Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-25 / 107. szám

Békéscsaba. 1906. decz. 25. — A gyulai közjegyző jubileuma. Dr. M á r k y János gyulai kir. közjegyző, az aradi királyi közjegyzői kamara elnöke, a napokban ülte meg baráti körben harmincéves jogászi működésének jubileumát A jubiláns .egyike volt azoknak, akik a bifurkáció után az elsők közt nyartók el a budapesti egyetemen ugy az államtudományi, mint a jogi doktorságot. Előbb mint ügyvéd, majd pedig mint orosházi, utóbb gyulai közjegyző igazi érdemeket szerzett az Alföld' népének birtokrendezése körül. Békésvármegye és Gyulaváros közéletében pedig mint a törvényhatósági és közigazgatási bizottság és számos más bizottság tagja igen tevékenyen résztvesz s a közjótékonysági intézményeknek egyik agilis előmozdítója, A jubiláns egyik nagybátyja néhai Márky József volt, a budapesti egyetemi könyvtár egykori tudós őre ; a közelmúltban jubilált M á r k y Sándor őr., a kelezsvári egyetem történettanára s a magyar tud. akadémia tagja pedig testvére. — Jönnek a színészek Hirt adtunk már arról, hogy a békéscsabai szinügyi bizottság engedélyt adott Mezei Kálmán, besztercebányai színigazgatónak, hogy január 11-ikétől kezdődően február hó végéig társulatával előadásokat tarthasson a békéscsabai színházépületben. A bizottság közölte most elhatározását ]\^ezey Kálmánnal, aki a téli sziniszezont ilyenformán január hó 11-én este meg is kezdi már. Mezey színtársulata csak e hó végéig tart előadásokat a besztercebányai kerületben s másfél heti szünidő ^tán január 9-én érkeznek községünkbe a tagok. — A csabai játékáru-gvár Aradon. Csütörtöki számunkban megírtuk, hogy a békéscsabai játékáru-gyár tulajdonosa W e r t h e r Hugó beadványt intézett Arad város tanácsához s beadványában — bizonyos kedvezmények mellett — hajlandónak mutatkozik, hogy Aradon játékgyárat létesítsen. E hirre vonatkozóan most a következő sorokat kaptuk : Tek. szerkesztő ur! Vasárnapi lapjában „A játókgyár elmenőben" cimű cikkére vonatkozólag tisztelettel értesítem, hogy Arad városával csakis egy fióktelep létesítésért tárgyalok, amennyiben a játékgyárat tényleg kibővíteni szándékozom. A főtelep továbbra is természetesen Csabán marad, miután nincs okom rá, hogy a néhány évvel ezelőtt nagy tőkebefektetéssel létesített telepemmel ismét költözzek. Kiváló tisztelettel ff er ther Hugó. — Megnyílik a gyulai jégpálya. Holnap, ünnep másodnapján este megy végbe a gyulai jégpálya ünnepélyes megnyitása. A pályát villamos Ívlámpák és reflektorok fényével teszik ez alkalomból tündéries színezetűvé Gyula fiatalsága rég várja már ezt a napot, mely után hivatalosan is kivehetik örömeiket a télből Halifax hivei. — Karácsonyi örömök a megyében. Bé- ! késvármegye társadalma nagy igyekezettel buzgólkodott azon, hogy a szegény gyermekek karácsonyfája örömöt szerezzen a szűkölködőknek. Csorváson, gyűjtés utján összegyűlt összegből rendeztek e hó 22-én karácsonyfa ünnepélyt. Ugyanezen a napon örvendeztek Békésföldvár ártatlan kisdedei is a karácsonyi örömök felett. Szénás községben A 1 e x y Emma tanítónőt illeti az érdem, hogy karácsony másodnapján a község apróságai ajándékokat kapnak a karácsonyfáról. A szetetornyai ev. egyház a községgel egyetértve e hó 31-én rendezi karácsonyi ünnepét, amikor a szegény gyermekek meleg ruhát is kapnak. — Uj községi orvos Szeghalom község képviselőtestülete legközelebb gondoskodniQfog a dr. Csák István elhalálozása folytán megüresedett községi orvosi állás betöltéséről. Éstesüléseink szerint erre az állásra K i s Károly körösladányi orvost akarják meghívni. A kiváló képzettségű orvo3 meghívását egyhangúlag kívánja a képviselőtestület és az elöljáróság. — Véres vasárnap. Nagy vigazsággal töltötték vasárnap este az időt az endrődi legények. Táncot rendezett a fiatalság s közöttük Farkasinc ky György és Z i n g e r János vitték a hangot. Ez a két legény egy leánynak csapta a szelet, s mert Farkasinczkynek inkább kedvesett a szerencse, 18jéves Zsinger alkalmat keresett, hogy beléköthessen. Ez meg is törtónt nemsokára. Zsinger sértő szót kiáltott Farkasincky felé, aki nyakon ütötte a hetyke legénykét. Több se kelletett Zingernek. Kést rántott s azt BÉKÉSMTGYEI ifaLÖNY 7 Farkasincky mellébe döfte. A szúrás átfúrta a tüdőt s Farkasinckyt eszméletlenül vitték lakására. A fiatal tettest letartóztatták. — Tolvaj pincér. Durchsmidt Gyula 21 éves pincér Nagyváradon vo't alkalmazásban. A fiatal gyermekember költséges életmódot folytatott s állindóan barátnői voltak, akiket ékszerekkel lepett meg. Nem fedezhetvén fizetéséből a költséges kiadásokat, pénz magra akart szert tenni bűnös uton. — Álkulcscsal betört munkaadójának, P o 1 1 á k Gyulánénak lakásába, ahonnan 8000 korona papírpénzt ellopott és ós mezszökött. Durchsmidtnek Gyulán | is van egy barátnője s a nagyváradi ; rendőrség azt hiszi, hogy erre vette l útját. A jó madarat Gyulán és Békéscsabán is keresi a rendőrség. — A Divat Szalon XX. évfolyamát járja. Mialatt az asszony-szabaditó, asszszony-boldogitó apostolok szószékekről hirdetik a felszabadulás, a boldogu'ás igéit, a rni egyetlen magyar asszony-ujságunk csendes munkálkodással, dob-szó ós trombitaharsogás nélkül körülbei 1 célhoz is ért : felszabadította az asszonyainkat s megnyitotta a boldogulás útját. Felszabadította őket a tudatlanság, a tétlenség járma alól a megismertetvén őket a munkával és a kötelességekkel, utat nyitott nekik az egyetlen igaz boldogulás felé. — Azok, a kik e derék, komolyirányu női lap sorait husz év óta olvasgatják, nem lettek tudósok, ügyvédek, szónokok, nem lettek még csak választó ós választható polgárok sem, hanem asszonyok lettek a szó ama nemes, hasznos, áldott értelmében, a milyennek a magyar asszonyt, a férfi feleségét Szabóné Nogáll Janka, a Divat Szalon munkás szerkesztője képzeli. A divatlap csábító ós kedvelt jeligéje alatt komoly, szentcélu tanítások jutottak el a magyar uri házak asszony-szobáiba és elvégszték bec^ű'ettei az asszony-szabaditás és asszony -boldogitás munkáját, Ezért megkell becsülnünk a Divat Szalont, a derek asszony-újságot, mely a mi megbecsülésünket busásan viszonozza is. Szebb díszesebb, tartalmasabb s főképpen nemesebb irányú lapja nincsen az asszony-világnak, jobb tanácsadója, vagy hűségesebb támogatója sehol. Ebben a lapban mindent megtalálhatunk a mire a dolgos, szorgalmas, tudnivágyó nőnek züksége van, mindent, még a takarékosság példáját is, mert hiszen ebbeu is előljár s az ingyen-mellékletekkel, gyermeklappal, szabásivekkel bőven ellátott fényes kiállítású és dus tartalmú lapot a lehető legolcsóbban adja. 1 évre 3 koronáért. A Divat Szalon kiadóhivatala, mely Budapesten, IV., Eskü-ut 5. sz. alatt van,- mindenkinek ingyen ós bérmentve küld mutatványszámot, ki e végett hozzá fordul. — Újévi újdonság. Újesztendő előtt, mikor a naptárszükséglet beszerzéséről is gondoskodunk,ne mulasszuk el figyelmünket a Garay-féle naptár-utmutatóra fordítani, melyben az összes békéscsabai cimek feltalálhatók. A könyv szerzője közgazdasági ós közérdekű közleményekkel bővítette ki munkáját, amely ilyenformán nagy űrt tölt be a közpiacon. A könyv 500 lapra terjed. Ára 3 korona. Kapható a „Corvina" könyvkereskedésben Csabán. — Magyarország legolvasottabb lapja a Pesti Hirlap, ez idén is beküldötte jövő évre szóló programmját. Megemlítjük belőle, hogy a lap jeles írógárdája, uj erőkkel szaporodva, fog a tárcarovát és a regónycsarnok változatosságáról gondoskodni. Az uj évben Gárdonyi Géza uj regénynyel köszönt be s a regénycsarnok a legérdekesebb külföldi regények mellett több hazai szerző művét is bemutatja. A lap politikai iránya változatlanul radikális szabadelvű; demokratikus alapon minden irányban független. A Pesti Hirlap naptára az 1907ik évre — a lap karácsonyi ajándéka az előfizetőknek — már megjelent, diszes kemény táblába kötve s valóban érdekes ós hasznos tartalommal. Aki egyszerre negyedévre fizet elő, ha csak most lép is az előfizetők közé, megkapja ingyen és bérmentes küldéssel a tartalmas almanachot, A lap ára negyedévre 7 koronv; egy hónapra 2 kor. 00 fillér. Divat Sálon cimü diszes kiállítású és igen praktikusan szerkesztett divatlappal együtt negyedévre 9 korona. A kiadóhivatal címe, hová az előfizetési összegeket legcélszerűbb postautalványon küldeni, a következő: Pesti Hirlap kiadóhivatala, Budapest V., Váci-körut 78. x Tüdőbetegek megmentője a törvényesen védett „Sylor. E csodás hatásukellemes izű gyógyszer megszünteti a köhögést, bámulatos eredménynyel használtttik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, elnyálkosodás és influenza llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 és Magyrország minden nagyobb gyógyszertárában. I — A roppant nagy gyermekhalandóság. got végre teljes erővel le kell küzdenünk Sajnos, hogy épen Magyarország a gyermekhalandóság tekintetében az európai államok között a harmadik helyet fogí latja el és e szomorú statisztikában csak | Oroszország ós Román a által lesz megelőzve. Fő oka még mindig a hibás táplálásban rejlik, mintán a gyermeknek a 'egszivesebben tehéntejet adnak, abban a Hszemben, hogy az képes az anyatejet pótolni. — Tehéntej egyedül, ha még olyan jois, nem elegendő a gyermek táplálására, met tulsok sajtanyagot tartalmaz, melyet a" j-^ocsemő gyomra nem képes megemészteni. - A tej a gyomorban megemószthetetlen osomócskákká válik, ennélfogva hasmenést és más bajokat okoz, ugy hogy sok különbeA életrevaló gyermek korai halálát okozza. —Különösen nyáron nagyon veszélyes a friss tej által VBIÓ táplálás, mert hamar feloszlik és savanyu lesz — nem is említve a már mindenütt szokásos hamisitást. Ezen bajok elkerülése végect az orvosok a leg^zivesebl ' a N e s t 1 éféle gyermek t. á pi i s ziet ajánlják, egy tiszta „te$ kétszersült port*, mely a gyermektáplálás igényei.'.ie.k teljesen megfelel és vizzel keverve s főzve" jtáizü pépet ád. — A Nestlé-f'He liszt mm ,i a hús- vér- izom- és csontfejlődést St-git: elő gyermekeknél, hanem megak;.íi-ály-'.z« és eltávolítja a hányást, hasmenést stb. Jam sátis twris . . . wigy: A latin nveiv megkedveltetése. — (Karcolat.) — Minden tanár a maga lovát. . . azaz, hogv tantárgyát dicséri. De az ilyen ajá-ilgatás még nein annyit jelent, hogy azután már minden diák kapva-kap majd a megdicsért tudományon. Még sok nebuló gondolja magában : hát csak szeresse a tanár ur ; ón nem kérek belőle ! Igy hát ügyesség kívántatik ahhoz, hogy valakivel valamit megkedveltessünk. Az a mester ember még nem tökéletes, aki csupán jól elkészíteni képes a portókát, az a fő, hogy tudjon rajta túladni. Nem a maga gyönyörűségére csinálja, amit készít. Az igazi tanár is, nem csupán a maga gyönyörűségére tanulmányozta az öjeg, poros bachansokat, de az az óhajtása, hogy másokat is bevezessen a tudományok tömkelegébe. Az pedig valódi mti-vészet, hogy maga után édesgesse az ifjak seregét, ugy hogy valamennyi örömmel induljon utána s akkor azután vallja, hogy nem bánta meg ezt az 'erkölcsi haszonnal járó kirándulását. A klassikusokkal például mindig elég baja volt az illető professoroknak. A nebulók nem tudták felfogni, hogy mire jó az, ha a ők Horatius ódáit, Ovidius elégiáit, Cicero szónoklatait, Hómér eposait az eredetiben olvassák? Hiszen mind ezeknek munkáit már annyian lefordították „remekbe", hogy felesleges egy holt nyelvet megtanulni ezek miatt. Ugy látszik, hogy csak nehezíteni akarják a szegény diáknak a dolgát. Kitelik ez azjellensóges indulatú professoroktól! Mi is igy gondolkoztunk. Hanem a mi jóságos, öreg professorunk, az áldott emlékű Breznyik megtalálta a módját annak, hogy más felfogásra terelje elkalandozó elménket. Tantárgyával szemben jó kedvre hangolt bennünket. Ugy tanultuk Horác ódáit, mintha attól függne az életben való boldogulásunk, mert megmutatta annak gyakorlati hasznát, ha az élet viszontagságaiban alkalom adódik értékesíteni a béli tudományunkat. Nehézkesen ment a tanulás; hiányzott az ifjú szivekben a lelkesedés ezen ősrégi ódákkal szemben Ekkor az öreg tanárunk elmondott egy törtónetkót, mellyel annyira felvillanyozta hallgatóit, hogy azontúl minden Horác ódát valamennyi diákja ugy elszavalta, hogy az öreg költő lelke az Olympuson a boldogság fényében. A professzor elbeszélte a következő történetet: . . . Csak az imént, a 70-es években történt, hogy a háború pusztító réme dult két hatalmas nemzet fiai között. Harcban állottak a németek ós a franciák. A poroszok, illetve a németek minden vonalon előre nyomultak; a franciák pedig sok véres ütközet után tapasztalták, hogy elhagyta őket a hadi szerencse. Minél hatalmasabb, minél műveltebb népek között folyik a háború, annál borzalmasabb az. A háborúskodó felek egymást kölc önösen barbároknak nézik s van is erre okuk, mert a művelődés fokozatával fejlődik a tudás egymásnak ártani s az eszközök megtalálása ez ártalom fokozására. Maga a háború a szelid lelküeket is vadakká teszi. Találóan mondja a mi költőnk is e borzalom jellemzésére: „Az kegyetlen, aki szelid, mikor ölni — szentség!" — Jönnek a barbárok! Ezt hirdették a hírlapok, ezt a népet lelkesítő szónokok is a szerencsétlen Frankhonban. Nem lehet csodáim, hogy bármely város lakossága rémülettel gondolt az ellenséges hadak közeit-:! s.->re, átvonulására. A Mars la Tour-i szerencsétlen véres francia csatavesztés után Rezonvile városába a poroszok. A lakosságnak olt maradt része mindent elrejteni igyekezett a barbarok elől. Az ellenséges katonák házról-házra requiráltak s bizony nem kímélték senkinek a vagyonát, azzal olyankor a győző rendelkezik. Néhány főnyi csapat a német harcosok közül egy előkelő külsejű ház kapuján betódul. A ház tulajdonosa — egy jó hirü vagyonos ügyvéd — kezeit összekulcsolva várta termeiben az ellenséges hadfiakat. Már felhangzottak ezeknek léptei a tágas folyósón, majd az előszobában. Nyomban kitárul az ajtó s a honfiúi bánattól megtört őszhaju ügyvéd szemei előtt megjelenít az ajtóban egy kipirult arcú német altiszt, ki egy pillanatra megállott s mintegy gondolkodva tekintett a ház urának szomorú arcára Az pedig szólt valami ismerős nyelven. A katona fi,gyeli az előtte ' ismerős szavakat és 4ü(?.-n mordul az ajtó küszöbéről . . . „.Tan. satis teris nivis atque dirae GrandiuL-- misit Páter: et rubente dextei i «a : f- ja-eulatus avces . . . Az alti -zt befejez! Horác ezen versének utolsó sorát „Terruit T

;rben< Erre a há >.. ura hirtelen figyelmessé lesz. Ön tudja fíjpiáf AWT ckft^c/tT — Igen. Csak nem rég tanultam. Mi itt önkéntesek vagyunk. Ne rettegjen tőlünk; nem fogjuk sérteni hajlékát. Csak kötelességünKet teljesítjük. Erre az öreg ur kitárja karjait s felvidulva szól: — Óh, akkor nem félek, ha müveit emberekkel van ügyem. Azok nem lehetnek barbárok. Jöjjenek, mig, mint hazám ellenségeit is szívesen látom, mint müveit embereket vendégeimül. Azután előhozatta eldugott borait,' az élelmicíkkeket és megvendégelte azokat, kiktől előbb, mint barbároktól rettegd. — Lám, — mondja a jó igazgató — igy vehetik hasznát még a Horvatiusnak is . . . Ezt az ódát bizony ugy megtanultuk, hogy most is talán mindnyájan tudjuk, mert ki tudja, mikor vehetjük hasznát? Keviczky László. Kik a jövő évi pót-esküdtbirák? Mult számunkban tettük közzé az 1907. évi rendes esküdtek névlajstromát. Ezúttal a pótesküdtek neveit közöljük, amint következnek: Csabáról: Adamik Mihály, Adler Lajos, Bakuc József, Bayer Lajos, Bertók Pál, Braun Hermann, Csendes József, Csicsely K. Pál, Csillag Ignác, Dörflinger Cölesztin, Dusbaba Vilmos, Falta Lajos, dr. Fáy Samu, Freiberger Márton, Fehér Flóris, Fried Lipót, Friedmann Mór, Frnda Miklós, Hanesz József, Hirsmann Ármin, Kalocsa Lajos, Janovitz Alfréd, Kiiment Z. János, Kohn Ignác, Kovács Károly, Kun József, Löwi Sámuel, Michnai Gusztáv, Miklya Z. György, Molnár Sámuel, Patai András, dr. Pándy István, Pollák Mór, Reisz Hermann, Rosenbaum Ignác, Südy István, Taub Miksa, Timár Endre, Weisz Lipót és Weisz Miksa. Gyuláról: Anuló Pál, Blaskó Béla, Bálint Ferenc. Bekker Antal, Bekker György, Bleier Ignác. Csizmazia Kálmán, Daszkál György, Demko Jakab, Endrész Ferenc, Fraller Gyula, Fröhler György, Gábriják Ferenc, Geszt János, Gergely Pál, Glati János, Góg György, ifj. Góg Mihály, Gremsperger Pál, Grünbaum Ármin, Herzler Alajos, Illés József, Jontz Ferenc, Kökény Gergely, Kukla Ferenc, László Antal, "Linderberger János, Linderberger Adolf, Ludvig József, Magyar István, Miskucza Illés, Morvay Mihály, Murvai Ferenc, Nádházy Károly, Petik Péter, Puskás András, Répási Ignác, Róth Mikály, Schneider János, Somogyi János, Somogyi Pál, Stefanovits Jakab, ifj. Steigerwald Ferenc, Szabados János, Wittmann József, Vitrael Jónás, Zilhauer György, Zsigmond György, Lindenberger Álajos és Ltndenberger Ferenc. Kivándorlás. A | Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Irta: Zöldi Márton. Szegény porman hajósok, kiket a kalandos vér messze tengerekre űzött törékeny, priinitiv vitorlásokon, láttátok volna azt a hajóóriást, t. tizenkétezer