Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-12 / 59. szám

2 KÖZLÖNY negirtuk lapunkban, az építőmunkások országos szakszervezetének központja ;'el jelentést adott a belügyminiszterhez, akinek a leiratára az alispán másodfokon is jóváhagyta a főszolgabiróság határozatát. Ez is megfelebbeztetvén, a bizottság ugyancsak az első ítéletnek adott igazat. A főorvosi jelentés szerint a mult havi közegészségügyi állapotok kielégitöek voltak, sőt kedvezőbbek, mint májusban, amennyiben 80 betegedéssel kevesebb fordult elő. A hevenyfertőző betegségek közül a szamárhurut volt az uralkodó. Yörhenyben előfordult 13 betegedés, 1 haláleset; diftériában 7 betegedés, 1 haláleset; kanyaróban 5 betegedós, hasihagymázban 90 betegedés, 3 haláleset és szamárhurutban 103 betegedés, 9 haláleset. Az állategészségügyi állapotok ugyancsak kedvezőek voltak. Csák György pénzügyigazgató, kir. tanácsos jelentése szerint az elmúlt hóban állami egyenes adóban 17770 93 koronával több ós hadmentességi dij ban pedig 5098.98 koronával kevesebb folyt be, mint a mult év hasonszakában. ' Ezután rendre következtek a többi szakjelentések, amelyekről nincs más följegyezni valónk, hogy a legsablonosabba'k voltak ós egytől-egyik tudomásul szolgáltak. Munkásmozgalmak Békésvármegyében. Az alispán a sztrájkokról. — Az elzárt békési sztrájkolók a miniszterhez. Javarészében immár keresztekben fekszik a tarlón az istenáldás. Itt-ott azonban még aranysárgán hullámzik a róna. Ahol pihen a kasza, sztrájkolnak az aratók. Erre fele is benépesülnek hamarosan a táblák. Megjelennek a mezőhegyesi szükségmunkások. Ezidőszerint vármegyénkben egyedül Békésen van még panasz a munkásokra. Egy sereg munkás, akik megszegték a szerződést, még mindig el van zárva. Szomorú sors vár ezekre a szerencsétlen emberekre. A legnagyobb munkaidőt elpocsékolták, s most kenyér nélkül kénytelenek a tél elé nézni. Máris zúgolódnak. Elégületlenségüknek azáltal adtak kifejezést, hogy panaszt emeltek a hatóság ellen Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél. Hogy fogságban ülnek, emberietlen módon bánnak velük stb. Darányi tudakozódására az alispán sürgős jelentést tett a miniszternek, megnyugtatván, hogy a szerződésszegő munkások olyan tágas, világos ós padozott raktárhelyiségben vannak elzárva, ahol kétszerannyian is megférnének. Egyébként az elzárt munkások a napokban már kiszabadulnak. A környéken ezidőszerint mezőhegyesi munkások végzik az aratást, s védelmükre megerősített csendőrség ügyel föl. ~ :— A vármegyei többi részében nyugodtan folynak az aratási munkálatok? s magán Orosházán is, ahol szintén veszedelmesebb jelenségek ütötték föl fejüket, nyugodtak most már a kedélyek. Békésvármegye munkásmozgalmaira s általában mezőgazdasági állapotaira különben legvilágosabban rámutat az alispánnak a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentése, amelynek vonatkozó sorait az alábbiakban adjuk : Mezőgazdaságunkban a főmunkálatok a takarmánygyűjtés, a kapás növények megmunkálása és június végén az aratás megkezdése voltak. Az elmúlt hónap időjárása a gazdasági növények fejlődésére kedvezően hatott, a hónap első felében ha nem is bőséges, de gyakori esőjárás felüdítette a növényzetet, a hónap második felében beállott nyári meleget pedig időnként hűvösebb napok váltották fel és állandó légmozgás mentette meg kalászosainkat, amelyek kövérségük miatt a legtöbb helyen kisebb-nagyobb mérvben megdőltek, a megromlástól. Termés kilátásaink igen kedvezőek; a búza és árpa nemcsak mennyiségileg is középen felüli termést ígérnek, csekély kivétellel igen szépek a növések is. A buza hirtelen beérése folytán csak itt-ott és csekélyebb mérvben szorult meg, legtöbb helyen gazdagon fizetőnek ós kitűnő minőségűnek Ígérkezik. Kapás növényeink is igen szépen fejlődtek, ám de már különösen a kukorica és dohány felette kívánnának egy jó kiadós esőt, mert különben lesülnek és a kukoricának küszöbén álló csöfejlődése hátramarad. A vármegye egész területén általában a kalászosok eredménye őszi buza és árpában igen jónak, tavaszi árpa és zabban pedig jó közepesnek mondható. Előfordultak rendkívüli eredmények is, igy például Kondoroson az őszi árpa kis holdja nem egylbirtokosnál 15 métermázsán felül fizetett. A teljesen kielégítő termés eredmények dacára, helyenként mindjárt az aratás kezdetén annak későbbi folyama alatt, sőt helyenként már az aratást megelőzőleg a munkások részéről a szerződéses mnkabórekkel szembon -olyan tulkövetelósek támasztattak, melyeket a gazdák teljesithetőknek nem tartottak; viszont a munkások követeléseikhez ragaszkodván: az aratás folyama alatt nemcsak zavarok, de különösen az orosházai és békési járásokban tartós munkamegtagadások keletkeztek, minek következtében az 1898-ik Ede : Ön gondolt rám ? Amália: De hányszor! Epedve, sóvárogva gondoltam, hogy mennyivel kellemesebben alakult volna életem, ha nem a férjem, hanem ön lett volna az a gazdag gyáros. Ede: Amália! Igaz ez ? Amália: Igaz. Lássa, milyen őszinte vagyok. De hát az életben minden oly tökéletlen. A vagyon és szerelem, mintha valami átok választaná el őket, oly ritkán kerülnek együvé. Ede : De milyen ritkán ! Amália: Pedig a kettő oly bájosan, oly harmonikusan egészítené ki egymást. Vegyük például a mi esetünket . . . Ede: Ne tovább, Amália ... ez a gondolat felzaklatja lelkemet . . . Amália: De hisz egész nyugodtan beszélhetünk róla, miután ön nős, én férjnél vagyok . . . Ede : Nyugodtan ? Ohó ! Amália : Ami megtörtént, azon nem változtat semmi, semmi. Ede: A mult, igen, az nem áll rendelkezésünk szférájában, de a jelen, vagy mondjuk a jövő . . . Amália : A jövő ? Ede: Igen, Málcsi, a jövő, mely a mult gyökereiből sarjadzik, mint a harmatos fü az ős-talajból. Emlékszel, pardon, emlékszik, mikor övig gázoltunk a fűben, egymás kezét fogva. Ön tizenhároméves volt, én tizennégy. Amália: Ezelőtt tizennégy évvel ... Ah! Ede: S mi lenne, ha ezt a tizennégy évet egyszerűen kitörülhetnénk emlékünkből ? Amália: Kitörülni ? Barátom, ön azt hiszi, hogy ez lehetséges ? Ede : Miért ne ? Amália: Mert le vagyunk kötve kötelességekhez, konvenciókhoz, mert nem vagyunk akaratunk, vágyaink, szenvedélyeink urai. Ede : Nem vagyunk? És miért nem? Amália : Mert eladtuk őket, barátom, igen, eladtuk, világosan megszabott alku szerint. A kötelesség . . . Ede: Eh, ez a legunalmasabb szó az egész szótárban. Ne is emlegesse, kérem. Amália: És mégis rabjai vagyunk. Ede (hevesen): Jó, legyen, rabjai vagyunk. De hát nem hallott ön soha rablázadásokról, a bilincsek széttöróséről ? Hát nem ól önben a szabadság után való olthatatlan vágy ? Amália : Szabadság ? Mit nevez ön annak ? Ede : A szabadság az ősembernek a lelki gyönyöre Az ősemberé, kit ha vágya elfog, nem feszélyez semmi. Amália: De mi nem vagyunk ősemberek, hanem rongált idegü kultur! lények . . . Ede : Legyen. Függesszük fel a kulturát összes béklyóival, előitéleteivel. Engedjünk a vágynak, mely egymáshoz vonz, kényszerit. Igen, Amália, engedjünk a kényszernek. Hát nem érzi a kényszer hatalmát, mely tizennégy óv után visszaütközik, hogy ön ismét vállamra hajtsa fejét és én átöleljem ? Amália : S a rendőr ismét elkergessen bennünket ? Nem barátom, most már nem tudok ugy szaladni, mint akkor, mikor mezítláb jártam. A cipő, a fűző, s főleg a társalkodónő, akit jönni látok. Lássa, barátom, az a tizennégy év mennyi súlyt rakott rám. Ezt be ke kell látnia, okosnak kell lennie. Ede: Okosnak ? Amália, ha tudná, hogy ez milyen őrültség. Amália: Lehet és mégis ... Pá! viszontlátásra . . . évi II. t. c. büntető rendelkezéseinek alkalmazására, sőt a földmivelésügyi miniszter ur által szervezett kisegítő munkás tartalékból nagymennyiségű idegen munkás igénybevételére volt szükség. Ezen kisegítő munkások az orosházi járásból most már visszaküldettek, miután a szerződéses munkások egyrészt a büntetések és az idegen munkások versenyének hatása alatt, másrészt munkabér javítás következtében a félbe hagyott munkát újból kivétel nélkül felvették; a békési járásban azonban ma is dolgoznak kisegítő munkások, mert ott a szerződéses munkások 2/aa

<I része az alkalmazott törvényes büntetések s- a kilátásba helyezett bérjavitás, illetve munkaerőben! segítség dacára sem voltak hajlandók újból munkába állani. Miután írásos vagy szóbeli szerződésektől eltérőleg az aratást megelőzőleg vagy az aratás folyama alatt kötött ujabb az egyezségek a legtöbb esetben hatósági szankció nélkül jöttek létre. Ezek mindegyikéről nincs pontos tudomásom, de kétségtelen, hogy ilyen pótegyezségekkel ugy az írásos szabályszerű szerződéssel bíró nagyobb gazdaságok, ^mint különösen a csak szóbelileg szerződött kisebb gazdák sok esetben hárították el a munkások szerződésszegési készségéből származó munkazavarokat. A főszolgabirák jelentése szerint 18 szerződésszegés állapíttatott meg összesen circa 1424 munkással és pedig az orosházai járásban 13 gazdaságban közel 1000 munkással, a békési járásban 2 gazdaságban 800 munkással, a szeghalmi járásban 2 gazdaságban 74 munkással, a szarvasi járásban 1 gazdaságban 51 munkással. Az aratás folyama alatt kihágási eljárás nélkül uj egyezség köttetett circa 465 munkással; elitéltetett az 1898. évi II. t. c. alapján a szerződéses munka megtagadása miatt circa 760, ebből vagy rögtön, vagy 1—4 nap múlva, amint szerződéseik teljesítésére kétségüket kijelentették, szabad lábra helyeztetett 560 munkás, míg 200 munkás készebb volt büntetését kiállani s az aratási munkát inkább elmulasztani, mintsem ajándékozásssal megjavított munkabér mellett szerződéses kötelezettségét teljesítse. — Ezek pótlására az összesen kirendelt 1300 idegen munkásból 640 kisegítő munkás dolgozik ma is Békésen. Kétségtelen, hogy a gakonák dőlt volta s ezzel kapcsolatos nehezebb és tovább tartó munka sok esetben tárgyilagos indokául szolgált a munkások azon törekvésének, hogy a szerződéses munkabéreken felül emelkedő kedvezésekhez jussanak; minthogy azonban ilyen kedvezésekre a legtöbb munkaadó készségét az általa méltányosnak talált mértékig kilátásba is helyezte. Ezen indok magában véve nem ad kielégítő magyarázatot azon kitartó munkamegtagadásokhoz, melyekre vonatkozó statisztikátjfőbb vonásokban fennebb összeállittattan. A követelések egyöntetűsége, a munkamegtagadásnak hasonló általánosan nehéz munkaviszonyok mellett csak bizonyos szűkebb területekre szoritkozása, itt az erős kitartás, valamint az egymás kedvéért való sztrájkolás kétségtelen jelenségei nyilvánvalóvá teszik, hogy a munkamegtagadások alap oka nem a munkáscsoportonként érzett munkabér elégtelenség, hanem összebeszélés, előre készített szövetkezés volt. Ily körülmények között fokozott éberségre s elegendő mennyiségű karhatalomra van szükség még mindég, különösen a békési járásban, ahol nagyszámú kisegítő munkás dolgozik, kiknek a munkálja való megvédése érdekében a szükséges intézkedések megtétettek. Az orosházi és békési járástól eltekintve s a szarvasi, gyomai és szeghalmi szórványos és elmúlt zavarokat figyelembe nem véve, a vármegye egyéb részeiben a szorgos nyári munka baj nélkül folyik s általában a munkások helyzete is jónak mondható, amennyiben a megkezdődött nagy munkaidőben az igen kedvező terméseredmény mellett minden munkabíró embernek alkalma nyílott a kenyérkeresetre. A csabai községi munkás-otthon jelentése szerint a folyó óv első felében ugy Békés, mint más vármegyék területére munkásközvetités utján összesen 3409 férfi munkás szegődött el külömböző munkákra, ezenkívül mintegy 1600 marokverő női munkás nyert elhelyezést. A közigazgatási bizottság megnyugvással vette, tudomásul az alispán jelentését, amelynek kapcsán még Am'brus Sándor érdekes megjegyzést tett. JAz alispán ugyanis kijelentette, hogy a most feltűnt arató sztrájkokból a jövőre rendkívül fontos tanúságokat vonhatnak le ugy a gazdák, mint az aratók. A maga részéről statisztikai adatokkal fogja ezt bizonyítani s a statisztikát az őszi közgyűlésen fogja bemutatni. Lapunk zártakor jelentik, hogy Csabacsüdön özvegy Köves Jánosné birtokán 72, báró Braunecker Samoralné földjén pedig 20 pár aratómunkás letette a kaszát. A sztrájk kitörésére W i e 1 a n d Sándor járási főszolgabíró kiszállott a helyszínére ós megmagyarázta a sztrájkolóknak a szerződésbontás következményeit, mire ezek munkába állottak. Békésen a mezőhegyesi pótmunkások akarták tégnap beszüntetni a munkát, mondván, hogy letelt az idő, amelyre szerződtették őket. A főszolgabíró azon kijelentésére azonban, hogy addig tartoznak dolgozni, ameddig a hatóság vissza nem szállítja őket, megnyugodtak és tovább dolgoznak. A bányakerületi püspökség. Pótválasztás lesz. A B a c h á t Dániel elhalálozásával megüresedett bányakerületi ág. ev. püspöki állásra beérkezett szavazatok felbontása hétfőn tőrtént meg. Ennek eredménye az, amit előre megjósoltunk: pótválasztás. A püspökségre jelölt érdemes lelkipásztorok közül ugyanis senki sem kapott abszolút többséget, s igy a legközelebb eldöntendő mérkőzés már két fél között fog megtörténni, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ezek: S o 1 c z Gusztáv budai esperes-lelkész és Szeberényi Lajos Zs. csabai lelkész, a néhai való nagynevű püspök fia. Ez az eredmény éppenséggel nem okozott meglepetést. Várható volt, amikor a lutheránus egyháznak annyi jeles fia indult a mérkőzés harcába. Nehéz volt tehát a híveknek a választás, amint gondot fog okozni a pótválasztás is, amikor ugyancsak választaniok kell, még pedig azok között, akiket az egyházak bizalma legméltóbbnak talált a díszes egyházi méltóságra. Lapunk hétfői rendkívüli' kiadásában már röviden híradással voltunk a bányakerületi püspökválasztásról, most pedig az alábbi részleteket adjuk: A választásra beérkezett szavazatokat hétfőn délelőtt bontotta fel Budapesten a Deák-téri templom tanácstermében a kerületi gyűlés által e célra kiküldött bizottság Zsilinszky Mihály dr nyugalmazott kultuszminiszteri államtitkár, v. b. t. t. világi elnök vezetése mellett. Már dél elmúlt, amikor összeszámlálták a szavazatokat, s ekkor kitűnt, hogy egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget, s igy S c h o 11 z Gusztáv budapesti esperes és Szeberényi Lajos csabai lelkész között, mint akik a leg'öbb szavazatot kaptak, pótválasztás lesz. Scholtz Gusztáv egyébként 152, Szeberényi pedig 108 szavazatot kaptak. Most már az a kérdés, hogy a pótválasztáson a mostan kisebbségben maradt jelöltek szavazatai hogyan fognak szétoszlani. A többi szavazatok különben úgy oszlottak meg : Veres József orsz. képviselő, orosházi lelkész, békési esperes 41, Beloh o r s z k y Gábor bácsi főesperes 38, Jeszenszky Károly mezőberényí lelkész, C s e p r e g i György aradbékésí esperes, Kramár temesvári lelkész és F a m 1 e r lelkész 2—2 szavazatot kaptak. A pótválasztás, amely elé érthető érdeklődéssel tekint az egész ország, augusztus hó első felében tartják meg. Gyula-simonyíalvi vasút. Békésmegye új vasútja. Hétfőn tartotta a gyulavidóki kisvasút igazgatósága F á b r y Sándor dr. főispán elnöklete alatt ülését, melyen Korányi Kálmán főmérnök az építés haladásáról tett jelentést ós ennek alapján örömmel constatálta az igazgatóság, hogy a pálya kiépítése befejezéséhez közéig s a vasút szeptember hó első felében okvetlen átadható lesz a közforgalomnak. Elfogadtatott a sinszállítás tárgyában az államvasútak gépgyárával kötött szerződés, mely szerint a gyárnak járó 200.000 korona 8 év alatt lesz 5% mellett fizetendő. Behatóan tárgyaltatott az üzem rentabilitásának megállapithatása céljából alapos adatgyűjtő munka nyomán készült üzemköltségvetés s megállapittatott, hogy 101.000 korona minimális bevétel és 150.000 korona minimálisan