Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-12-30 / 108. szám
BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906 dec. 30 biró fölött a bizottság részvétét fejezze ki s erről jegyzőkönyvi kivonatban értesítse a közgyűlés az özvegyet. Yangyel állását a februári közgyűlés tölti be. Fábry Sándor dr. főispán, addig is dr. Margonyai Gyula közigazgatási gyakornokot rendelte ki helyettesül s Margonyai teendőinek ellátására dr. Jeszenszky Károly gyomai közigazgatási gyakornokot hivta be Vihar az alispáni jelentés körül Daimel Sándor dr. főjegyző ismertette ezután az alispáni jelentésre hozott állandó választmányi javaslatot. Ekkor állott föl szólásra Simonka György dr. : A jelentést tudomásul nem veszi, mert az nem nyújt hü képet a vármegye közállapotairóll. Az alispán e jelentés adatai szerint minden anomáliára világot vet, de nem szól arról, hogy intézkedett volna is. E jelentésben egyetlen szó sincs a sajtóról például. S főleg nincs szó a „Békésmegyei Hiradó"-ról, mely ha nincs, akkor az alispán sem ülne most az alispáni székben. (Zajos derültség.) Hogy az alispán nem tesz említést a vármegye sajtóviszonyairól — ennek is megadhatja magyarázatát. (Halljuk, Halljuk !) A „Békésmegyei Hiradó í ;' cimű politikai lap megszűnt létezni s megszűnésével az ó szerkesztése alatt „Hiradó" cimen uj lap indult meg. Ez az uj lap utcai elárusitási engedélyt kért s az alispán nem engedélyezte azt. Erről a tényről azért nem emlékezik meg az alispán a maga jelentésében, nehogy sértett önérzettel kelljen szembeszállania csatlósaival. (Óriási zaj és közbekiáltások : Eláll! Eláll! Micsoda hang ez ?...) Veres József: Rendre kell utasítani ! Fábry Sándor főispán: Megállapítja, hogy Simonka György gyanúsító szavaival megsértette a^közgyülés tekintélyét, ezért rendreutasítja a felszólalót. Simonka György dr. : Bátorságot vesz magának, hogy kiegészítse a jelentés idevonatkozó részét. Az uj 1 ap december 11-én indult meg s december 12-én már tudta az alispán, hogy engedély nélkül árusították azt Elmondja, hogy ekkor rendelet érkezett a csabai főszolgabíróhoz, amelyben kérik, nyújtson felvilágosítást, vájjon „miféle lesz az a Hiradó ?" Kevéssel ezután jött az elárusító végzés azzal, hogy engedély nélkül máris árusították a lapot s hogy kiadója az uj lapnak is az, aki a „Békésmegyei Hiradó" kiadója volt Felemlíti mindezt azért, mert szükséges, hogy meggyőződést szerezzen a vármegye közönsége, milyen szellemben szolgálják hivatalos közegeink az igazságot. Van itt egy másik lap a megyében: a „Békésmegyei Függetlenség." Ez a lap iskolaköteles, gyermekekkel árusittatja példányait. Ők meg is fogtak egy ilyen rikkancsot s be is vitték a békéscsabai rendőrséghez, de a főbiztos még- csak jegyzőkönyvet sem vett föl az tétről. Morvái Mihály : Ej, haj! N?gyon telik az idő s fontosabb dolgaink is vannak ennél 1 . . . Simonka György: Nem ewliti föl az alispáni jelentés azt az esetet sem, amely Kétegyházán történt egy adófizető polgárral, akinek négy disznóját hajtották el 20 korona adóhátrálék fejében, mert haragosa volt a bírónak. Ha ezeket az eseteket nem veszi tudomásul az alispán, akkor könnyen ismétlődhetnek azok a sajnálatos népzavargások, melyek nem is olyan régen megzavarták a békésmegyei közrendet. A jelentést nem veszi tudomásul. Ambrus Sándcr válaszol. Simonka György felszólalása után nyomban szólásra emelkedett Ambrus Sándor alispán. Mellőzi a nagy kiterjedésű felszólalást, mert jelentésének lényegesebb része a vármegye gazdasági helyzetére vonatkozik s ezt a rész nem kifogásolta a megyegyülés többsége, amely gazdákból áll. (ügy van! Ugy van !) Simonka György felszólalásának gerince a „Hiradó" ciinü újság ügye volt, amelynek ő szerkesztőjéül vallja magát. Ez az ügy nem tartozik a törvényhatósági bizottság elé s hogy ő mégis kitér arra, ezt a bizottságért teszi. Felszólaló azzal panaszkodott, hogy ebben a vármegyében nem tisztelik a szólásszabadságot. Hát hogy mennyire nincs igaza, kiviláglik ez az ő egy órás beszédéből, melyet a főispán nem szakított félbe. A „Békésmegyei Hiradó" cimü újságot főleg izgató cikkei miatt tiltotta el az utcai elárusitástól. De meg azért is, mert a kiadó nem tartotta be a kolportársra vonatkozó miniszteri rendelet idevonatkozó utasításait. Ezóta különféle cimen kijátszani próbálták a hatósági intézkedést. A cimet változtatott „Híradónak" most is Toffler Dávid, Szentmiklósi József édesatyja a tulajdonosa s az ő nyomdában is nyomódik. Tehát nem engedi sem rabulisztikával, sem fogásokkal kijátszani a hatóság intézkedéseit. A többi fölemiitett esetről nincs tudomása. Még egy felszólalás. Áchim L. András is az alispáni jelentéshez szól. Sztojanovi t s Szilárd dr. gyulai szolgabíró a békéscsabai állomáson be akarta őt kísértetni egy rendőrrel. Tehát visszaélt hivatalos hatalmával. (!!!) Ő jelentést tett erről az alispánnak s kérte a fegyelmi eljárást megindítását, de az alispán nem intézkedett, a jelentésben sem tesz említést erről az esetről. Védelem a tisztviselőnek. Ambrus Sándor alispán előadja, hogy Áchim L. András december 12-én panaszt emelt Sztojanovits szolgabíró ellen. Panas/.a azonban alaptalannak bizonyult s fegyelmi elrendelése helyett H2 ; hogy ilyen kérdés volt évek előtt : váson és ott ugy oldották meg a kérdést, hogy minden másodünnepen tót istentisztelet tartatik. Blaskó András szerint az erzsébelhelyi rész nem külön egyház, hanem csak része a csabai egyháznak és a csabai ág. h ev. egyházban minden vasárnap tartatik magyar istentisztelet - s ő is tudja, hogy azon részt vehetnek az erzsébethelyi kérelmezők is. Sajban Mátyás, mint öreg ember, emlékszik azon időre, amikor még Erzsébethelyen nem volt se templom, se imaház, s ott több mint 500 tagja volt az egyháznak, kik betudtak járni a városi templomba, pedig akkor még nem volt se járda, se mótor. Ma is, kiket a buzgóság visz, be tudnak jönni még a messze tanyákról is a templomba. Szeberényi Lajos Zs. közvetítő indítványt tesz, ajánlja a csorvási megoldást, hogy a nagy ünnepek másodnapján d. u. tartassak magyar istentiszt. 1! 't és a nyári hónapokban. Dr. Zsilinszky Endre újból ajánlja r.z eredeti indítványt. A városi ev. lelkészek, mint akikre az ebből eredő teendők az indítvány értelmében háramlottak volna, mindannyian felajáni >;ták, hogy amennyiben a gyülekezet kívánja, segédkeznek a magyar istentisztelet elvégzésénél. A felügyelő névszerinti szavazást rendelvén el, indítványa mellett 31-en szavaztak, ellene nl-en. A presbitérium választott intelligens tagjai közül csak Badics Elek gyógyszerész volt jelen és támogatta tel ügyelő javaslatát. A felügyelő ekkor kijelentette, hogy miután a szavazás eredményét nem látja üdvösnek egy• •.>,.ára és mivel őt mindég az egyház érdeke és jó hírneve vezette, kénytelen , ik ndani áUásáról s megköszönve a képviselőtestület iránta tanúsított bizalmát, távozott a gyűlésteremböl. A képviselőtestület egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy fájlalja a felügyelő elhatározását és nyomban bizottságot küldött ki, Irogy a felügyelőt lemondása visszavonására birja. Az erzsébethelyi ir, vivkérdés még végleg elintézve nincs, amennyiben a közvetítő indítvány felett, lévén még sürgősebb ügyek elintézendők, döntés még ezúttal nem történt. A jövő év igazgató-lelkésze Knyihár Károly lelkész, jegyző: Sasskó István káplán, gondnok: Sipiczky K. János ujól ig, sáfárok : Vandlik György, Laczo D. János, Kiszel András, Jánovszky Pál, Adamik András, Szudár Mihály; < ( ' : Áchim K. András, Gortko mos, Botyánszky Mihály, Bencsik György, Botyánszky Mihály. Az újonnan megválasztott sáfárok és tizedesek ez óv utolsó vasárnapján, december 30-án fogják a hivatalos esküt letenni a nagytemplomban. Vármegyei közgyűlés. Elnöki rendreutasitás egy interpelláció kapcsán — Hozzászólások az alispáni jelentéshez. — Tagválasztások. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának tanácskozó terme ritkán látott olyan zajos közgyűlést, mint a tegnapi. Ritkaság számba ment az is azelőtt, hogy az alispáni jelentést kifogásolják, vagy hogy az bizonyos fraktiók tudomásul ne vegyék. S tegnap ez is megtörtént már Békésvármegye ódon székházának termében. Az alispáni jelentéshez Simonka György, a kétegyházai polgárok újonnan választott képviselője és A c h i m L. András szóltak, mindkét felszólalás kancsán dr. Fábry Sándor főispánnak élnie kellett elnöki jogaival s a felszólalókat többször rendreutasította. Mert közbeszólásokban sem láttunk tegnap hiányt. A szenvedélyek sokszor felkorbácsolódtak a két felszólalás rendjén s az imparlamentáris kifakadások nem egyszer akadályozták meg a tanácskozás menetét. A részleteiben és külsőségeiben rendkívül érdekes közgyűlés lefolyásáról ezeket jelenti tudósítónk: Elnöki bejelentések. Fábry Sándor dr. főispán kevéssel 9 óra után nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözli a bizottság tagjait s jelentést tesz a legutóbbi közgyűlés óta felszínre került közállapoti jelenségekről. Bejelenti, hogy három indítvány érkezett a tárgysorozat összeállítása óta az alispáni hivatalhoz, melyeket a póttárgysorozatba vettek föl, de az nem akadályozza a közgyűlést abban, hogy rendes szokás szerint az alispáni jelentés után tárgyaltassanak azok. Az egyik indítványtevő Dombi Lajos, a másik Szalay József s a harmadik Garzó Gyula. A szarvasi főgimnáziumnak ünnepélyes megnyitása november hó folyamán ment végbe. A csabai selyemfonó építéséhez a miniszter magas elhatározása követkestében jövő év tavaszán hozzáfognak. Békés község tejszövetkezete s a békéscsabai tejszövetkezet 15000, illetőleg 10000 korona kölcsönt kapott a kormánytól. Indítványozza továbbá, hogy V a ngyel Sándor elhunyt orosházai szolgajóindulatával s gyakran lovagolt, kocsizott, sétált a gróffal vagy ha ő nom volt otthon, — valamelyik alkalmazottával. A neuhausi kirándulásokon s az iskolai szinielőadásokon és sétákon kivül Rákóczinak nem volt egyéb mulatsága a jezsuita kollégiumban. Minden máskép lett, mikor kiszabadult a cseh jezsuita iskolából s Bécsbe ment nánjéhez. Itt az eddigi csend helyett a fényes, zajos nagyvilági élet kínálta őt gyönyöreivel. S Rákóczi nem vonta el magát tőle. Az efféle kalandok helyett a fejedelem inkább a vidékek természeti szépségeiben s a városok műkincseiben, kivált festményeiben gyönyörködött. — Valószínű, hogy olaszországi utazása nagy hatást gyakorolt müérzékóre s közrehatott abban, hogy később fejedelem korában nagy pártolója volt a művészeteknek. Voltak híres udvari festői, mint Mányoky, aki a teljes ellátáson felül 900 frt fizetést kapott; továbbá Bogdán kassai, Mindszenti egri festők ; voltak kiváló ötvösei, éremkészitői. És nem feledkezett meg a zenéről sem, mindha tudta volna, hogy nevét halála után a zene fogja halhatatlanná tenni a világon. Természetes, hogy külön udvari zenekart tartott, mely dobosokból és tárogatósokból állott; ezeken kivül a hagyomány szerint két cigány-zenekara is volt, az egyiknek Barna Miska, a másiknak Czinka Sándor volt a prímása; ez utóbbi Rodostóba is elkísérte volna a fejedelmet. Azonban a hű Mikes, aki pontosan irta le ura foglalkozásait, mulatozásait, mit sem tud e dologról. Hát voltak Rákóczinak a száműzetésben is mulatozásai ? Voltak, hanem itt nem gondolunk dinom-dánomokra, hanem olyanodra, amilyeneket jó Mi' • s I Kelemen ir r eg édes-kedves bús ley.ií leiben. Bizon e mulatozások ma a kö- ; zönséges embert se elégítenék ki s a i nagy fejedelem mégis megtalálta bennük lelke nyugalmát. De hit hallgassuk meg Mikest, ki igy szól 37. levelében: „Reggel hat órakor dobolnak ós akkor a fejedelem felöltözik, azután a kapolnába megyen ós misét hallgat. Mise után az ebódlőházba megyen, ott kávét iszunk és dohányoznak. Amikor az óra 8/48-ra, akkor elsőt dobolnak misére, 8 órakor másodikat ós egy kis idő múlva harmadikat dobolnak, akkor a fedelem misére megyen, mise után a maga házába megyen . . . Tizenegyedfél órakor megütik a dobot ebédre és tizenkétgórakor az asztalhoz ülünk és törvényt teszünk a tyúkokon." 1j 2 3-koi egyedül, majd 5 óra' után kíséretével a kápolnába megy. „Vacsorára hetedfé órakor dobolnak." A napot a lefekvés zárja be, mely 8 órakor történik. „Ami pedig a mulatságot és itőtöltésr illeti,.mondja Mikes, a sokféle A fejedelem minden héten lóra ül ét oda vadászunk. Mikor pedig vadászn nem megyen a fejedelem, akkor csak í sok írásban töiti az időt . . . ebédig ebéd után pedig . . . vagy fur, vagy fa rag, vagy az esztergában'dolgozik. Es a ő gyönyörű szakálla sokszor tele var forgácscsal, hogy maga is neveti magát., ő pedig neveti az olyat, aki azoi panaszkodik, hngy elunja magát. . .' És most fejezzük be szavainkat. Töb bet úgy sem birnánk mondani jó Mike Kelenennél, akijmindennap fölkelt/hatoi órakor, — bár szívesen nyújtózott voln; még a takaró alatt, — csak hogy jelei legyen ura öltözködésénél, s ellessei mindent, amivel ura foglalkozik, vag; amire szüksége van. ígéretünkre vissza pillantva elmondhatjuk: „ime, az ember. É i Istenem, e- a mi modern korún' be sokat tanulhat Rákóczitól! i azután a dáridónak, mit természetesen I a g.tzdag Kennessey fizetett, Ha nem jött közönség a színházba, \ Ivennessey Muki egymaga bérelte az ö; - /.es helyeket és ugy bocsájtotta be a színházi élvezetekre sóvár ingyen publikumot. Ismét felragyogott szerencsecsillag rnk és elfelejtettük mind ama nyomorúságunkat, melyekben eddig részünk volt. Csak Ruby Sándor nézte rossz szem•?< ; a dolgoknak ilyettén való javu lás:H. Sehogy sem tetszett neki, hogy Kennessey annyit forgolódik a primadonna körül. A mitől félt, az be is következett, mert egy szép napon Kennessey - Muki megkérte Györgyei Ilonka kezét. A primadonna pedig nem utasította vissza a kérőt. Szegény Ruby Sándor, tnég beszélni se lehetett vele, annyira szivére vette a dolgot, hogy egészen belebetegedett. * Fényes estre készülődtünk. György ey Ilonka mielőtt Kennesseyhez férjhez ment volna, még egy utolsó elő"d^ísban akart el búcsúzni a világot jeeszkáktól, pályatársaitól és a köesebb, leghatásosabb darab^z alkalomra. Rosamundát, ség átka, volt a címe a nár ismeretlen, de akkoriak rajta a szinházlátoadta Rosamundát, mig ' Sándor volt, ki bár beis elvállaJta szerepét, inház zsúfolásig meg volt kíváncsi volt a szinészzerencsés volt a vidék ;át elhalászni, gyönyörűen ment, a Jek. Györgyei és Ruby íarták az estét tenni, lek'k. Leghatásosabb jelenet a harmadik felvonás végén játszódott le, Oltramund, a szegény lovag esdekelve kéri Rosamundát, hogy ne menjen a csúf, de gazdag Lothár lovaghoz feleségül. Rosamunda bár szereti Oltramundot, de a pompa és fény kedvelése Lothárhoz vonzza. Mindnyájan meghatottan vettük észre hogy milyen hasonlatosság van néha a tragédiák és az élet eseményei között. Rosamunda hajthatatlan marad. Most Oltramund kirántja tőrét és e kiáltással: — Ha az enyém nem lehetsz, ugy másé se légy. — Markolatig döfte Rosamunda keblébe, ő maga pedig karjába dőlt. A közönség tapsorkánja nem akart megszűnni a hatásosan megjátszott jelenet után és toporzékolva követelte Györgyey és Ruby megjelenését a függöny előtt. Azok pedig nem hallották már a szűnni nem akaró tapsokat és kihívásokat, hanem szép csendesen feküdtek egymás mellett, boldog mosolylyal ajkukon, kiengeszteledve a halálban . . . Beldog napok Rákóczy életéből. Irta: dr. Bell Lajos. II És Rákóczi nem bocsátkozott kalandba, hanem megbotránkozott a tapasztalt erkölcsi romlottság miatt s megőrizve lelki, testi üdesógét — tért vissza hazájába, hogy egy pár esztendő múlva gyógyítgassa édes hazája, nemzete sebeit. . . Neuhausi kényszer tartózkodásának e kirándulások voitak legkedvesebb mulatságai, Ilavatha megparancsolta várkapitányának, hogy hivja meg Rákóczi | herceget a várba, „bocsássa rendelkezéj sére paripáit, fogatait, vadászfegyvere r, az egész varat ,-a a hozzátartozó jósz>» I got". A kis IMtkOezi szívesen élt a vámr
