Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-12 / 68. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 12. ségeit az ápolási alap viseli. Elkészült a kórházi szabályrendelet ós ha az jóváhagyást nyert, ejtik meg az orvosi és ügykezelési állásokra a választást. A kéményadó összeírása megejtetett s van Csabán 2227 nyitott és 2474 zárt kémény. A földvételi pénztár számadása jóváhagyása után a Fiume szálloda átalakításának kérdésén gyorsan átesett a közgyűlés. Az elkészült tervek szerint az átalakítás 80 ezer koronába kerülne s miután ezen ujabb befektetés folytán az épület jövedelme csak 1000 koronával gyarapodna, a tanács az átalakítást nem javasolja, hanem csak az étteremnek és kávéháznak átalakítását 3200 kor., esetleg csak renoválását 1020 korona összegig. S z a 1 a y József az udvar parkírozását, a melléképületeknek máskép való elhelyezését óhajtaná. Miután azonban ez is 24 ezer koronába kerülne, a közgyűlés csak az 1020 koronába kerülő ujratapétázást szavazta meg. A Kossuth-szobor körül díszes vaskerítés kérdés keresztülvitelével a közgyűlés a volt szoborbizottságot bízta meg. Az iparos és kereskedelmi iskola költségelőirányzatát csak a mult évi alapon hagyta jóvá a közgyűlés ; nincs alapja, hogy a tanerők ötödéves korpótJékára 7Ö0 koronát mi címen fizessenek. A kereskedelmi tanonciskola tanerői fizetésének megállapítását arra a bízottságra biztak, mely a tisztviselők fizetését is legutóbb rendezte. Erzsébethelyen Northon-kutat fúrnak s a 10 négyszögöl helyet 40 koronáért megvette a község Ezzel kapcsolatosan Kocziszky Mihály felemlíti, hogy tűzrendészed szempontból a Northonkutak nem kielégítők, miért is a most már olcsóbb ártézikutak létesítését kéri. Előre is jelzi, hogyha a Zsidótemplom-utcában ártézi kút létesül, a költségek fedezéséhez 1000 koronával járul. A főjegyző kijelenti, hogy az elöljáróság az ujabb, amerikai rendszerű ártézi kutak mikénti létesithetése kérdésével foglalkozni fog. A közgyűlés hosszabb vita után megengedte G e n c s i Józsefnek, hogy üzlethelyisége bérletét K u 1 p i n Jakabra ruházhassa, ha az, az eddigi 1900 kor. bér helyett 2300 koronát hajlandó fizetni. Meghosszabbította a közgyűlés Weisz Mór bérletét is, 20% 'béremeléssel. egyszer a pamílett. Elégtétel a főispánnak. — A „Polgár" és „Magyar Szó" nyilatkoznak. Nem szívesen foglalkozunk a gyulai szenyirattal, amibe egy rémlátó fiskálisi agy belefirkált sok-sok zagyvaságot. Hiába adott azonban a naiv irodalmi termeivénynek többek között olyan orditóan szenzációs cimet, hogy: Rémuralom Békésvármegyében. Maga a sajtó, mint a közönség, amely egyformán tudomással bir B e r é n y i Ármin beteges hajlamairól, kellő értékére szállította a Fábry Sándor dr. főispán ellen íródott pamflettet. Maga a fővárosi sajtó is, amely pedig nagy előszeretettel foglalkozik a jámbor provincia hasonló ügyeivel, észrevétlenül elsiklott a pamflett fölött, csupán két tulhangos ös minden kákán csomót kereső, szenzáció-éhes újság ült fel Berényi stilus-gyakorlatának. A „Polgár" és a „Magyar Szó" voltak ez újságok. Nagyon téved azonban, aki azt hiszi, hogy nevezett lapok közleményei snlyt adtak volna a röpiratos kirohanásnak. Sőt ellenkezőleg, mert amint meggyőződtek a való tényről, önmaguk siettek reparálni cikkeiket. Igy a „Polgár ' augusztus 11-iki számában a szerkesztőség részéről az alábbi szószerinti nyilatkozat jelent meg: „Lapunk augusztus 7-iki számában „Panama az egész vonalon" cimmel megjelent vezércikkünkkel kapcsolatban megemlékeztünk Békésvármegye törvényhatósági bizottsága egyik tagjának röpiratáról, amelyben indítványozza, hogy a vármegyei tisztviselők állását összeférhetetlennek mondják ki a részvénytársaságok igazgatósági tagságával, s a röpiratból idézve, egy-két példát hoztunk fel mi is az inkompatibilitás lehetőségére, Fábry Sándor volt alispán, mostani főispán nézetével kapcsolatban. Értesülésünk szerint cikkünk némely körben arra a félreértésre adott alkalmat, mintha a jelzett indítványhoz ós a röpiratban emiitett egyes adatokhoz kapcsolt fejtegetóseieknek éle Fábry Sándor személye ellen irányult volná. Ezzel szemben teljes lojalitással kijelentjük, — ami különben cikkünk egész tartalmából is kitűnik — hogy okfejtésünk egyáltalán nem irányult személyek ellen, legkevósbbé pedig Fábry Sándornak méltán köztiszteletben álló személye ellen ós pedig már csak azért sem, mert a lapunkban emiitett konkrét esetekben a legszigorúbb bírálat mellett sem találunk bárminemű inkorrekktsóget. A „Magyar Szó" ugyancsak augusz tus 11-iki számában a következő rektifikáló sorokat közli a Fábry-Berényi ügyre vonatkozólag. „Fábry főispán sohasem panamázott. Ilyesmivel még a Berényi-féle röpirat sem vádolja. Ez a röpirat csupán a megyei tisztviselők összeférhetetlenségi eseteinek szigorítása mellett érvel, anélkül, hogy Fábryval szemben valamely visszaélést bizonyítana. Három esetet sorol föl Berényi. Az első a csabai mübutorgyár esete. Fábry mint e r. t. egyik megalapitája, e gyár igazgatósági tagja volt akkor is, amikor a gyár munkásai közt sztrájk ütött ki. Ez az eset azonban az összeférhetetlenségi érvelésre*is alkalmatlan, mert a sztrájk-ügyben való hatósági eljárás tudvalevőleg törvény szerint egyáltalán nem tartozik az alispánra. A második eset a gyulai villamossági részvénytársaság kéményének az esete A társaság, melynek Fábry is igazgatósági tagja volt, csak ideglenesen kapott engedélyt vaskómény tartására. Az ideglenes engedély lejárt és a társaság annak meghosszabitását kérte. A tanács vizsgálat nélkül mellőzto a kórelmet. A társaság felebbezett. Erre az alispán a tanácsot vizsgálat alapján való érdemleges határozat hozatalára utasította, anélkül, hogy a határozatra magára befolyt volna. Ez az eset lehet érv az összeférhetetlenség szigorítása mellett, de nem érv Fábry ellen, aki kötelessége szerint járt el és igy helyzetével nem élt vissza. A harmadik eset is a villamossági társaság érdekével függ össze. A kórház számára külön villanytelep fölállítását indítványozták. Maga a röpirat konstatálja, hogy Fábry az elsők közt járult az indítványhoz, pedig ez megkárosította a részvénytársaságot, melynek igazgatósági tagja volt Helyzetével tehát itt sem ólt vissza. Fábry és Berényi közt lovagias ügy merült föl. De arra sem Berényi mult havi beszéde, sem röpirata nem adott okot. Ezt maga Berényi is konstatálja. Fábrytól tehát távol állott az a szándók, hogy a működése ellen irányuló kritikát párbaj által elhalgattatni igyekezzék. Minthogy az előadott tényállítások magának a Berényi-féle röpiratnak szövegében is megerősítésre találnak, tehát kötelességünknek ismertük a helyreigazító nyiiatkozat publikálását. Szívesen tudomásul veszszük azt, hogy Fábry főispán, akinek eddigi közéleti tevékenységét ós egyéniségét — bár politikai ellenfelünk — mi is tiszteletreméltónak ismerjük, nem panamázik." Ami megjegyzésünk ezek után még annyi, hogy a magunk részéről pontot teszünk a pamflett ügyhöz. Berényi ur pedig letűnhet a bakfenóken . . . Irodalmi orvtámadás. Lapzárta előtt vesszük fővárosi tudositonktój azt a telefonjelentést, hogy Berényi Ármin dr. napok óta bujkál Budapesten és ott darabont körökkel szövetkezve, igyekszik oamflettjét a belügyminisztériummal és az ország közvéleményével észrevétetni. Olyan mafia ez, amely minden kritikán aluli, s amalynek a megbélyegzésére csak reprodukálhatatlan jelzőket használhat minden tiszteségesen gondolkodó ember. Berényi ugyanis, aki mint ujabbi lépésével igazolja, hogy nincs rendben az ágybéli szénája, a haladópárti „Figyelő" kőnyomatossal összeszűrve a levet, olyan hireket kolportált, mintha az ő pamfflettjének megjelenése alkalmából a belügyminisztérium vizsgálat alá vette volna a békésmegyei állapotokat, különösen pedig a tisztviselőknek az összeférhetlenségi ügyét. E hir természetesen nem egyébb, mint aljas irodalmi orvtámadás, amit maga a kormány sajtóirodája is megcáfol, leadván a holnap — vasárnap reggel megjelenő lapokban a következő szövegű komünikét: „ A belügyminisztérium működéséről ujabb időben olyan közlemények jelennek meg, melyek bár az intenticitás látszatával birnak, mégis, mint illetékes helyről közlik velünk, minden alapot nélkülöznek. Ilyen pl. a mai lapok közlése is, a törvényhatósági tisztviselők összeférhetetlensége tárgyában." A sajtó irodának eme cáfoló sorait a vasárnapi lapok az alábbi sorokkal kommentálják. „Erre a félhivatalos közleményre megjegyezzük, hogy az abban megcáfolt konkrét hirt egy haladópárti kőnyomatos, a „Figyelő" közölte ós igy a felelősség azt terheli. A cáfolattal egyidőben felhívták figyelmünket arra a sajátos véletrenre, hogy a tegnapi kőnyomatos közlemény szövege szinte szószerint megegyező egy nemrég megjelent röpirat tartalmával, amelylyel egy vidéki ügyvéd igyekezett kellemetlenkedni egy nagy alföldi vármegye tisztikarának. Ez a véletlen meglehetős pontosággal mutatja meg a hir forrását, tendenciáját s egyúttal értókét," A pontot tehát, amit előző sorainkhoz tettünk, azzal teszszük e sorok végére, hogy Berényi gyűlöletből fekete lelke hiába bujkál a darabonték ! piszkos konyháján, mert a szeny, amit másra akar kenni, önmagára hull. Vi- . lágosság van most fiskális ur 1 Tanítók, mint barmok. Panaszos sorok a csabai garnizonból. A felháborodás diktálja papírra e címet, amelyben foglat szomorú valóság hol is történhetnék egyebütt, mint a katonaságnál ? Egy elkeseredett, emberi méltóságában, népnevelői mivoltában megalázott tanító irja szerkesztőségünknek, hogy ugy bánnak velük, mint a barmokkal. Nem Bileken, vagy valahol a cseh pimaszoknál, de Csabán. A panaszos sorok szerint a 101-ik gyalogezred csabai zászlóaljához vasárnap reggel 31 néptanító vonult be 13 napi fegyvergyakorlatra. Épp akkor hajtották be őket nagy batyukkal a vállukon, amikor a békés polgárok lelki szükségletüknek áldoztak. Ez volna a kisebb baj. — Elvégre a mindenható reglama Istent is parancsra ismer. De az már minden jó érzést felháborító, hogy a tanítókat, akik talán csak mégis foglalnak el olyan műveltségi fokot a társadalomban, mint a hetykélkedő lájdinándok, baromi szerepet töltsenek be katonáéknál. Yagy járja az, hogy a magyar kulturának apostolait, a tanítókat, amikor behívják legszentebb polgári kötelességüknek a teljesitósére, fával megrakott szekerek elé állítják és igavonó baromi szerepre kényszerítik? Pantall^ van ám a kopott katedrák szürke napszámosain is, a szivükben pedig több hazafias érzés, agyukban több értelmesség, mint akárhány, reglamába belebutult, agylágyult generálisnak. Ugy ismerjük a csabai garnizon tisztikarát, mint annak minden egyes tagját, akik hivei az emberséges bánásmódnak. A fönt elmondott esetet sem irjuk terhükre, mert ilyesmi csak valamelyik hencegő őrmesteri sarzsitól de nem tiszttől telhetik ki. Éppen ezért reméljük és elvárjuk, hogy a gyakorlatra behívott tanítókkal a jövőben emberségesebben bánjanak; a basáskodó altiszteknek, ha kell, kurtavassal magyarázzák meg, hogy a tanítók nem igavonó állatok, s hogy a hadügyminiszter csak nemrégen adott ki rendeletet, amelyben szigorúan meghagyja a legénységgel való humánus bánásmódot. Ha pedig ezt a jóakaratú figyelmeztetést nem értenék meg ott, ahova adresszálva vannak e sorok, ugy kérjük az illetékes katonai hatóságot, hogy amikor a tanítók a 13 nap elteltével levetik a mundért és bagázsgunyába bújnak, ne irják be szabadságos könyvükbe, hogy : Gut ausgebildet. Mert inkorrektséget követnek el, ezt pedig tudtunkkal nem tűri meg a kardbojt. ,Békésmegyei Közlöny" táviratai. Haldokló forradulmár. A brassói közkórházbau utolsó napjait éli A x e n t y e Szevér, az 1848-iki nagyenyedi borzalmas vérfürdő szomorú hírű rendezője. Axentye már évtizedek óta éldegélt abból az 1500 korona évi kegydijből, melyet szomorú szereplóseért juttattak neki. Már annyira el van gvöngülve, hogy az orvosok lemondtak életéről. A malomsztrájk vége. Mára az az örömmelteljes meglepetés érte az országot, hogy a malmok és munkásaik között folyó elkeseredett harc véget ért. A munkások bizalmi férfiai a munkásság nevében föntjártak a malomegyesület Erzsébettér 10. számú hivatalos helyiségében s bejelentették, hogy hozzájárulnak azokhoz a bókepontokhoz, amelyekben a Szterényi József elnöklésével legutóbb tartott békéltető tárgyaláson megállapodtak. A bejelentés nagy örömet keltett a malomtulajdonosok között, akik nyomban tanácskozásra gyűltek össze s elhatározták, hogy kizárt munkasaikat nyomban visszafogadják. Meplopott csabai mérnök. Bodó József békéscsabai mérnök megszállt a Royal szállodában ós mialatt a folyósón járt, valaki ellopta pénztárcáját 500 korona tartalommal. A detektívek kinyomozták a tettest ifj. Vidor István mechanikus személyében, aki azt vallja, hogy meglátogatta a szállodában lakó Eperjesi József nevű színészt és meglátta a nyitott ajtón át a pénztárcát. A pénz legnagyobb részét elmulatta. A detektívek Rákos-Szent-Mihályon csípték el. Krieghammer volt hadügyminiszter Jbalesete. Bécsből jelentik, hogy báró K r i e g h a m m e r Ede voll közös hadügyminisztert ma az udvari vadászaton súlyos baleset érte. Egy eltévedt golyó megsebesítette a lábán. A volt minisztert Ischlbe szállították, ahol most nagybetegen fekszik. Az orvosok aggódnak Krieghammerért s azt hiszik, hogy kora miatt aligha heveri ki a sebesülést. Végzetes kimenete'ü versenyfutás. Lőcséről irják, hogy végzetes kimenetelű versenyfutást rendezett tegnap Aboson ;több odavaló parasztgyerek. Ugyanis tegnap összeállottak és versenyt futottak a tehervonattal. Futás közben az egyik megbotlott s oly szerencsétlenül, hogy a vonat alá került, mely mindkét lábát leszakította. A töltött fegyver áldozata. Szia minek János brassói szalámigyáros Csiszárfüreden volt látogatóban Nagy István birtokosnál. Tegnap egy fegyvert nézegetett, melyben a töltés véletlenül benmaradt. A csövet az ablaknak fordítva, mely hirtelen elsült s a töltés az udvaron foglalatoskodó B a r t o s Mária nevü cselédnek oly szerencsétlenül fúródott balhalántékába, hogy jajszó nélkül, halva rogyott össze. A vizsgálatot megindították. Viperák a Szepességben. Lőcséről irják : A nyári hőség be-. álltával a Szepességben a viperák nagyon elszaporodtak és lépten-nyomon lehet rájuk akadni az erdőkben és réteken. A hatóságok a veszedelmes állatok kiirtására dijakat tűztek ki, még pedig fejenkint 50 fillért; eddig 200 viperafejet szolgáltattak be. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál lomás mára változékony, enyhe és zivataros időt jelez, — Az anyakönyvi törvény revíziója. Fővárosi tudósitónk telefonon nagyjelentőségű ügyről ad értesítést. A belügyminisztériumban ugyanis szeptember