Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-25 / 89. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 89-ik szám. Csütörtök, október 25. BEKESHEBYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön GlcŐPIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EISfizctni bármikor Icfoct évncgycdcnbclül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések

1 és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az urna előtt Amikorra napvilágot látnak e sorok, a választási urnák előtt sorakozik Csabának a polgársága, hogy hitet tegyen politikai meggyőződéséről. Amily nagynak és erősnek Ígérkezik a döntő harc, oly könnyű a választás. Két tábor áll egymással szemközt: a nemzeti kormányt támogató egyesült volt 67-es, 48-as függetlenségi és gazdapárt, a másik oldalon pedig a paraszt-párt. Az első az alkotmánypárt lobogóját bontotta ki, amott a demokrata elveket irták fel a harci lobogóra. Az egyik részen Csaba polgárságának értelmi és vezető szerepet játszó túlsúlya, a józan gondolkozású gazda, iparos és kereskedő polgárság, amott az elámított, demagóg vezére által megvásárolt, terrorizált tömeg verődött táborba. Az egyesült pártok Beliczey Géza, a megyei gazdasági egyesület érdemes igazgatóelnöke nevéért és becsületéért harcolnak, amott Pető Pollacsek Sándor dr., fővárosi ügyvéd ő ösmeretlenségének akarják reklámlépcsőnek megszerez ií a mandátumot. A Beliczey-párt a béke, szeretet és egyetértés jelszavával fújta meg a harci riadót, amett következetesen a régi rendbontó politikához, a rágalom, a gyűlölet, ámitás, a terrorizálás fegyvereivel gyúrják hamis meggyőződésre az embereket. A Beliczeypárt a megnyilatkozott bizalomnak állt eléje, a közóhajnak szállott a küzdő porondra, amott a kizsarolt bizalom fenekedik. Ezeket a szempontokat tekintve, nagyon könnyű a választás. Apelláljon csak minden választópolgár az élő lelkiismeretre, habozás nélkül a BeEékéscsaba, okt. 24. liczey-párt urnájába esik voksa. Minden egyes voks pedig, amely a Beliczey párt javára esik, egy-egy köve lesz annak a sziklaszilárd alapnak, amelyen felépül Csabának az a pantheonja, amely vára lesz a haladásnak, fejlődésnek, virágzásnak, a polgárság boldogulásának. Azok a voksok pedig, amelyek a parasztpárt és annak ismeretlen jövevénye javára esnek, azt az várat fogják megerősíteni, ahonnan eddig csak a haladás, a rend, a béke ellen viseltek irtó háborút. Hiába az ámitó jelszavak! A legeslegutolsó' órákban sem lehet angyallá varázsolni az ördögöt. Azok a humbugigéretek, amelyekkel hályogot akar vonni a választópolgárság szemére a pasztpárt, azok az Ígéretek hitként vannak lefektetve Beliczey Géza programjában. És azok a perfid rágalmak, amelyekét Beliczey Gézára és pártjára szórnak az ellentábor gyűlölettől sárga emberei, a parasztpártra hullnak vissza, annak vezetőit szennyezik be. Azokat, akik a népjogokat kiabálva, éppen azt tapodják szentségtelen lábbal. A mai nap alkonya elhozza leáldozását a nagy, az izgalmas harcnak. A józan ész, az élő lelkiismeret tegyen tanúságot a mi igazságunkról. Ha igazságot tesz, naplementével Beliczey Géza diadalmas lobogóját fogja lengetni a szél a csabai városháza erkélyén. Ugy engedje a Gondviselés. Az az átkozódás pedig, amelyet már most hangoztatnak a gyűlölködő ellentáborból, vesszen, pusztuljon és következzék el a nagy, békés kiegyenlítés! P. J. Áchim János ünneplése. A munka jutalma. Hosszú időkön át megszoktuk, hogy a királyi kegy sugarai legtöbb esetben azokon ragyogott, akiket az összeköttetések, protekció, nepotizmus vagy csengő arany segített a korona fénye elé tolni. Csak a legkiválságosabb esetekben jutott a királyi kegy az igazi érdem jutalmául s még akkor is csak kiváltságos osztályoknak, amelyek sorában legritkábban szerepeltek az ipari, kereskedelmi és gazdasági téren elért eredmények kitüntetése. A nemzeti kormány, mint sok más téren, a kitüntetések terén is uj ösvényre lépett. A társadalom megbecsülését összhangba hozván a koronás király elismerésével, a kitüntetéseknek megadta igazi értékét. Megadta pedig különösképpen azáltal, hogy az ilyetén kitüntetéssel elsőbben az eddig lenézett, lekicsinyelt ipart lisztelte meg, uj korszakot nyitván hazánk gazdasági fejlődésének történetében. Nagy a mi örömünk és büszkeségünk, hogy ennek a szebb jövőt igérő korszaknak hajnalhasadása vármegyénk egén bontakozott ki elsőbben. Mert az az érdemes férfiú, akit a nemzeti kormány jóvoltából ilyeténképp ért a legmagasabb királyi kitüntetés, Csabának fia: Áchim János, a csabai ipartestületnek országosan tisztelt neves jegyzője. Áchim Jánost, akinek nagyértékü munkálkodása husz éves jubileumát csak a mult évben ünnepelte Csaba, s általában a vármegye társadalma, a király, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A királyi kegynek ez a megnyilvánulása betetézése annak a kitüntetéseknek, amelyekkel Áchim János alkotásait honorálta az iparosság, s általában a társadalom De megtisztelése ez a kitüntetés magának az iparosságnak, az ipari munkának.'' Csabának pedig' mely szerencsésen vallja fiának a Munka ünnepelt emberét, büszkesége. Áchim János érdemeit felsorolnunk fölösleges. Minden dicsérő szavunknál szebben beszél az a lelkes és impozáns ünnepség, amely hétfőn zajlott le abból az alkalomból, hogy Békésvármegye fői ispánja, Fábry Sándor dr. a nemzeti kormány megbízásából Áchim János mellére tűzte a koronás arany érdemkeresztet. A fényes ünnepségről pedig az alábbi részletes tudósításunk számol be : A városházán. Áchim János ünneplése a városháza közgyűlési termében folyt le, ahol hétfőn délután 3 órakor előkelő diszes közönség gyűlt egybe az ipartestűlet díszközgyűlésére. Áz iparosvilágon kivül ott volt az ünnepelt családja, csabai hölgyvilág képviselete, mig a zöldposztós asztalok körül a hatósági férfiak sorakoztak. Fábry főispánt, valamint az ünnepeltet terembeléptekor zajos éljenzéssel fogadta a közönség. Az asztalfőn a főispán foglalt helyet, mig az ünnepelt vele szemben ült. Ott voltak továbbá Csaba elöljárósága részéről S a i 1 e r Elek főszolgabíró, Debreceny Lajos dr. szolgabíró, Áchim Tamás biró, K o r o s y László főjegyző, a város egész intelligenciája, az aradi kereskedelmi és iparkamara részéről Reinhard Gyula alelnök és Inokay Tóth Pál, az aradi ipartestület részéről Steigervald Alajos elnök, a gyulai, békési, szalontai iparvsság küldöttei és még számosan. Rákóczi. Világot rázó viharok villáma, Rákóczi ébredj, ütött az óra ! Törd fel a sírod, ugy mint urad, Jézus, S add ki a jelszót: kurucok lóra ! Talpra fel, Mikes ! zengd a szent riadót, Ébred már a hós labancverő had, Zengd csak szent dalod, hadd zengje túl a bérc, Hogy keleten a mi napunk virrad ! Rajta, húzd le is, húzd rá Czinka 'Panna t S mondd a vezérnek, jöhet már haza, Repüljön fecskéd, mint e szép gondolat, Hogy felébredt és hí már a haza. Villámos égben ítélő nagy Isten, Könyörgve kérünk, áldd meg nemzetünk, Ég és föld ura, halld meg hő imánkat, S add vissza nekünk hírünk, nagy nevünk ! Ó, jer, Rákóczi, vezesd uj csatára Bilincséttörő büszke nemzeted, Fel hát, vezérünk, fel a diadalra, Szálljon előttünk jényes szellemed! Sötét napunknak ragyogó világa, Rákóczi, ébredj, ütött az óra! Törd fel a sírod, ugy mind urad, Jézus, S add ki a jelszót: kurucok lóra ! Hcllósl Sándor. Zrínyi Ilona. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Dr. Horváth Róza. Meteor volt, mely hazánk földjéből eredt, s az idegenben aludt ki. Fény volt, mely vigasz gyanánt belopózkodott szomorú emberek szivébe s önfájdalmával nem terhelt senkit sem. A női erény megtestesülése volt, melyben foltot, szeplőt nem találunk, csak szépet, nemeset ós nagyott. Csodálatosan keveredett lényében férfias erővel, a gyöngéd szeretet. Tudott lágyan, behizelgően könyörögni, kérni, de tudott dacolni is a heroina, ki „leánya egy lázadónak, Zrínyi Péternek, ki hóhérbárd alatt vérzett el, neje egy felségsértőnek, kit bujdosásba követett, anyja egy felkelőnek, ki száműzetésben halt meg." Csupa jogcim arra, hogy alakja női eszményé változzék át á magyar nemzet tudatában. Bölcsőjét, a Zrinyiék ősi fészkében, Csáktornyán, Zalavármegye virágos kertjének legerősebb várában ringatták. A családi tradíció légkörében fejlődött ki szellemileg teljesen, ott változott az ifjú lányka pompás, illalos virággá, ott telt el szeretettel, melegséggel az élet iránt, ott tette sajátjává azt a finomságot és szeretetreméltóságot, mely megjelenésének könnyed bájt, fesztelenséget és méltóságos színezetet adott. Jellemének főbb vonásai: hősies haza- és emberszeretet, önfeláldozás és lemondás, hűség és szivjóság. Mindezek kútforrása a vallásos női lélek hite, bizalma, mely a gyöngét megerősíti, a bukottat felemeli, a' lepergett könnyeket felszárítja, uj reményt és bátorságot önt a csüggedő lelkekbe. A szenvedést még nem ismerte midőn 1667-ben a II. Rákóczi György j ós a viszakatholizált Báthóry Zsófia fia, I Ferenc megkérte kezét. A menyegző gyorsan követte az eljegyzést. Pompásabb, zajosabb lakodalmat elképzelni alig lehet. A szép, dúsgazdag menyasszony az oltár előtt térden állva elmondott szent fogadását mindvégig megtartá, bár egyéniségét, szive vonzalmát tagadta meg akkor, midőn gyermeki engedelmeségből egyezett be a kötendő frigybe, amely édes atyjának politikai okokból volt kedvenc terve. Házasságának első éveit férjének a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele zavarta meg. Az elégületlenek élére állott Rákóczi Ferenc már Magyarország északkeleti részén foglalgatott, midőn hírét vette apja, Zrínyi Péter és Frangepán elfogatásának ós a Dunántúli felkelés leveretésének. Családjával együtt édes anyja várába Munkácsra vonult, bevárni'a következendőket. Itt hallotta hírét, hogy a bécsi kormány mint ejti áldozatul legjobbjainkat, legderekabbjainkat. Ez évek szégyenbólyegei ott sötétednek történelmünk lapjain. Rákóczi elkerülte társai sorsát, mit édes anyja befolyásának és a jezsuiták közbenjárásának köszönhetett. Az első vihart, az első megrázkód tatást sokáig nem tudta kiheverni Zrínyi Ilona. Apját vérpadon, férje feje felett hóhér hideg, élesre fent acélját látta lebegni. Rettenetes! Rájdalmára, sebére írt családja körében keresett és talált, midőn kicsinyke lányát, Juliánkát maga körül tipegni látta. Házasságukat a gondviselés még egy fiucskával: Ferenccel áldotta meg, ki alig volt négy hónapos, midőn édes atyja 1676-ban örök álomra zária szemét. A fiatal özvegy ott zokogott koporsója felett, fájlalta halálát, jóllehet, hogy lángoló, nagy szerelmet so| hasem érzett iránta. De azok a nyomok, amelyeket az elhunyt szeretete, jósága, gyöngédsége hagyának lelkében, nem jöppenhettek gyorsan tova. Zrínyi Ilona napája mellett maradt, kinek boszantásait, apró szőrszál-hasogató tüszurásait ,szelid lelkülettel tűrte, hisz meg volt benne az a jóság, amely minden nővel születik, általános ós örök. Évek tüntével a bujdosók 1678-ban az alig 21 esztendős Thökölyit vezérükké választották és erdélyi segítséggel betörtek Magyarországba. A hős, erélyes Thökölyi csakhamar ura lett hazánk északi részének. Nagy szerencséjétől Bécs remegett s efeletti örömében a magyar nép vihartól hánytvetett szive nagyot-nagyot dobbant. A kurucvezér nevét szárnyára vette.' a hir! A szőke Duna és kanyargó Tisza partján, a Kárpátok gerincétől le az áldunáig minden kunyhóban, udvarházban és várban ismerték azt. Daliás alakját dicsfénynyel vették körül s dalban énekelték meg tetteit. Zrínyi Ilona Munkács várában találkozott először Thökölyivel, kinek hire már is vonzalmat, a közvetlen megismerés pedig szerelmet ébresztett a nagyasszonyban, kinek látása a szabadsághősben is különös vágyat keltett. Búcsúzáskor megvallotta szerelmét. Aztán elválták, hogy újra egyesüljenek. Mig az oltár elé juthattak, sok akadályt kellett leküzdeniök. Zrínyi Ilona kath'olikus, két gyermekének gyámja I. Lipót császár-király és Thököly i protestáns és felkelő. Határtalan hősies szerelmük győzedelmeskedett mindezeken, s a kuruc vezér kardja által kivívott szép asszonynyal 1682. junius 16Mn Munkács várában megtartotta esküvőjét. A fegyverszünet, melyet ez alkalomért kötött Thökölyi a királylyal, véget ért ós újra megkezdődött a kuruc