Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-13 / 103. szám

Békéscsaba. 1906. decz. 16. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1 eset. Házasult 163 pár. Meghalt össze­seö 76; finemü 40. nőnemű 36. Korra néz\e: halva született 5, o-tól 1 évig 19, l—5-ig 14, 5-10-ig 3, 10—20-ig 1, 20 -80-ig 11, 30—40-ig 3, 40-50-ig 2, 50-60-ig 3, 60—70-ig 8, 70 - 80-ig 4, 80—90-ig 2, 90-100-ig 1. Kornemeket tekujtve : ag.yhártyalob 8, agyguta 1, aggkori végelgyengülés 5, agyszélhüdés 6, ;rcrák 1, bélhurut 7, gyermek áll­görcse 4, gyermekaszály 4, gyilkosság 1, nalva született 5, hashártyalob 1, höighurut 1, idült veselob 2, kútba fult 1, nozdony által agyongázolva 1, nyelv­rál 1, rángógörcs 2, szerviszivbaj 1, szi/szélhüdés 1, tüdőgümőkór 10, tü­dő^yuladás 6, tüdőhurut 1, tüdőlégdag 1, tüdővizenyő 1, torokgyik 1, vele­sziletett gyengeség 4, vizi rák 1, vese­lob 3. Nem volt orvosolva 7 éven alul 3, 7 éven felül 4, összesen 8. Orvostör­véiyszóki boncolás ' 1, orvosrendőri hulla vizsgálat 3 esetben fordult elő. x Tüdőbetegek megmentője a törvé­nyesen védett „Sylol". E csodás hatásu­kellemes izű gyógyszer megszünteti a kö­högést, bámulatos eredménynyel használtt­tik mindennemű tüdőbánt almák, hurut, el­nyálkosodás ós influenza llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 és Magyrország minden nagyobb gyógy­szertárában. Táncsics Mihály unokáját ki­nevezték. Az özvegy éhezik. A hivatalos lapnak legközelebbi száma egy egyszerű, szürke kinevezés­ről is hirt fog adni. Az olvasók jó része keresztülsiklik tekintetével e kinevezés fölött is s ha valaki szivrepesve áll meg majd a tény előtt, az a negyvennyolcas viharok hősének : T ajn e s i t s Mihálynak Szeghalom községben lakó egyetlen unokája: Csorba Ida lesz. Tancsits Mihály árván maradt hozzá­tartozóinak sorsában van valami gúnyo­san kifejező eredetiség. Erre az erede­tiségre részben azok ütötték a hivatalos bélyeget, kikre a nagyok iránti kegyelet­ből folyó kötelességek hárulnak ; rész­ben pedig az a földön csúszó rém, amit két szóban igy fejezhetünk ki: nyo­mor és inség. A legendás hősök kékzubbonyos alak­jának özvegye könyöradományokból él Budapísten. Ám ezek a könyöradomá­nyok is oly vékonyan folynak most az agg nő jtthonába, hogy lealázó és ahhoz nem szjkott módon kell figyelmeztetnie időnkért a könyörületes lelkeket, hogy kenyér igéikül éh-halált halna Tancsits Mihály üzvegye. Unokája pedig Csorba Ida, néhai Csórja Géza szeghalmi közjegyzőnk gyermete, nyolc éve ól mostohájánál árvakenpéren. Csorba Ida tanítónői ok­levelet is szerzett, de az oklevélnek semmi hisznát eleddig nem vehette, mert bár minden alkalommal benyújtotta pá­lyázatát senki sem tartotta kötelességé­nek azt,hogy az unoka kineveztetésével könnyítsen az özvegy helyzetén. Moá aztán egy tanítónői állás üre­sedett neg Vecsésen. Ebből az alkalom­ból S á ] r é t i József dr. szeghalmi ügy­véd figyelmébe ajánlotta Fábry Ká­rolynak, a gyomai kerület orgyággyü­lési képviselőjének Csorba Idát s a lel­kes képviselő, aki ezelőtt is minden év­ben gyűjtést rendezett özvegy Tancsits Vlihályró részére, készséggel pártfogá­sába vette az elhagyott unokát. Az ő iözbenjirásának köszönhető most az, lOgy száztíz pályázó közül Csorba Idát leyezték ki a vecsési tanítónői állásra ! neki köszönhető, hogy az unoka ki. íeyeztetésével Tancsits Mihályné is fel­szabadul a 'kegyemkenyér keserű meg­jróbáltatásai alól, gyécen" cimü közleményére van egy i kis megjegyzésem s kérem, hogy ezt ugyanazon helyen közölni szíveskedjék. Legújabban umint a látszat is mu­tatja, azt a szokást kezdik felvenni, hogy fontosabb közérdekű ügyekben is, ez alkalommal a munkásügyekben, nem a mélyenfekvő igazságokban, nem a dolog lényegében keresik a megoldást, hanem kicsinyes-aprólékos dolgokkal állnak elő mintha azzal legalább is segítenének ! Igy a hivatkozott közlemény kritika tár­gyává teszi és kifogásolja azon intézke­désemet, hogy mig a munkaadók és munkások a munkabérekre nézve erős harcot vívnak egymással, azalatt én mint, községi munkásközvetitő egymásntán keresem meg a szomszédos vármegyék gazdasági egyesületeit s „használható, derék, békéscsabai munkásainkat" aján­lom. Azt látom ebből, hogy igen tisztelt szerkesztő ur nincs tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mire is való a munKás­kőzvetités. Ezt az intézményt 1898 II. tcikk felhatalmazása alapján 1899-ben 11180 eln. szám alatt kelt szabályzatával léptette életbe a földmivelésügyi minisz­térium. A szabályzat 2. §. c. pontja in­tézkedik ugy, hogy „ha a munkáskeres let és kínálat a közvetítéssel kiegyenlí­tést nem nyert, a helyben keresetet nem találó és idegen helyre is csoportosan szerződni hajlandó munkások száma a másmegyebeli törvényhatósági gazda­sági munkásközvetitővel, gazdasági egy­lettel, uradalmakkal stb. közlendő". Mi­után pedig a békéscsabai munkások száma jóval meghaladja azt a summát mint amennyire „a csabai határban levő gazdáknak szüksége van, hivatali köte­lességemet képezi az, hogy a fölös számú munkásokat az illetékeseknek ajánljam s ez által őket a lehetőséghez képest munkához juttassam. A szerkesztő úr nem ösmerve a helyi munkásviszonyokat, nem tudja azt, hogy a fölös munkásság száma majd­nem megüti a két ezeret. Ezeknek az érdekében kerestem meg a szomszédos vármegyéket, de a megkeresésben „hasz­nálható, derék munkásokéról — amint azt, szerkesztő ur idézőjel között jegyezi meg, — szó nincs. De ha ezt a megjegy­zést tettem volna & megkeresésbe, ak­kor sem hazndnék, mert engedjen meg szerkesztő űr, van még Csabán hasz­nálható, derék kitartó és erős munkás is és lesz is, nem értünk még odáig, hogy egy ilyen nagy társadalmi osztály becsülését és munkásságát egy-két em­berért általánosságban kétségbe vonják. Tudok én igen sok levelet mutatni az egyes uradalmaktól és vállalkozóktól, amelyben a csabai munkásokról elismerő­leg nyilatkoznak. Engedje meg azonban szerkesztő úr és azok is akiket illet, hogy valamit szives figyelmükbe ajánljak. Olvassák el a „Békésmegyei Közlöny" ugyanezen számában Ozirbusz Endrétől megjelent azt a cikket, a melyik „Békésmegyei munkásviszonyok" elmen értekezik. El­tekintve a cikk egypár elfogult kijelen­tésétől, mélyen fekvő igazságokat tar­talmaz. Igazat adok Czirbusznak abban, hogy kettőn áll a vásár. Eddig csak a munkások terjesztették elő bérfeltó­teleiket, a gazdák pedig nem, hanem a válasz a munkások bérfeltóteleire nem a gazdák által is megszabott bérfeltéte­lek voltak, hanem az, hogy hozunk ku­likat. Lássuk most már a gazdák bórfel­tételeit is, tessék egymásiránt jobb in­dulattal lenni s szépszerével közeledni. A munkaadó és munkás ne lásson egy­másban ellenséget. Ha ezt mindkét fél megszívleli, hiszem, hogy a siker nem marad el. Ha valaki ismeri a munkást, ón is­merem és tudom, hogy szivesebben dol­gozik a mezei munkás saját szülőfalujá­ban, saját tűzhelye közelében, családja mellett, mint hogy távoli vidékre el kell­jen mennie. Ezeket óhajtottam az említett köz­leményre válaszolni s vagyok Békéscsabán, 1906. dec. 8. szerkesztő ur tisztelője Christián György, közs. gazdasági munkásközvetitő, a „Községi munkásotthon" intézője. lem igy ajánlják, hanem ugy... Nyilatkozik a munkásközvetitő. Chrisztiái György községi munkás­öz'vetítitől Vittük a, következő sorokat: Igen Ltiiztelt Szerk s ztő Ur! A „Bókóímegyei K^iöny" 102-ik 'rámában „Idegen mun ki-sok a várme­TORVENYKEZE3. § Deutsch Salamon a bíróság előtt A békéscsabai körgát épitővállalkozója, Deutsch Salamon hosszú időn keresz­tül perlekedett a községgel valami fize­tési differentiák miatt. Keresetével azon­ban minden fórum előtt el lett utasítva. Deutsch egynehány évig hallgatott, de aztán az elmúlt évben egy litografált iratban, melyet minden képviselőtestü­leti tagnak megküldött, .mügrága i mazta Korossy László főjegyzőt, aki in­dított Deutsch ur ellen. A harcias szel­lemű vállalkozót tegnap vonta kérdőre Mizsley Kálmán gyulai'' aljárásbiró. Ko­rossy a biró kérdésére kijelentette, hogy eláll feljelentésétől, ha Deutsch ugyan­olyan uton, amint elkövette a rágalma­zást, beismeri, hogy tévedett s miután a vádlott elfogadta e feltételt s köte­lezte magát, hogy rövid időn balül ele­get tesz annak — Mizsley albiró beszün­tette a további etjárást. KUZGAZDASAG Gabona árak. Békéscsaba, dec. 7. A budapesti gabonatőzsde irányzata csendes, igy alig vanjjnagyobb forgalom, az árak változatlanok. A csabai >llet piacon nagyon csekély volt a hozatal. T. rendű búza 13" 13 40 II. „ „ 12 80—13-— Árpa 11.40——.— Morzsolt tengeri .... 8 40 .— Csöves tengeri . , . . 10- • — Budapest, dec. 7. (Saját tud. távirata.) Készbuza változatlan : áprilisi 14-86 ; okt. 15-50; tengeri 10"38. Szerkesztői üzenetek Dr. B. J. Hódmezővásárhely. Igen. Székely András leikéss bátyja volt. A küldeményt köszön­jük. Alkalom adtán szívesen vesszük látogatását. D. L. Oyula. Köszönet. Most már megkap­tuk mindegyiket. — ' Karácsonyfának alkalmas ||= lucfenyők kaphatók 1 koronától feljebb a Göztéglagyárnál. BIRTOK Békésmegyében, vagy szomszédságában, 1000-2000 hold körül megvételre, 1500—3000 hold körül bérletre kerestetik. Birtokok két külön gazdaságban is lehetnek. Daláry Eduárd BUDAPEST Havas-utca 3. Veszek törköly, seprő ésininden­íéie gyümölcs cefret a legnagyobb napi áron< Elvállalok pálinka-főzést saját kozmamen­tes pálinkafőző üstömön, úgyszintén rak­táeon tartok nagyban és kicsiny­ben! kimérésre saját főzésű törköly, S8prő és szilvapálinkát saját termésű homoki borokat. Szives pártfogást kér WE1NBERGER SALAMON, pálinkadepós Békéscsaba, Búzapiactéren (Saját ház.) Egy teljes boltberendezés, mázsa, mérlegek, álványok, áru­asztal, pénztár kedvező feltételek mellett eladó Mezőberény ben, Kuhn Jakabnál Gyulavidéki Helyiérdekű Keskenyvágányú Vasút. I Hirdetmény Értesítjük a t. közönséget, hogy a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasúton a megnyitás napjától kezdve az alábbi sorrend szerint a következő vonatok vannak forgalomba helyezve : Csatlakozás a Máv. vonatjaihoz: c 520 1032 717 85112 KI 5 7 756 10381213 410652 Békéscsaba Nagyvárad felől Békéscsaba Nagyvárad fe:é Mctor venat 102 104 106 108 i, ós III. ositály 541 Q49 217 703 547 955 223 709 5?5 1003 231 717 Ó0Q 1008 236 722 607 1015 243 729 614 1022 250 736 620 1028 256 742 631 1039 309 755 643 1051 319 805 654 1102 33Ü 816 706 1114 342 828 713 1121 349 835 728 1136 404 849 733 1141 409 854 745 1153 421 906 754 1202 430 915 802 1210 438 923 80ö 1214 442 9~7 Állomások és meg 11 helyik ^'Gyula—csatlakozó ^*Gyula máv. kitérő *Gyula Kossuth-tér * Vám ház kitérő Paradicsommajor *Qyulavarsánd Gyulavári Solymosmajor Dénesmajor Bedőszeg * Feketegyarmat Nagyzerind Nádasmajor Miske *Bélzerind Vadász *Simonyifalva piactér Simonyifalva végállomás érk A ind 758 1Q39 |2I8 856 |1J14J02 6Ü 1031 526719 Motor vonat 101 103 105 107 T. és III. osztály 742 1149 401 846 737 1144 356 841 729 1136 348 833 723 1130 342 827 717 1125 335 821 7IO 1118 328 814 704 1112 322 8Ö8 652 1100 310 756 642 1050 258. 744 630 1038 248 734 617 1025 235 '721 611 1019 229 715 556 1004 214 7Ö5 551 959 209 65*6 538 Q46 156 64*3 530 938 148 635 522 930 140 627 517 mmm 925 135 622 Megjegyzések. 1. Az állomások nevei mellett baloldalon feltüntetetett időadatok felülről lefelé, a jobboldalon feltüntettek pedig alulról felfelé olvasandók. 2. Az érkezési és indulási idők közép-európai idő szerint vannak számítva. 3. Az éjjeli idő este 600 órától reggeli 5 óra 59 perczig, a perczeket jelző számjegyek aláhúzásával van kitüntetve. 4. A *-gal jelölt megállóhelyeken a vonat fel, vagy leszálló utas jelent­kezése esetén áll meg. üyula, 1906. deczember hó, V Az israsfiratósásr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom