Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-02 / 100. szám

3 lelkész pártoló hozzászólása után D oh á n y o s József gazdálkodó kéri a törvényhatóságot, hogy pártolólag tegye magáévá Hevesmegye feliratát. Csak a gazdálkodó nép ismeri igazában azt a nagy pusztítást, melyet a pálinka okoz vasárnap s ha egy ízben kértük és sí kertelenül kértük a vasárnapi zárórát, kérjük ezután is mindaddig, mig célhoz jutunk. K. Shriffert József Dohányos felszólalását pártolja. Békésvármegye második helyen áll a pálinkafogyasztás tekintetében. Nem szabad tehát tétlenül nézni munkásnépünk erkölcsi pusztulását. Morvái Mihály szerint nem lehet egész vasárnap bezárva tartani a korcsmákat. Szükséges, hogy a munkásnépnek engedjünk valami szórakozást. Meg ha a korcsmák be is záratnának, volna alkalom, hogy italt szerezhessenek be azok, akik arra vágynak. Inkább arra kellene ügyelni, hogy a templomok mellett no legyenek korcsmák. Csabán is ez a helyzet például. A kögyülés az állandó választmány javaslatát fogadta el. A sztrájkok ellen. Ezután került tárgyalás alá Vasvármegyének azon átirata, melyben törvényes intézkedést kér a sztrájkok és izgatók ellen. Ez az átirat annyival ia inkább aktuális Bókésvármegyében, mert itt valóban kibugyogott már a méltányosság lepszükebb medréből is a magukcsinálta vezetők rakoncátlankodása. Az állandó választmány javaslata értelmében sajnálattal konstatálja a bizottság, hogy a bérharcok jogossága a ma megnyilatkozó formákban és esetekben kiveszett s az mindinkább osztályharccá aljasul. Az az osztály, mely a bérharcok fegyverét használja a megfélemlítésnek minden eszközét felhasználja. Ők okozták a drágaságot, az ipari pangását és társadalmi rendetlenséget.. A szakszervezetek .melegágyai e törekvéseknek. Felkéri tehát a törvényhatóság a kormányt, hogy tételes jogszabályokkal megakadályozza a szakszervezetek túlkapásait és "a szrájkok túltengését. Apróbb ügyek. M á r k y János lemondott a gyulai képviselőtestületi tagválasztásnak einöki tisztségéről. Helyette dr. Z ö 1 d y Gézát küldték ki. Az utkaparók rész ^re 840 korona drágasági pótlékot szavaztak meg. — K u r t u c Valéria or vosi oklevelét meghirdetnek jelentették ki. — Orosháza község negyedik patikáját vita nélkül véleményezte a közgyűlés. Szeberényi Lajos Zs, a pánszlávizmusról. Egy evangelikus lelkész röpirata. — Szenzáció a sajtóban. Rendkívül érdekes röpirat jelent ma meg a békéscsabai könyvpiacon. írója Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai lelkész, cime pedig: „Gondolatok és elmélkedések." Főérdekességét az adja meg ennek a röpiratnak, hogy olyan egyén irta azt, — akit éveken keresztül a pánszlávizmus vádjával illettek s akinek érdekesen irott fejtegetései épp ezért méltán vehetők eseményszámba. A röpirat tárgya a pánszlávizmus. Eseteket sorol föl, melyek a pánszlávizmus anyagából egyháztörvényszéki Ítéleteket és közgyűlési határozatokat merítettek, anélkül, hogy az író szerint, erre kellő alappal birtak volna. A több ivre terjedő röpirat expositiója elmélkedés a pánszlávizmusról. „Nálunk az egész „pánszlávizmus" — irja Szeberényi —nem egyébb, mint egy oly üres szólam, melylyel sikeresen lehet operálni egyesek és testületek elleni küzdelemben. Fogjuk rá a legideálisabban gondolkozó, a legnemesebben érző emberre, hogy pánszláv ós tönkretételére a legsikeresebb eszközzel rendelkezünk. Es ezen ráfogás már napjainkban a legnagyobb recordot érte el. Elég, hogy ezt bárkire sikeresen lehessen alkalmazni, ha az illető a véresszájú hazafiak minden tettét nem dicséri, vagy ha nem tagadja meg számazását. Sőt . . . Nézd csak mög ott benn a fogyasztásnál — hisz a ti embörötök vezeti azt is — nem sok 'héjjá van a háromszáz hektónak. Literjit kor.-val mérik ugy-e ? Igy oszt napszám, az a harmincezer korona pájinkává változik. Persze, hogy akkor nem marad könyérre, ruhára. Hej ! ha csak egy évig tartózkodna mindönki a pájinkátú, micsoda özön píz maradna a zsebbe. Az lönne ám a jó politika. Azt mondod: „Sok az adó", az igaz ; „Kevés a napszám", — az is igaz; de mikor azt a keveset sem tudják megböcsülni. Pedig tudnék még mást is mondani: Egy eladó, legyen az bármilyen sorban, hány szoknyát visel egymás högyibe ? — Én nem óvastam. — No én som, de azért tudom, hogy van vagy 15—20. Pedig azt sem adják ám ingyen. Hidd el, a pucc is szép pízt nyel el. Aztán beszélhetnénk az élelmességről is, ami nincs Látod, én bár van egy kis földem, mög is élnék belőle éven át, de azért a pincémben nem pájinkát tartok, hanem gombatanyát, — többet hajt egy esztendőben, mint két hold búzaföld; van egy pár kas méhem, s az eperfákból is szépen pizölök az selyembogarak után . . . Nem hiszöd, hogy ez is politika ? — Hát ... az — mondja Kis Pista Feri az untercikk ujját húzogatva. — Mögcsinálhatná mindönki, még pízbe se kerülne, legalább a selyembogár, a gombatanya nem, a méh is kevésbbé . . . Hidd el többet ér az, mint a kejabálás. No de gyerünk szavalni . . . — Ugy nézem már a végit nyomják. Megindulnak a kapu felé. Pár perc alatt a tömeg elnyeli a két voksoló magyart. még azok is megkaphatják e cimet, kik nem is tudnak tótul, de egy oly egyháznak tagjai, melyben az Isten igéjét a tót híveknek tótúl hirdetik. (Veres Józsefet is panszlávnak nevezték az országgyűlésen, mivel lutheránus pap). A magyarhoni ág. h. ev. egyházban nincs pánszlávizmus, nincs pánszláv pap, se felügyelő, se hivő. Nincs pánszlávizmus, ha azt igazi értelemben vesszük s nem értünk az alatt oly badarságot mint Thurzó Miksa ur s vele számosan a Pannóniában és azon kivül! A pánszlávizmus a görög „pan" (és nem a tót „pán" ur) szóból eredve jelenti az öszszes szlávok egyesítését egy politikai uralom alatt. Igy fogták azt fel mindég a politikusok és tudósok, ma is igy fogja fel azt minden értelmes ember". A magyarhoni ág. h. ev. egyházban állítólag észlelt pánszlávizmus szintén ráfogás csak, mondja Szeberényi. Itt csak nyelvsurlódásról lehet szó, ami még nem pánszlávizmus. Ahol több nyelvű az egyház, ott minden népnek igényei kielégítést kell hogy nyerjenek. A zsinati törvény is kimondja, hogy a vallásoktatás lehetőleg anyanyelven történjék. Az a baj, hogy ezt a jogot egyesek tulbuzgalomból, mások politikai számításból iíluzoriussá akarják tenni. Majd rátér a röpirat a bányakerületi közgyűlés ez évi jegyzőkönyvének azon passzusára, mely a Csipkay-féle javaslattal foglalkozik. Ez a javaslat ugyanis az egyházban tapasztalt pánszláv törekvésekkel foglalkozik s azt mondatta ki a közgyűléssel, hogy elvárja az egyház minden tisztviselőjétől és tagjától, hogy a magyar állameszme iránt tántoríthatatlan hűséggel viselked jék. Abbeli várakozásnak is kifejezést adott, hogy a lelkészek és tanitók választásánál a candidationális jog a jelöltek hazafias megbízhatóságára való tekintettel fog a jövőben gyakoroltatni. A javaslatot természetesen elfogadta a közgyűlés. A közgyűlés állásfoglalásához ezeket a glosszákat fűzi Szeberényi Zs. Lajos : „A politikai természetű javaslatok sorsa legújabban ez szokott lenni egyházunkban. Hiszen céltalan is volna minden felszólalás — még az olyan teljesen helyén való felszólalás is, hogy az ilyen politikai természetű javaslatokat vegyük le a napirendről. Egy ily felszólalás elég arra, hogy a napi sajtó hetekig írjon a pánszlávizmusról az evangelikus egyházban. De a felszólaló a saját személyét is kiteszi a legszélesebb körű meghurcoltatásnak. A politikai természetű javaslatok tárgyalásánál egyházunk többé nem ura magának— vele tárgyal az utca is, a tájékozatlan idegen közvélemény is, ott megszűnik az autonomia. Ezt jól tudják a politikai javaslatok benyújtói — az ő személyük védve van, mig ellenfeleik védtelenek, fegyvertelenek, - számukra nincs irgalom." Következik ezután a javaslat előzményeinek magyarázata. Szeberényi sze rint a zolyómmegyei főispán, alispán alispán stb., akik barátai Csipkaynak, azt látták a közelmúlt képviselőválasztásokon, hogy a nép kezd lábra állani Ezt a nagy változást szerintük csak a pánszlávizmus idézhette elő. A papok, a tanitók . . . Pedig — irja — a papok politikai vezetése alól kikerült már j a nép. Rátér végül a Hrdlicska ügyre, melyet más helyen ismertetünk. Szeberényi Zs. Lajos röpiratának érdekesebb fejezeteinek kivonatát adtuk ezekben a sorokban. Meg vagyunk győződve, hogy az a vád, amely anynyiszor kisérte Szeberényi munkáját a közvélemény, most is megújul. Mi egyelőre nem füzünk kommentárt e kiszakított részekhez. Nem füzünk pedig azért, mert megakarjuk várni a vélemények kialakulását, amihez nem elég egy újságcikk, hanem az egész röpirat, amely helyenként tapasztalható elfogultságán kivül helyütt-helyütt mély igazságokat j

s tartalmaz. Dutkay és a nyugdíjügy. A törvényhatóság álláspontja. Megsemmisített határozatok. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának csütörtöki közgyűlésén került eldöntés alá a Dutkay-ügy s ezzel együtt a tisztviselői-nyugdijalap feloszlatásának kérdése is. Mindkét ügyben élénk és heves szócsatározás folyt s csak hosszabb idő multán került a sor a szavazásra. Bevezető sorainkban meg kell emlékeznünk Berényi Ármin fölszólalásának egyik részéről, — amelyben Ladics Lászlónak válaszolva azt mondta, hogy e kérdésben nem az embert, nem Dutkayt, hanem mint ő, az igazságot kell szem előtt tartani. Nincs sok megjegyzésünk. Csak visszasegítjük Berényi úrnak emlékező tehetségét oda, ahol azt indítványozta ő annak idején, hogy az esetben, ha Dutkay lemond nyugdíjigényéről és minden követeléséről, Gyula város ne indítsa meg ellene sem a k rtéritési, sem a bünfenyitő pórt . . . Dr. Fábry Sándor főispán indítványára a közgyűlés előbb a nyugdijalap feloszlatásávál foglalkozott. Az állandó választmány megsemmisíteni javasolja a képviselőtestületnek feloszlást kimondó javaslatát. E javaslat értelmében utasítaná a közgyűlés a várost arra is, hogv a nyudijszabályzatnak bizonyos pontjait pótolja. Á. Schriffert József : Ez a nyűgdíjszabályzat rossz. Ugy csempészték azt keresztül a tisztviselők, hogy a közgyűlés alig tudott felőle. Akkor vagyunk méltányosak, ha visszafizetjük tisztviselőink pénzét. Névery Albert kérdi, tartozik-e a város nyugdijat adni Dutkaynak az esetben is, ha az alap feloszlik? Fábry Sándor főispán : Ez a szempont vezette az állandó választmányt is, mikor megkoncipiálta javaslatát. Dutkay Bélának nyugdíjjogosultsága is ' van. Éz szerzett jog s ha a várost bepörölné, meg is nyerné a pört. Berényi Ármin dr. amellett érvel, hogy Dutkay ellen bűnvádi pör van folyamatban a város részéről, tehát nyugdíjjogosultsága a pör eredményétől függ. Kéri visszaadni az iratokat a városnak. Fábry főispán szerint a város érdeke kívánja, hogy ez a kérdés végre megoldást nyerjen. Amúgy is valóságos tengeri kígyóvá nőtte magát. Ambrus Sándor szintén ilyen értelemben szól. Ladics László : A megoldást nehezíti az, hogy összezavarják ezt a kérdést a Dutkay-ügygyel. Akkor vetették fölszinre ezt, amikor Duttkay nyugdíjaztatásának kérdése szóba került. Dutkaynak megvan a nyugdíjjogosultsága s ezt elvitatni nem lehet; akár feloszlik az alap, akár nem. Berényi válaszolt ezután Ladicsnafo majd Fábry főispán szavazás alá bocsájtotta a kérdést. A közgyűlés 27 szóval 12 szó ellenében elfogadta az állandó választmány javaslatát. Következett Dutkay Béla nyugdíjügyének s bepörösitésének tárgyalása. Ez a kérdés már kevéssé izgatta a bizottság tagjait, miután az előbbi pont körül rendezett tervezgetések is csütörtököt mondtak egy kisebb fraktionak. Dutkay ügyében azt határozta a gyulai képviselőtestület, hogy a volt polgármester ellen kártalanítási és bűnvádi pört indit s kimondta azt is, hogy nyugdíj iránti kérelmével is elutasítja. A törvényhatósági közgyűlés az állandó választmány javaslata szerint megsemmisítette Gyula város képviselőtestületének Dutkay Béla nyugdijára vonatkozó határozatát, de nem érintette a pöremelésre vonatkozó intézkedéseket. Hrdlicska Lajos ügye. Döntött a kerületi törvényszék. Csabai glosszák egy Ítélethez. Mindannyiunk emlékezetében él még az a pör, melyet az ősz folyamán tárgyalt az orosházai esperességi törvénj

rszék. A vádlottak Hrdlicska Lajos tótkomlósi lelkész és S z t i k Gyula tótkomlósi tanitó voltak. Bűnük az volt, hogy a pánszlávizmus eszméit hirdették híveiknek s hol szóval, hol pedig felvidékről érkezett nyomtatványok terjesztésével igyekeztek megmételyezni a tótparasztnak gondolatvilágát. Az esperességi törvényszék — hoszszas tárgyalás után — megállapította a vádlottak bűnösségét s hivatalvesztésre Ítélte mindkettőt: Ez ellen az ítélet ellen vádlottak a kerületi törvényszékhez felebbeztek, amely szerdán vette tárgyalás alá az ügyet Budapesten. A tanács elnökei Zsilinszky Mihály és S c h o 11 z Gusztáv, birái pedig Sárkány Sámuel, P e t r o v i c s Soma, Wagner Géza ésOsztroluczky Miklós voltak. Reggeltől késő estig tartó tárgyalás után a kerületi törvényszék azt határozta, hogy az esperességi törvényszék előtt vallomást tett tanukat újból beidézi s csak kihallgattatásuk után hozza meg az ítéletet. Érdekesnek tartjuk az aktuálitás szempontjából megemlíteni azt is, hogy Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai ág. ev. lelkésznek ma inegjelendő röpiratában egy egész fejezet van a Hrdlicska ügynek szentelve. Szeberényi a tulizgult lelkiismerettségnek tulajdonítja azt, hogy Hrdlicska ellen marasztaló ítéletet hozott az elsőfokú törvényszék. Arra a vádra, hogy Hrdlicska tótul is vezettette a jegyzőkönyveket, azt mondja Szeberényi, hogy azt a hívek egyenes kívánságára tette az elitélt lelkész, aki akkor még nem volt ismerős a kerület szabályzataival. Részletesen foglalkozik a Hrdlicska ellen folyamatba tett vizsgálatnak részleteivel. A vizsgálatot vezető lelkészről, Kovács Andorról azt állítja, hogy a vizsgálat befejezése után ráütött az iratokra s kifakadt: »az egészben semmi sincs! . . .« Kifogásolja Szeberényi a Hrdlicska ügyben ítélkezett bíróságnak összeállítását is. S k'fogásolja főleg azt, hogy a vizsgálóbíró egyszersmind ítélkező biró is volt ez ügyben. Támadja a röpirat-iró Haviár Dánielt az esperességi törvényszék egyik elnökét is imigyen: „Horvát Dániel kebelbarátja, politikai fegyvertársa Veresnek. Kiváló szónoki talentummal megáldott férfiú, de politika és különösen a nyelvkérdésben hihetetlenül elfogult ..." Végül ezekben adja meg csattanóját a Hrdlicska ítélethez fűzött glosszáinak : „A politikai pöröknél rendszerint nem a jog, igazság és törvény szokott dönteni, hanem a szenvedély és a biróság tiszta látását legjobban veszélyeztető — politikai hangulat. A politikai pörök sűrűsége még az állami élet terén is vészthozó lehet és anarchiát idézhet elő; de ott van még az utóbbinak legyűrésére is a nyers fegyveres erő, a szuronyok ós börtönök, a rablánc ós akasztófa. Az egyházban folytatott politikai pörök az egyház létét támadják meg; Krisztus és a politika egy házban sehogy sem férnek meg éz az egyháznak nincs módja a züllést megakadályozni, ha ideáljaihoz egyszer hűtlen lett és szintén szurony, sisak, börtönre akar támaszkodni." Válasz dr. Zsilinszky Endre árnak nyilt levelére. A békéscsabai kaszinó-egyesület f. hó 29 én tartott választmányi gyűlése tudomásul vette kilépését és ezzel bevégezném válaszomat, ha doktor úr a kaszinóbeli ügyét kommentárokkal nem fűzné szorosan személyemhez. A kaszinóhoz önt illetőleg kigolyózási indítvány De nem adatott, de a