Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-04 / 92. szám

4 hanem aközség tízezer koronát ajánlott fel. íme, ez az áldozatkészség azt eredményezte, hogy a községnek, mint erkölcsi testületnek - és a közlakosságnak van abból legcsekélyebb haszna! Hetek óta közlekedik a tehervonat, mert az uradalmak érdeke ezt kívánja, de a személykocsik ? azok csak kísérleteznek ; már pedig abból, hogy mig a személykocsi 35 kilométerrel, addig a teher vonat csak 20 kilométer sebességgel haladhat — mint azt a „Békés" 43-ik száma mondja — hinnünk kell, miszerint a személyszállítással nem jár annyi veszély, mint a tehervonattal, mert ha járna,' akkor nem engedélyezett volna a minisztérium — legalább feltesszük róla — 35 kilométer sebességet a személykocsiknál (vagy talán a gyorsaság az égő erdőn is veszély nélkül viszi át az utasát?) mig a teherkocsiknál csak 20 kilométert engedélyezett. Avagy talán oly nagy különbség van a motor és gőzgép üzemképessége között. Most a falut teljesen megkerüli a vonat s az uradalmi istálló mellett van az állomás is elhelyezve, tehát a mi vonatunk itt is jelentékeny részben csak az uradalmi érdeknek szolgál. A falusiaké ? — Az csak mellékes! Ezt a mellékes dolgot kívánjuk megszüntetni az állal, hogy ha már a falusi érdek ellenére kitették az állomást,,egyedül" az uradalom területére, a falu háta mögé, a fentebb szóról szóra idézett ígéret szerint: vezessenek vágányt akár a szigeti utcán, akár a danca ulcán — ez a helyesebb — a templomtér és nagygát utcán keresztül egészen a községi faiskoláig, onnan aztán masírozzon vissza a motoros az uradalmi területen levő vasútvonalba. Hiszen Hieronymi Károly ís azt mondja: „Az ilyen vasutak bevezethetők a községekbe, ennélfogva az áruszállításban az állomásokra való fuvarozás költségei meglesznek takaríthatók. Minthogy továbbá a helyiérdekű vasutakon nagyobb jelentősége van a személyforgalomnak a teherforgalomnál: a személyforgalomnak megfelelő üzleti berendezést kell az ez után építendő vasutaknak adni. Motorkocsik járásával kell a személyvonatok gyorsabb egymásutánját biztosítani és az amúgy is csekély teherforgalmat szükségleti és nem szükségkép naponként többször induló vonatokkal biztosítani". Mi pedig „az ígérettel" ós a Hieronymi véleményével szemben mit tapasztalunk ? Azt, hogy a teher vonat jár, de a személyvonat kísérletezik. Kérjük tehát az igazgatóságot nemcsak arra, hogy a személyvonat járását „gyorsan" eszközölje ki, hanem arra is, hogy az, — illetőleg annak vonala a község területén is építtessék ki. Ha Csabán, Békésen és hangsúlyozva emeljük ki, Gyulán a Bilicz-féle udvaron és innen egészen a Polgári körig húzódó „Szük"-utcán a Sugár-utba befuthat, bizony nem jár az nagyobb veszélylyel Gyulaváriban sem, — még akkor sém, ha épen a Szigeti-utcán menne is keresztül. Hát nem jobb lett -volna, ha az igazgatóság a gyulai állomástól ugy építtette volna ki a helyiérdekű vasutat, hogy a Paradicsomtól, az élővizcsatorna községi hidja és a nagyszőlőskerti ut mellett bevezette volna az uttestet egyenesen az uradalmi területre, innen az uradalmi területen át az országút érintésével a Fehér-Körözs hidja mellett csináltatta volna a vasút hidját? Igaz ugyan, midőn az alakuló közgyűlésen 85 ezer koronáért az uradalmi gazdasági vasutat a részvénytársaság megvette, „előnyül" számították be az ügy élén állók, hogy a hid és úttest már készen van, azzal is kevesebb leend a kiadás. Volt ördögöt! Azt is újra kellett csinálni. 60 cm. szélességen nem futhat át 76 cm. szélességű tengely. Denique újra kellett a hidat építeni, vagy legalább kiszélesíteni. A tóldozás-foldozás körülbelől annyiba került, mintha a hid anyagát elszállíttatja a társaság s a Fehér-Körözs hidja mellett építteti fel. Az is bizonyos, hogy két pont között az egyenes vonal a legrövidebb. Miért kellett tehát a község kikerülésével egy ívalaku vasút testhez ragaszkodnunk. Valljuk meg — titokban — hogy másodszor helyesebben csinálhatnánk! és ismerjük el, hogy a szép beszéd nem vált be ! Hozzuk helyre a hibát „legalább" azzal, hogy a h. é. vasút Gyulavári község területére is fusson be. Észrevételezzük azt is, hogy Gyulavári község Elöljárói közül senki sem választotta be a igazgatóságba. Keveset, tízezer koronát adtunk, de akinek kevese van, adjon egy polturát s többet ad a gazdagnál. Ha igaz, a mit hallottunk, a személyszállítási dijszabálylyal sem lehetünk megelégedve — noha az így volt igérve — mert ez drágább vasút lesz a „máv"-nál. Ott 60 fillérért elvisznek Gyuláról Csabára, tehát 16 kilométernél távolabbra, Gyuláról pedig kihoznak (5-6 kilóm.) 40'fillérért, pédig a Gyula— Barakonyi (nohát ez még ma nem létezik) keskenyvágányu helyiérdekű vasút terveinek ismertetése „A vasút szükségessége és közgazdasági jelentősége" c. szakaszában ezt mondja: „A gyors ésolcsó közledés stb. A „máv"-on egyenlő távolságra utazhatom ugyanazon' összegért, itt pedig — ha valóban így van — 40 fillérért elmehetek Nzerindre is, nemcsak Gyulaváriba, már pedig kétségtelenül közelebb fekszik Gyulához Gyulavári, mint Nagyzerind. Vegye tudomásul az Igazgatóság, hogyha Gyulaváriból egy 4 tagból álló család bemotorozik Gyulára, fizetnie kell 1 kor. 60 fillért, vissza ugyan anynyit, összesen 3 kor. 20 fillért; bizony ennyiért — bármily felnyílt szemű világ van is — a gyulavári fuvaros is be megy édes örömmel. Hol hát „a gyorsés olcsó közlekedés"? Egy gyulavári részvényes. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A Rákóczi-ünnepek miatt rendelt szünet után ma volt az első ülés. Ezen nem Justh Gyula elnökölt, aminek magyarázatát némelyek az elnöklő Rakó v s z k y Istvánnak alábbi bejelentésében keresték : — Megrendítő gyászesetről kell beszámolnom i — mondta az elnök. — A magyar nemzet a felséges uralkodóház örömében ós bánatában mindig hűségesen résztvett. Alattvalói hódolattal javaslom, hogy a képviselőház O 11 ó főherceg halála miatt fejezze ki jegyzőkönyvben résztvétét s erről az elnök utján értesítsék a királyt. Az elnök azután - a kontraszt kedvéért — arról számolt be, hogy a Háznak Rákóczi és társai hazahozatzlára vonatkozó összes határozatait pontosan végrehajtották. Javaslatára a Ház jegyzőkönyvileg köszönetet mond T h a 1 y Kálmánnak nagy és nemes fáradozásaiért. A miniszterenök a létszámemelésrőlA képviselőház mai ülésének vé* gén Vázsonyi Vilmos interpellációt intézett Wekerle Sándor miniszterelnökhöz a katonai létszámemelés tárgyában. Ez az országgyűlés — mondta Vázsonyi — nincs jogosítva a létszámemelést megszavazni. Paktum szerint lemondott egyidőre a nemzeti követelésekről is. (Zajos, viharos éljenzés !) Wekerle kijelenti az interpellátióra, hogy a hadügy miniszter politikája nem ellentétes a kormány politikájával és ez igen fontos körülmény. A paktum nem tartalmaz mást azoknál a feltételeknél, amelyek közismertek s melyeknek alapján a kormány kinevezése megtörtént. Ez a kormány pedig nem vállalt garanciát a létszámemelésre. Vázsonyi tagadja, hogy a létszámemelésre szükség volna. Erre vonatkozóan kijelenti a miniszterelnök, hogy az általános hangulat is mindig a létszámemelés szükségét ismerte el s ha teljesítették volna a nemzeti követeléseket, a függetlenségi párt is meg! szavazta volna a létszámemelést. A logika is azt követeli, hogyha már új ágyúink vannak — katona is kell azokhoz. Ez a kormány programjába vette a korona és nemzet közötti ellentéteknek kiegyenlítését s az egyetértés előkészítését. Ha ez sikerülhet, akkor nemcsak joga, de kötelessége a kormánynak, hogy végrehajtsa ezt a kormány. (Zajos, viharos taps!) Ez a kormány nem bujkál, hanem becsülettel állja ígéreteit. S ebben a becsületes törekvésben csak az alkotmányos rend ellenségei nem tudnak ebben megnyugodni. (Taps!) A Ház egyhangúlag tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Schönaich Budapesten. Schönaich hadügyminiszter tegnap este a fővárosba érkezett. Ma délelőtt látogatást tett a magyar miniszternél és az állami tisztikaroknál. Déli 12 órakor a Házban hosszasan tanácskozott Wekerle Sándorral. Este visszautazott Bécsbe. A delegációk. A delegációk tudvalevőleg november 24-én ülnek össze. A király, mint értesülünk, november 20-án, de legkésőbb 22-én hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezik. A delegációk ülésszakát a király trónbeszédnel fogja megnjdtni, melynek szövege a miniszterelnök legközelebbi bécsi utja alkalmával fogják megállapítani. A kormány a pártok hozzájárulásával ugy döntött, hogy az országgyűlés első ülésszakát most nem zárja be és igy a régi delegátusok maradnak meg. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző álsomás mára hűvösebb időt jelezk, sok helyütt csapadékkal. — Csepregi György újra esperes. Pénteken délelőtt bontotta fel Békéscsabán az ág. ev. esperes-választásra beérkezett szavazatokat a szavazatfelbontó-bizottság. A bizottság elnöke dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő, jegyzője K n y i h á r Károly, tagjai pedig K or e n Pál és L i n d e r Károly voltak. Leadatott összesen 30 szavazat, melyből 28 Csepregy Györgyre, 2 F r i n t Lajos aradi lelkészre esett. Frintre a szarvasi főgimnázium szavazott. A bizottság az eredmény konstatálása után rögtön üdvözölte Csepregi Györgyöt, az újból megválasztott esperes-lelkészt, kit a legközelebb megtartandó esperességi ülés iktat hivatalába. — A békéscsabai színház sorsa. A békéscsabai színháznál tervbe vett átalakítási munkálatokat még nem kezdték meg. Ezt a késedelmet az okozza, hogy a munkálatokra kiirt pályázatok nem jártak kellő eredménynyeí. Most már bizonyosrs vehető, hogy a jövő évig nem lesz színtársulatunk, ami alapjában véve nem jelent egyebet annál, hogy a télen legalább nem megy tönkre Békéscsabán egy színigazgató sem. Pedig ugyancsak sok pályázó akadt erre a kerületre. A pályázók közül legkedvezőbb esélyei Polgár Béla színigazgatónak vannak. Szinügyi bizottságnak elöljárói azt óhajtanák, hogy az eddigi szokástól eltérően csak a tavaszi hónapokban szolgálják a békéscsabai múzsát színészeink s ilyenformán a téli böjtölést már a kora tavasszal bőven kárpótolni fogja Polgár kitűnő művészgárdája. Ha ugyan eddig — megkezdik a munkálatokat. . . — A jövő évi adókivetés. A lomhán folyó esztendők minden hónapjának meg van a maga érdekessége. De az adófizető-polgár legkevesbé örvendez az őszi hónapoknak egyik félve várt érdekességén ; azon a pénzügyminiszteri körrendeleten, amely ilyenkor szokott napvilágot látni a jövő évi adókivetések tárgyában. Ez a körrendelet már megjelent a jó, öreg Budapesti Közlöny hasábjain s megkapta agt Békésmegye közigazgatási bizottsága is. Ennek alapján nemsokára kézhez vételt követő intézkedések következnek s a gyulai pénzügyigazgatóságnál szerzett értesüléseink szerint már minden előkészület meg van téve az adókivető munkálatok megkezdését illetőleg. — Kinevezés a pénügyigazgatósághoz. A pénzügyigazgatóság személyzete uj erőt kapott tegnap. Wallner Károlyt nevezték ki a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz számgyakornokul. Wallner néhány évvel ezelőtt derék tagja volt községünk tisztviselőkarának. Békéscsabáról Mezőberénybe választották meg községi pénztári ellenőrnek. Buzgóságával és képzettségével magára vonta a felsőbb körök figyelmét is, amely a gyulai pénzügyigazgatósághoz léptette ezt a derék hivatalnokot. — Intézkedés a járási számvevők érdekében. A békésmegyei járási számvevők elhelyezése és irodafelszerelése körűi sok kifogásolni való akadt. E mizériák nem kerülték ki Kis István számvevőségi főnök figyelmét sem, aki a számvevők elhelyezése és irodafelszerelése tárgyában előterjesztést tett Ambrus Sándor alispánhoz. Az alispán a számv. főnök előterjesztése alapján most a belügyminiszterhez fordult, hogy a hiányok pótlása körül felmerülő költségeket pótjavadalmazás útján fedezzék. Egyebek iránt e cim alatt megírjuk azt is, hogy Békésvármegye területének eme legújabb intézménye október hó elseje óta fennakadás nélkül s megfelelő eredménnyel működik. — A hódmezővásárhelyi installátió. Ma délután 2 órakor utaznak el Békéscsabáról a főispánt kisérő megyebizottsági tagok Hódmezővásárhelyre, hogy részt vegyenek dr. Fábry Sándor békésmegyei főispánnak hódmezővásárhelyi főispánná való beiktatásán. A hódmezővásárhelyi ünnepségek ebben a sorrendben fognak lefolyni: 1. Nov. 4-én délután 3 óra 34 perckor a főispán és a vendégek fogadtatása a vásárhelyi nagy állomáson. 2. Bevonulás a városházához. 3. Nov. 4-én este fél 8 órakor a kaszinóban étlap szerint vacsora. 4. Nov. 4-én este 9 ór?kor, a helybeli dalárda a Főispán tiszteletére a kaszinó előtt la^ípionos szerenádot ad. 5. Nov. 5-án, délelőtt egynegyed 9 órakor a vendégek a törv. hat. biz. tagjai, a városi tisztikar az ev. ref. ó-templomba isteni tiszteletre indulnak. 6. Nov. 5-én délelőtt fél 10 órakor, a római kath. templomban isteni tisztelet. 7. November hó 5-én délelőtt 10óraakor főispáni beiktató közgyűlés, 8. Nov. 5-én délelőtt fél 12 órakor küldöttségek tisztelgése. Délben Díszebéd lesz a „Fekete Sas" nagytermében. — Eljegyzések. Hrabovszky Pál, csabai rendőrfőbiztos tegnap jegyezte el Csabán özv. K 1 i m e n t Z. Györgyné, birtokosnő leányát, J u c i k á t. Újhelyi János, tótkomlósról, csütörtökön jegyezte el Csabán Rosenthai Ignác gatajai gazdálkodó leányát? Margitot. — Esküvök. L a á s z János mezőbe' rényi ág. ev. tanító november 6-án d. u. 4 órakor tartja esküvőjét K r i s z t Márton birtokos leányával, Zsuzsikával. C h r i s t i á n Kálmán dr., gyomai ügyvéd e hó 20-án, d. u. 4 órakor vezeti oltárhoz Kézdivásárhelyen C z e t z Margitkát. Cohn Gyula, orosházi terménykereskedő leányát Pirit, november 6 án, délelőtt 11 órakor vezeti oltárhoz Siernbach Mihály, abbáziai gyógyszerész. F r e i t a g János csorvási ág. ev. lelkész leányának R ó z s i k á n a k november 7-én, délelőtt fél 10 órakor esküszik örök hűséget Schneider Emil, rozsnyói postafőnök, — A bskésmegyei kaszinó. A békésmegyei kaszinó megnyitásának dátumát újból, sezúttal véglegesen, egy-két nappal későbbre állapította meg a kaszinó vigalmi bizottsága. Ez az ünnepélyes megnyitás tehát nem nov. 10-én, hanem nov. 17-én fog megtörténni. A megnyitó-estélyen Jeles Rác Tóninak, a gyulai mulató világ hires cigányának zenekara húzza a talpalá valót s fogja húzni még megszámlálhatatlanul sok, ehhez hasonló esetben, mert a katonatiszti körök és a fiatalság azt is tervbe vették, hogy az ünnepélyes megnyitás után minden hóban kétszer tánccal egybekötött estélyt rendeznek a kaszinóban, a vigadni vágyók nagy örömére. — Kórházi bizottsági ülés. B békésvármegyei közkórházi bizottság október hó 31-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklésével ülést tartott. A miniszter jóváhagyó záradékkal láttael azt a pótszabályrendeletet, amelynek megszerkesztése a kórház többlett kiadásai következtében vált szükségessé s a szabályrendelet kinyomatása céljából a bizottság 360 koronát szavazott meg. 4 szabályrendelet 300 példányban fog megjelenni s nyomtatásával a gyulai „Corvina" nyomdát bízták meg. Bartos Gusztáv fegyelmi ügyében a a bizottság kimondta, hogy a maga részéről nem él jogorvoslással, de az ítéletet az igazgató főorvos megfelebbezte. A közkórház törzskönyvének elkészítésére a kir államépitészeti hivatalnak december hó l-ig haladékot adott a bizottság. A mb r u s Sándor alispán bemutatta ezután a budapesti szenyviztisztitó vállalatinak a kórház szenyvizlevezetésének tárgyában beadott költségtervezetét. A szeny-