Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-12 / 59. szám

Békéscsaba, 1906. julius 12. appH p ga ' ^ippp BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY elhívjuk, hogy a jelentkezést mielőbb ziveskedjók megtenni, hogy a menet­egyirodánál minél előbb intézkedhes­sünk az utazásról. Az igazán szép útiterv a következő : ^rad, Temesvár Báziás (hajó I. osztály), 3rsova, Herkulesfürdő, Verciorova, Bu­tarest, Sinaia, Praedeal, Brassó, Tövis, Békéscsaba. Ezen útiterv hat napot vesz génybe, ha pedig csak 2 napot töltünk 3ukarestbe, akkor 5 nap. Ezen utazás költsége 6 napra ter­vezve 150 korona, mely összegben ben­!oglaltatnak: II. oszt. személy és gyors­ranati jegyek, I. oszt. hajójegy, az Or­sóvá Adak'aleh-szigeti csolnak kirándu­lás, az utazás alatti ellátás Aradtól Bukarestig és vissza Aradig, a szállodai lakás, elsőrendű ellátás a városokban és a kiállítás területén, kocsik és auto­mobilok költségei Bukarestben (belépő­jegyek naponta 1 db) a kiállítás meg­tekintésére, vezetés^az egész utazás alatt, valamint az összes borravalók, úgy hogy az italokon kívül semmiféle mellékkiadás nem terheli a kirándulókat. Ezen felette mérsékelt áru kirándu­lás legalább 20 személy részvételéhez kell kötnünk, ha pedig többen leszünk, akkor lehet, hogy valamivel kevesebbe is kerül az. Legkésőbb julius 31-ig jelentkezése­ket a mai naptól fogva elfogadunk s ugyancsak julius 31-ig 50 korona előleg beküldését kérjük. Ha nem leszünk 20-an, a pénzt visszaadjuk, mert a kirándulás az esetben nem tartható meg. Békésvármegyei Gazdasági Egylet Elnöksége. Egy sziiiész tragédiája. Körösladány művészfia a tébolydában. Egy szép reményekkel keseregtető diadalmasan indult élet megrázó tragé­diájáról adunk az alábbiakban tudósítást. A tragédia szereplője egy országosan is­mert, valaha szebb napokat látott békés­megyei művészember, N á n á s y Géza aki Körösladányból lépett ki a világot jelentő deszkákra. Szép jövőt jósoltak neki, amikor érces baritonján a szín­házban aratta Ocskay-ban a babérokat. Azután országos hangversenykörutra in­dult. Útjában mindinkább közeledett vég­zete felé, ma pedig az élőhalottak szo­morú birodalmának lakója. A szánandó, jobbsorsra hivatott fia­talember tragédiájáról nagyváradi tudó­sítónk az alábbi megrázó részleteket je­lenti : • Vasárnap délután történt, hogy a biharmegyei Sáp és Báránd állomások között K á 11 a y János vasúti őr, amint a síneket vizsgálta, egy buzakereszt tö­vében valami emberfejet pillantott meg a földön. Lement a töltésről és ahogy közelért, megdöhbenve látta, hogy egy ember a földbe van beásva. Be volt fu­rakodva a nedves, porhanyó földbe ugy, hogy csak a feje látszott ki. És ebben a borzasztó helyzeben nevetgélt ez az ember, ahogy a vasúti őr közelébe ment. A vidám, földbeásott embernek buza­koszoru volt a fején és erős, érces han­gon énekelte : Én, a pásztorok királya Legeltetem nyájam, Nem cserélek a királylyal A szivemben nyár van .. . Kérdezi tőle az ámuló őr, hogy mit csinál itt ? — Fürdöm, — volt a rövid, de kü­lönös válasz. — Hát kicsoda maga ? — Én mérnök vagyok. De újságíró is. Aztán árulom is az újságokat. És én színész is vagyok. En a legnagyobb ma­gyar népénekes vagyok. Az őr látta, hogy a szerencsétlen ember meg van zavarodva, be akarta hát vinni a községbe. A boldogtalan azonban semmi szin alatt sem jött ki a földből. Bement hát az őr Sápra és je­lentést tett a községi elöljáróságnak a különös férfiről. Az elöljáróság nagy néző közönség­gel együtt kiment a búzaföldre és a hi­vatalos emberek kérdőre vonták a sze­rencsétlen embert. Zavaros feleletei­ből csak azt lehetett megállapítani, hogy elmeháborodott. Segíteni akartak rajta. Mikor azonban ki akarták emelni a földből, erélyesen tiltakozott és ellen­szegült. Kérték aztán szép szóval, csa­logatták, ijesztgették, de csak nem akarta engedni, hogy kiássák. Végre valaki a nézők közül azzal biztatta, hogy a pap­nál nagyszerű vacsora lesz, jöjjön, ő is hivatalos oda. Erre engedett a bizo­nyára éhes szegény fiu és így kiásták a földből. A lerongyolt, csupa sárral borított eszelős embert bevitték a község há­zára, ahol elszedték tőle iratait: több jegyzőkönyvet, nagy csomag hangver­seny-jegyet és leveleket találtak nála. Kiderült ezekből, hogy a szerencsétlen embert Nánásy Gézának hívják és kö­rösladányi születésű. Nála lévő írások szerint a Nap kiadóhivatali alkalmazott­jának vélték. A sápi elöljáróság nyom­ban beszállitatta a nagyváradi elmekór­házba, ahol ápolás alá' vették. Nánásy Gézáról az elmekórházban sem tudtak meg többet, mert feleletei zavarosak és ellentmondók. A csendes őrültek osztályában helyezték el, ahol nagyon kényelmesen érzi magát és gyak­ran énekel. Ez a boldogtalan Nánásy Géza is­mert ember itt megyénkbenn. Különös pályafutás után jutott ő az elmekórházba. Mintegy 18 évvel ezelőtt önkéntesi évét szolgálta a nagyváradi ezrednél. Kitűnően tudott rajzolni és mérnök akart lenni. Pompás bariton hangja folytán közben a színpadra szánta magát és rö­videsen bejutott a Népszínházhoz, mint karénekes. Innen a Vígszínházhoz szer­ződtették, ahol hisebb szerepeket ka­pott. Mivel azonban szép hangja volt és jól szavalt, keresett hangverseny énekessé lett a fővárosban. Éz aztán nagyzási hóbortba ejtette a különben is izgékony, összeférhetetlen természetű embert. A Vígszínháznál folyton baj volt vele. Egy ízben pedig visszadobta ki­csinynek nézett szerepét az igazgató­nak : D i t r ó i Mórnak. E miatt elbo­csátották a színháztól. Ekkor elkerült a fővárosból és hangversen körútra indult. A nagyzási mánia pedig mindjob­ban kifejlődött benne. Nagy terveket fő­zött ; a legnagyobb magyar népénekes­nek mondotta magát ós válogatott nép­dalokat, tüzes, hazafias verseket szavalt hangversenyen. De mindenütt erősza­koskodott, veszekedett, hogy nem isme­rik el tehetségét. A mult nyáron Aradon volt, ahol teljesen elzüllött állapotban egy bokor­ban talált rá a rendőrség. A telet Nagy­váradon és Csabán húzta ki, ahol mulató társaságoknak énekelt egy kis itókáért, meg egy-egy hatosért. Mindig a kávé­házban lakott, különösen éjjel, mert nem volt hol hálnia. Régi jó ismerősei tartot­ták benne a lelket. Ismert alakja volt a télen a kávéházaknak és vendéglőknek. Mindenkit ócsárolt és az ő nagy tehet­ségéről regélt végtelen hittel. Egyszer a fejébe vette, hogy ő, mint Magyarország leghíresebb népénekese, hangversenyt rendez Nagyváradon a Kossuth-szobor javára. Nosza, nyomban cédulákat nyomatott és osztogatta a kö­zönség között. Ez a cédula már ekkor kétségtelen bizonyíték volt amellett, hogy a boldogtalan őrült. Holnap vasárnap délután a Szigli­geti szinház erkélyén fogok énekelni és szavalni, a nagyváradi Kosssuth-szobor alapja javára. Jöjjetek el mindnyájan és áldoz­zatok 20 fillért a nemes célra. Nánásy Géza, az ország első népénekese. Szegény bolond fiu ! Alig volt mit ennie ós a Kosszuth-szobor javára akart énekelni a szinház — erkélyén. Tavasz felé nagy tervekről beszélt. Azt mondta, hogy 4500 forint megtaka­rított pénze van és Pálmay Ilkával ta­lálkozik Amerikában, ahonnan milliókat fog hazahozni. Aki nem ismerte szegényt, í az azt hitte volna, hogy szélhámos. Aki i pedig ismerte a boldogtalant, az szo­j moruan hallgatta fellengző beszédeit és szánta, mert tudta, hogy egy elhibázott ; élet háborodottja, lelki betege ez a sze­\ rencsétlen ember. Az elborult elméjű szerencsétlen Ná­nássy Géza szinósz, akinek szomorú tragédiája széles körben mély részvétet keltett, a nagyváradi elmekórházban meg­figyelés alatt van. Dr. Kenéz Kálmán igazgató főorvos kezeli a szegény elme­beteg színészt és figyeli tébolyának szimp­tomáit. A beteg igen csendesen viselke­dik és viszontagságos kóborlás, nélkü­lözései után a tiszta helyen, kellő éle­lem mellett jól találja magát. A földböl kiásott szerencsétlen színészt sokan akar­ták meglátogatni nagyváradi ismerősei közül, de a kórházi szabályok szerint a 8 napi megfigyelés előtt senkit hozzá be nem bocsájtanak. Irodalom. — Tulipán-könyvtár. Ezen cimen napi sajtónk fényes tehetségű, tevékeny és népszerű munkása, Kun József Jenő (a „Tulipánkert-Emlékalbum", az „Un­garische Rundschau" és „Budapester Montags-Post" szerkesztője) szakavatott szerkesztésében legjelesebb íróink, és költőink közreműködésével havonkint egy-két füzet fog megjelenni a „Tulipán­könyvtár" cimű új gyűjteményes válla­latban. Az első szám Bérezik Árpád „Tulipános Leányok" cimű rendkívül bájos és derűs hangú érdekfeszítő egy­felvonásos vígjátéka. Bérezik Árpádot felesleges ismertetni. Az irodalom emlőin nevelt közönségünk eléggé ismeri őt. A „Tulipános Leányok" is az ő törzs­gyökeres magyar érzésének szüleménye. A vigjéték főképpen műkedvelők és elsősorban iskolák növendékei számára alkalmas. A „Tulipánkert-Szövetséggel" kötött megállapodás értelmében a kiadó a jövedelem 50 százalékát a tulipán alapra adja. Tekintve azt, hogy ezen aktuális és mulattatási darab előadási joga a kiadónál megrendelt hat pél­dánnyal díjtalanul jár, eddig is már több tulipán-ünnepélyen, jótékonycélú hangversenyen, nyári mulatságon stb. előadták, valamint 27 helyen legköze­lebb színre hozzák. Egy füzet ára egy korona (diszkötésben két korona) mely­nek fele a Tulipán-Szövetségé. Kapható : K 1 ö k n e r Edénél Budapest, VIII., Jó­zsef-körút 22/24. Schröder B^la könyve. A nyári könyvpiac legújabb terméke egy vaskos, csinos kiállítású kötet, „A hazugságok városa" címet viseli, s amint szerzője a cím alá nyomatja, a könyv társadalmi és politikai erkölcsrajz. Arad sajtójának egyik volt jeles munkása, Schröder Béla, most már fővárosi író, a könyv szerzője. A név tehát jóhangzású és ér­téket ad a könyvnek, amelynek ismer­tetésére még visszatérünk. A hazugsá­gok városa 5 koronáért megrendelhető a kiadónál, T h ú r i Mária, Budapest, Andrássy-ut VI. 92. sz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetlen édes­apánk Wénich Karoly, nyug. ág. h. ev. tanitó temetésén megjelentek, hogy ezzel bá­natunkat enyhítsék, valamint a csabai daloskörnek', mely szívreható énekével fejezte ki részvétét, ezúton mondunk hálás köszönetet. Csaba, 1906. julius 9-én. Wénich család. KUZG A.ZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, julius 11. A budapesti gabonatőzsde irányzata változatlanul csendes. A csabai piacon alig van kínálat: I. rendű búza 14 00—14 40 II. „ 13-60—13-80 Budapest, julius 11. (Saját tud. táv). Készbuza irányzata tartott; Októberi buza 15-13, májusi buza 1566, tengeri 12-20, okt. 11. Misits János, fogászati műterme Békéscsaba, Kocziszky-ház, I. eme'et. K ^Szft: e^yes fogak s : Fog 1 sorok, arany fog-korona, gyökér fogak és áthidalásokat szájpadlás nélkül stb. stb. — A haj ápolása. A hajhullás leggyakoribb okainak egyike, mint azt már a világ leghíresebb bőrgyógyászai is bebizonyították, a fejbőr korpa <® képződés. Ezen kellemetlen ^ betegségben szenvedők a legrövidebb időn belül tel­jesen megkopaszodnak, mi­után a fejbőr korpa képző­dés a hajtalajt meglazítja és a haj gyökereit kiszárítja. Számtalan hazai és külföldi orvos ajánlja a „Petrolin hajszeszt" és ezrekre menő elismerő levél bizonyítja, hogy néhányszori használat után ^ megszüntet mindennemű haj­betegséget, meggátolja az őszülést és meglepő módon elősegíti a haj újra növését. Vásárlásnál a fenti védjegyre tessék szigorúan ügyelni. Minden más e néven forgalomba hozott hajszesz csak silány, ártalmas utánzat. Kapható az egyedüli készítőknél: Koráni és Wachsmann drogén'" <'•« cosmeticai laboratórium, Szabadka. Kapható Békéscsabán S0Ó Drooeria: A Békésről fél 7 órakor este induló és Csabára fél nyolez órakor érkező mo­torvonaton felejtettem egy utazó kézi t^sk^t, mely reám nézve fon­tos irományokat, tartalmazott. Felkérem annak megtalálóját, hogy azt SZENES SÁNDOR úrnak megfelelő jutalom mel­lett átadni szíveskedjék. Eckstein Sámuel. Békéscsabán, a piactéren fekvő,. Kohn Hermanit-féle 873. sz. llíi^, melyben italm« és kereskedés van, szabad kézből előnyös feltételek mellett eladó. Értekezhetni Weisz Bernát szállí­tónál. pályázati hirdetmény. A SZEGHALOM községnél üresedés­ben levő scgMjegyzó'i állásra pályázatot hirdetek s felhívom a pályázni kívánókat, hogy községjegyzői képesítésü­ket igazoló okmánynyal s szolgálati bizo­nyitványnyal felszerelt pályázati kérvé­nyeiket a folyó évi július hó 28-ia bezárólag adják be hozzám, mert a később érkező kérvényeket figyelembe nem ve­szem. Az állással járó fizetés: a község pénz­tárából 800 korona s az állampénztárból 200 kbrona fizetéskiegészités. Szeghalom, 1906. julius 6. Csánki Jenő főszolgabíró. Arlejtési hirdetmény. Meiőberény község 113714 kor. 2*2 fillér költséggel egyemeletes polgári fiíi k leányiskolát épit, mely munkálatra ajánlatok beadási határideje folyó évi júlus hó 30-a. Ajánlatokhoz 5' 00 korona biztosíték csatolandó. Ajánlati feltételek és a tervek a köz­ségi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Csak Írásbeli s kellően felszeielt ajánlat togadtatik el, amelyben kijelentendő, hogy ajánlattevő a vállalati feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti. Mezoberény, 1906. július 4-én. Kolozsi Endre főjegyző. Tóth György b'ró. «A hölgyek legszebb dísze a fehír ís tiszta arezbőr, ezt elérhetjük a bámulatos, csodás hatásától hirneves HAJÓ S-féle ARADI IBOLYA-CREME használata által. — Szeplő, májfolt, bibircs, börvörösséget és mindennemű arcztisztátlanságot egy csapásra megszüntet. Ára 1 korona, duppla tégely 3 korona. Ibolya- créme szappan 70 flll. Ibolya hölgypor fehér, rózsa, vagy crém színben doboza 1 K. 20 f. Ibolya-tej (Et.u de Yiolette de Hajós) 1 korona. Óvakodjunk utánzatoktól! A bevásárlásnál csakis HAJOS-féle aradi készítményeket tessek kérni és elfogadni. — Kapható a feltalálónál : r r r gyógyszertárában ARAI), Andrássy-tér '32. sz. a megyeházzal szemben. Békéscsabán: a „SAS" gyógyszertárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom