Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-05 / 57. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. julius 15. Ellenben odadobja mint üszköt, hogy a föld mint társadalmi tulajdon azoknak álljon rendelkezésére, akik megmívelik. És ehhez hasonló számtalan olyan pontot, melynek a megvalósításával épen maguk' a szociáldemokraták gondolnak legkevesebbet, csupán arra használják föl, hogy megmételyezzék az egyszerű nép lelkét. És ha ez a párt fokozott fejlődés ós munkálkodás helyett tömeg-sztrájkkal igyekszik a jövő gazdasági kialakulást elősegiteni, ós ilyen célokért, akkor ott a szándék becsületességében jogunk van kételkedni. Tömegsztrájk rendezésé a földmíves munkásság között ismét nehezebb, mint bárhol. Mert a földmíves munkásság nincs oly erős szervezetben, mint az ipari munkásság, azonkívül a földmívelő munkásság központi szervezése és központi irányítása határos a lehetetlenséggel, mert hiszen jóformán minden földmívelő községben mások a viszonyok. Jóllehet a tömegsztrájknak óriási hátrányai volnának, mégis volna egy föltétlenül biztos eredménye, hogy magához térne af öldmívelő munkásság s felismerné apostolaiban nyomorult sorsának egyedüli okát. És a napokban mutatta ki Bietry képviselő a francia kamarában, micsoda szoros összefüggés van a sztrájk rendezés ós a börziánerek manipulációi között. Ha kiüt a sztrájk, csökken az érték minden vonalon, és a börziánerek mindent olcsón összevásárolnak. Ha megszűnt a sztrájk, emelkedik az érték, ós a szegény munkás hiszékenysógéből igy csinál jó üzletet a börzés. És nem is régen, a vas ós fémmunkások sztrájkja idején, mintha láttunk volna ilyet. Természetesen senki sem akarhatja kétségbe vonni, hogy a földmívelő munkásságnak a helyzete szomorú és minden törekvés, mely arra irányul, hogy ezen állapoton segítve legyen, jogosult, A követelések elől nem is zárkózik el se a társadalom, se az állam. De szük ség van a földmívelő munkásság becsületes magatartására is. Szüksége.-, hogy ne a magyarság ellenségeinek hazugságában keresse boldogulásának feltételeit. Evégből tagadjon meg a magyar munkásság a szociáldemokráciával minden közösséget. Alakítson független helyi szervezetet. Saját .vére légyen a vezére, aki bizonyára fogja tudni, hogy azt a földet 15%-os adó mellett még 0—350"/

0-ig terjedő pótadó is nyomja, ós igy mikor lehet valamely mozgalom célravezetőbb. Világteremtés óta megvan a személyi birtokképesség, igy igazi szocialismusnak nem lehet célja a tern^elő erők letörése, hanem azoknak szaporítása és javítása. A termelő erő tulajdonképeni ereje az államnak, és így az államnak is természetes joga ós kötelessége, hogy a szociáldemokrata üzelmeknél rövidebbre fogja a kantárszárat. Gyula képviselőtestületébői. Viharos közgyűlés. Gyulaváros képviselőtestülete kedden délután B u c s k ó Koriolán dr. polgármerter helyettes elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen rendkívül fontos ügyek kerültek elintézés alá. Igy a benedeki földvétel leszámolása, s a remetei földvótel és parcellázás ügye. Mindkét kérdéssel kimerítő részletességgel foglalkoztunk lapunk legutóbbi számában, közölvén teljes terjedelmében a benedeki földvótel leszámolására kiküldött bizottság jegyzőkönyvét. Ez a jelentés nem kis vitára adott alkalmat, sőt gyanúsításra is ugy, hogy egész vihar kerekedett. Egyesek túlbuzgóságból eredő jókiszemüségből azzal a váddal illeték a földvóteli bizottságot, hogy a benedeki parcellázásból kifolyólag 50 ezer koronákkal károsították meg a várost. A közgyűlésen elhangzott vitákból a magunk részéről éppenséggel nem látunk alapot e vádakra, tehát kritikát sem mondhatunk. Fentartjuk ezt azonban akkorra, amidőn a bizottság előterjeszti jelentését. A viharos részletekben bővelkedő közgyűlésről az alábbi részletes tudósítást adjuk: A közgyűlést a megjelent tagok üdvözlésével Bucskó Koriolán dr. polgármester-helyettes nyitotta meg. Mindjárt ezután a remetei földvétel ügyéről tétetett jelentós a legutóbb megejtett becslés alapján. E jelentós kapcsán a képviselőtestület Bucskó Koriolán dr. elnöklete alatt Weisz Mór, K. Schriffert József, Steigerwald Ferenc, Szikes György, dr. Jancsovits Emil, Kóhn Dávid tagokból álló bizottságot küldött ki, melynek feladatául tette, hogy a remetei földvétel ügyét intézze el, s egyben a vételhez szükséges kölcsön felvétele iránt tárgyalásokat folytasson, az erre alkalmas fővárosi pénzintézeteknél, ugyanezen bizottságot utasította a képviselőtestület, hogy a remetei földek parcelálázása iránt gondoskodjék, jegyzéseket fogadjon el, s mindazoktól, akik földet venni óhajtanak, holdankint 25 korona biztosítékot követeljenek. A vihar csak ezután tört ki, amikor a benedeki földvétel leszámolásáról szóló ós általunk ismertetett jelentést terjesztették elő M u 11 József ós Steigerwald Ferencz ugyanis azzal állottak elő, hogy a benedeki földvételből kifolyólag 50 ezer koronával károsították meg a várost. Indítványozták tehát, hogy a jelentést nevegyók tudomásul ós kötelezzék a bizottságot az okozott kár megtérítésére. Ez indítvánnyal szemben B e r ó n y i Ármin dr., Kóhn Dávid a bizottság javaslata mellett foglaltak állást, ajánlván annak, mint szabályszerűnek az elfogadáást, míg Felföldi Ferencz városi árvaszéki ülnök ellene beszólt A képviselőtestület a két inditványnyal szemben a polgármester-helyettes közbevetett azon indítványát fogadtak el, hogy a leszámolás felülvizsgálatára bizottságot küldenek ki, amely okmányok alap án összehasonlítást eszközöl a számadások felett és e felülvizsgálat eredményéről a legközelebb megtartandó közgyűlésen részletes jelentést terjeszt elő. A felülvizsgáló bizottságba kiküldettek: Bucskó polgármesterhelyettes, M u 11 József, S i n g e r Mihály és Weisz Mór. ' Szóba került ezután még a közgyűlésen D u t k a y Béla felfüggesztett polgármester fegyelmi ügye is. G r o o h György kópviseiő ugyanis indítványt terjesztett elő, amelyben Dutkaynak még fizetése egyharmadának utalványozását beszüntetni javasolta. Ez indítványt azonban a képviselőtestület, mint törvénytelent elvetette. Elhatározta végül a közgyűlés, a törvényhatóság jóváhagyása alapjan öt írnoki állás szervezését mondja ki á 1000 korona, egy állást 800 korona fizetéssel s ezzel szemben beszünteti az évi 800 koronával díjazott hat dijnoki állást. Buííaló-láz. Békésmegye — Csabán. Mindkét cim találó és legjobban kifejezője a hétfői napnak, amely a Barnum-cirkusz szereplése óta soha nem látott idegen forgalmat teremtett Csabának. Hiába Gyulának minden mesterségeit központisága! A hétfő csak azt igazolta, ős Békésvármegye fővárosa, szive Csaba, ahová C o d y ezredes vadnyugat tábora a mágnes vonzóerejével csalta vasúton, kocsin és az apostolok lován a kiváncs

1 embereket, akik, mint hajdan a zsidók, gyűltek, gyülekeztek ezer ós ezerszámra a vásártérre varázsolt szédületes arányú cirkuszba. Nem hiába! A Buffaló cirkusz olyas valami nagyszabású látványosságot produkált, amik igazolták a hihetetlen plakátok festményeit. A vad Nyugatnak ku'.tur és nem kultur nációi vonultak fel nemzeti viseletükben a néző szemei előtt, csodálatos káprázatba ejtve az embert. Mind-mind vakmerően bravúros lovasok, akik hajmeresztő dolgokat mutattak be. Nem Barnum-szerü látványosságok voltak ezek, de fényes attraciók, amelyekben a lovaglás és háborúsdi legmagasabb művészetének jutott a szerep. Alább egy két érdekes feljegyzés a Buffaló csabai szerepléséről: Cody ezredes, a 70 éves korát meghazudtoló daliás amerikai katona csodás csapata már kora hajnalba talpraállitotta Csaba népét. A kolosszális csoda tábor Debrecenfelől reggel négy órakor három saját külön vonaton robogott be az állomásra, amelyet zsúfolásig elleptek a kíváncsiak ezrei. Egy-két perc múlva pedig hatalmas angol lovak még hatalmasabb alkotmányokat vontattak végig a Vasút utcán át a vásártérre, amely bulamivel. Megígértem, hogy elmondom, miért nem lett belőlem hadnagy. Ki emberfia kíváncsi ilyesmire a civiléletben ? De itt, mint valami nagyszerű, érdekes szenzáció hatott. — A kapitány testestül lelkestül katona volt. Az önkénteseit elvből gyűlölte. A századszabónál és a suszternél csak az önkéntest tartotta alábbravalónak. Csak azt nem csukatta le közülök, aki az iskolából elsőrendű minősítést kapott. Az mégis imponált az öregnek valamennyire. De áttérek az estemre. Őszi gyakorlaton voltunk valami eldugott oláh fészekben. Csatakosan, kimerülten érkeztünk haza. Mindenki a szállására igyekezett, hogy megpihentesse fáradt csontjait. Én útközben odaszóltam a legényemnek, hogy tisztítsa ki az extra-bakkancsomat, mert estefelé kisétálok. A legény csak anyit szólt: Jól van káplár úr! — aztán tovább komázott a pajtásaival. Barátaim, ez volt az a bizonyos tragikus mag, amelyből az én tisztirangom sehogysem akart kisarjadni. Másnap jelentenem kellett a rapporton, hogy pénzt kaptam a postán Mert ezt is tudnia kell a kapitánynak. A kapitány napoleoni pose-ba helyezkedett, karjait méltósággal összefonta a mellén és szólott: — Maga tegnap a legényének parancsot adott, hogy tisztítsa ki az extrabakkancsát. Én hallottam ós láttam, hogy a legény nem állt haptákban, mikor maga parancsot adott neki. Hát igy becsüli maga a káplári rangot ? Annyi intelligenciája sincs, hogy egy baka haptákba vágja magát, ha hozzászól ? És ilyen emberekből lesznek hadnagyok. Ilyen emberekre bízunk háborúban talán egy századot is. Természetesen nem szóltam semmit. | Hiába is próbáltam volna meg a véde! kezést. Egy hónap múlva volt a tiszti vizsga. Kitűnően feleltem, de őrmester maradtam. Hat hónap múlva, amikor az első fegyvergyakorlatra vonultam be, igy üdvözölt a kapitány : — Hja, igy jár az, aki nem tud a legénységnél fegyelmet tartani. Mintha semmi más nem törtónt volna azóta, mintha naponta találkoztam ós beszéltem volna vele. Most se szóltam semmit, csak mereven elnéztem a kapitány feje fölött. Ez az én elmaradt hadnagyi rangom története. — Amiből az a morál, fejezte be az elbeszélést egy szőke tartalékos hadnagy, hogy akinek a legénye nem áll haptákban, az nem viselhet tiszti kardbojtot. — Nemcsak az ! — egészítette ki egy másik. Mindenkinek legalább is három ranggal magasabban kell feszíteni, hogy egy ranggal feljebb mehessen. — Az ón nézetem pedig az, — mondta egy bohém tartalékos, hogy a kapitánynak igaza volt. Akinek piszkos bakancsa van, annak nehéz föntartani a tekintélyt. S ha mégis töntartja, sohasem lesz piszkos a bakancsa, tehát jegeimet váltotta tiszti ranghoz. A katonatisztek voltaképpen igen tanulékony emberek. Szívesen meghallgatják a civilt és nem röstellenek tanulni tőle. Tapasztalhatják ezt különösen a jogászok, akik fegyvergyakorlatot teljesítenek. Menetközben vagy unalmas esős napokon megtisztelő bizalmassággal közelednek feléjük a föllebbvalóik ós kíváncsian kérdezősködnek egyről másról. Kérdéseik főleg aktuális dolgokhoz tapadnak, olykoj kétségbeejtően megoldhatatlanok, mert az ismeretek hiánya ingoványokba csalja képzeletüket. Volt egy főhadnagyom, aki efféle kérdésekkel izzasztott meg: — Mi a külömbség a spiritizmus és a pragmatika sanctió között? — Hol székel a nihilisták ós szocialisták közös elnöksége? Ezek még a jámborabb s könnyebb kérdések alosztályába tartoznak. Elmondtam a főhadnagynak ezt a kellemetlen szokását a társaimnak. És rövidesen valamennyien konstatálták, hogy minden főhadnagynak egyforma a kíváncsisága, egyformán lehetetlenek a kérdései. — Én azt hiszem, — szűrte le valaki elmesen a tanulságot, — bennünket csak azért hivnak be fegyvergyakorlatra, hogy időnkint az aktiv tiszteket fölvilágosítsuk. Lehet, hogy ennek a fiúnak igaza volt. Legalább én se tudnám máskép megmagyarázni. . . . S míg az apró eseteket elmondogatjuk, nem is vesszük észre, hogy az idő kereke egy kérlelhetetlen fordulással ismét maga alá taposott két esztendői, kettőt az ifjúság utolsó, forró éveiből. Ennek is, annak íb kiüt még a barna fürtjeiből néhány ezüstös hajszál, — hej, nem ugy van, mint volt akkor, az aktiv szolgálat idején. Csak az emlékeink maradtak meg, megtisztulva ós megfakultan. Oh Mars isten, hol vannak a szörnyű katonai fólelmetessógek ? Tartalékban még a legharapósabb kapitányt is jámbor szerzetesnek nézi a négyhetes hadfi. csujárás volt egész nap s amelyen egykét óra leforgása alatt húszezer embert magába foglaló sátor emelkedett, Hogy milyen hatalmas lovastábor vonult fel ebbe a ponyvabirodalomba, arról fogalmat nyújthat az a körülmény, hogy a Buffaló cirkusz napi rezsije Í7 ezer koronát tesz kl. Ez a nép csak 500 liter tejet fogyasztott el Csabán reggelinek. No és teméntelen sok más élelmicikket. Legjobban felvirágoztatták a korcsmaipart. A vendéglők és kávéházak még éjjel is zsúfolva voltak. Szüretjük volt aztán a bérkocsisoknak is, amelyek szüntelen robogása nagyvárosi szint kölcsönzött a népáradattól hullámzó utcáknak. Megható aktussal kezdte a cirkuszi népség csabai szereplését. A fehérek ós rézbőrűek saját zenekaruk kísérete mellett késő délután testületileg kivonultak a temetőbe, ahol gyászinduló hangjai mellett megkoszorúzták Barnum Csabán elhunyt hires artistájának, Charles Char1 e-nak a sirját. Az els '5 előadás délután két órakor, a másik este 8 órakor vette kezdetét. A lovaglásnak, harcászatnak csodamutatványai voltak ezek, amelyek gyönyörködésébe szinte belefáradt a szemlélő. Mindkét előadást tengernóp nézte végig. Mégis délután összehasonlithatlanul többen voltak, mint este. Ez azonban mitsem változtatott a dolgon, amely odalyukadt ki, hogy Cody ezredes belevesztett Csabába, mint Bertók a csikba. Titkára bizalmasan elárulta, hogy magyarországi szereplésükre eddig Budapest ós Munkács kivételével mindenütt ráfizettek. Munkács is csak 2000 koronát hozott a konyhára. Szinte nem csoda. Cody ezredes gavalléros a közönséggel szemben. Száz és százszámra adja a tiszteletjegyet, egyegy fellépésért pedig fejenkint 2 dollárt fizet rézbőrüeinek. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Cody ezredes csudagárdájában működik egy hazánkfia is, valami Csikós nevezetű, aki ezelőtt öt évvel Párisban került a cirkuszhoz. Iparoslegény volt és származására nézve aradi. Csikós nagyon megtetszett Cod.ynak és a nevéről eszébe jutván, 12 tagú csikóscsapatot is szervezett, amely a hadipóstát őrizte. A magyar legények azonban a világkóborlásban elhaltak, lovaik elhullottak, csak Csikós maradt meg, aki mindkedveltebbé tette magát a nyugotiak előtt. Ugy Cody ezredes, mint Borker ugy találják lövésnél legbiztosabban a fehér golyókat, ha azokat Csikós dobálja a levegőbe. Az indusok pedig, akik elvonultan élnek a többi fajtól, egyedül őt tűrik meg maguk között ós valósággal istenitik, semennyiért nen tűrve, hogy valaki csak meg is sértse a magyar fiút. Ad infinitum lehetne rónni a soro kat a bivalyölő ezredes csodagárdájáról De elkövetkezett este 10 óra, s amikoi véget ért az előadás, a cirkusz egj része már a vasúti állomáson pihent Egy óra multával pedig üres volt í vásártér. Maga Cody ezredes acetylén nel világított gummirádlerén két perccel az előadás után már szintén utbar volt felolvasónője és inasa kíséretében. ^ különvonatok Szontesra vitték őket, majc szerte az ország nagyobb városait ejtil még lázba, november havában pedi£ visszavitorláznak Amerikába. A gyulai polgármester fegyelmije. Dutkayt visszahelyezik. Gyulaváros közigazgatásának eg; szomorú fejezete közeledik befejezésé hez. Ha ugyan nem csal hitünk, amel; legkevésbbé sem akar prófécia lenni. D u t k a y Béláról, Gyulavárosána állásától felfüggesz'ett polgármesterért van szó. Csak kínos reminiszenciák volnána azok a sorok, amelyek fölelevenítené sorsának történetét. Azt a fordulato amely megfosztotta őt polgártársai biza mától, de kenyeretadó tisztétől is. Ismi retesek, emlékezetben élők az elköv< tett vagyonkezelési szabálytalanságo

1 amelyekért eddig is nagyon-nagyon mej bűnhődött Dutkay, akinek gonddal te ősz fejére nem nyugalmat, de szenv< dést hozott az elhaladt idő A bűnért büntetés dukál. Ez vagyc megírva a törvényben és ezt vallja könyörtelenül ítélő társadalom. Az er beri sziv pedig, amely nem kérgesedh meg soha, azt diktálja, hogy bocsán jár azoknak, akik megbűnhődtek. Duttkay Béla átélte ezt a sorsot, törvények szerint ugyan még nem te