Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-12-20 / 105. szám
Békéscsaba, 1096. november 11 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mán felfrissítik, hogy uj, fiatal erök képviseljék abban is a lelkesedést, ügyszeretetet és a fáradalmakat nem ismerő buzgalmat. A sport-club uj alapszibályai nem érkeztek még le a minisztertől. Mihelyest el lesznek látva azonban a jóváhagyó záradékkal, haladéktalanul hozzálát a club, hogy a sportélet megyei fejlődésének alapbiztosítékairól gondos- i kodjon. Mindenekelőtt sporttelepet kér ; a községtől. Erre a sporttelepre a ka- j tonatért szemelték ki s e tér bizonyos részének átengedése elvben már meg is igértetett a község által. Azután a telep beépítése kerül sorra Épiteni fognak tekepályát, tenis-pályákat a térre. Külön helyet kerítenek el a füles-labda mérkőzésnek, külön helye lesz a gyermek-játékoknak, külön a tanulóifjúságnak s ha financiális nehézségek nem akadályozzák meg ezt, egy terem építése is sorra kerül. A mindezekhez szükséges tőkét adakozás utján vélik összegyüjthetni. S különösen nagy bizalommal viseltetünk e tekintetben Békésmegye áldozatkész arisztokratái iránt, akik készséggel hozzájárultak anyagilag is, erkölcsileg is minden olyan tervhez, mely a sportélet fejlesztését célozta. Ha a sport-telep ki lesz építve már, akkor kezdetüket veszik a megyei jellegű mérkőzések. Nemcsak a tanuló-ifjuság, de a felnőttek részére is bő alkalom fog kínálkozni ezután, hogy a testi ügyességekben elért járatosságát bebizonyítsa Egy erős, egészséges nemzedéket nevelünk ilyenformán, amely esetről-esetre a megye forgalmi központjában, Békéscsabán ad majd találkozót egymásnak s a hirért, dicsőségért összeméri erejét társainak erejével és ügyességével. A békéscsabai sport klubnak e nemes törekvése helyesléssel kell ho y találkozzon vármegye széltében. S ha ebben a törekvésben a társadalom támogatása s rokonszenvével kiséri e derék clubbot, akkor a terv hamarosan testet ölt. Az első gőzeke társaság. Mezőgazdasági gépek az alföldön. Hogy kell pótolni a munkás-erőt ? Az elégedetlenkedés, földbirtoknyuzás, s szocializmus igényeinek félremagyarázása s az embeii türelemmel való visszaélés sorompóba szólította már a földbirtokosok nagy csoportját is. A munkaadó pedig mindig eszélyes, ha próbára teszik azokat a kötélvast agságu idegeket, melyek a méltányosság és emberszeretet szent nevében sokszor a megfeszültségig türelmesen álliák az erőszakot. De itt sem mehet minden a végletegekig. Minden támadásnak meg van a maga ellenállása is. Azt hitték azok a fiatal urak, akik Budapestről szeretnék kormányozni a munkásvilágot, hogy ej, baj, dinomdánom-módra ejtik kétségbe a földbirtokos- és kisgazdaosztályt, ha ráuszítják földmunkásainkat a földtalajdonosokra. A vederbeesés aztán kiábránditólag hatott a csudabölcs urai ra. Magyar arató helyett majd-majd kirína i kuli ütötte föl spelunkáját az alföidi rónákon s a szántóvető nép munkaereje helyett gé pek vonultak be a földekre. Békésmegyében a tavasszal vigan fog már zakatolni a gőzeke is. Egy négy tagból álló békéscsabai társaság ugyanis 80000 koronáért gőzekét vásárolt s azzal segít az esetleg munkáskéz hiányát érező gazdákon. A gőzeke árát öt esztendő alatt kell lefizetni. Ez a lefizetés ugy történik, hogy a keresmény bizonyos részét át keJ' engedniök az eladó angol cégnek. Mihelyst a gőzeke megérkezik, 10.030 korona bánatpénzt fizetnek le a vásárlók, de ezt az összeget a vételárba tudja be a cég. A monstruózus gép 18 colos barázdákat szánt, ami azt jelenti, hogy a földeket 10 esztendőre is megjavítja. A szántás ára sokkal olcsóbba kerül mint egyébként s a munka összehasonlitatlanul hamarosabb befejezést nyer. De a gőzekén kivül más mezőgazdasági gépek is érkeznek Békésmegyébe. Egyedül Békés község 20 aratógépet vásárolt. A szarvasi, békéscsabai, gyulai és mezőberényi gazdák most alkudoznak a szükséges mezőgazdasági gépek szállítására s igy szerte a megyében az eddig megelégedett munkások víg dala helyett gépek fognak zakatolni a vetéstáblákon. Elhal a nóta, de ezt a dalt éppen a munkásvezetők fojtották a szegény nép lelkébe. Csak a vezetők, akik mint garasos malac polturás kötélen ugy ugyrándoznak. S ezt az ugrándozás a munkások fizetik meg a maguk keservesen szerzett kenyerükkel s verejtékes filléreikkel. Mert szinte bizonos, hogy nemcsak munkanélkül maradnak, hanem a mult évről megtakarított filléreiket is elfizetik majd — pártadóba... Csütörtöki levelek. Tisztelt szerkesztő ur! . . . A nap nem süt már ugy az égen, mint egykét héttel ezelőtt. Sugaraiból elveszett a biztató ragyogás és bágyadt, megtört fénypontjait nem- fogja föl a dus lombozat. A sétaligetek útjait sárga haraszt borítja. Ha szellő fuj, figyelmeztető hanggal zizeg ez az elsárgult világ a járókelők felé. Oly ismerős ez a zizegés . . . Ősz táján mindig halljuk. És amikor halljuk, fölébred mindannyiunkban az az érzés, melyet egy közeledő évszak előrevetett árnyai váltanak ki a telkekből. Őszutóban élünk. Egy lépéssel odébb kilépünk már az előszobából s ott állunk meg a zúzmarás, hideg télapó előtt, már szinte látjuk is, miképen rázza szürke, nagy szakállát s miképen hull az a sok hócsillag a földre, hogy beláthatatlan, egyenletes lepellel borit ván el a földet, élesen emelje ki a nyomort és szenvedést . . . Nos, szerkesztő ur, ez az, amiért belekontárkodtam a novellaírók munkájába s ez az, amiért írásommal megkeresni vagyok bátor. Nyomor és szenvedésről irni mindig aktuális. A tépett vérvörös-lobogó épp ugy rémítgeti a társadalmat télen, mint nyár idején, vagy levélhulláskor De mig más időszakok szellői csak clig-alig lengetik ezt a rongy-darabot, a tél sikongó, bugó fergetege fenyegető ivekben csóválja azt. Érzéketlen lelkek akadnak, akik nem veszik észre e rongy-lobogó lengését. De akadnak viszont, akik aggodalomteljes pillantásokkal figyelik a köréje sereglő tábort, amely nyöszörög, vonaglik, mint a haldokló ' oroszlán s föl is támadhat még egyszer halála előtt, mint a haldokló oroszlán . . . E rongy lobogó katonái eleddig csöndesen viselkedtek. De a nyáron már életjelt adtak magukról. Nincs olyan békésvármegyei gazda, aki ne tehetne erről tanúbizonyságot. Elégedetlenkedés, zajongás, munka-megtagadás, egy-egy jele volt annak, hogy a lét ösztöne fölrázni kész az alvó idegeket és akkor . . . Vájjon mi lesz akkor? . . . A békésmegyei társadalom megrémült már. Nagyon is sokáig nézte ezeket a pergament-arcu jámborokat a nyomor vasrostélyain keresztül. Innen ván, hogy érzéketlenül figyeli a kikitörő, panaszos szókat s nem érti az őszi haraszt figyelmeztető zizegését. Pedig egy-két bolond szociologus szerint a társadalomnak lelke is, szive is van. Am a békésmegyei társadalom idegen légkörbe tartozik s keresztülugrik minden okoskodást. Mire való — kérdi ez a társaoalom — a községi elöljáróság például ? ott van az, tegyen az, figyeljen az. Igen ám, csakhogy az elöljáróságok gépiesen mozgő szervének segítő-akciója sohasem olyan intenzív, mint a társadalomé. Másutt is vannak elöljáróságok, de vannak azért olyan ad hoc bizottságok is, amelyek téltüz idején a nyomor és szenvedés lábnyomait a jótékonyság morzsáival hintik be. Budapesten az „ingyen tej" és „szombati kenyér" Kolozsváron, Nagyváradon, Debrecenben stb. az „ingyen kenyér" bizottságok némítják el a nyoj morgók jaj-szavát. Nincs vármegye, ahol tiz, husz ilyen bizottság ne működnék áldásos tevékenységgel az emberszeretet nevében. Egyedül Békésvármegye az, ahol csak az elöljáróság gondoskodik szegényeiről hivatalos uton . . . Pedig ebben a vármegyében minden kellék meg van ahhoz, hogy gazdáink közvetlen uton enyhíthessék a nyomort és szendvedést. Alakuljon községenként egy-egy bizottság, a társadalom kebeléből; vigye ki a nagyközönség figyelmét a külsőségekre, álljon meg azzal egy-egy háznak csúfolt dohos putri előtt, emelje le annak fedelét, világítson be lámpájával, ismertesse meg ezt figyelemmel a rongyos, éhező lakókkal és tanítva mondja, hogy a nyomor folyamának iszapos lenekéről föl kell emelni az embertársakat. A gazdák nem lesznek szegényebbek, ha agy-két véka búzát áldoznak a jótékonyság oltárára, a malomtulajdonosok sem, ha ingyen őrlik meg azt. De gazdagabb lesz a társadalom, mert fölébreszti a rongy-lobogó mindenre kész áldozataiban a testvériségnek érzését. És ez óriási jelentőséggel birna a mai világban, amikor mindenütt, merre csak a szem ellát, a szociálizmus izgató pásztortüzei lobognak .... Ánonimuu. TORVENYKEZES. § Áchim L- András bilnügyei. Békéscsaba község néhai országgyűlési képviselőjének, Áchim L. András földmivelőnek és laptulajdonosnak sajtóügyei január hó folyamán kerülnek tárgyalásra a nagyváradi királyi törvényszék, mint esküdtbíróság előtt, ^chim L. András védője utján minden vádiratban kifogásokat adott be, de a vádtanács mind visszautasította kifogásait s igy sorozatos izgatásaiért már januárban kérdőre vonhatják őt a törvény emberei. Áchim viselt dolgait a sajtó jóvoltából Nagyváradon is ismerik már s épp azért nagy érdeklődéssel várják az esküdttbirósági Ítéletet a szomszédos vármegyékben is. E kitűnő népvezért ma délelőtt a békéscsabai járásbíróság vonja kérdőre. Még a nyár folyamán történt ugyanis, hogy a Budapest-Békéscsabai gyorsvonaton brutális támadást intézett Székely Béla lapszerkesztő ellen, aki bepörölte a képviselőt, s kísérő-társát: Boros B r i n d u s Mihályt, aki különböző cselekményeiért már több izben börtönt is ült. Ebben az ügyben ma lesz a tárgyalás. Székely Bélát dr. Kun Andor képviseli, Áchim L. András védője dr. T a r d o s Dezső lesz. A tárgyaló-biró dr. Jankovich Tihamér kir. albiró. A közönséges csukamájolaj oly undorító szagú és Ízű, oly nehezen emészthető, hogy a gyermekek és érzékeny betegek részére sokszor szóba sem hozható, de az óriási táp- és gyógyerő, melyet a csukamájolaj bebizonyu !tin tartalmiz, mi már mindenkinek hozzáférhető, mert a Scott-féle Emulsio formájában a csukamájolaj teljesen meg van szabadítva undorító tulajdonságaitól. A Scott-féle Emulsio feltótlenül jó izü, könnyen emészthető és háromszor oly. hatásos, mint a közönséges csukamájolaj. A Scott-féle Emulsio sohasem okozza a legcsekélyebb zavart sem és állandóan, szemlátomást a legkedvezőbb befolyást gyakorolja a szervezetre. A Scott-féle Emulsio valódiságának jele a „hátán nagy csukahalat vivő háíász" védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál: Dr. BUDA EMIL „Városi gyógyszertára" BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 34/50. ÜST Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 f. "M Kapható minden gyógyszertárban. KUZGAZDASAG Gabona árak. Békéscsaba, dec. 19. A budapesti gabonatőzsdén erősen érezhető, hogy a malmok ez évi üzemeredmény összeállításával vannak elfoglalva; alig vásárolnak valamit, igy az irányzat változatrtlanul csendes. A csabai hetipiacon is alig volt kínálat. j. rendű búza 13- 13 20 II. „ 12-80—13-— Árpa n.40 Morzsolt tengeri .... 8-20-8-40 Budapest, dec. 19. (Saját tud. távirata.) Készbuza irányzata csendes, áprilisi buza 14-86, októberi 15-44, tengeri 10 30. oda Béke Myilttér. (Az itt közlöttekért nem vállal felelőséget a szerkesztőség.) Bútorgyári részvényesek Mkéretnek, hogy az igazgatósági jelentéssel szemben elfoglalandó álláspont megbeszélése végett pénteken délután fél 3 órakor a Nádor-szálló éttermében megjelenni szíveskedjenek. Részvények a műbútorgyár hivatalos helyiségében sürgősen bemutatandók. Dr. Weisz Frigyes. ügyvéd. artos János szállodás, a Nádor-szálloda volt bérlője tisztelettel értesíti Csaba és vidéke közönségét, hogy Csaba első Szállodáját, a Fö-téren levő „FIU MÍ-kávéházat átvette ós úgy szállodáit, mint a kávéházat és éttermeit. teljesen újonnan, a modern igényeknek ite. Éttermeiben mindenkor kitűnő kiszolgálás, kifogástalan konyha, a legjobb minőségű tiszta italok. Utcán át kinim: Fajtiszta csongrádi bor 40 kr. Uj karcos bor 36 » Szomorodni 70 » A Vigadót, valamint éttermeit kiválóan ajánlja jutányos árak ós kitűnő kiszolgálás mellett bálok, estélyek s lakodalmok céljaira. Békéscsabai főraktár: jjőrinczy Jjászló \ „Arany kereszt" gyógyszertára Szarvasi-út. —. . J HÜTTL TIVADAR CS.es KIR UDV. SZALLIT0 • SAJÁT P0RCZELLÁNGYÁRA BUDAPESTEN BUDAPEST ALAPÍTTATOTT 1654 ÉVBEN P0RCZELLANO GYÁROS ES NAGYKERESKEDŐ • V., DOROTTYA.U. 14 ® Étkező-, teás-, kávés-, mosdó , uvegkész- | _ j letek stb. Háztartási czikkek. Kelengyék 1 * | KÉPES ÁRJEGYZÉK KÍVÁNATRA BÉRMENTVE