fenkölt gondolkodásnak tehát olyan példáját adta az (elhunyt aggastyán, ami valóban ritkítja párját manapság. Mezőberény közönsége pedig min­denkor bizonyára kegyelettel fog adózni Schwarcz Farkas emlékének. ÚJDONSÁGOK. Aesopusból. Modern mesék, felnőttek számára. Csendben működik a közügyért, Kis hanggal a nagyszivü pók, De mióta a világ áll, Tolvaj volt minden demagóg. A férfi szótlan dolgozik, Komoly munkában áll, — Kofa, ki a piacra megy; S ott másra kiabál. * Nem néz a héjjá a napba, Bár ott kereng a magasba. A földre néz, prédára les : Libát, tyúkot, rucát keres. * A róka tógát öltött És népszónokká lett; A libáknak prédikálva, Libahúsra lesett. Csahol, miként a rosz kutya, Ki alkotásra képtelen, Hogy az irigy lárma nyomán, Ö rá essék a figyelem - Időjárás. Az országos központi Időjelző ál­lomás mára változékony, húvös időt jelez, sok heiyütt cspadékok. — Egyházmegyei közgyűlés A békés­bánáti református egyházmegye kedden és szerdán tartott Hmvásárhelyen a szék­ház nagy termében őszi rendes köz­gyűlését Fekete Márton főgondnok és Dombi Lajos esperes, gyulai lel­kész elnöklete alatt. A gyűlésre a nagy­kiterjedésű egyházmegye tagjainak ki­küldöttei nagyszámban jelentek meg. A gyűlés megelőzőleg ünnepélyes isten­tisztelet volt az ó-templomban — A községi jegyzők gyűlése. A bó­késvármegyei községi jegyzők egyesü­lete, mint már jeleztük, ez évi rendes közgyűlését vasárnap délután 3 órakor tartja meg Kondoros községháza köz­gyűlési termében Petneházy Ferenc köröstarcsai főjegyző elnökleie alatt. A jegyzők gyűlésének napirendjén ezúttal is több, a jegyzői kart érdeklő ügy fog szerepelni. Igy a jegyzői nyugdijviszo­nosság megállapítása, indítvány a se­gédjegyzőknek a korpótlókban való ré­szesítése iránt, az országos központi jegyzői egyesület alapszabály tervezete, | a főispánnak és alispánnak tiszteletbeli j elnökké való megválasztása stb. A köz­i gyűlést este bankett követi a kondorost 1 híres csárdában. — A csabai petíció. Tudott dolog, hogy a legutóbb lezajlott országgyűlési képviselőválasztáson kisebbségben ma­radt Bakos-párt petícióval támadta meg Békéscsaba képviselőjének, Áchim L. Andrásnak a mandátumát. A peticionálók az Achim-párt etetésére, itatására és ter­rorizmusára alapította kérvényét, amely­ben megsemmisíteni kéri Á c h i m L. Andrásnak a mandátumát. A csabai pe­tíció holnap, pénteken kerül nyilvános ülésen a Kúria asztalára. E legfelsőbb bíróság ekkor fogja eldönteni, hogy van-e alapja a petícióban felsorolt vá­daknak, amennyiben úgy találja, — ami valószinü, — hogy a vádak alaposak, elrendeli a vizsgálatot. Ez esetben a nagyarányú pör vizsgálatára, amelyben töméntelen tanú kihallgatása válik szük­ségessé, a Knria a nagyváradi kir. Ítélő­táblának ad megbízatást, amelynek bíró­sága kiszáll Csabára és itt folytatja le a vizsgálatot. Egyébiránt az egész or­szágban nagy érdeklődéssel várt holnapi tárgyaláson a petíció védelmét Ragály Lajos dr, a mandátumét pedig Tétét­1 e n i Ármin dr. fővárosi ügyvédek látják el. A tárgyalásra Csabáról is töb­ben fölutaznak a fővárosba. — A volt tanfelügyelő búcsúzkodik Tudvalevő, hogy a kultuszminiszter R e z e y Szilviuszt, Békésvármegyének tíz éven át volt érdemes tanfelügyelőjét, nyugdíjazta s utódjául helyettesi minő­ségben S c h a 11 e r Frigyest nevezté ki. Rezey nyugdíjazása szeptember elsején kezdődvén meg, a volt tanfelügyelő visszaérkezett szabadságáról és hivatalát véglegesen átadta utódjának. Rezey Szil­viusz, életének hátralévő részét Lúgoson óhajtván tölteni, Gyuláról végleg elköl­tözik. A nyugalomba vonult tanférfiu most teszi bucsuvizitéit ós e célból a napokban a csabai iskolákat látogatta meg. — Endrőd ós a közúti program. Mint tudvalevő, a legutóbb megtartott vár­megyei rendkívüli közgyűlésen a köz uti program tárgyalása alkalmával nagy vitát támasztott az endrődi köröshid lé­tesítésének • kérdése. — Az endrődiek ugyanis vashid építését kívánják, mig a vármegye a közúti bizottság javaslatára csak az átalakítandó fahidakból eleső faanyagott akarja a közsógtulajdonába bocsájtani az építendő híd céljaira. A törvényhatóság határozatába sehogysem tudnak azonban belenyugodni az endrő­diek, s most felebbezóst nyújtanak be a közúti program ellen a belügyminisz­terhez. — Eljegyzés. P i 1 s c h e r Béla bács­földvári kereskedő vasárnap tartotta el­jegyzését Csabán S i n g e r Juliskával, Singer Ignác leányával. — Jubiláló olvasókör. Fennállásának tizedik éves fordulópontjához ért vasár­nap a csabai iparos olvasókör, Csaba egyik legéletrevalóbb társasköre. Az év­fordulót* jubiláris ünnepség keretében ülte meg az olvasókör. Az ünnepség, mely egyúttal szólt a kör alapitójá­nak és tizéven át ügybuzgó elnökének, Zvaratkó Pálnak, a körnek otthonos kényelemmel berendezett helyiségében folyt le díszközgyűlés keretében. A ju­biláris ünnepséget a dalárda alkalmi énekszáma nyitotta meg, mely után a majdnem teljes számban megjelent ta­gokhoz R e 11 Lajos dr. tanár intézett beszédet. Rell szép szavakban festette a körnek az iparosság tömörítésére, mivelésére irányuló hatását, majd szí­vélyesen üdvözölte Zvaratkó Pált, aki­nek önzetlensége és ügybuzgalma te­remtette meg az Iparos Olvasókört, tiz óv alatt 350 iparostagot szerzett a körnek. Rellnek éljenzéssel kisórt beszéde köz­ben hullott le a lepel Zvaratkó Pál életnagyságú arcképéről, melyet a kör festett olajba a jubiláris nap emlékére, Veres Gusztáv csabai jeles festő­művészszel. A leleplezés után az ipar testület nevében Áchim László alel­nök, az iparos ifjak művelődési egylete részéről pedig ifj. Horváth Mihály elnök üdvözölte a jubilánst, aki meg­hatottan mondott köszönetet a nem remélt kitüntetésért, amely a jövőben csak buzgóbb tevékenységre serkenti őt az iparosság érdekében. Az ünnep­séget délben a Széchenyi-liget pavillon­jában 60 terítékű lakoma követte, ame­lyen számos sikerült toaszt hangzott el. Délután jól sikerült szüreti mulatság, este parázs táncmulatság zárta be az iparosok ünnepét. — A nyugalomba vonuló tanítók. Békés­megyei tanítói karának két nesztora vo­nult nyugalomba a napokban. B a t i z y Ferenc békési ev. ref és Nagy Lajos körösladányi ev. ref. tanítók. Mindket­ten közel két emberöltőt töltöttek el a népnevelés nehéz pályáján. Batizy 50. Nagy 40 évig álltak a tanítás szolgála tában. Hogy hosszú évi munkájuk áldá­sos volt a magyar népnevelés ügyére, arra legszebb bizonyságot szolgáltat az érdemes tanítókat ért magas kitüntetés. A kultuszminiszter ugyanis mindkét nyu­galomba vonult tanférfinak köszönetét és elismerését nyilvánította. — Csendélet Gyulaváriban. Van a me­gyének egy-két községe, shol ne adj ég, hogy piros betűs nap elmúljon fej­beverések, bicskázások nélkül. Mert hogy nem is ünnep, ha nem dolgozik a vir­tus. Ilyen virtusos népség a gyulavári legénység is, amely majdnem nap-nap után ad dolgot a bíróságoknak. Vasárnap is kitört küzöttük a háborúság. S z ó 1 e s László korcsmájában mulattak széles jókedvükben. Utóbb duhajkodássá vált a mámor s mert nem találtak okot egy­más tarkóját meglékelni, nekiestek a korcsma ártatlan tárgyainak és buta dühükben összetörtek, vertek mindent, ami csak erejüknek engedett. Igy áldo­zattá vált 30 boros-, ugyanannyi sörös üveg, a korcsma üvegajtaja, több asztal és szék, majd az udvar kerítésének es­tek neki és azt szakgatták be, szóval mintegy 120—150 korona kárt csináltak a vendéglősnek. Négyen voltak a gyu­lavári hősök, névszerint: Hajdú An­tal, Dobra László, G u t i András és K u n Gábor, akik ellen a vendéglős panaszára a gyulai járásbíróság folya­matba tette a megtorló eljárást. — Fatális sztrájk. A közelmúlt na­pokban a sztrájkláz belopódzott a csabai selyemgubóbeváltó telep munkásai közé is. A telepen alkalmazott munkásleányok ugyanis a munkaidőnek olyatén megálla­pítását és béremelést követelték, amely követeléseket a telep vezetősége nem tsljesithetett. Erre a leányok, számsze­rint 57-en, sztrájkba léptek ós azt beje­lentették S a i 1 e r Elek járási főszolga­bírónak is, aki békéltető tanácskozásra hivta meg a beváltó felügyelőséget és a a sztráj kólók megbizottait. A tárgyalások azonban a sztrájkolókra nézve szomorú eredménnyel végződtek. A felek ugyanis kölcsönösen megmaradtak elhatározásuk mellett, amire a felügyelőség a munkás­leányokat elbocsájtotta. E példából pe­dig okulhatnának mindazok, akik indo­kolatlan sztrájkot kezdenek unos-untalan. Szerelem és revolver. Gyilkossági kisérlet Gyulán. A rendőrségi krónika fekete tábláján már hónapokon keresztül nem szerepelt Bókésmegyében szerelmi dráma. Bármi­kónt is fokozta a nyár perzselő hősége a szenvedélyeket, vérre nem éhezett a szerelem. Úgy látszik, az itthon nyaralók, s a szegény emberek nem értek rá drá­mák és tragédiák játszására. A szomjúsággal várt esőkkel bekö­szönő ősz meghozta a véres szerelemnek is az első fecskéjét. Gyulán egy szerelmes szabólegény revolverrel háromszor rá­lőtt munkaadójának kikapós feleségére, aki, miután néhány évig fürdette ke­gyeiben a legényt, kiadott rajta. A bosszudiktálta véres szerelmi eset­ről az alábbi részleteket adjuk : L u d v i g György 27 éves szabóle­gény már hatodik éve alkalmazottja a Pettner János szabómesternek Mun­kás és munkaadó között állandóan a legjobb viszony állott fenn, aminek ta­lán a gazda feltűnő szép felesége volt a legnagyobb oka. A szabólegény ugyanis szemet vetett a takaros menyecskére. Egyideig azonban hiába tette a szépet, az asszonyt nem tudta semmiképp el­tántorítani az urától. Alkalom szüli a tolvajt, A legónynel pedig mindtöbb alkalom kínálkozott le gyeskedni a menyecske körül. Idővé az se vette tulszigoruan a hitvesi hű­séget, majd két évvel ezelőtt szeretőjóv( lett Ludvignak. Legóny ós menyecske boldogan tur bókoltak a felszarvazott férj háta mögött Pettner, mint rendesen a megcsalt fór. jek, legényéről, asszonyáról hitte a leg jobbat, csak a rokonok vették észre hogy kutya van a kertben. Nem jó szem mel nézték a menyecske romlását, utóbt pedig egyenesen felléptek ellene. Á rokonok erélyes figyelmeztetési nem is maradt hatástalan, mert a menyecskét megszállta a jobb érzés és előbb a leghidegebben viselkedett Lud­vig előtt, majd ki is jelentette neki hogy szakítani akar. A szerelmes szabólegónyt rendkívül elkeserítette az asszony hidegsége. Na­pokon át szótlan volt, s látszott, hogy nem jóban töri a fejét. Hétfőn azután elkezdett mulatni. A mulatság kedd reg­gelig tartott, amikor Ludvig végsőre szánva magát, ittas fővel beállított Pelt­ner lakására. Amint belépett ós talál­kozott] Pettnernóvel, revolvert rántotl elő ós egymásután háromszor rálőtt a menyecskére. Az első lövés a balarcát találta az orr mellett. Erre az asszony rémült sikoltozással futni kezdett, mire Ludvig még kétszer utána lőtt. A lövé­sek egyike a falba, a másik pedig a menyecske vállába fúródott. Mikor a merénylő látta, hogy áldo­zata eszméletlenül összerogy, maga el­len fordította a gyilkos szerszámot. Célját azonban nem érte el, mert a revolver többször egymásután csütör­tököt mondott. Közben mindtöbben tó­dultak a kíváncsiak Pettnerék lakása elé. Ezeket látván Ludvig, megszökött, alig fél óra múlva azonban jelentkezett a rendőrségnél, ahol letartóztatták. Még amikor cellájába kisérték, azt hangoz­tatta, hogy amint kiszabadul, öngyilkos­ságot követ el azonnal. Pettnernét a megyei közkórházba szállították, ahol élet-halál között lebeg. Felépüléséhez kevésjremónyt fűznek az orvosok. Tanügy. Tanintézetünk népessége. Munkában vannak immár az isko­lák is. A padok benépesültek újra, s a katedráról folyik a magyarázat a tudo­mányokra szomjas ifjúságnak. Befejeztével a beiratásoknak, nem lesz érdektelen statisztikáját adni annak, hogyan áll a népesedóse vármegyénk középiskoláinak. Általában kedvező a be­íratások eredménye, amennyiben majd­nem valamennyi tanintézetben emelke­dett a növendékek száma. Legnagyobb a népesedés mégis a csabai Rudolf­főgimnáziumban és az országos hirü szarvasi főiskolában. Az egyes tanintézetek népesedósét különben az alábbi számok mutatják. A csabai Rudolffőgimnáziumba be iratkozott összesen 331 tanuló. Ezek osz­tályonkint igy oszlanak meg: I. oszt. 47 tanuló II. n 48 » III. » 36 T) IV. n 46 » V. ,) 36 n VI. j, 52 M VII. n 32 VIII. n 34 » A szarvasi főiskolában összesen 468 tanuló iratkozott be. A növendékek kö­zül 416 a főgimnázium, nyolc osztályá­nak, 52 pedig a tanítóképző négy osz­tályának a hallgatója. A főgimnázium egyes osztályaiban ez a tanulók lét­száma : I. oszt. 74 tanuló II „ 52 „ III. „ 60 „ IV. „ 49 „ V. „ 49 „ VI. „ 49 „ VII. „ 39 „ VIII. „ 44 „ Itt még megjegyezzük, hogy a szarvasi főgimnázium két hét múlva köl­tözik át diszes uj otthonába. A békési államilag segélyezett főgimná­ziumba eddig 207 rendes tanulót vettek fel. A növendékek az intézet nyolc osz? tályában igy oszlanak meg: I. oszt. 49 tanuló II. III. IV. V. VI. VII. VHI. 36 25 32 12 19 16 18 n n n n

Next

/
Oldalképek
Tartalom