Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-21 / 88. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. okt. 21. mondotta ki, hogy 28-án az összes templomokban Rákóczi lelkiüdveórt is­tentiszteletet tart ós egy órán át zúgni fognak az összes harangok. A szeghalomvidéki régészeti és köz­művelődési társulat ugyancsak 28-án délelőtt a községi szálló dísztermében hazafias ünnepséget rendez, amelyet este bankét követ. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomá s mára enyhe, száraz időt jelez. — A vásárhelyi installáció. A szom­szédos Hódmezővásárhely törvényható­sága lázasan készül uj főispánjának, Fá b ry Sándor drnak ünnepélyes instal­lációjára. A beiktatás ünnepségének részleteit már ismertettük. Ehhez adjuk most a hirt, hogy Hódmezővásárhely tanácsa a főispán személye iránti kiváló tisztelete jeléül elhatározta, miszerint november 4 én fogadó deputációt küld eléje a csabai állomásra. A tiszte'gő kül­döttség elnöke S z i k s z a y Dénes árva­széki elnök, tagjai pedig Kovács Jó­zsef és Nagy Varga István bizottsági tagok. — A megyés püspök a tüdőbetegekért. Szmrecsányi Pál megyés püspök legújabban megjelent pásztorlevelébeu felhívja Békésmegye kath. plébániáit, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek meg­mentésére alakult József kir. hercag sza­natórium-egyesület javára gyűjtést ren­dezzenek. A püspök arra kéri a plébá* nosokat, hogy nemes célra való adako­zásra a hiveket előlegesen buzdítsák és halottak napják minden plébániai tem­plomban gyűjtést rendezzenek. — Esküvő. B o h n e r t József, a csabai takarékpénztár-egyesület főköny­velője tegnap tartotta Szarvason eskü­vőjét R é t h y Sándor birtokos és taka­rékpénztári igazgató leányával, G i z u s­káv al. — Egy földink képviselöjelöltsége. K e­lemen Béla dr. képviselőnek szegedi és csongrádmegyei főispánná történt kinevezésével megüresedett a tápéi kerü­let mandátuma. Ami másként azt jelenti, hogy a tápéi kerületben megindult a korteshadjárat. A kerület függetlenségi párti jelöltjeként a csabai származású R e ö k Iván műszaki tanácsost emlegetik, akit előreláthatólag nagy többséggel fog­nak képviselővé választani. — Eljegyzés K o r o s v János, a gróf Apponyi Albert gerendási uradalma intézője eljegyezte Aradon R e i c h e r Károly, Aradváros tisztifőügyészónek leányát, Lenkét. — A koronás érdemkereszt átadása. Megírtuk már mult számunkban, hogy Áchim János ipartestületi jegyzőnek a koronás arany érdemkereszt e hó 22-ón, d. u. 3 órakor, a városháza nagy­termében tartandó ipartestületi disz­gyülésen fog ünnepélyesen átadatni. Ezen díszközgyűlésre Csaba város intel­ligens közönsége, az érdeklődő gazdák és azon iparosok, akik meghívót [téve­désből nem kaptak, ezúton tisztelettel meghivatnak. — A zsugori önmagát csapja be. Ez a közmondás igazolódott be a közel­múlt napokban Gyula városán, amely­nek képviselőtestülete igazán nem tudja, rákvörösre forralj a-e Dutkayt, vagy fel­nyársalja. Eddigelé a középköri inkvi­zíciónak egyik eszközét sem vették ugyan használatba, de elkövettek min­den lehetőt, hogy Dutkay se állást, se szabadságot, se pénzt ne kapjon. A bel­ügyminiszter tudvalevőleg visszahelyezte Dutkayt a hivatalába, csupán 6100 ko­rona kártérítést és 500 korona pénzbír­ságot állapítván meg ellene. Ezek után Dutkay nyugdíjaztatását kérte és ennek elintézéséig szabadságot. A képviselő­testület megtagadta ugy a szabadságot, mint nyugdijat, de perelte Dutkayt, aki természetesen felebbezett e határozat ellen. Már most a törvényhatóság a szabadságot megadta, aminek természe­tes következménye, hogy a legfelsőbb fórum ítéletével állásába visszahelyezett polgármester egész fizetését élvezi mind­addig, amíg nyugdíjazási kérdése eldől. Ezt a kérdést pedig a rövideszü város annyira összegabalyította, hogy legalább tízszer annyi ideig húzódik el, mint egyébként és igy a zsugori város éppen tízszer annyit fog — kénytelen kellet­len fizetni Dutkaynak, — mint ameny­nyit egyszer kellett volna fizetni. Hja, igy járnak azok, akik nem látnak to­vább az orruk hegyénél! — Kondoros fejlődése. Kondoros köz­sége csütörtökön képviseleti gyűlést tartott, melyen a község érdekeit szivén viselő elöljáróság indítványára a nép­nevelés, egészségügy ós a közlekedés javítása érdekében nagyjelentőségű ha­tározatot hozott. Ugyanis a járási szám­I vevő jelentésében tárgyalta az 1907. évi ! költségvetést s ennek keretében a köz­f gyűlés elhatározta, hogy a mostani tég­lajárdák helyett betonjárdát készit s a kivitelt a legsürgősebben foganatosítja, : Ujabb három ártézi kút létesítése iránt még nem, döntött véglegesen, de az erre vonatkozó indítványt legközelebb napi­rendre tűzi ki. Ugyancsak ujabb köz­ségi iskolák létesítését is programjába veszi s ezen alkotások érdekében, hoz­zászámítva még esetleg valamely vas­útnak létesítéséhez való hozzájárulást is — hosszabb lejáratú kölcsön felvé­telét határozta el. — Főnyeremónyes anzichtskártya. Na­gyon sokat irtak már a képeslevelező­lapok ellen ós mellett. Mindenki bizo­nyos önmegadóztatásnak tekinti, mert a legnagyobb haszna mellette az állam­nak van, aminthogy igaz is. Most azon­ban az anzichtskártya a jótékonyság, az emberbaráti szeretet szolgálatába állott, illetve nemes szivek ily célra is felhasz­nálhatják. Ugyanis a délvidéki Fehór­Kereszt Egyletnek szegénygyermekek poliklinika sorsjáték rendező-bizottsága pénzügyminiszteri engedélylyel oly le­velezőlapokat : tájak, hires festők képé­nek másolata, gyermekképek stb. bocsáj­tott ki, mely egyúttal eshetóséget nyújt egy húszezer koronás főnyereményre s 1788 melléknyereményre szintén húsz­ezer korona értékben. S ami a fő, min­denki játszhatik a főnyereményre, aki 20 fillérért egy képeslapot vesz a csabai Corvina könyvkereskedésben, mert ez egyúttal sorsjegy is. Bizonynyal ország­szerte nagy keletje lesz e, a jótékony­ságot szolgáló levelezőlapoknak és szám­talan eset lesz, hogy rokonainkat, jó­barátainkat a küldött levelezőlappal egy nyereménnyel is ajándékoztuk meg. — Csendörparancsnokságok elhelyezése. A csendőrkerületi parancznokság leg­utóbb kiadott elhelyezési táblázata sze­rint Békósvármegye változatlanul, a debreceni csendőrszárnyparancsnokság kerületében marad. A szárnyparancsnok­ság vezetője: Jakab Sándor I. osztá­lyú százados. A gyulai szakaszparancs­nokság, — melynek kerületébe a szeg­halmi, békéscsabai, gyulai járás ós Gyule r. tanácsú város területe esik, — K r a u s z Jenő csendőrhadnagy, az orosházi sza­kaszparancsnokság pedig, — melynek kerületébe : a szarvasi, gyomai, békési ós orosházi járások területe esik: M a­r i a 1 a k y Imre csendőrhadnagy veze­tése alatt áll. — Járásőrsparancsnokság vannak: Szeghalmom, Békéscsabán, Gyu­lán, Gyomán, Békésen és Orosházán. A gyulai Jőrsön van: 6 lovas, a kótegy­házi őrsön : 5 gyalog, Dobozon 4, Bé késcsabán 7, Újkígyóson 5, Szeghalmon 5, Körösladányon 5, Vésztőn 5 gyalog, Füzesgyarmaton 5 lovas csendőr, Oros­házán 6 lovas, Tótkomlóson 5 gyalog, Csorvás, Gádoros, Békés, Mezőberóny községekben 5—5 gyalog, Köröstarcsán 4, Gyomán 6, Endrődön 5, Szarvason 6, Kondoroson 5, Öcsödön 5 gyalog csendőr. Összesen tehát 21 őrsön : 17 lovas és 92 gyalog csendőr. Felememel­tetett a létszám Békéscsabán 1 gyalog csendőrrel. — Szeghalom—füzesgyarmati ut álla­mosítása A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratban értesíti a vármegye közönségét, hogy a törvényhatóság ré­széről előterjesztett kérelem folytán, a Biharnagybajomon át, Püspökladányig meghosszabbitandó Szeghalom—füzes­gyarmati útnak az állami kezelésbe le­endő átvételét, a jelen utállamositási programm keretébe már bennem illeszt­hette, azonban gondoskodott arról, hogy ezen közforgalmi szempontból az ál­lami úthálózat indokolt kiegészítéséül tekinthető ut az 1918 óv után követ­vetkező 6 éves ciklusban, az első helyen államosítandó utak közé soroztassék. — Személyi változások a gyuiai kórház orvoskarában. A megyei közkórház or­vosi karában ismót változás fordult elő. Két segódorvos ugyanis lemondott akik­nek tiszttét a főispán már be is töltötte. A távozó alorvosok R o c h e 1 Ármin dr. és Guthmann Lajos dr. Helyet­tük a főispán a sebészeti osztályba al­orvosnak S z i 1 v á s y Béla dr.' orvos­tudort, a belgyógyászati osztályrs pe­dig az eddigi segédorvost, Klein Jó­zsef drt. nevezte ki. — Egy szegény vármegye Milyik más volna, mint Bókósmegye ? Lámpával se lehet benne összekeresni tiz embert, aki­nek diszmagyarja volna, noha igaz, hogy a szegénység vagy gazdagság nem a díszmagyar ruhák kvantuma szerint mérlegeltetik. A Rákóczi-ünnep mégis díszmagyart kíván. Más vármegyék egész bandériumokkal képviseltetik magukat, csak Békésmegye mutatkozik majd be a kopott nemes köntösében, alig néhány taggal. Mert az embereknek nincs disz­magyarjuk. És még a kevesek is fogy­nak. Gróf B o 1 z a Géza ugyanis távi­ratilag jelentette az alispánnak, hogy elfoglaltsága miatt nem vesz részt a kassai ünnepen. — Haza, a szülőföldbe. Érdekes teme­tés lesz a közeinapokban Csabán. K e­rényi Soma dr. csabai ügyvéd fogja ugyanis hazahozatni atyjának, néhai K e­r é n y i Sándor volt szarvasi gőzmalom­tulajdonosnak Csanád-Apácán nyugvó hamvait. Odatemetik a halottat néhai hitvese mellé, hogy együtt álmodják siri álmukat. Az errevonatkozó engedély megadásáról Csanádmegye alispánja teg­napelőtt értesítette vármegyénk alispán­ját. Néhai Kerényi Sándor egyik közsze­replő embere volt a megyének. Tagja volt a törvényhatóságnak, a zsidók 1868­iki nagy kongzesszusán pedig ő képvi­selte Békésmegye zsidóságát. — A gyulai fősorozás. A csabai fő­sorozás befejezése után Gyulán kezd­ték meg válogatni a legények elejét. Akik abban a hitben éltek, hogy a má­sodik fősorozás nem fog jó eredmény­nyel járni, csalódtak. Ellenkezőleg, az anyag, amint katonáék a legénységet nevezik, kitűnő. Az ujoncjutalék minden szigorúbb mustrálás nélkül kikerült az állitáskötelesekből, sőt közülük még a póttartalékba is került. Az önkéntesek is mind beváltak. A gyulai ós gyulajárási fősorozásnál, mely öt napon át tartott, a hatóság részéről Ambrus Sándor alispán és folyfalvi Z ö 1 d y János dr. vármegyei tisztifőorvos működtek közre. —Vízvezeték a péozügyigazgatósági palo­tában. A gyulai pénzügyigazgatóság víz­vezetéket tervez berendezni palotájában. Ennek engedélyezése iránt a pénzügy­igazgrtó kérvénynyel fordult az alispán­hoz, aki az ügyben elrendelte a hely­színi vizsgálatot. — Két testvérközség viszálya- Koráb­ban megemlékeztünk már lapunkban arról a viszálykodásról, amely a testvér­községek, Pusztaszenttornya és Szabad­szenttornya között dul. Ezek a falvak jó messziről kiabálják egymást, mégis amikor egyesültek, a községi közigaz­gatást a községházával együtt a jóval nagyobb Pusztaszenttornyáról Szabad­szenttornyára helyezték át. Hosszú évek bonyodalmas huzavonája után a szabad­szenttornyaiak ismét megmozdultak és jussát formálva a községházára, eziránt memorandummal fordultak a törvény­hatósághoz. A legutóbb megtartott me­gyegyűlés határozata alapján azután most igazságot osztanak a civakodó falvaknak. A községházát ugyanis ad­minisztratív szempontból visszahelyezik Szabadszenttornyára, a község jegyzőjé­nek pedig kötelességévé teszik, hogy a jelentősebb adminisztratív ügyek elin­tézése végett hetenkint kétszer szálljon ki Pusztaszenttornyára. — Csepregi György újból esperes. A csabai ág. ev. egyház presbitériuma csütörtökön megtartott ülésében válasz­tott esperest. A presbitérium szótöbb­séggel újból Csepregi Györgyét vá­lasztotta meg esperesének. — Fegyelmi egy tanár ellen. A kultusz­miniszter leiratilag értesítette a várme­gyei tanfelügyelősóget, hogy T e 1 e k y János csabai állami polgári fiúiskolái tanárt állásától felfüggesztette és ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A fel­függesztés oka az, hogy Teleky a mi­niszteri leirat megokolása szerint füg­gelemsértóst követett el. — Diákok öröme. A nagy kurucfeje­delem hamvainak hazaszállítása alkalmá­ból Apponyi Albert kultuszminisz­ter a napokban Bókósmegye tanfelügye­lőségéhez rendeletet intézett, amelyben elrendelte, hogy Rákóczi hamvainak hazaszállítása napján az összes iskolák­ban hazafias ünnepeket rendezzenek és a tanuló ifjúságot ismertessék meg az ünnep jelentőségével. Elrendelte tovább a miniszter, hogy nemcsak az idén, de ezután minden évben, a hamvak haza­szállítása évfordulóján az iskolákban szü­net legyen. Ilyenformán a diákoknak közvetlen örömet is okoz a fejedelem hazaszállítása. — Vitás határ rendezése. Öcsöd bé­bésmegyei és Tiszaföldvár szolnokme­gyei községek lakói között régebb idő óta villongás van a vitás határ miatt. A határkérdést rendezendő. Abrus Sán­dor alispán elnöksége alatt november 6-án a helyszínén a két község érdekelt­jeinek jelenlétében vegyes bizottság fog dönteni. — A sarkadi műút kiépitese. Már jó egynehány éve, hogy Békósvármegye törvényhatósága a vármegye határáig kiépítette a gyulasarkadí műutat, abban a tudatban, hogy ennek az útnak Bi­harba eső részét Biharmegye is ki fogja | építeni. Sarkad forgalmának féltóse-e, ; vagy egyéb okok miatt e azonban Bihar­i megye alispánjának ismételt sürgetésére | azután most értesítette Biharmegye Békésvármegyét, hogy a gyula-sarkadi í müutnak Biharországba eső részét a beruházási hitel terhére kiépíti, s a munkálatokat mihamarabb folyamatba veszi. — Az uj megyei kaszinóból. A belügy­miniszter értesítette a megyét, hogy a megyei kaszinó módosított alapszabályait jóváhagyta. Itt jelezzük még, hogy a me­gyei kaszinó diszes uj otthonát novem­ber közepén avatják fel, amikor is fé­nyes kaszinó-bálat rendeznek, — Menetdíj kedvezmény Rákóczi teme­tésére. A nagy kurucfejedelem bujdosó hamvainak hazahozatala alkalmából ok­tóber 29-én Kgssán tartandó gyászszer­tartási ünnepély fényének emelése érde­kében a kereskedelmi miniszter megen­gedte, hogy az ünnepélyen résztvevő küldöttségek azon tagjai, akik valamely törvényhrtóság, község vagy kerület kép­viseletében jelennek meg, félárú jegygyei utazhassanak Kassára és vissza. A ked­vezmény igénybevételéhez szükséges igazolványokért az államvasutak igazga­tósághoz kell folyamodni. — Uj vasúti megállóhely. Körösíarcsa község értesítette az alispáni hivatalt, hogy a „Forgalmi" kitérőhöz vezető utat elkészítette. E jelentés alapján az alispán felír a kereskedelmi miniszter­hez, hogy most már a személyvonatok megállása nevezett helyen engedélyez­tessék. — Az alkoholizmus ellen. Ismét ma­lasztot kirdetnek az alkoholizmus ellen. Hevesmegye törvényhatósága intézett ugyanis feliratot a parlamenthez a kocs­máknak ünnep és vasárnapokon való zárvatartása iránt. Ez a felirat pártolás végett pénteken megérkezett Békósvár­megye törvényhatóságához is. Az átira­tot a decemberi megyegyülés fogja tár­gyalás alá venni. — Az orvostudományok világszerte so­katigérő renaissance-át látjuk rohamosan fejlődni egy uj gyógymódban, mely egy­szerűsége, célszerűsége és kiváló sikerei által ma már, mint legbiztosabb ós leg­jobb gyógymód van elismerve, Ez a gyógymód a hemopatia, vagyis vérgyó­gyitás, mely a képzelhető legszebb gyógy­eredményekkel lesz alkalmazva köszvény, görvólykór, astma, sziv-, vese-, gyomor­és bélbajokban, súlyos idebán'talmak, (neurasthenia, paralysis, tabes) és ma­kacs bőrbetegségek eseteiben, A több ezrekre menő gyógyult, mint lelkes apos­tol terjeszti ezen gyógymód kiválóságát, mely eredményeiben tökéletesebb és tar­tósabb, mint bármely fürdő vagy intézett kezelés. Ezen gyógymód megalapító Dr. Kovács J. fővárosi orvos, aki most kezdi őszi kúráit. Mindazon betegeknek, kik a fent felsorolt bajok egyikében szenved­nek, őszintén ajánljuk ezen orvos taná­csát kikérni, ha a nyár folyamán beteg­ségükből ki nem gyógyultak. Dr. Kovács J. orvos urnák Budapesten, V. Váci-körnt 18. szám, I. emelet alatt van a gyógyin tézete (csak bejáró kezelésre), hol' na­ponta 9—1 ós 3—6-ig fogad betegeket, de meghívásra betegeket látogat a fővá­rosban és vidéken is. Mindazok, kik nyá­ron ki nem gyógyultak, el ne mulasszák ezen gyógymódot alkalmazni, melyvisz­szaadja egészségüket. — A megyei árvaszéki hivatalból. S e­r e s Imre, a megyei árvaszék hivatal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom