Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-25 / 89. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 89-ik szám. Csütörtök, október 25. BEKESHEBYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön GlcŐPIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EISfizctni bármikor Icfoct évncgycdcnbclül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések 1 és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az urna előtt Amikorra napvilágot látnak e sorok, a választási urnák előtt sorakozik Csa­bának a polgársága, hogy hitet tegyen politikai meggyőződéséről. Amily nagy­nak és erősnek Ígérkezik a döntő harc, oly könnyű a választás. Két tábor áll egymással szemközt: a nemzeti kor­mányt támogató egyesült volt 67-es, 48-as függetlenségi és gazdapárt, a másik oldalon pedig a paraszt-párt. Az első az alkotmánypárt lobogóját bontotta ki, amott a demokrata elveket irták fel a harci lobogóra. Az egyik részen Csaba polgárságának értelmi és vezető szerepet játszó túlsúlya, a józan gondolkozású gazda, iparos és kereskedő polgárság, amott az elámí­tott, demagóg vezére által megvásárolt, terrorizált tömeg verődött táborba. Az egyesült pártok Beliczey Géza, a megyei gazdasági egyesület érdemes igazgató­elnöke nevéért és becsületéért harcol­nak, amott Pető Pollacsek Sándor dr., fővárosi ügyvéd ő ösmeretlenségének akarják reklámlépcsőnek megszerez ií a mandátumot. A Beliczey-párt a béke, szeretet és egyetértés jelszavával fújta meg a harci riadót, amett következete­sen a régi rendbontó politikához, a rágalom, a gyűlölet, ámitás, a terrori­zálás fegyvereivel gyúrják hamis meg­győződésre az embereket. A Beliczey­párt a megnyilatkozott bizalomnak állt eléje, a közóhajnak szállott a küzdő porondra, amott a kizsarolt bizalom fenekedik. Ezeket a szempontokat tekintve, nagyon könnyű a választás. Apelláljon csak minden választópolgár az élő lelkiismeretre, habozás nélkül a Be­Eékéscsaba, okt. 24. liczey-párt urnájába esik voksa. Minden egyes voks pedig, amely a Beliczey párt javára esik, egy-egy köve lesz annak a sziklaszilárd alapnak, amelyen felépül Csabának az a pantheonja, amely vára lesz a haladásnak, fejlődésnek, virágzásnak, a polgárság boldogulásá­nak. Azok a voksok pedig, amelyek a parasztpárt és annak ismeretlen jö­vevénye javára esnek, azt az várat fogják megerősíteni, ahonnan eddig csak a haladás, a rend, a béke ellen viseltek irtó háborút. Hiába az ámitó jelszavak! A legeslegutolsó' órákban sem lehet angyallá varázsolni az ördö­göt. Azok a humbugigéretek, amelyek­kel hályogot akar vonni a választó­polgárság szemére a pasztpárt, azok az Ígéretek hitként vannak lefektetve Beliczey Géza programjában. És azok a perfid rágalmak, amelyekét Beliczey Gézára és pártjára szórnak az ellen­tábor gyűlölettől sárga emberei, a pa­rasztpártra hullnak vissza, annak ve­zetőit szennyezik be. Azokat, akik a népjogokat kiabálva, éppen azt tapod­ják szentségtelen lábbal. A mai nap alkonya elhozza le­áldozását a nagy, az izgalmas harc­nak. A józan ész, az élő lelkiismeret tegyen tanúságot a mi igazságunkról. Ha igazságot tesz, naplementével Be­liczey Géza diadalmas lobogóját fogja lengetni a szél a csabai városháza erkélyén. Ugy engedje a Gondviselés. Az az átkozódás pedig, amelyet már most hangoztatnak a gyűlölködő el­lentáborból, vesszen, pusztuljon és következzék el a nagy, békés ki­egyenlítés! P. J. Áchim János ünneplése. A munka jutalma. Hosszú időkön át megszoktuk, hogy a királyi kegy sugarai legtöbb esetben azokon ragyogott, akiket az összekötte­tések, protekció, nepotizmus vagy csengő arany segített a korona fénye elé tolni. Csak a legkiválságosabb esetekben ju­tott a királyi kegy az igazi érdem jutalmául s még akkor is csak kivált­ságos osztályoknak, amelyek sorában legritkábban szerepeltek az ipari, keres­kedelmi és gazdasági téren elért ered­mények kitüntetése. A nemzeti kormány, mint sok más téren, a kitüntetések terén is uj ösvényre lépett. A társadalom megbecsülését össz­hangba hozván a koronás király el­ismerésével, a kitüntetéseknek meg­adta igazi értékét. Megadta pedig külö­nösképpen azáltal, hogy az ilyetén ki­tüntetéssel elsőbben az eddig lenézett, lekicsinyelt ipart lisztelte meg, uj kor­szakot nyitván hazánk gazdasági fejlő­désének történetében. Nagy a mi örömünk és büszke­ségünk, hogy ennek a szebb jövőt igérő korszaknak hajnalhasadása vármegyénk egén bontakozott ki elsőbben. Mert az az érdemes férfiú, akit a nemzeti kor­mány jóvoltából ilyeténképp ért a leg­magasabb királyi kitüntetés, Csabának fia: Áchim János, a csabai ipartestü­letnek országosan tisztelt neves jegyzője. Áchim Jánost, akinek nagyértékü munkálkodása husz éves jubileumát csak a mult évben ünnepelte Csaba, s álta­lában a vármegye társadalma, a király, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tün­tette ki. A királyi kegynek ez a meg­nyilvánulása betetézése annak a kitün­tetéseknek, amelyekkel Áchim János al­kotásait honorálta az iparosság, s álta­lában a társadalom De megtisztelése ez a kitüntetés magának az iparosságnak, az ipari munkának.'' Csabának pedig' mely szerencsésen vallja fiának a Munka ünnepelt emberét, büszkesége. Áchim János érdemeit felsorolnunk fölösleges. Minden dicsérő szavunknál szebben beszél az a lelkes és impozáns ünnepség, amely hétfőn zajlott le abból az alkalomból, hogy Békésvármegye fő­i ispánja, Fábry Sándor dr. a nemzeti kormány megbízásából Áchim János mellére tűzte a koronás arany érdem­keresztet. A fényes ünnepségről pedig az alábbi részletes tudósításunk számol be : A városházán. Áchim János ünneplése a városháza közgyűlési termében folyt le, ahol hét­főn délután 3 órakor előkelő diszes kö­zönség gyűlt egybe az ipartestűlet dísz­közgyűlésére. Áz iparosvilágon kivül ott volt az ünnepelt családja, csabai hölgy­világ képviselete, mig a zöldposztós asz­talok körül a hatósági férfiak sorakoz­tak. Fábry főispánt, valamint az ünne­peltet terembeléptekor zajos éljenzéssel fogadta a közönség. Az asztalfőn a fő­ispán foglalt helyet, mig az ünnepelt vele szemben ült. Ott voltak továbbá Csaba elöljárósága részéről S a i 1 e r Elek fő­szolgabíró, Debreceny Lajos dr. szol­gabíró, Áchim Tamás biró, K o r o s y László főjegyző, a város egész intelli­genciája, az aradi kereskedelmi és ipar­kamara részéről Reinhard Gyula al­elnök és Inokay Tóth Pál, az aradi ipartestület részéről Steigervald Alajos elnök, a gyulai, békési, szalontai iparvsság küldöttei és még számosan. Rákóczi. Világot rázó viharok villáma, Rákóczi ébredj, ütött az óra ! Törd fel a sírod, ugy mint urad, Jézus, S add ki a jelszót: kurucok lóra ! Talpra fel, Mikes ! zengd a szent riadót, Ébred már a hós labancverő had, Zengd csak szent dalod, hadd zengje túl a bérc, Hogy keleten a mi napunk virrad ! Rajta, húzd le is, húzd rá Czinka 'Panna t S mondd a vezérnek, jöhet már haza, Repüljön fecskéd, mint e szép gondolat, Hogy felébredt és hí már a haza. Villámos égben ítélő nagy Isten, Könyörgve kérünk, áldd meg nemzetünk, Ég és föld ura, halld meg hő imánkat, S add vissza nekünk hírünk, nagy nevünk ! Ó, jer, Rákóczi, vezesd uj csatára Bilincséttörő büszke nemzeted, Fel hát, vezérünk, fel a diadalra, Szálljon előttünk jényes szellemed! Sötét napunknak ragyogó világa, Rákóczi, ébredj, ütött az óra! Törd fel a sírod, ugy mind urad, Jézus, S add ki a jelszót: kurucok lóra ! Hcllósl Sándor. Zrínyi Ilona. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Irta : Dr. Horváth Róza. Meteor volt, mely hazánk földjéből eredt, s az idegenben aludt ki. Fény volt, mely vigasz gyanánt belopózkodott szomorú emberek szivébe s önfájdalmá­val nem terhelt senkit sem. A női erény megtestesülése volt, melyben foltot, szep­lőt nem találunk, csak szépet, nemeset ós nagyott. Csodálatosan keveredett lé­nyében férfias erővel, a gyöngéd szere­tet. Tudott lágyan, behizelgően könyö­rögni, kérni, de tudott dacolni is a he­roina, ki „leánya egy lázadónak, Zrínyi Péternek, ki hóhérbárd alatt vérzett el, neje egy felségsértőnek, kit bujdosásba követett, anyja egy felkelőnek, ki szám­űzetésben halt meg." Csupa jogcim arra, hogy alakja női eszményé változzék át á magyar nem­zet tudatában. Bölcsőjét, a Zrinyiék ősi fészkében, Csáktornyán, Zalavármegye virágos kert­jének legerősebb várában ringatták. A családi tradíció légkörében fejlődött ki szellemileg teljesen, ott változott az ifjú lányka pompás, illalos virággá, ott telt el szeretettel, melegséggel az élet iránt, ott tette sajátjává azt a finomságot és szeretetreméltóságot, mely megjelenésé­nek könnyed bájt, fesztelenséget és méltóságos színezetet adott. Jellemének főbb vonásai: hősies haza- és embersze­retet, önfeláldozás és lemondás, hűség és szivjóság. Mindezek kútforrása a val­lásos női lélek hite, bizalma, mely a gyöngét megerősíti, a bukottat felemeli, a' lepergett könnyeket felszárítja, uj re­ményt és bátorságot önt a csüggedő lel­kekbe. A szenvedést még nem ismerte midőn 1667-ben a II. Rákóczi György j ós a viszakatholizált Báthóry Zsófia fia, I Ferenc megkérte kezét. A menyegző gyorsan követte az eljegyzést. Pompá­sabb, zajosabb lakodalmat elképzelni alig lehet. A szép, dúsgazdag menyasszony az oltár előtt térden állva elmondott szent fogadását mindvégig megtartá, bár egyé­niségét, szive vonzalmát tagadta meg akkor, midőn gyermeki engedelmeség­ből egyezett be a kötendő frigybe, amely édes atyjának politikai okokból volt kedvenc terve. Házasságának első éveit férjének a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele zavarta meg. Az elégületle­nek élére állott Rákóczi Ferenc már Magyarország északkeleti részén foglal­gatott, midőn hírét vette apja, Zrínyi Péter és Frangepán elfogatásának ós a Dunántúli felkelés leveretésének. Csa­ládjával együtt édes anyja várába Mun­kácsra vonult, bevárni'a következendő­ket. Itt hallotta hírét, hogy a bécsi kor­mány mint ejti áldozatul legjobbjainkat, legderekabbjainkat. Ez évek szégyen­bólyegei ott sötétednek történelmünk lapjain. Rákóczi elkerülte társai sorsát, mit édes anyja befolyásának és a jezsuiták közbenjárásának köszönhetett. Az első vihart, az első megrázkód tatást sokáig nem tudta kiheverni Zrí­nyi Ilona. Apját vérpadon, férje feje fe­lett hóhér hideg, élesre fent acélját látta lebegni. Rettenetes! Rájdalmára, sebére írt családja körében keresett és talált, midőn kicsinyke lányát, Juliánkát maga körül tipegni látta. Házasságukat a gond­viselés még egy fiucskával: Ferenccel áldotta meg, ki alig volt négy hónapos, midőn édes atyja 1676-ban örök álomra zária szemét. A fiatal özvegy ott zoko­gott koporsója felett, fájlalta halálát, jól­lehet, hogy lángoló, nagy szerelmet so­| hasem érzett iránta. De azok a nyomok, amelyeket az elhunyt szeretete, jósága, gyöngédsége hagyának lelkében, nem jöppenhettek gyorsan tova. Zrínyi Ilona napája mellett maradt, kinek boszantásait, apró szőrszál-haso­gató tüszurásait ,szelid lelkülettel tűrte, hisz meg volt benne az a jóság, amely minden nővel születik, általános ós örök. Évek tüntével a bujdosók 1678-ban az alig 21 esztendős Thökölyit vezé­rükké választották és erdélyi segítség­gel betörtek Magyarországba. A hős, erélyes Thökölyi csakhamar ura lett hazánk északi részének. Nagy szeren­cséjétől Bécs remegett s efeletti örö­mében a magyar nép vihartól hányt­vetett szive nagyot-nagyot dobbant. A kurucvezér nevét szárnyára vette.' a hir! A szőke Duna és kanyargó Tisza part­ján, a Kárpátok gerincétől le az áldu­náig minden kunyhóban, udvarházban és várban ismerték azt. Daliás alakját dicsfénynyel vették körül s dalban éne­kelték meg tetteit. Zrínyi Ilona Munkács várában ta­lálkozott először Thökölyivel, kinek hire már is vonzalmat, a közvetlen meg­ismerés pedig szerelmet ébresztett a nagyasszonyban, kinek látása a szabad­sághősben is különös vágyat keltett. Búcsúzáskor megvallotta szerelmét. Az­tán elválták, hogy újra egyesüljenek. Mig az oltár elé juthattak, sok akadályt kellett leküzdeniök. Zrínyi Ilona kath'o­likus, két gyermekének gyámja I. Li­pót császár-király és Thököly i protes­táns és felkelő. Határtalan hősies sze­relmük győzedelmeskedett mindezeken, s a kuruc vezér kardja által kivívott szép asszonynyal 1682. junius 16Mn Munkács várában megtartotta esküvőjét. A fegyverszünet, melyet ez alka­lomért kötött Thökölyi a királylyal, vé­get ért ós újra megkezdődött a kuruc

Next

/
Oldalképek
Tartalom