Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-26 / 63. szám

Békéscsaba, 19üo. julius 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Fábry Sándor dr., F á b r y Károly és M o r v a y Mihály szólottak még röviden a tárgyhoz, majd az állandó-választmány az alispán által kivánt módosítással jóváhagyását javasolta a határozatnak. Vita nélkül egyhangúlag fogadta el a választmány a földvóteli szabályrendeletet, amelynek főbb pontjait cikkünk elején ismertetünk. A főispán Békésvármsgye selyemtenyésztéséért. Akció a csabai selyemfonodával. Lapunk egyik közelmúlt számában már hirt adtunk a kereskedelemügyi miniszternek ama leiratáról, amelyben értesítette Fábry Sándor dr. főispánt arról, hogy engedélyezte a csabai állami selyemfonóda felállítását. Évek hosszú törekvése előzte meg ezt a kedvezményt, amely Fábry főispáni működésének első sikerei közé tartoznak. Fábry Sándor dr. ugyanis mindjárt főispánná történt kinevezése után megsürgette a kereskedelmi kormánynál a selyemfonóda ügyét, amelyet hamarosan és kedvezően el is intéztek, ugy hogy legközelebb már megkezdik az építési munkálatokat. Áz engedélyezésről a kereskedelmi miniszter kedden érkezett leiratával értesített Ambrus Sándor dr. alispán utján Gsaba és a megye közön:őgót, utasítva az alispánt, hogy az épité r tervek elkészítésével bízza meg az államépítészeti hivatalt. Amint ez elkészíti a terveket, Csabán azonnal hozzáfognak az építkezéshez, ugy hogy a selyemfonoda még a jövő évben készen álljon. Ebből az alkalomból Fábry főisp.'n a megye selyemtenyésztésénók fejlesztése érdekében rendkívül üdvös rendeletet intézett Csaba, valamint a megye egyéb községeinek, elöljáróságaihoz. A szedreskertek létesítésére irányuló és megszívlelésre méltó rendeletet alább teljes szövegében adjuk: A Békéscsabán tervezett selyemfonógyár építése legközelebb kezdetét veszi ugy, hogy e gyár a jövő év május havában már üzembe léphet. Elkövetkezett ideje tehát annak, hogy a vármegyében a selyemtermelés olyan lendületet vegyen, a mely egyrészt elegendő anyagot és munkát képesadni a békéscsabai selyemfonó gyárnak, másrészt a mely a vármegye mostoha ipari ós szociális viszonyaiba uj életet önthet. A selyemtermelós emelkedésének legfőbb tényezője a szederfa. Gróf Széchenyi Istvántól ered a jelszó: legyen csak elég szederfalevél s a többi bizonyosan el nem marad. Évtizedeken át szerzett országos tapasz-. talat igazolja, hogy a selyemtenyósztés s abból folyó jövedelem emelkedése tényleg a szederfák számának szaporításától függ. Bókésvármegyében alispánságom idején több mint ÍÓ évi következetes munkával igyekeztem leküzdeni azokat az akadályokat, melyek a selyemtenyósztés útjában állottak. Legfőbb törekvésem volt, hogy a selyemtenyésztést éltető szederfáknak a faiskolákban és a közutak mentén való szaporítása, a lehetőségig előrehaladjon, e célból létesítettem a csabai 10 holdas megyei szederfa iskolát, honnan 180000 drb szederfa ültettetett ki közutaink mellékére. A közutak szederfával való fásítása ma már befejezettnek is tekinthető. Annak dacára azonban, hogy az utolsó évtizedben a vármegye közutainak szederfákkal való betásitása megtörtént, a selyemtenyósztés emelkedése a vármegyében kielégítő lendületet nem vett. Ennek egyik oka abban található, hogy a közutak mentén kiültetett szederfák a gondos ápolás dteára részint a kedvezőtlen talajviszonyok, részint a durva rongálások következtében sok helyen most is csak tengődnek, másrészt és különösen hátrányos, hogy a Mit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartilmi s^ia/zisj;, a mohai közutak mentén kiültetett szederfák a községtől természetszerűleg távol esvén, a fákhoz való hozzáfórhetós fáradságos és nehézkes s ez a selyemtenyósztés kezdetleges stádiumában kedvét veszi a termeléstől- a kísérletet tevőnek Arra kell tehát törekednünk, hogy a szederfák ültetése a jövőben csoportosan és lehetőleg a községben vagy az azokhoz közel fekvő olyan helyeken történjék, ahol a fák ápolhatok, védhetők, s a termelők által fáradság ós időveszteség nélkül megközelíthetők lesznek. A selyemtenyésztés óriási közgazdasági jelentőségével alig szükséges foglalkoznom. Magyarország ma még attól is messze áll, hogy termelésével saját szükségletét kielégíthesse. Holott kétségtelen, hogy nyers és feldolgozott selyemtermékek külföldi kivitele révén az ország jövedelmei mórhetetlenül növekednének. Másrészt kétségtelen az is, hogy a selyemtenyósztés erőteljes emelkedése a mostoha kereseti viszonyokat rendkívül kedvezően befolyásolná. E tekintetben csupán arra utalok, hogy a selyemtenyésztéssel a család azon tagjai foglalkozhatnak, akik a nehezebb munkára alkalmatlanok. E réven tehát a szegénysorsú családok gyöngébb tagjai ' a családfő kereső társaivá válnának s a játszva végzett munkával a családfenntartó gondjait apasztanák. Másrészt a selyemtenyésztés a kora tavasszal foglalja el a termelőket, midőn még a nagyobb mezei munkák meg nem kezdődtek s igy munkásaink is kisegítő keresetet nyernek abban. Arranézve, hogy okszerű termelés révén minő mérveket ölthet a selyemtenyésztés, példakép idézem Bács-Bodrog vármegyét, hol az elmúlt évben az állam a termelőknek közel 1 millió 500 koronát fizetett ki. Ezzel szemben Békésvármegyében a mult évben alig 16000 koronát kerestek a termelők. Szaporítsuk tehát elsősorban a szederfákat, másrészt buzdítsuk a népet arra, hogy a selyemtenyésztést vezesse be házi foglalkozásai közé. Mindezek alapján, amidőn ismételten is hangsúlyozom, a selyemtenyésztés óriási nemzetgazdasági és speciális jelentőségét, másrészt a midőn hivatkozom arra, hogy a Békéscsabán legközelebb létesítendő selyemfonógyár prosperálása a vármegye selyemtenyésztésének emelkedésétől függ, felhívom az elöljáróságot, hogy egyrészt a községhez közel sürgősen megfelelő terjedelmű epres kertet, illetve kerteket létesíteni, esetleg a már meglévőt kibővíteni, másrészt a selyemtenyósztés hasznáról a népet fölvilágosítani s odahatni szíveskedjék, hogy a nép e selyemtenyésztést megkedvelve, azzal mennél nagyobb körben foglalkozzék. Megjegyzem egyben, hogy gondoskodni kívánok arról, miszerint a földmivelésügyi miniszter úr a selyemtenyésztés népszerűsítése és kiterjesztése érdekében azon községekben, ahol az különösen szükséges, még az ősz folyamán külön szakértőket küldjön ki. Végül felhívom az elöljáróságot, hogy ezen ügyben tett intézkedéseiről hozzám folyó évi szeptember 1-óig jelentést tegyen. Református egyhlzalaknlás Csabán. Az esperesség kiküldöttje a kálvinisták között. Csabának közel másfélezer kálvinista polgársága már évekkel ezelőtt mozgalmat indított a református egyház megalakítása iránt. Célja ennek az istenes mozgalomnak a Kálvin tan követőit egységes táborba tömöríteni, ezek lelki szükségleteinek kielégítésére lelkipásztort tartani s idővel, ha majdan az egyház megfelelő anyagi erők birtokába jut, hajlékot emelni az Úr tiszteletére. A mozgalom lelkes apostolai közel két éven át fáradoztak lankadatlan kitartással, mig végre elérték, hogy törekvésüket észrevette az esperesség is. A békés-bánáti egyházmegye főpásztora, Dombi Lajos gyulai esperes ugyanis kiküldöttje által szerzett információkat a mozgalom mibenlétéről, s miután az esperessógi kiküldött a vasárnap megtartott gyűlésen arról győződött meg, hogy a csabai reformátusoknak rendelkezésére állanak azok az anyagi eszközök, amelyekkel fent tudják tartani az egyházat, a legközelebbi hetekben már véglegesen megalakul Csabán a kálvinista egyház, amikor megválasztja presbitériumát is. Vasárnap délután a Rudolf-főgimnázium tornacsarnokában megtartott gyűlésről különben az alábbi tudósításunk számol be: A gyűlésen az esperesség kiküldötttekónt B a y József gyulavári ev. ref. lelkész és Bogár Dániel világi elnök elnököltek. Bay mindenekelőtt istentiszteletet tartott, majd elnöki megnyitójában beszámolt kiküldetése céljáról. — Hogy az esperesség tudomást óhajt szerezni a reformátusok mozgalmának eredményéről s hogy megalakulhat-e Csabán a református egyház. A lefolyt két esztendő mozgalmát Domokos István jbiró ismertette. A reformátusok átlag minden két hónapban tartottak gyűlést amelyet mindenkor istentisztelet előzött meg. Gyűjtést indítottak meg, amely eddig közel 5000 koronát eredményezett. A reformátusok száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1300 lelket tesz ki. Majd jelezte, hogy mindezek alapján erejük van arra, hogy megalakítsák és fentartsák a csabai református egyházat, amely egyelőre csak lelkészt tartana, aki végezné a rendszeres istentiszteleteket és ezzel kapcsolatos egyházi teendőket. Egyelőre a templomot se építenék fel, valamint arravaló tekintettel, hogy Csabának magas színvonalon álló álíami és községi iskolái vannak, felekezeti jelleget se visznek be a tanításba, csupán feladata volna a ref. lelkésznek az egyes iskolák ref. tanulóinak hitoktatást adná Kálvin vallásából. Ezekután a gyűlés kimondotta, hogy óhajtja az önálló egyház megalakítását és megkeresi az esperességet, hogy rövid időn belül az egyházmegye részéről egyházi és világi felügyelőket küldjön ki, akiknek az elnöklete alatt megtartandó gyűlésen megtartják a végleges megalakulást és megválasztják az egyház presbitériumát. Hogy pedig a megalakulás leketősége és a a lelkésztartás biztositassék, a gyűlésen jelenlevő hívek önkéntes egyházi adót yjánlottak fel. A körözött íven a kevés számmal jelenlevők 542 koronát ajánlottak fel, amely adóösszegnek mintegy háromszoros emelkedésére van még kilátás. Végül a gyűlés hálás elismeréssel vette tudomásul Csaba képviselőtestületének ama határozatát, amely a felépítendő református templom és lelkészlak céljaira ingyenes telket biztosit, valamint a Rudolf-főgimnázium felügyelő-bizottságának ama határozatát, amelyben kimondja, hogy mindaddig, amig fölépül a református templom, istentiszteleket tartása céljából átengedi a reformátusoknak a főgimnázium tornacsarnokát. Vármegyei közügyek. Az állandó választmányból. Békésvármegye törvényhatósága a mai napon rendkívüli közgyűlést tart. Ennek napirendjét, amelyen jelentős közügyek egész halmaza fekszik, tegnapi ülésen készítette elő az állandó választmány. Az ülésen, amelyen majdnem teljes számmal jelentek meg a közügyek illetékes intézői, legbehatóbb vita indult meg Orosháza földvétele és a vármegyei közúti program fölött. A két tárgy előkészítése az egész délelőttöt leloglalta, mig délután a kisebb jelentőségű községi ügyeket intézte el az állandó választmány. Az ülés lefolyásáról az alábbi részletes tudósítást adjuk : Az ülést Fábry Sándor dr. főispán nyitotta meg a megjelent tagok köszöntésével. Jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán, Kiss László, Konkoly Tihamér dr. ós Moldoványi János megyei aljegyzők, Zöldy Géza, tiszti főügyész, perszina Alfréd kir. főmérnök, Fábry Károly és Veres József orsz. képviselők, Kiss István számvevőségi főnök, Bácsy Lajos, Horváth Károly, Morvay Mihály és Kiss István dr közig, gyakornok. Elsőbben Orosháza fiildvétele került szőnyegre. Erről a tárgyról lapunk más helyén adunk részletes számot. Második ügy volt a vármegyének három évre szóló közúti programmja, amelyet lapunk mult számában már teljes részletességgeel ismertetlünk. A közuti-bizottsáíí által megállapított prograinjavaslatott Konkoly Tihamér dr. aljegyző terjesztette elő. A programhoz alig fűztek észrevételeket. Arravaló tekintettel, hogy időközben úgyis szükségessé válik' a programnak egy vagy más irányban való változtatása, elfogadták és jóváhagyó javaslattal terjesztik a mai megyegyűiés elé. Déli harangszó kondult,im'ire az állandóválasztmény e hét fontos tárgygyal végzett. ^Délután 4 órakor újra összeült az állandó választmány a naprenden levő és általánk már ismertetett közsögi ügyek valamennyiét jóvá hágyásra ajánlta a törvényhatóságnak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A budgettárgyalásnak ma volt utolsó napja. Néhány perc alatt elintézték a pénzügyi költségvetést. Most már bizonyos, hogy a képviselőház ülései ezen a héten befejeződnek. Mai ülésen napirend előtt J u s t h elnök bemutatta L á s z ló Imre honvédfőhadnagynak Lengyel Zoltán képviselő utján beterjesztett kérvényét, melyben a Kossuth-nóta miatt lefokozott katonatiszt rangjának visszaadását kérte. Kossuth beterjeszti Pozsony országszéli helyi érdekű villamos vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Okolicsányi László bemutatja a bizottság jelentését, hogy Ováry Ferencz és Dániel Tibor megbízó leveleit a bizottság rendben találta. Wekerle beterjeszti az 1906. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, melyet a pénzügyi bizottsághoz utasítottak. Ezután hozzászólás nélkül megszavazták a Nagykároly-Mátészalka-CsapiMocslád, Mátészalka—Csapi, Zombor— Obecsei, Urginmost—károlyvárosi, őssivárad—velenczei, orosháza—Csongrád — szentesi és eszék—djakovár—vrpoljai helyiérdekű vasutak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kohászat tételénél H o i t s y előadó a miniszterelnöknek külön jelentését terjesztette be, amely kénsavgyár létesítéséről szól. Inditvánvozta, hogy a Ház vegye tudomásul a jelentést. Kéri a miniszterelnököt, hogy ne adja ki a gyárat magánkezelésbe, mert kénsavra szüksége van a kincstárnak. . W e k e r 1 e ez irányban még semmi kötelezettséget nem vállalt, sőt egyedül csak a spodium gyárral folytatott tárgyalásokat. Ha a Ház ugy kívánja, hogy gyár üzeme csak garanciák mellett adas! sék magánvállalkozásba, azt szívesen tel' jesiti. Kéri a tétel tudomásul vételét. Holnap a Ház tizenegy órakor tart ülést. Az interpellációk során B á n f f y a Negutin volt marosvásárhely görögkeleti főesperes ügyében interpellál. A volt főesperes elmozdítása nem érdekelné, ha ebben politikai jelentőséget nem látna. Az autonómia jogcíme alatt a görög-keleti egyház itt az ál'am érdeke ellen fordult. Negutin könyvet irt, melyben állítólag felekezetének dogmáit sértette és emiatt mindjárt az Albina pénzintézet helyiségében értekezletet tartottak, melyen megfosztották állásától. Az esperes egyházi hatóságánál is keresett elégtételt, de nem talált. Ügye hírlapi polémia miatt a kolozsvári esforrást, mert föltótlenül tiszta, kellemes |C fJ í* í J" B i és olcsó savanyúvíz ; dús szénsavtartalmánái BMC£IIF<5IS MJ Í VIZ • fogva nemcsak biztos óvszer fertő/.ő elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogvakitünő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tetiék s hamarosan óriási számbin kerültek ki orvosi bizoiylato'c dr. Kétly, dr. Statnborsnky, dr. Berber, dr. Naundorf 4r. Borcherdt, dr. Akantisz, dr. Blodig, dr. Pischer. dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Qebhardt, dr. Bilogh, dr. V.irgi, dr. SZIJJ, dr. Scpiadjs, dr. Vl jnvesik, dr. OUser. dr. Markosfalvi, <sib-ekt'ől. akik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajoknál, chronikus gyo nornurutoknil, főleg karlsbidi kúra után, csontlág/uiásn íl, aipIkKnil. VÍSÍ-és h iyago.negsé étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen, (typhus, choleri stb) HízUrtisok szí nin misfélliteresnél vilamivel nigyojb ü/egekJM miijei kétís értékű n -stersi4is; 1 szeiuv^ai telített viznéi. sőt á szód'iviznel is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebD ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerikatoc szervezettek, uj/iutt i forrás leírná uk is n értető fii<e:e injye.i kapható. A torráskazalósáfl Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: Déosey József oégaól Békéscsabán.