Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-22 / 97. szám

Békéscsaba, 1096. november 11 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY índor kórházigazgató tesznek ma láto­itást a belügyminisztériumnak illetékes sztályában, megtudandó, vájjon keresz­l vihető volna-e a békés megyei köz­>rház kibővítésének ügye ? Fábry índor dr. főispánt pedig a kórházi bi­•ttság kórte föl arra, hogy Berkes índorhoz ós Ambrus Sándorhoz csat­kozzók. ondoros és Gyula tisztviselőiről. [egfelebbezett községi költségvetés Panaszkodnak a lakbér miatt. Nem minden községben viseltetnek tisztviselők iránt olyan méltányosság­il és jóindulattal, mint Békéscsabán, ipasztalható ez különösen most, mikor általános drágaság miatt kétszeresen ihéz a megélhetés s ennek következ­ben a községek tisztviselői azzal az stantiával kopogtattak be a közgyűlési rmek ajtaján, hogy az érdemes bizott­gi tagok akár a drágasági pótlék, akár lakbérpótlék megszavazásával tegyék )kik lehetővé azt, hogy emberséges egélhetéshez jussanak." Gyula város képviselőtestületében ónban sok az okos ember. Olyan okos nber, aki szellemi táplálékkai véli fel­ilthatónak a mindennapi kenyeret s :i azt tartja, hogy a tisztviselő a könyv­ilszerzett tudomány jóvoltából immúnis óhenhalás veszedelme ellen is. Ez a itsógtelenül eredeti okoskodás volt apja annak a közgyűlési határozatnak, nely megtagadta Gyula város tisztvi­lőitől a lakbér-pótlékot. Igaz, csak vagylagosan" s a kérelem teljesítését tói tette függővé, hogy megkapja-e a iros a mezőgazdasági szeszgyárat vagy m — de alapjában mégis megtagadta. A tisztviselők most megfelebbezték t a határozatot a törvényhatósághoz, laposan megindokolt felebbez sükben választják a mezőgazdasáei s eszgyár irdését a tisztviselők érdekeitől. S ezt inál jogosabban teszik, mert a képvi­lőtestület elismerte a lakbérpótlék ükségességét s csak a bölcs okosko­is gabalyította össze később ezt a két ;yet, a gyulai tudálékosság nagyobb csőségére. Egy pillanatig sem kétel­yünk, hogy vármegyénk törvényha­sági bizottsága magáévá teszi a tiszt­selök indokolását. Kondoros községben az a baj, >gy ott a képviselőtestület szavazott ég a község két segédjegyzőjének kbérpótlékot s ezt a tételt beillesztette 1907. évi költségvetés keretébe is. r d ó 1 y í László és társai, képviselő­stületi tagok megfelebbezték a költ­gvetóst s azt állítják felebbezésükben, )gy a pótadó évről-évre emelkedik s a rhek folytonos emelkedése miatt nem jcsájtkozhatnak rendkívüli kiadásokba. Hát lehet, hogy Erdélyi Lászlóék­irga adott neked. Te hercegnő akartál nni <*• l ~; ­Aranyban, gyémántokban akartál yogni! Látod, "most meg van, amit vántál: a rang, a fény, az arany és a rémánt; csupán az hiányzik, amit egvetettél: a szerény, a mindennapi snyér. A kenyér . . . 'A kaptafa még tovább is akarta lytatni a beszédet, hanem a hercegnő izbevágott: — Nini, a mi kaptafánk: . . . És mint egy bűnbánó madonna, egtört zokogással roskadt a kaptafára. Ebben a pillanatban a pazar fény­résnek berendezett szoba, amelyben )ltak, egyszerre szétfoszlott mint a pés ; a tükör pedig, amelyik.előtt a ircegnő állott, ajtóvá válott, szétnyílt a másik pillanatban Anna már zo­)gva borult urának, a becsületes János rgának a nyakába. Minthogy a tükör­tó egyenest a régi, szegényes otthonba rilott. A férj, nagy boldogságában, hogy sszatért a felesége, mindent inegbocsá­tt. És mindössze csak ezt mondotta nulságkópen a megtért asszonynak : — jegyezd meg asszony, hogy ne ak a varga maradjon a' kaptafánál, mem a vargáné is! — Én meg, fejezte be iróasztalo­on, a vastag könyvön felállva, a nagy inyvön felállva, a nagyszakálu törpe, ón meg azt a tanutságot látom ebben dologban, hogy a boldog életnek ég sem a gazdagság az alapja. Ezzel udvariasan s bizonyos méltó­ggal meghajlott előttem ; és, ahogyan inden beszélgetése utáu szokta, eltűnt, i pedig magamban maradtam s egy irmadik tanulságot fűztem a történet­sz. Azt, hogy minden hódítási rendszer izött mégis csak a kiéheztetés a ztosabb. tk igazuk van — elvben. De csak vben, mert a mi tudomásunk szerint — amely közelebb jár az igazsághoz, mint a felebbezőké Kondoros köz­ség pótadója évről-évre csökkenést mu­tat fel. Ezelőtt két esztendővel 39-9 szá­zalék volt a pótadó ; 1906-ban már csak 33 százalék s 1907-ben 31 százalék lesz: A felebbezők görbónjáró igazsággal in­dokolják panaszaikat s azt is beszövik az írásba, hogy a két segédjegyzö még a megkívánt iskolai kvalifikációval sem bír. Ebben a tárgyban is most fog ha­tározni a törvényhatósági bizottság, a mely bizonyára méltányosabb lesz a tisztviselőkkel szemben, mint a kondo­rosi felebbezők. leg­Orosházai alapítvány a Vörös-Keresztnek. Négyezer kcrona a sebesülteknek. A Magyar Vörös-Kereszt-Egyesület orosházai választmánya áldozatkészsé­gének ós sikeres munkálkodásának ujabb jelét adta azáltal, hogy a magyar vörös­kereszt egyesületi Erzsébet-kórház ja­vára 4000 koronás ágyalapitványt tett. E nemes elhatározással az orosházai vá­lasztmány egy része azokat a nagy fel­adatokat méltányolta, melyek a központi igazgatóságra békében és háborubau hárulnak, másrészt előmozdítani kívánta Orosháza lakosai közül gyógykezelésre szorultaknak érdekeit. Az alapítvány két ágyra szól s örök időkön át az „orosházai vörös-kereszt egylet városi választmánya" nevet fogja viselni. Az alapítók kívánsága szerint odacsatolta a 4000 koronát az igazgató­ság az Erzsébet-kórház ágyalapjához. Kamatait — béke idején — az Erzsébet­kórházban ápolt vagyontalan betegek, háború alkalmával pedig sebesült har­cosok gyógykezelésére fordítják. Az alapitó városi választmány a köz­ponti igazgatóságnak szabad kezet hagy arra nézve, hogy az alapit ványnyal szem­ben kórházi szabályzata értelmében a II. osztályra. bármely beteget vehessen fel ellátás, gyógyíttatás és ápolás végett fél fizetés mellett, mégis azon határo­zott kikötéssel, hogy ha az alapitó városi választmány valamely orosházai vagyon­talan beteget alapítványi helyre való fel­vételre ajánlana, ezen ajánlat első sor­ban figyelembe vótessék. A magyar szent korona országai vörös-kereszt egyleté­nek netaláni megszűnése esetén az ala­pítványi összeg hovafordításáról a fel­oszlást kimondó egyesületi közgyűlés lesz hivatva határozni. A kegyes elhatározásról alapító-le­velet állítottak ki, amelyet özvegy dr P e r g e r Józsefnó elnöknő, S a 1 János elnök, B á z á r Gyula jegyző és S u 1 y o k Ede, meg M i k o 1 y a i István tanuk Ír­tak alá. A magyar szentkorona országai Vö­rös-Kereszt egyletének igazgatósága az orosházei választmány nagylelkű elha­tározásáért jegyzőkönyvi köszönetet mondott és a válaszmány nevét az Er­zsébet-kórházi márványtáblára vésette. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Fejérváry-kormányt nem helyezik vád alá! Az igazságügyi bizottság ma foglal­kozott a Fejérváí'y-kormány vád alá helyezésének kérdésével. Polonyi Géza és Kossuth Ferenc kijelentették, hogy paktum szerint Fejórváryékat nem helyezhetik vád alá. Ezután Zichy ós N y i r y jelen­tik ki, hogy H e n c z Károly nem ' a néppárt nevében tette indítványát. Vi­sontai Soma referádjának előterjesztése után az ülés véget ért. Az igazságügyi bizottság holnap folytatja tanácskozásait. Kihal gatás a királynál. A miniszterelnökség hivatalos kom­münikében teszi közzé, hogy a király itt tartózkodása idején e hó 26-ikától kezdve minden hétfőn és csütörtökön kihallgatást ad. Jelentkezni lehet a ki­rályi audienciára e hó 22-től kezdve mindennap délelőtt 9 órától délután 2 óráig a kabinetirodában, a Várpalotában. A király Bécsből déli 1 óra 6 perc­kor útra kelt és különvonatával délu­tán érkezett Budapestre. Magyarország és Ausztria viszonya Berlinben egy belgrádi diplomata Szerbiának Magyarország Ausztriához való viszonyáról a következőket mon­dotta : Cikkán báró magyar-osztrák kö­vet Szatadrágra ment s addig nem jön vissza, mig Pacsics kormány nem lesz. A szerb kormány pénzével féktelen izga­tást fejt ki és mindent elkövet, hogy a kereskedelmi szerződós dolgában ne jöjjön létre megegyezés. Aehrenthal báró a delegációk előtt szenzációs leleplezéseket fog tenni a szerb kormány eljárásáról s valószí­nűnek tartják, bogy a delegációk után akciót fognnk indítani Szerbia ellen. Előléptetések a Máv-nál. Az idei vasúti előléptetéseket, min­a Magy. Tud. jelenti, a hivatalos lap holt napi száma fogja közölni. Képviselőválasztás. Sziliácsról jelentik, hogy B a d i n g Lajost, alkotmánypárti programmal egy­hangúlag képviselővé választották. Oroszországból. Odesszában az orosz gőzhajózási társaság palotájában három fegyveres egyén a folyosón megtámadta a pénz­tárost, akitől elragadták a 4000 rubelt tartalmazó táskáját. A rablók üldözésé­nél egy rendőraltiszt megsebesült. Az egyik rablót megsebesítették és azután elfogták. Gyilkossági merénylet. Szekszárdról jelentik: Szekszárd határában Hecht Jakab ópületfakeres­kedő apósa, Schimek Adolf ellen gyil­kos merényletet követtek el. Tegnap este az ablakon keresztül rálőttek Schi­mekre, akit arcán ért a golyó. Haldo­kolva szállították a szekszárdi kór­házba. Pánik a színházban. Párisban — amint onnan táviratoz­zák tegnap este, S a r a h Benhard­nak a színházában nagy pánik tá­madt. Azt hitte a közönség, hogy tüz van és az okozta a nagy ijedelmet. Hirtelen óletveszedelmes tolongás kelet­kezett s egy leányt, miközben a lép­csőn kifelé igyekezett, majdnem agyon­tapostak. A rendőrség tudta, hogy az egész csak vaklárma és sikerült lecslla­pitania a kedélyeket. Erre aztán nyu­godtan folytatták az előadást. ÚJDONSÁGOK. Három gyűlés. A községnél. Csaba képviselőtestülete ma csü­törtökön délelőtt 9 órakor tartja őszi rendes közgyűlését, melynek legfonto­sabb tárgya: aközségi költség­előirányzat 1907. évre. Tár­gyalni fogja e gyűlés még: a községi közmunka előirányzatot 1907. évre,-a villamos-mü előirányzatot 1907. évre, köz­ségi ós árvapénzek elhelyezését, Darabos János ós társai felebbezésére hozott tör­vényhatósági határozatot, járásbirósági folyosó beüvegezését, Bocskár Mihály segélyezés, Feldmann Mór tagosítás, Gécs János szabadságidő iránti kérel­meit, utkaparók kérelmét tíz százalék drágasági pótlék iránt. A gazdasági egyletben. Vasárnapi számunkban említettük már, hogy a bókésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma csü­törtök délelőtt, 9 órakor fontos tárgyso­rozattal ülést tart; felkóretnek a közgaz­dasági szakosztály tagjai, hogy ezen az ülésen okvetlenül megjelenni szíves­kedjenek. Az ülés tárgysorozata külön­ben a következő : 1. Elnöki előterjesztések : a) Felhí­vás a gazdákhoz tömörülésre és a mun­kások "szakszervezetei ellen való véde­kezésre ; b) 50.000 kerona szarvasmarha kölcsön beszerzése módozatairól; c) kiosztott nemes baromfiakról; d) a kertészlak meghirdetett árverésének si­kertelenségéről. 2. A jövő évi munka­programm és költségelőirányzat bemu­tatása. 3. Alapszabály módosítás. 4 Földmivelésügyi miniszter leirata a pót­lovazás kérdésében. 5. Gazdaszövetség megkeresése, hogy tagul belépjünk. 6. Gömörmegyei gazdasági egylet átirata az állatorvosok díj inak szabályozása tárgyában. 7. Alispáni átirat a háziipar terjesztésére vonatkozó feliratunkra. 8. Omge felhívása kiküldöttek megneve­zése irát. 9. Gazdatisztek orsz. szövetsé­gének felhívása a nem magyar honos tisztek bejelentésére. 10. Folyó ügyök. Indítványok. Vármegyei közgyűlés. Több izben irtuk már, hogy vár­megyénk törvényhatósági bizottsága e hó 29-ón délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysoro­zatát most teszik közzé a megyei hiva­talos lapban s a már ismertetett pon­tokon kívül ezek a jelentősebb termé­szetű ügyek foglaltatnak a tárgysoro­zatban. Vésztő község képviselőtestületének határozata, a vésztői fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet üzletrészeinek jegy­zése tárgyában. Nagyszénás község 3320 korona inség kölcsön ügye. Bucsatelep községi iskola építési ügye. Mezőberóny község utca szabályozása tárgyában kö­tött szerződések. ' Békéscsaba község 1905. évi gazdai számadása. Szarvas köz­ség.'határozata, az 1905. évi hátralékos pótadók törlése tárgyában. Csorvás köz­ség határozata, az 1906. évre 5%-os is­kola ós 4%-os óvoda pótadó kivetése tárgyában. Orosháza, Tótkomlós, Szarvas és Ögsöd községek 1905. évi gyámpénz­tári számadásai. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára éjjeli fagyot jelez, délen elvétve csapa­dékot!. — Fábry Sándorné diszelnöknö A hód­mezővásárhelyi református nőegylet, hogy szép és nemes hivatásának jobban m gfeleljen, „Otthon" névvel egy mun­kaosztályt létesít, melyben a legkelle­mesebb szórakozás közben, kiki a tet­szésének megfelelő kézimunkával fog­lalkozhatik. A kézimunkák értékesítve lesznek s a befolyt pénzt jótékonycélra fordítják. Az „Otthon" diszelnöknői tisztére dr. Fábry Sándorné főispán­nét kérték föl, aki a hódmezővásárhelyi hölgyek kérésének készséggel tett eleget. — Füzesgyarmat nem kap hetipiacot. Füzesgyarmat község nemrégiben azt kérte, hogy piacának nagy forgalmára való tekintettel második hetipiacot is kap­jon. Füzesgyarmat kérését áttette az al­ispán véleményezés végett az aradi ipar­és kereskedelmi kamarának, amely el­utasítani kéri a füzesgyarmatiak kíván­ságát. A kamara azzal indokolja vélemé­nyét, hogy Füzesgyarmatnak négy or­szágos vásárja van s ezenkívül szom­szédos községtársainak mindenikében tartanak jhetente egy-egy piacot; tehát semmi olyan momentum nem forog fenn, amelylyel Füzesgyarmat kérését indo­koltnak látná a kamara. — Eljegyzés. Erdős Gyula, kétegy­házai s. jegyző ós h. anyakönyvvezető eljegyezte Kardos Emila, kétegyházai óvónőt. — Esküvök. Lakatos Ferenc bé­kési kereskedő vasárnap délután vezeti Csabán a róm. kath. templomban oltár­hoz Csanádi János fodrász és boi­Jbély polgártársimk leányát Annuskát. G y e b r o v „s z k y Károly csabii férfiszabó vasárnap délután esküdött a csabai ág. ev. kistemplomban örök Ín­séget F í 1 i p i n y i Emíliának. — A vármegyei építési szabályrendebt. A Tármegyei építési szabályrendelet nó­doshásának alapján vármegyénk dis­pánja elrendelte, hogy az államéptó­szeti hivatal egy egyszerű munkáslikó­háznak tervét dolgozza ki. A hivatd el­készült már a tervvel, amelyet nost sokszorosítani fognak s megküldik azt minden községnek, hogy jövőb-n a munkáslakóházak e terv .alapjár épít­tessenek föl. — Kántorválasvtás Körösladányan. Ki­? sebb községeink társadalmában lel * ész után a kántor játsza a legnagy»bb sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom