Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-10-11 / 85. szám

200 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY E; Késcsaba, 1906. okt. 11 Amiről kronológiai sorrendben is elsősorban kellett volna megemlékeznünk, az a főispáni megnyitó volt, a mely mind tartalmánál, mind mesterkéletlen egyszerűségénél ós őszinte igaz mondásánál fog/a frenetikus hatást keltett a törvényhatósági birottságbaa. Nagyon nagyon sokan megjzivle

r jetik a főispán jelentését, de különösön a lelkére veheti Csaba népe, amely — sajnos — áldatlan kö^a 'apoíai miatt veszendőbe engedi s-oci. 'is szempontból egyik legáldásosabb és sikererkel kecseg'efcő intézményéi, a már félig megvalósult selyem-íoaodát, amelynek egyelőre lőttek. Egyébiránt a kétnapos közgyü'és lefolyásáról az alábbi részletes tudóbitásurk s?ól: Főispáni megnyitó. A közgyü'ést kedden délelőtt 9 óra után Fábry Sándor dr. főispán nyitotta meg, a következő, zajos éljenzéssel többször félbeszakított beszéddel. Főispáni megnyitó. A n?á|us havi rendes közgyűlésünk óia lefolyt időszaknak a mezei munkák adták meg je^e^ót. Az idén vég.'e jó termést adott a inderható, dúsan jutalmazva a gazdák ós munkások fáradozásait. A jó "termés és i kötelező munka szerződések dacára sok elyütt jogosulatlan követelésekkel léptek föl munkásaink- a mi szokatlan módon megzavarta az idén az aratásnak békés lefolyását, s veszélyeztette ez.'Ital nemcsak a gazda jövedelmét, hane még ;"kább a munkás keresetét. Ugylálszik, a kétségtelen izgatóknak behatása • alt nem gondolták meg eléggé munkásuink, hogy a föltétlenül kötelező szerződés megszegése r

1Ir

1 elsősorban önmaguknak ártanak, 3 a oZ

J"ájkok rendszeressé tételével mint egy maguk kényszeiltik a gazdikat — a mi pedig végzetes 1 ;ba vo'na — * "atógópek beszerzésére. Nem mindig jogosulatlan feg. -er a sz^ájk a méltányos béremelés kr vasára, s az iptul munkának, mely a sz -ajk után ott folytatható, ahol e

1

liat,/atott, következményei időlegesek ós részlegesek ; de végzetes ós nemzetgazdaságilag káros az a mezőgazdaságban, meit há veszni indul a tengernvi buza kalász, azt az óriási kórt nem iehet helyre hozni többé soha, s azt egósz ország siny

1' meg. Országos ós nemze" érdek ekként, hogy az aratási sztrájk veszedelme ne szabadjon hazánkra, miért is indokolt volt és kötelesség volt a hatóságok részéről azon páratlan szigor, melyet a s'arződések mindkét oldalról való hetaitása köriil kiejtettek, de másrészt az idei év tanulságai talán meggyőzendik munkásainkat arról, hogy a szerződéseknek indokolatlan és jogosulatlan megszegésével elsősorban önmagáknak ártanak. Remélhető ez annál inkább, mert a kifogásolt szerződésbe'' biztosítékok a munkásoknak teljesen kielégítő keresetet nyújtottak. A munkás aépnek, meb nek érdekeit gondozni hatóságr'nk egyik legfőbb kötelességük!"

1 ösmerLs, állandó munkaalkalmat óhí, jtván biztojita.il, „Darányi földmivelásügyi mii ;szter ur O méltósága 3—100 munkást foglalkoztató selyemfonó gjárnak megyénkben való létesítését vette tervbe, Kapcsolatban a csabai selyem gubó raktínr

1. Már intézkedés történt a gyár épitét r iránt, e részben már az árlejtcz iz megtartatott, a midőn a gubóraktár munkásai között sztrájk tört ki, s ez, valamint a jelenlegi izgatatt csabai munkás viszonyok kétségessé látszottak tenni, hogy a leendő selyernfouó gyárban a békességes munka biztosítható legyen. E körülmény arra késztette a minisztert, higy j a T'ár építését egyelő-e elodázta, s későbbi j elhatározásául tcrto 'ta fenn, hogy a gyárat Csabán épitse e fel, vagy sem. Remei lem, hogy csabai jázan munkásnép saját érdekeit jól felfogván, a nagyszabású gyár építése — biztosított munkásviszonyok között — a jövő évben [megvalósulhat. Foglalkozunk egy cukorgyár létesitásával is, ennek terveiről azonban még korai volna most bővebben szólanom. Gyulavárosa megvette a 1700 holdas remetei birtokot, Almássv Kálmánnó exellenciája. jóindulatából keavezménves áron, hogy ezt a föld nélküli szegény népnek jutassa 1—3 holdas parcellákban. Két ízben is vezettem küldöttséget a földmivelés ü; \ mm'szter urboz, ho;y a várost töré /ósében támogassa s ölömmel közlöm a törvényhatósági bizottsággal, miszerint Ő exe"enciája a legmesszebb menő állami í'mogatást helyezte kilátásb", munkásház

r % konyhakertészeH isi p létesítése, oksaerü baromfi tenyésztés, — s mezőgazdasági öntözés megbonosi ása által. A Duna-Tisza közi csatorna kérdése, melynek létesítés ;T

,ánt megyénkből in dult meg az idén az első actió, állandóan foglalkoztatja kormányunkat ós a közvéleményt, és a megyénkrj nézve fontos csongrádi irány választása mellett vármegyénk is állást foglalt a kormánynál az aziránt tisztelgett küldöttségben. Nagy horderejű humános intézménv megvalósítása képezi mai közgyülésünK egyik fontos tárgyát, melynek célzata az elhagyott gyermekek számára internátust létesíteni, melyben azok 15 éves korukig állami költségen neveltetvén, iparosokká, kertészekké, főleg cselédekké képeztessenek ki, hopy az intó zetből való kilépésük után írenyerüket azonnal önállólag kereshessék meg. Az intézet létesítése a hozzám leérkezett s az ügy tárgyalásánál felolvasandó mi miniszteri leirat szerint már biztosítva van. Évek óta panaasz tárgyát képezte a restté jobb kezét könyökig a helyi éléstárba, előhúzott onnan egy karély kenyeret, meg egy hatalmas vörös hagymát. Egy-két fölületes harapás, s a hagyma kámozáson tul esett. Ő már csak úgy hagyma kísérettel küldte be, és le a brugót. — Csúsztató nélkül is lemegy Janó ? — veté oda a szót a kosztolásban már jó előrehaladt atya

f'. — Le. Szalonna nem iutja . . -- Már hogyne futná! Nekem futja, pedig csak azt a pénzt keresem, amit te. S neked családod sincs. — Nem futja András bá. Én tudok. Próbáltam. Házbér ke

1!, mosás ke!

1, inni, pipázni ... az egy korona. Vasárnapra g3 űtej

; getre, Tercsáv1 eltáncolunk, elmulatunk, az két korona. Rubiba is kihúzni akkor magadat ... az három korona. Enni szalonnát nem, csak k3nyér, meg hagyma lehet. — Nem jól csinálod Janó. Látod, ne'íem van feleségem, négy gyermekem ezeknek ruha, ennivaló, taníttatás, meg a nagy házbér . . . Azért megélünk. Pedig csak magam keresek. Igaz, hogy nem jut mulatságra, borra, dohányra .. . De enni kell, mert másként nehéz a zsák . . . Látod, én a hasamon nem spórolok. — Én se nem spórolnám, de muszáj! — Muszáj a íenét! Elcsapod a Tercsád s aztán jut becsületes ebédre. — A Tercsát nem. — Akkor ne lapátolj! Megszakad a szó. Lassanként eltűnik a kenyér is, a szalonna Í3, meg a hagyma is. András bá megtörüli ingujjával a fehérvári bicsakot, s becsettenti. A szeredást feje alá igazítja s végig nyújtózik a kőlépcsőn egy kis szundikálás erányában. Janó egy szalmával bevont butykost húz elő. Hosszan, kimért ütemekben megkortyogtatja. Majd a kurtaszáru cseréppipát szedi elő, lenyomkodja a benne lévőt, vagy tán meg is szerzi valamivel, megy/a, krumpli levéllel föleresztett kapadohánynyal s rásercentve, belebámul a Duna .akiébe. Ábrándozik görbe hazájáról, az otthoniakról. Szines képeket fest a jövőbe, egyszerű, korlátolt fantáziájával : egy k

:s zabföld, egy k's knnyhó ; benne, vagy körülötte a Tercsa, meg két vagy három gyerek.., Mosolyra húzódik bajuszhlan húsos ajka . . . ]V'

!!y szép élet lesz az. Nem ke'l a zsákot hordari. Csak a Tercsa ne hitegetné már tovább ... Igen, igen, még két kec skót is vesz; hadd egyenek a gyerekek tejet... Mi I'ányzik még ? Kocsi, ló . .. nem ke". Sokba jön a tartás. Ámbár ha egy kis róiet is szerezhetne, akkor a magáéval szánthatja ; néha-néha fuvarba is meht-tne. Az is pénz . . . csikó, az is . . . Az alvókat, álmodozokat felveri a hajó szaggatott tutulása. Megelevenedik a rakpart. egy szál deszkából készült Hdon egyerként, 'ibasorbm mennek a zsákolók a hajó belsejébe. András bá nagyot üt tenyerével a Janó vá 'ára. — Na, gyeirnk. Janó kiveri a cseréppipát, becsúsztatja a nadrágzsebbe. Nagyot sóhajt i s megindul András bá után. szarvasi ós orosházi járásban a békés— j csanádi vasút közlekedési vLzonyainaK ! hiányossága. Sikerült ezt annyiban mar is orvosolni, hogy egy uj vonat pár iktattatott bo a menetrendbe. örömmel, emlékezem meg e hely űtt arról, hogy Ő Felsége, koronás irályunk Á c h i m János-nak, a csabai ipartestület jegyzőjének az ipail munkásság terén szerzett érdemei e

i

;smeróseül arany koronás érdem keresztet adományozta. Magasztos ünnep előtt ."l nemzetünk. Rákóczi Fereru ham ait hozzuk haza! Fmek élete t :re volt fori va a haza életével, kinek sz ' eme lelkesít most is honszeretetben, V ik le":e őrködik most is függetlenségink ée szabadságunk felett, kinek már neve magában is lángolóan gyújtó, annak rava tálához bizony nyal vármegyénk küldöttsége is elzarándokol, hogy lerójja ott vármegyénk kegyeletét és háláját. Ezek után a törvényhatóság tiszteletteljes üdvözlése mezeit megnyitom a közgyűlést és elrendeljem a tárgysorozatba felvett ügyek k'^gylását. (Le'kes éljenzés.) A vita megindul. A napirend első pontja az a'

;spani jelentés volt, melyet Daimel Slndor dr. főjegyző terjesztett elő, javrsolván az állandó vá'asztmány nevében 3'inak tudomásúl vólalét. Az alispári jelentéshez elsőnek Berényi Armii: szólott. Ezzel meg is indult a beszédek 'avlnája és folyt, fol" , afdig, mig BerSnyi vrat el nem fog a hősies pityergós. Az a^'sw iák lapunL ban már ismertetett takozása íájt ugyai'is a vármegye ?kkos i "gyg./e"ekónek, akinek az o jísszeáj'^é' lapunk más helyén adunk számot. Itt me^'mi

;tiük, hogy Eerényi í "min a kivándorlás ügyében is terjesztett elő indítványt. Javasolta ugyanis, hogy a köz- .'ülés bizottcágot kiadjon !' kebeléb .', amely bizotisác iák tegye feladatául, miszerint éber figyelemmel kísérje a kivándorlás* annak ok

r-,

,ól és korlátozásából minden lehető 'kalommal tájékozza és i^ánj ,'tfa a tö; 'ényhatóságot. A közgyűlés ezt az ind'tvánj , — amelyért csak helyesléssel adózhatunk Berényi úrnak — egyhangv'ag e^ogadta s az r spán elnök ete aJatt meg riasztotta c. bíTOtíság tagjair

1 Berenyi Ármint, Ladics Lászlót, Domby Lajost, Beliczey Gézát, Pfeiffer Istvánt, Szabó Jánost, Török Gáboi, és Veres Józsefet. A költségvetések. A vármegyének lapunkban már ismertetett jövő évre szóló házipénztári költségvetését az áiiancó v.'

1 asztmány azial a javaslattal teojesziette jlő, hogy szavaztassák meg a szokásos eg/ százalékos pótadót, amelyből 3( 3D koronát a levéltár folytatólagos rendezésére, esetleges maradványát a tiszti nyugf

i

;jalapra és a vármegye názipórztárának t * „.^ékalapjára ford'tan ik. A pótadót ezután névszerint megszavazták, a házipénztár költség retést, valamint a lapunkban ugyancsak teljes terjedelmében ismertetett közúti költségvetését vf tozatlanul elfogadták. A következő tárgy a megyei tisztviselők inkompatibilitása volt," amelyről szintén más cikkben emlékezünk meg. A háziipar fejlesztése A földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett Bókésvarmegye közönségéhez a népies ház

;

,'par és egyéb haszonhajtó foglalkozások felkarolása tárgyában. Ez ügyben nagyarányú akció indult meg. amelynek részleteket kimerítően ismertettük m^r lapunkban R / tartalmas és terjedelmes memorandumot terjesztett ez ügyben a kormány elé a vármegyei gazdaságx fjylet is, amely memorandumot a vármegye a

Kspánja még ^zámos jelentős javaslattal toldotta meg. Az ál'andó választmányi javaslat az a

Hspánnak má" általunk ismertetett indítványát tei iesztetíe elő. Ebhez Weisz Mór szólait föl elsőnek, al*

1' szaksze^a módon fejtegette, hogy a háziipar csaí s kereskedelmi piaccal biró gyáripar mellett tud magának piacot biztosi

f.r«. Enné'fogva javasolja, hogy csak s zon házüpari ágak honosíttassanak meg, melyet valamely gyáripar támogathat Fábry Sándor dr. főispán részletesen szólalt a kérdéshez, s a maga rt széről is helyeselte Weisz Mór fe

l

fogását. A töi /ényhatóság ezután ugy határozott a kérdésben, hogy 14 tagú b'iottságot küldött K", ame'"nek feladatául tűzte ki, hogy a ház.ipar fejlesztése ugyan ilyen és általában Vc 'ó előkészítésére javaslatot dolgozzon ki és azt terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. Törvényhatósági átiratok. A közgj ülés nani-endjének következő íiz pon Íját poh '!:•' és egyéb természetű me

r -ei átiratok töltötték 1-i. Ezek nagyoH észét érkezésük alkalmával ismertet,jk. Igy Liptó ós Vasvr"megye, var at Kolozsv

,'

T' város törvényhatóság \z 1886. év' X^I. t.-c. módosítása vrlamint az alkotnán"biztositékol iák tő" 'ényhozási uton v

r ^ megalkotása tárg ában; Pozsony, Pe ,t és Kolozsvármegy ók töi/ón hatóság;

: a vr "megyei nénzt*~*ak és sz . avevőségek • iSt-za^'

1'ása 'irgyábau; Fehórmegy-. a cr íéd és munkásagyek törvénybe sási uton v

o

1ó rexidezése tár^, r

íban; Borsodmeg e katonai földii. ;'itézet felá

vitása 1 ánt; Nyi amegye" . nemzetiséi., sajtórak rends^ai' 'yozása irárt; Sopton v' 'os a sajtónak páriámén iáris uton ^ ó rends'.ab'^yozása iránt; Kolozsmegyének a husd

1 igaság megakad /

1yoaása l'-^yában; Temesmegyéne

1-: a nemze o'.l Ugatásoknak törvényhozáei uton xeendő megakadályozása ügyében; Szolnokmegyének a kiszolg;''t szegény katonák se^elyezése tárgyában nrézeu átíra'' amelyeket a törvényhatóság pártoló' .j tett a magáévá. Megyebizottsági tagvf'asztások. Részben e'halálozás, részben lemondás folytán több megyebizottsági tagsági hely ü-esedett meg k'Aközben, amelyeknek betöltésére a közj. S

1és november 19-ikére i,üzte k

1" a Vciasztást. Betö'.endők lesznek G^. a'a első pikerületében néh; i Jancso\ its En " és néhai Popo\ les Jusztin helyei, Sz.. /as első alkeríiielóben néhai S."

r

,acz Ferenc helye, Mezőberényben néhai Bauer M-'-ton és Jar'csád Jenő örökéi, Szeghalmon Emőr

1' Imre e

1 halálozása fol

t> '.n megüresede ' -gsági haly és Kétegyi. ^án Moldován JJ.nos lemondása foly n megüresede tagság. Megyei pénzek elhelyezése. NóvszerinlI szavazással Limondotta a törvényhatóság, hogy a vármegyei pénztárak készleteit az 1907-ik évben a mr'thoz hasor 'óan egyer'ő arányokban a g, ulri h :m pénzintézetben helyezi eí. (Jtatitoi . a közgyűlés egyben az alispánt, tegye tanulmány tárgyává, hogy a jövőben lehetséges vo'na-e a vármegyei pénztárak készleteit nem 1 zárólag a g. ''ai, de a megye más pór intézeteiben eihelyezr'. Még egy Berényiáda. Ez ü -ek tárgyr^ása már jó belen dt a d tánba, am'kor Berényi min ismét megjelent a láthatáron es frissiben megeresztett eey adag gyanúsítást. A közművelődési pénzalapokról és annakfelhaszná'ás 'rólszólószabáb rendelet niódosi^.sáról vo.t szó, amikor Berényi ú- elkövetett egy Mterpe^ációt, amely nem egyebeket tart lmazotí minthoTy a közművelődési alapból e^. /éneket, k *•lapokat támogatnak, hogy aoból Jók; :nak e"y a Békésben megjelent huszsoros cikkéért 100 koronát utalványoztak ki, szóval e]kótyave„yé"k, mint a Csáki szrimáját. Az interpt

Mációra Ambrus Sándor felelt elsíaek, ak' Lljelentette, hogy sem-nít nem tud visszaélésekről. Kóhn Dávid ped'g hangsúlyozta, hogy bárhonnan eu'ednek a Berényi -•'hal elmondott hn-ek, nokat aljas rágalmaknak minősi'. Természetesen, erre fe'fortyant hős Bérénél Árp.:in, akinek ismét visszafelé sült el a fcg

t vere, "letve a lapatyolása, merthogy gyanusitásinaknem volt semmi konkrét f^pja. Ut és vasúti ügyek. Bácsi Lajos dr. és társai gyomai lakosok azza^ a kérelemmel járultak a mesyéhez, hogy az szavazzon meg réSZÜK> e a turkeve—enc rőd —gyoma —kondoros—köröstarcsa-- örösladányi vasútépítés céljaira 400.Í >3 korona segélyt. A vármegyei uíNap eirenézve nem rende'kezvén fedezetei, a közgjőiés a kérelmet elut-.sitoil i. Az orosházi járási utioizottság, valamint Orosh '.za képvif-elotestüíete együttes momora' Jumot leij szteneka kereskedelmi mii

: ^.ter ele a III. tranzverzális ut folyta, yagos kiépítésének engedélyezése c iából. A kö^. ás a memorandumot pártolólag teij^Si„i.l fel a miniszterhez. Öcsöd község képviselőtestülete az öcsöd—tic: 'földváii útnak a vasiadhoz vezető szakasza ^ 'építését kérte, amit a töi/ényhatóság méltányossági okokból el is rendelt. Gc doro~ község képv Iselőtestülete anna: dejón 15 ezer korona hozzájr lást szavazott meg az orosházi-szen ^ csongrádi vasuth. z, A v. sut elkészr

;v: , Gádoros megtagadta a hozzáji ryi. összv .