Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-09 / 67. szám

Békéscsaba, lQuo. aug. 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 75 az önimádásba belebetegedett fiskális elmebeli eltévelygéseire. Egy-két észrevételt azonban mégis teszünk. Nevezetesen azt mondják az irodalmi stílusgyakorlat szenylapjai, hogy Békósvármegye sajtója tudatlan és felületes, no meg hogy fogyatékosak a jellembeli kincsei. Ugy? Tudatlan és felületes, mert nem hozza Berényi „nap-nap után tartani szokott szónoklatait, amelyek nincsenek hijával a stilus szabályainak, sőt az ékesszólásnak" ; tudatlan és felületes, mert nem akarja zengeni azokat a bokros érdemeket, amelyekbe Berényi „beleőszült" két évtizedet meghaladó közéleti szereplése alatt"; tudatlan és felületes, merthogy annak idején kíméletből elhallgatta, hogy Berényi Ármin, a megyei függetlenségi párt oszlopos vezér agja tisztelgett a törvénytelen kormány főispánjánál, Krcsmáriknál, akiről kijelentette, hogy kinevezése szereiicse Békésvármegyének, s nálánál becsületesebb embert uem ismer; tudatlan és felületes, merthogy nem irta meg, hogy Berényi Ármin állandó összeköttetést tartott fenn a darabantokkal; hogy nem irtuk meg, hogy az alkotmányvédőbizottság ülésein egy esetet kivéve, mindig távollétével tündökölt; hogy nem irtuk meg, hugy Fábry Sándor hivatali tisztségét, amig vele jóviszonyban volt, nem tartotta inkompatibilisnek a vasúti igazgatósággal, stb. stb. Hát ezekért tudatlan és felületes a békésmegyei sajtó és annak „piszkos része", amely elég vakmerő birálat alá venni a fiskális megyebizottsági tag közéleti szereplését. Ami a vármegyének közigazgatási bajait illeti, hát attól ne fájjon Berényi Ármin feje. Eddig mintavármegye volt Békésmegye, s alispánja az ország első alispánja. Alig negyedéve főispán Fábry Sándor dr., ezidő alatt hát annyira lesülyedt volna a közigazgatás, vagy mi a csuda ? No ilyen képtelenségek is csak egy abnormális agyból pattanhatnak ki. Aztán uri ember szokott eldicsekedni lovagias ügyeivel ? Pláne, amikor az uri ember nem uri emberhez illően jár el ? Merthogy Berényi pamflettjében világosan bebizonyítja, hogy amikor a segédek párbajbiróságet kértek, s tehát nyilvánvaló volt a fegyveres összemérkőzés, ő maga dezauválta segédjeit, levelet irván nekik, amelyben arravaló hivatkozással, hogy zaklatást lát a lovagias ügyben megtagadja az elégtételadást. Ezópusi mesét is firkál a rémlátó bizottsági tag, aki egyszeribe annyira szivére vette a közigazgatás bajait, hogy az ember azt se tudja, mit gondoljon a közügyek emez „érdemekben megőszült" bajnokáról. Actaeonról, kutyáiról meg Dianáról mesélget, azokról a bizonyos mithologiai kutyákról, amelyeket, miután Diana gazdájukat szarvassá változtatta, azt is széttépték. Jól tudjuk, az elméskedö fiskális ur kiket sorol Aeclon kutyáinak táborába. De azt meg a fiskális ur még jobban tudhatja, hogy ezek a kutyák nemcsak megvédelmezték gazdájukat, de hogy példát is mondjunk, Lukács idejében egyenes akarata ellenére gazdáiuknak, buktatták meg Ambrus Sándorral szemben Szalay József hódmezővásárhelyi rendőrfőkapitányt. Több paszusa szót sem érdemel a Berényi Ármin önmaga részére kiállított szegénységi bizonyítványnak, amely- j nek mindenki tudja a kellő értékét. Vé- | gül még annyit jegyzünk meg, hogy könnyű akkor harapni, amikor az ellenfél eldobja a botját. Tudtunkkal Fábry Sándor dr. főispán kijelentette, hogy egyszersmindenkorra végzett Berényi Árminnal ? Multa licent stultis . . . Mezőgazdasági kamarák. Vélemény az Omge megkeresére. A magyar agrárpolitika évek hosszú sora óta hangoztatja a magyar gazdák érdekképviseletének hiányát. A gazdasagi kamarák kérdésének pro és kontra egész irodalma támadt, teljességgel azonban még mindig nem alakult ki egységes vélemény. Legutóbb az országos magyar gazdatági egylet vetette napirendre a kérdést. S hogy a kérdést illetőleg tiszta képet nyerjen az ország mezőgazdáinak kivánatait illetőleg, kérdőiveket küldött az ország gazdasági egyesületeinek, fölkérvén azokat, hogy mondják el véleményüket a mezőgazdasági érdekképviseletnek miként való keresztülvitele tárgyában. Az Omge jelzett átirata megérkezett a békésmegyei gazdasági egyesületnek, melynek igazgató-választmánya a vasárnap megtartott ülésen foglalkozott az érdekes megkereséssel. Az átirattal előbb a gazdasági szakosztály foglalkozott, melynek véleményét P f e i f f e r István titkár terjesztette elő a következőkben : Első kérdés : A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek újjászervezését a szabadtársulási vagy kényszertársulási elv alapján tartja-e kívánatosnak ? A békésvármegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya a kényszer utján való társulást tartja kívánatosnak Második kérdés; A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet kerületi beosztásánál fentartassék-e a megyei rendszer, vagy pedig tekintettel a nemzeti ségi és gazdasági viszonyokra, a megyénél nagyobb kerületi egység vétessék-e a beosztás alapjául ? Utóbbi esetben a megyei gazdasági egyesületnek mily szerep biztositassék ? A megyénél nagyobb területi egyegység vétessék, még pedig olyan formában, s ebben benne van a harmadik pontra adandó válasz is, hogy törvényhozásilag létesített falusi gazdakörök által megválasztott és kiküldött 2—3 tag egyeteme alkotná a vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányát, ez igazgató választmányból kiküldendő 2—3 tag alkotná egy nagyobb vidék, 3—4 vármegye kamaráját, mely által megvolna oldva egyes vidékek nemzeti túlkapásai ellen való állásfoglalás kérdése, s ezen kamarák összeségétől kiküldendő 1—1 tag egyeteme alkotná az országos gazdatanácsot, amely gazdatanács volna a mezőgazdasági érdekképviselet legfőbb őre, s amelynek meghallgatása nélkül a a mezőgazdaságot érdeklő törvényjavaslatok sem a törvényhozás, sem a földmivelésügyi miniszter által nem hozhatók. Negyedik kérdés: Hogyan gondolja a mezőgazdasági (autonom) ügyek s a szoros értelemben vett érdekképviseleti ellenőrző és agitacionalis működés szétválasztását ? A mezőgazdasági közigazgatási kérdésekben a vármegyei gazdasági egyesületekből alkotott kamarák ne csak kezdeményező és véleményező, de vitás ügyekben döntő fórum is legyenek, ahová megfelebbezhető a közigazgatási bizottság ítélete ; agitacionális működése hagyassék meg a gazdasági egyesületeknek. Ötödik kérdés: Minő költségfedezettel rendelkezik az egyesület ezidőszerint ? A békés vár megyei gazdasági egyesület ezidőszerint 4%-kal, vagyis 4Ó00 koronával. Hatodik kérdés: Minő fedezetre volna szüksége, hogy a mostani szervezet mellett a jelenleginél szélesebb körű, eredményesebb tevékenységet fejthessen ki ? Minden egyleti tag, aki 10 holdnál nagyobb birtokos, fizetné a földbirtokának bizonyos százalékát, 2—3% ot tapsági dij cimén, a 10 holdon aluli birtokos pedig tagdíj fizetés kötelezéttsége alul felmentetnék, amely esetben szavazati joggal nem bir és nem választható. A szakosztály előterjesztéséhez elsőnek Szalay József szólott, aki azt hangsúlyozta, hogy a gazdák ne törvényhozásilag köteleztessenek a gazdakörök alakítására, mert mihelyt pressziót látnak a gazdák, ha még oly üdvös intézményről is legyen szó, nem rokonszenveznek azzal. A gazdák többsége azonban ellenkező véleményt vallott, csupán P e tn e h á z y Ferenc kifogásolta még a kamaráknak való bírói jogadást s azután a választmányt ónnak kijelentésével, hogy a kamarák létesítése ügyében országos mozgalmat indit, a szakosztály véleményét magáévá tette. Szövőgyár Mezőberényben. Kétszázezer koronás ipari vállalat. Nagyszabású terv foglalkoztatja Mezőberény községének egy érdekeltségétKétszázezer korona alaptőkével betéti társasági alapon mintegy 4—500 munkást foglalkoztató szövőgyárat akarnak létesiteni. Az uj iparválla at eszméjének (Klein) Kiss Márton adta meg az alapját, akinek jelenleg is van egy háziiparszerüen berendezett kisebbszabásu szövő ipartelepe. Ez a vállalat csak a téli hónapokban van üzemben, amikor is 100 -120 munkást foglalkoztat. A tulajdonos már évek óta fárad, hogy ipartelepét exportképes gyárrá fejlessze. Mivel pedig egymaga nem rendelkezik a szükséges nagy tőkével, állami vagy községi támogatásra pedig kilátása nincs, a betéti társaság eszméjének igyekezett híveket szerezni. E vállalkozásában már annyira haladt, hogy Mezőberény tehetősebb polgárai közül többen jelentkeztek a társaság tagjaiul. Az árdekeltek egyik legutóbb tartott ülésükön ugy határoztak, hogy a gyáralapitáshoz szükséges tőkét a békésmegyei pénzintézeteknek a mult évben megalakult szövetkezetétől veszik kölcsönbe, illetőleg azt is bevonják az érdekeltségbe. Ez ügyben a pénzintézetek szövetkezete augusztus 13-án délután V a r s á g h Béla elnöklete alatt gyűlést tart Csabán. Az érdekes gyűlésen, mely iránt ugy Mezőberényben, mint az érdekelt pénzintézeteknél nagy érdeklődés mutatkozik, résztvesz Fábry Sándor dr. főispán is, aki egyik leglelkesebb híve a szóban forgó gyáralapitás eszméjének. Három uj vicinális. Előmunkálati engedélyek. Közlekedési viszonyaink minemüségét illetőleg az ország első vármegyéi között is vezető helyet foglal el vármegyénk. Alig van valamire való faluja a vármegyének, amelyet vasút ne szelne keresztül. Az áldott rónákon, fehérlő tanyaházak között keresztül-kasul robognak rendes vonatok, vicinálisok és motorosok. A megyei forgalomban különösen utóbbiaké a jövő. A motorvonat alkalmazásában való célszerűségénél, olcsó előállításánál és olcsó szállítási dijainál fogva mind nagyobb tért hódit s kiküszöböli a forgalomból a kávédaráló vicinálisokat. A motorvasutak terén is vezet Békósvármegye. Csak legújabban kerül befejezéshez a gyulavidéki motoros, a közeljövőben pedig három jelentős vonallal fog bővülni a motoros hálózat. Az uj motorvonatok tervét az alábbiakban ismertetjük : A kereskedelmi miniszter értesítette a vármegye közönségét, hogy Sakál Adorjánnak előmunkálati engedélyt adott egy ^csődről kiinduló, a tranzverzális műúton keresztülhaladó, Szarvast és Békésszentandrást keresztülszelő keskenyvágányú helyiérdekű vasút kiépítésére. Az uj motoros vonatnak egyik állomása Szarvas lenne, s tervbe van a kiépítés egész Körösladányig. A másik uj motoros vonal, amelynek kiépítésére az alföldi első gazdasági vasút igazgatósága nyert előmunkálati engedélyt, a csaba—kondorosi vonal, amelynek terveit és útirányát már korábban teljes részletességgel ismertettük lapunkban. Tegnap pedig ujabb rendelete érkezett a kereskedelmi miniszternek a vármegyéhez, melyben tudatja, hogy az első alföldi gazdasági vasút társaságnak a Gézamegállótól Orosházáig, a községenkeresztül a vasútig építendő 76 ctm. nyomtávú keskenyvágányu vasútra az előmunkálati engedélyt megadta. E vonal kiépítésére Orosháza közönsége is, mint Csaba a belterületen motoros közlekedéshez jut. Ez utóbbi vonalnak a kiépítéséhez azonnal hozzáfognak, amint az egyes érdekelt községek megszavazzák a szükséges hozzájárulást. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király utazása. A Triesztben megjelenő ,Piccolo" MJT IGYUNK? szerint a király szeptemberben Polából Lisszabonba fog hajózni,- hol gyászistentisztelet lesz az elesett katonákért. Aztán a király résztvesz a kombinált szárazföldi és tengeri hadgyakorlaton. A Neue Freie Presse|szerint a király a tengeri hadgyakorlat után Trebinjébe utazik. A király most fog először az okkupált tartományok terére lépni. A malmok munkazárlata. A kereskedelmi minisztériumban Szterényi államtitkár elnöklete alatt tartott ülésen, amely valamivel egy óra előtt ért véget, megállapodásra jutottak. A megállapodás szerint a kereskedelemügyi kormány négy hónap múlva rendeletileg életbelépteti a vasárnapi munkaszünetet, ha a munkások most munkába lépnek. A munkások a vasárnapi munkáért addig is megkapják az ötven százalékkal javított bért. A bizalmi férfiak a megállapodást ahhoz a feltételhez kötötték, hogy megbízóik hozzájáruljanak ahhoz. A választ holnap 5 órakor tartandó ujabb értekezleten közlik Szterényi államtitkárral és a malomtulajdonosokkal. Letartóztatott tisztek. Milánóból jelentik, hogy Asiágó közelében olasz pénzügyőrök letartóztattak két magyar osztrák tisztet, kik a határon levő erősségeket tanulmányozták. A hatóságok az esetet szigorúan titkolják. Oroszországban csend van. A katonai zendüléseket leverték, de még ennél csúfosabb csapás volt a forradalmi mozgalmakra, hogy a szocialisták sztrájkkisérlete nem sikerült. Mai legújabb távirataink szerint Pétervárott végképp beszüntették a sztrájkot. A munkás-vezetőség maga is beismerte kudarcát és elhatározta, hogy kedvezőbb időkre elhalasztja az általános sztrájkot. Gyilkos jégeső. Predmérről (Trencsén m.) táviratozzák, hogy ott nagy jégeső volt. A jég elpusztította a még lábon álló gabonát és a répatermést. A zivatar ideje alatt a mezőn egy szerencsétlen asszony két gyermekével egy magas fa alá menekült. A villám a fába csapott s az egyik gyermeket agyonsújtotta. Szökés a fegyházból. A budapesti főkapitányság ma reggel Vácról táviratot kapott, melyben a I váci országos fegyintézet igazgatósága hogy egészségünket megóvjuk.mert csukis a természetes szénsava

s ásványvíz erre a legbiztosabb ovdszer. igyunk gyünk Igyunk igyunk mohai mohai mohai mohai ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél- és légcsöhuruttjl szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány es emésztési zavarok ál aia!< be, forrást, ha majbajoktól és sargaságtól szabadulni akarunk. fertSíő elemik ellen, hinem a b;nue foghlnt typhus, cholera, niegkitníi tettek azok, akik .... , , „ — ------ — -, - ismertető füzetében olvishitó. Háztartísok számára nagyobb üvegekben minden kétes erteku inestersegesen szénsavval teritett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnei-forrás I/'J t L 1 * • vizet a legszegenyebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek ugvanott a forrás leírásának ismertető füzete ino-yen K P fi 1/P> I I fi t* V 1 "7 T kapható. A forráskezelőség, ' Kapható minden füszernzletben és előrangn vendéglőben 1VWUT Wll XJ iJ l VI Lt •