Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-01 / 91. szám

Békéscsaba, 1096. november 1 RÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Különösnek is kell vélnünk, midőn azt látjuk, hogy a nemzetnek is úgy­szólván politikai ünnepévé óhajtják tenni. Nemzeti nagyjaink sirját ilyenkor ün­neplő szónokló deputációk keresik fel, lobogó mécs vet komor fényt a koszo­rúk tengerére ós ünnepi zsolozsma kél magasra a kegyeletes közönség ajkairól. De bármi szép legyen is az ilyen jelenet mi azt, ha nem kegyeletet sért szavunk, nevetségesnek találjuk. Nevetségesnek azért mert méltatlan hódolat nagyjaink­hoz, ha csak külsőségekben gondolunk reájuk ós e külsőségekben is csupán félő óvatossággal kerülünk mindent, ami túllépi a lojalitás szűkre szabott ha­tárait. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy jobb idők hajnala köszöntött reánk, hogy most már általános lesz nagyja­ink szabad tisztelete, mert egy, egyetlen egy vétkünk immár jóvá tóttetett, mert Rákócy immár hazai földben alussza álmát! ... Óh minő csalódás, milyen rettenetes tévedés! A ki immár évszá­zadokon át alussza''álmait, annak fel­támadásától már nincs mit félnie a ha­talomnak. De mórt nem szabad igazán, és minden nekünk tetsző módon ünne­pelni azt, akit csak móg évtizedek vá­lasztanak el mi tőlünk ? Vagy az a ve­szély fenyegeti annyi fáradsággal és kinnal összetákolt nemzeti békénket, hogy a legcsekélyebb szellő fuvalma is romba döntheti, semivó teheti ? Hol az a nagy nemzeti állam, mely­nek létesítésén fáradoztak Kossuth, Szé­chényi, Deák? Hol az a hatalmas or­szág, melynek dicsősége hót világra szól, melynek határait három tengernek hul­lámai mossák? Halgassunk el azzal a régi elcsépelt frázissal, hogy a viszonyok oly szerencsétlenek, hogy lehetetlenné tettték ezen ideálok megvalósítását. Ne keressük külső körülményekben a hibát, de igen is keressük meg magunkban, tunyaságunkban és tehetetlenségükben. Nem mentegetődzhetik szerencsétlen vi­szonyaival az olyan nemzet, melynek annyi nagyjának megünneplésére *van alkalma. Gondoskodott arról a sors, hogy legyen kire halgassunk, hogy le­gyen aki utunkat mutassa a boldngulás felé. Ha mégsem hallgattunk az intő szózatra, ha mégsem tartjuk kötelessé­günknek azon az uton haladni, melyet kijelöltek számunkra, akkor mi, egyedül csak mi vagyunk a hibásak abban, hogy nemzeti életünk nem egyébb tehetetlen vergődésnél, hiábavaló, meddő küszkö­désnél ... Gyula város tisztviselőinek lakbőre. Feloszlatták a nyugdíj alapot. Ez sem méltányosság. Gyula város képviselőtestülete teg­nap kezdte meg rendes havi közgyűlési tárgysorozatának letárgyalását. Ebben a tárgysorozatban csupán két jelentőség­teljes pont foglaltatott. Mindkettő mélyen járó érdekeket érintett. Az első pont Gyula város tisztviselőinek lakbér kér­dése, a másik a tisztviselői nyugdijglap feloszlatásának kimondása volt. Gyula város tisztviselői hónapokkal ezelőtt memorandumot terjesztettek a képviselőtestület elé, melyben az általá­nos drágaságra való hivatkozással lak­bér iránt emelt instánciájuknak jogos­ságát igyekeztek bizonyítani. Indokuk alapos, kérésük jogos volt, de a képvi­selőtestület a rideg visszautasítás állás­pontjára helyezkedett s a tisztviselők kívánságát nem tartotta elfogadhatónak. Ezt a képviselőtestületi határozatot meg­felebbezték a törvényhatósághoz, amely egyik közgyűlési határozatában arra utasította a város képviselőtestületét, hogy a lakbér kérdés tekintetében na­gyobb kürültekintéssel járjon el. Tegnap kerüli újból a megbeszélés szőnyegére ez az ügy s a képviselőtestü­let kimondta, hogy készséggel ad lak­bért tisztviselőinek, de csak akkor, ha a kormány is engedélyezni fogja a benedeki szeszgyár fölállítását, mert a lakbér fedezetre más jövedelmi forrása a városnak nincs. A tisztviselői nyugdijalap feloszlá­sának kimondása szoros összefüggésben áll D u t k a y Béla volt polgármester nyugdíjaztatásának kérdésével. D u t k ay ugyanis, ha nyugdíjaztatásának ügye kedvező elintézést nyer, ezerhatszáz ko­rona évi nyugdíjra tart igényt. A két esztendős alap azonban nem bírná ka­mataiból fedezni ;"a kiadásokat s'-igy előbb-utóbb elkerülhetetlen lenne a csőd. Ehhez az alaphoz a város is hozzájárul valami kevés összeggel. S mert maguk a tisztviselők kérték az alap felosztását, semmi nehézségbe nem ütkösött az, hogy a feloszlást kimondó javaslatot egyhangúlag elfogadja a képviselőtes­tület. Ez a két határozat csőppé sem lá­a méltányosság szolgálatában. Az egyik Gyulaváros képviselőinek szükmarkusál gát jelenti tisztviselőivel szemben, a má­sik bizonyos inkollógiálitást ölel magá­ban, amely végeredményében azokat is sújtja, akik e határozathozatalnak szük­ségét látták. Az alföldi gazda párt, Gazdáink harca a terrorizmus ellen. Az a féktelen izgatás, mely a nyár folyamán mezőmunkásaink helyzetének javítását intendálta nyíltan, de titkos célja az ország mezőgazdaságának sú­lyos válságba való kergetése volt, arra késztette az Alföld gazdáit, hogy a ma­gyar mezőgazdaság s a gazdák érdekei­nek megvédése céljából a szervezkedés eszközeiben keressenek védelmet. Ezt az eszmét Békéscsaba gazdái vetették föl először s tiogy eredményes munkálkodásuk a jövő év nyarára már biztosítva legyen, e hó elején népes ér­tekezletet tartottak, amely értekezlet ki­mondta, hogy szükségesnek látja a gazda­párt megalakulását. Az értekezlet egy husz tagu bizottságot választott, amely­nek feladatául tette, hogy a szervezés előkészítő munkálatai körül lelkes tevé­kenységet fejtsen ki s hogy a pártala­kulás részletkérdéseiről kész javas­lattal járuljon a tél folyamán megtar­tandó alakuló nagy gyűlés 'elé. A szervező bizottság e mandátum alapján most vállvetett szorgalommal dolgozik. A jövő hét szombatján érte­kezlelet fog tartani s ez az értekezlet határoz majd abban is, hogy a gazda­párt csak Békésmegye területén alakul­jon-e meg, vagy pedig az egész alföldön, mint az izgatások és munkáselógület­lenségek kizárólagos gyúpontjábari ? A szervező-bizottság tagjai, kiknek élén ifj. K o c z i s z k y Mihály, L e p ó u y Má­tyás, K1 i m e n t Pál és B o t y á n s z'k y János állanak, egyöntetűen azt a véle­ményt vallják, hogy a munkás-szerve­zettség általánossága a gazdák szerve­zettségének általánosságát követeli s épp ezért bevonják az akcióba Csongrád-, Csanád-, Jásznagykun-Szolnok- és Bi­har vármegyék gazdáit is, felhívást in­tézvén hozzájuk, hogy Békésvármegye gazdáihoz hasonlóan — az állandó érint kezós fenntartásával — fogjanak hozzá ők is a gazda-párt megalakításának elő­készületeihez ós a szervezéshez. Községünk gazda-pártjának szervezői a legközelebbi napodban kibocsájtják már azokat az aláírási iveket, melyekben a gazdák, akik a párt tagjai kívánnak lenni, kötelező nyilatkozatot tesznek a belépésre. Ennek a pártnak kiszámíthatatlanul fontos jelentőségét különösen a békés­csabai gazdák érzik. A békéscsabai gazda­társadalom ugyanis ezidőszerint épp olyan széttagolt, mint a társadalom többi osztályai. Vanitt kis- és nagy gazda-kör. Működök ez is, az is, de a múltban szer­zett szomorú tapasztalatok szerint nem a gazdák közös érdekeinek támogatására, hanema közös érdekek ellen. Ez a párt azonban amely már az alakulás előszobájába ju­tott, megszüntetni kívánja a régi állapo­tokat s azt óhajtja elérni, hogy minden gazda egy táborba kerüljön s szövetsé­ges jobbot nyújtván egymásnak, közös erővel verjék vissza a gazdavilágot fe­nyegető közös veszedelmet. És ebben a törekvésben derék gaz­dáinkbiztosan számithatnak a társadalom önzetlen támogatására. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A létszámemelés. Bécsi levelezőnk jelenti: „A létszám­emelés kérdésének hivatalos felvetése idefennt elhatározott dolog. A sok nyi­latkozat, állítás, tagadás, híresztelés ós cáfolás csak arra való, hogy a magyar közvélemény hozzászokjék a dologhoz és ne mondhassa, hogy meglepték a kérdéssel. Kétségtelennek tartják, hogy a magyar kormány maga fogja prepa­gálni a létszámemelés mellett szóló ko­moly érveket ós kétségtelennek tártják, hogy ez a létszámemelés meg is lesz. Szükség esetén közbevetlek majd egy magyar kormányválságot, esetleg a magyar országgyűlés ujabb feloszlatását, sőt valami engedményt is fognak kilá­tásba helyezni" — Ez az értesülés igen határozott és igen alapos. Nem érde­mes tehát napról-napra latolgatni és méltatni, hogy a miniszterelnök ezt mondta, ezt meg letagadta. Van-e paktum? A pénzügyi bizottság ma délelőtt tartott ülésében R á t k a y László meg­interpellálta Wekerle Sándor minisz­terelnököt, hogy mi rejlik a közös mi­nisztérium válsága, a hadügyminiszter nyilatkozata, a létszámemelésről szóló híresztelések és a paktumnak erre vo­natkozó titkos pontja mögött ? A mi­niszterelnök az interpellációra egy­előre nem válaszolt. A hadügyminiszter látogatása. Lovag Pitreich táborszernagy ma még itt marad, hogy gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisz­tertől, aki tegnap Budapesttől távol volt, személyesen elbuczuzzék. A miniszter­elnökségen tegnap este az ebéd 5 után báró Aehrenthal külügyminiszter és dr. Wekerle Sándor miniszter­elnök még másfél óra hosszat foly­tatták a déli órákban megkezdett be­szélgetést, amely a két államférfiunak valamennyi kórdósben való teljes egyet­értését eredményezte. Lueger betegsége. Bécsből jelentik : Lueger polgár­mester a mai éjszakát sokkal jobban töltötte el, mint tegnap. A polgármester jól aludt és a délelőtt folyamán a tanács­igazgatót fogadta."Ortner tanár a bete­get ma délután ismét meglátogatta. Villamos sztrájk. A villamos sztrájk a mai nappal jó­formán végétért. A forgalom móg nem állott ugyan helyre ós "még 2— B 'nap eltelhetik, mig az erőszakos megszakítás nyomai elsimulnak, de az már biztos, hogy minden megegyezés nélkül véget ér a sztrájkmozgalom — A rendőrség ugyanis feloszlatta a sztrájktanyát és ezzel felszabadította a visszatartott sze­gény embereket, hogy felkereshessék családjukat ós munkába állhassanak. Oroszországból. Salich községnél egy önkéntes csa­pat összeütközött egy 16 főnyi rabló­bandával. A küzdelem három óra hosz­szat tartott. Két önkéntes ós egy zsidó, akit a rablók foglyul ejtettek, életét vesztették, egy rabló megsebesült. Egy örmény ós egy zsidó, szintén a rablók foglyai, emienekültek a küzdelemben. ÚJDONSÁGOK. Beköszöntő. A mai napon átvettem a „Békés­megyei Közlöny" szerkesztését. Be­; köszöntőmben mellőzöm a konven­cionálizmust. Nagyhangú, fellengős ígéreteket nem teszek. Többre becsü­löm e lapok előkelő olvasó-gárdáját, semhogy ígéreteimet s ajánlásomat ezüst tálcán^nyujtsam feléje. De tar­tozom e banálitás mellőzésével tiz esz­tendős újságírói multamnak is. Nem mondok mást e diszes olvasó-közön­ségnek, csak azt, hogy szívvel-lélekkel azon a csapáson fogok ha­ladni, amely ezt a lapot Békésvár­megye közönségének minden rétegé­ben kedveltté, nélkülözhetetlenné tette s erről a csapásról sem a hírszolgálat gyorsasága, pontossága és megbízha­tósága, sem más tekintetben egyetlen hajszálnyira sem fogok le­térni. És Jamilyen becsülettel én j állom majd ezt az ígéretet, csak olyan j mértékben kérem a magam részére j is kedves olvasóinknak jóindulatát és j támogatását. Székely Béla. - Időjárás. Az országos központi íúőjeiző ál­somás mára hűvösebb időt jelezk, sok helyütt csa­padékkal. — A hód-mezö-vásárhelyi installáció Dr. Fábry Sándort, Hódmezővásár­hely főispánját nagy lelkesedéssel ké­szül fogadni az alföldi metropolis kö­zönsége. A főispán — amint ezt jelez­tük is már — vasárnap délután 4 óra­kor érkezik Hódmezővásárhelyre, mely­nek pályaudvarát is ez alkalomra földi­szitik. A városba való bevonulást lovas­bandérium fogja megnyitni. A főispánt elkísérő bókósmegyei törvényhatósági bizottsági tagok móg mindig tömegesen jelentkeznek Ambrus Sándor alispánnál s eddig jelentkezettek száma meghaladja a hatvanat. Vármegyénk törvényható­sági bizottsági tagjai Békéscsabán csat­lakoznak a főispán üdvözlésére Csabára érkező vásárhelyi küldöttséghez. A be­iktatáson Dairael Sándor dr. főjegyző vezetése alatt részt vesz a megye kö?; ponti tisztikara is. — A gyulavárii tulipán-szövetség ügyei­bői. Az országos tulipán-szövetségnek gyulavárii fiókja tárgysorsjáték engedé­lyezését kérte a minisztertől s ez alka­lomra 2000 darab 20 filléres sorsjegyet bocsájtott a közönség rendelkezésére. A kibocsájtott sorsjegyek azonban ke­vésnek bizonyultak s még ujabb 500 darab sorsjegy kibocsájtásának engedé­lyezését kérték a minisztertől, aki a vár­megyéhez intézett tegnapi megkeresése értelmében hozzájárult a tulipánkert kérésének teljesítéséhez. — Groh Ferenc utóda. A debreceni próposzttá kinevezett Groh Ferenc gyulai plébános utódául dr. S z m r e­c s á n y i Pál megyés püspök a gyulai születésű dr. L i n d e r b e r g e r Já­nos theologiai tanárt nevezte ki. Lin­derberger dr. szombaton vette át a plé­bániát K n y Antal békési kanonok-plé­bános és dr. báró D r e c h s e 1 Gyula kegyúri megbízott jelenlétében Groh Ferenctől, aki vasárnap már uj állomás helyére utazott. Groh szombaton veszi át a debreceni plébániát s beiktatása november 11-én lesz. Az uj gyulai plé­bános 38 éves, agilis, alapos képzettségű ember. Iskoláit Nagyváradon végezte. A theologiát Insbruckban hallgatta s 1893. szeptember hó 8-án szentelte őt pappá S c h 1 a u c h Lőrinc bibornok. Fölszen­teltetóse után a nagyváradi szeminárium tanulmányi felügyelője lett. 1897-bein lelki igazgató, 1898-ban theologiai tanár ugyanott s 1900-tól a nagy váradi szent­széknél, mint a szegények ügyvédje is szerepelt. Linderberger tegnap délután érkezett Nagyváradról Gyulára. A vas­útnál a róm. kath egyház tanácsa fo­gadta ós F o 11 ni a n n János dr. világi elnök üdvözölte az uj plébánost, ki szí­vélyesen köszönte meg a fogadtatást, majd hosszú kocsisor kísérte a plé­bániára. — A kőműves sztrájk vége. Négy és fél hónapi harc után végre véget ért a bé­késcsabai kőműves és ács segédmunká­sok sztrájkja. A sztrájkolók és meste­rek^között a bérharc ideje alatt öt bé­kéltető tárgyalás folyt le S a i 1 e r Elek főszolgabíró vezetése mellett, de a vá­sárolt békét egyik sem hozta meg. Most azonban maguk a segédmunkások kezcL^-^ ték keresni a békés megoldás lehetőségét s a főszolgabíró elnöklésével \y[ tanácsko­zást tartottak az ipartestület' 1 termében. Ez a tanácskozás már eredménynyel járt s a mesterek részben teljesítették a munkások követeléseit. A megkötött egyezség pontjairól jövő számunkban referálunk. — A miniszterelnök ajándéka Békés­vármegyének. Wekerle Sándor, a királyi kormány elnöke, értékes irodalmi mű­vel lepte meg az ország vármegyéit, kö­zöttük Békésmegyét is, amelyhez tegnap­előtt érkezett le az értékes ajándék. Ez az ajándéktárgy egy fehér vászonbori­tókba foglalt ezer oldalas, negyediv alakú könyv, amely zágoni Mikes Kelemen­nek összes töröktartományi leveleit ma­gában őrzi. A rendkívül értékes müvet mintegy nyolcvan illusztráció is disziti Rodostó és Konstantinápoly tájékáról. A miniszterelnök ajándékát, megőrzés végett, Ambrus Sándor alispán átadta a vármegyei levéltárnak. — Parcellázási segély Csorvás község­nek. A bókésmegyei birtokparcellázások kedvező eredményei után indulva, Csor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom