Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-23 / 80. szám

Békés csaba, 1096. szeptember 23. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nyósistéstől, mely az eperfák fejletlen volt^ miatt nem tud nagyobb tért hóditani a méhészkedós és zöldségtermelés viss?, ;maradottsága nagyrészben szintén a befektetett töke és szakértelem hiányára veze.hető vissza. Kiemeli végül a memorandum, hogy az a-wójószág nemesitését és tenyésztését egy •<$ vidékeken fokozottabb mérvben lehel keresztülvinni. Az alispán javaslata. A gazdasági egyesület föntismertetett v éleménye alapján A m b r u s Sándor alispán a kérdésben terjedelmes javasló íot terjeszt az október 9-én megmegl irtandó törvényhatósági közgyűlés b'é. Az alispán javaslata behatóan foglalkozik a gazdasági egyesület memorandumával és kiterjeszkedik mindazon módozatokra, amelyek az ilyen házi és gazd.sági foglalkozások elterjedtebb ágainak a fejlesztesére és állandó téli kerget biztosítására alkalmasak lennének Elsősorban kiemeli pl.: hogy Mezőberénybe régen honos és nagy elterj< őségnek örvendő háziipari szövószet van, melyet most is legalább száz egytől űz, azonban nem lóvén fogyaszgyas/'tója, jövedelmet alig tud hozni. A niezóberényí házi szövészet tehát fejlesztésre vár. E célra annyagi támogatás a j állam részéről nem szükséges, csup.ui erkölcsi, mely abból állana, hogy az ái ami birtokokra szükséges iparcikket, mint zsákokat, itt rendelné meg a kornjány. Javasolja továbbá az alispán, hogy Köi '^tárcsán, Mezőberényben, Vésztőn és Ü román a házi ipar fejlesztése, a megve többi vidékén pedig, mint pl. Csabán, ahol rétöntözés is van, továbbá Békésen, Dobozon stb. szántóföldi kertgazdaság bevezetése volna szükséges. Szarvason és Kondoroson a kiterjedt tanyai rendszerű gazdálkogás mellett a neiíns faj baromfi tenyésztést tartja szükségének az alispán. Erre az alispán a gazdasági egyesület javaslatához képest szükségesnek tartja előlegül nyersanyag köz sütését, ügyes tanítók díjazását, a kész munkák átvételét, raktárak létesítését. stb. ;«. szövetkezetek átalakítását olyanformában gondolja az alispán, hogy azo/. '.ak tagja lehet minden gazdasági fogadkozást folytató egyén, s a tagok a szívetkezntekből vagy nyersanyagot, vaj' i pedig ennek beszerzésére kamatmenüs kölcsönt kapnának. Azután közös /aktár lenne bérlendő, ahol a házi ipari készítmények lennének raktározva, azon termékekre pedig, amikre nincs vev ) .azok értékesítésére az állam közvetítés. lenne igénybeveendő. i-'okkal nehezebb a másik cél, a ker i azdaság fejlesztése. Itt szemléltető mirúcgazdaságok bevezetése és berendezése szükséges. Békésen pl. 4—6 holdon par, .'ztmintagazdaság bevezetése, Csabán ol. az öntözött rét egy két parcellájának a felhasználásával ós Dobozon. Min' azen célokra javasolja az alispán, a tc) vényhatóság Kérjen a kormánytól 10 tver korona államsegélyt. \z októberi közgyűlés bizonyára örön mel veszi tudomásul e javaslatot és u gadja el. A Dutkay-ügy. A tiszti ügyész véleménye a városnál. j^övid pihenő után ismét napirendre ker\/t Gyula szerencsétlen polgármesteré tüak, Dutkay Bélának az ügye. A ta 'ontul pertraktált fegyelmiügy legújabb fejezetében azok a foliánsok szerepe nek, amelyek J a n c s^o v i t s Emil dr. \ árosi tiszti ügyész véleményét tolmácsolják Gyulaváros képviselőtestületénru, mely mindenáron bünügyi útra óha-vván terelni Dutkay ügyét, arranézve kér tanácsot fiskusától, hogy emelhet-e vád4! sikkasztás cimén Dutkay Béla elle. /ancsovits Emil dr. ezügj'ben véleményes javaslatát tegnapelőtt terjesztett ' be Gyulaváros polgármesterhelyettest-í ez, Bucskó Koriolán dr-hoz. A tisztiügyósz javaslatának lényege abba i csúcsosodik ki, hogy a sikkasztás meg nem állapitható, tehát e cimen vád sem emelhető Dutkay ellen. A tisztiügyósz ebbeli javaslatát több ívre terjedőleg indokolja, kifejti, hogy a sikkasztásnak eltulajdonítás a kritóruma, az eltulajdonítás pedig a vizsgálat adatai szerint sem állapitható meg, dacára annak, hogy Dutkay nem számolt el közpénzekkel. Nem lévén eltulajdonítás, ennek szándékai sem foroghatnak fenn, s egyébként is a vizsgálatnak rendelkezésre álló adatai csak azt látszanak igazolni, hogy Dutkay az el nem számolt összegeket közcélokra fordította. Ha valaki szabálytalanságokon kivül, amelyekért pedig már fegyelmi ítélet sújtja a szerencsétlen kezű tisztvisztviselőt, egyéb mulasztást nem követ el, annál kevésbé bűntett vagy vétség meg nem állapitható. A tisztiügyész egyébként jelenti, hogy a képviselőtestület ama megbízásának, hogy a kártérítési összegért indítson keresetet Dutkay ellen, megfelelt. A tisztiügyósz álláspontja tehát teljesen fedi a mi korábban is hangoztatott álláspontunkat. Gyulaváros képviselőtestülete legközelebb e tárgyban ülés} fog tartani, sem járhat el igazságosabban, mintha magáévá teszi a tisztiügyósz javaslatát és végre békét hágy annak a szánandó sorsra jutott embernek, aki eddigelé is túlontúl meglakott könnyelműségéért. Épül a színház. Szerződéskötés Márkus Géza műépitészszel. Éveken át tartó vajúdás után végre a megoldás stádiumába jut a csabai szinház kérdése. Csaba a közbirtokosság által emelt palotában egy a mai kor igényeinek megfelelő modern színházat kap s ezzel hihetőleg uj korszak is nyilik meg Csaba színészetének történetében. Mert tagadhatlan, hogy a szinház jelenlegi állapotában hiányával a színpadi technika — mondhatni — legelemibb kellékeinek, hatással volt színészetünkre, a színjátszás nívójára s ez a nivó, amely bizony a vidéki színészetnek a középfokán jóval alul állott, hatással volt magára a közönségre, annak szinpártolására. E körülményekben kell tehát jórészt keresnünk azon okokat, amelyek a színjátszás modern fejlődésének, a szinpártolás útját állották. A felépítendő modern szinház uj korszakot jelent, s uj korszak Csaba szini kultúrájának hajnalhasadását. Hogyan és miként alakítják át a színházat, azt már korábban megírtuk lapunkban. Ezúttal csak röviden jelezzük, hogy a színpad átalakítására és a színpad kibővítésére 60 ezer koronát szavazott meg a képviselőtestület. Ez összegnek keretén a kivitelhez bemutatott kész tervek alapján az építkezésre vonatkozólag Csaba szinügyi-bizottsága csütörtökön délelőtt tartott ülésén megkötötte a szerződést Márkus Géza budapesti müépitővel, a fővárosi Király Szinház tervezőjével. A szinügyi bizottságnak erről az ülésről az alábbi tudósításunk számol be: Az ülést H a a n Béla elnök nyitotta meg, kivüle jelenvoltak az ülésen: M ar o s György titkár, V a r s á g h Béla, S e i 1 e r Gyula, Áchim Gusztáv, Wagner József és W i 1 i m István bizottsági tagok, Palatínus József jegyző továbbá a tervező Márkus Géza műépítész ós az államépitészeti hivatal részéről P ö p p e 1 Gyula kir. főmérnök. Haan Béla az ülést megnyitva, szívélyesen üdvözölte a megjelenteket, különösen pedig Pöppel főmérnököt és Márkus müépitőt. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Márkus előterjesztette a részletes költségvetést, mely a fűtési ós világítási berendezésen kivül összesen 55602-51 korona költséget igényel. A bizottság a költségvetést egyhangúlag elfogadta és kimondta, hogy a fűtés és világításra vonatkozólag csak a kiirt munkálatokra beérkezett ajánlatok beérkezése után fog határozni. És amennyiben akkor olyan összeg állana J a szinügyi-bizottság rendelkezésére, ugy a fűtést alacsony nyomású központi fűtőberendezéssel látják el, ellenkező esetben pedig 11 kályhának a beállításával. Márkus előadása szerint van rá remény, hogy az ugy közegészségügyi, mint finánciális szempontból megfelelőbb központi fűtést fogják bevezetni, amennyiben lehetősége mutatkozik annak, hogy a színházi fűtés és többletbérletből, valamint a költségvetésnél mutatkozó 4400 korona megtakarításból minden különösebb nehézség nélkül keresztülvihető a központi légfűtés beállítása. Az építkezésnél mindkét eshe tőségre tekintettel lesznek, amennyiben a falakba beillesztik a rendes kéményküitöket is, meg a légfűtés kéményét is. Ezeknek kimondása után kimondta a bizottság, hogy a villanyos világitásnak a bevezetését a városi középületek villanyos berendezésére felvett 18 ezer korona kölcsönből lehetőleg a legméltányosabb feltételek mellett eszközölje. Ezután a bizottság megkötötte a szerződést Márkussal, aki a szerződés értelmében a tervezési, kötzségvetés elkészítési ós ellenőrzési munkálatok fejében három részben fizetendő 3000 korona tiszteletdijat kap. A szerződés értelmében a müéoitő szavatol a szinház ifogástalan kibővítéséért és átalakításáért, továbbá szavatol, hogy a vállalkozókkal megállapított határidőre az összes építkezéseket befejezik. E pontnál meg kell jegyeznünk, hogy a vállalkozókkal ugy kötik meg a szerződéseket, hogy a szinház legkésőbb a jövő év január végén, vagy február elején átadható legyen rendeltetésének, miután a szinügyi-bizottság óhaja, hogy az ezévi színházi szezon, habár később is a rendes időnél, megtartható legyen. Végül a bizottság Márkus müépitőt és Áchim Gusztáv főmérnököt megbízta, hogy a munkálatokra írják ki majd az árlejtést. — Pályázhatni lehet majd az egyes munkálatokra, vagy pedig együttesen. Helyi vá'lalkozók pályázhatnak a föld és kőműves, kőfaragó, festő, ács, bádogos, cement, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, vasmunkákra és ülőbútorok berendezésére, mig a rábitz, szobrász, vasfüggöny és színházi felszerelési munkálatokra fővárosi vállalkozókat szólítanak fel. Hol a személyes szabadság ? Áchimék nem nyugszanak. Az anarkia ismét felütötte hidrafejét Csabán. A mandátumától megfosztott népvezér, Áchim L. András nem tud megférni bőrében és boszut keres mindazokon, akik nem követik őt és táborát, boszut keres mindazokon, akik részesei a petició-beadásának, boszut keres a sajtón, mely törvényadta jogánál fogva kritikát mer gyakorolni mandátumának sorsa fölött. Sokszor leszögeztük az igazságot, hogy a sajtó és annak munkásai azok az ütközők, amelyeken a szenvedélyek ellentétjei összetalálkoznak. Olyan háládatlan szerepe azonban sehol az országban nincs a sajtónak, mint Csabán. Sajnálatos esetek igazolnak bennünket. A mult év tavaszán verőfényes nappal, nyílt utca során orozva leütötték lapunk szerkesztőjét. — A gaz merénylő Áchim L. András bérese volt. Mig néhány hónapja Csaba határában a vonaton tettleg inzultálták Székely Bélát, a „Békésmegyei Függetlenség" szerkesztőjét. Az inzultálók Áchim L. András és egyik csatlósa, Boros Brindus Mihály voltak. Kedden délután pedig újból felelős szerkesztőnkre került a sor. Palatínus József délután 2—3 óra között Fábry Károly gyomai képviselő társaságában gyanutlanul haladt a Főtéren. A Fiume-szálló sarkán találkoztak Áchim L. Andrással, Kardhordó Árpáddal és még néhány kísérőjükkel. Amikor Áchim meglátta Palatínust, eléje lépett és zsebéből egy Békésmegyei Közlönyt vett ki, amelyre rámutatva, kérdőre vonta a szerkesztőt, hogy vájjon annak, a Kúria Ítéletét kommentáló cikket ő irta-e ? A szerkesztő igenlő válasza után Áchim L. András „gazember", „piszkos fráter" gyalázó kifejezésekkel illette a szerkesztőt, majd botját ütésre emelve, feléje lépett. Palatínus néhány lépést hátrált és revolveréhez nyúlt, mondván: - Ilyen urakkal és az utcán nem tárgyalok csak igy! Áchim és Kardhordó a revolver látására megállottak és tovább szórták a szidalmak özönét a szerkesztőre. Az izgalmas jelenetnek nagy népcsődület vetett véget. Hát ez az eset, amely ép úgy lehetett volna tragikus végű is, szomorúan jellemzik, a csabai állapotokat, amelyek, ha a hatóság kellő erélylyel fel nem lép, az anarchia megkótyagosodott elemei ellen, hova-tovább odáig fajulnak, hogy tisztes emberek életveszedelem nélkül nem léphetnek ki az utcára. Erélyes és sürgős orvoslást várnnk tehát az összpolgárság nevében az arra illetékes hatóságoktól. Szigorú megtorlását az anarchia minden ténykedésének, amely most napirenden szerepel hol ablak, hol meg fejbeverésekkel. Követeljük a hatóságtól a személyes szabadságnak biztosítása érdekében minden olyan gyanús alakok eltávolítását Csabáról, amelyek a község békéjét áldatlan szereplésükkel veszélyeztetik. Ki az a Kardhordó Árpád és mit keres Csabán? Milyen cimen okoz itt nyilvános botrányokat, milyen jogon gyalázza, bujtogatja és terrorizálja a bőrében nem férő képviselővel egyetemben ennek a városnak békésen dolgozó polgárait? E kérdések fölött nem nézhet el a hatóság, amely felelőséggel tartozik a polgárok személyes szabadságáért, a község nyugalmáért. Különben megjegyezzük, hogy P a1 a t i n u s József ugy Áchim L. András, mint Kardhordó Árpád ellen személyes szabadság megsértése és rágalmazás miatt följelentést tett, egyben a rendőrség is vizsgálatott indított hivatalból ellenük. Még meg kell jegyeznünk, hogy tudomást szereztünk' arról, miszerint a Paraszt-Ujság legújabb száma, amely, mikor e sorok íródnak, még nyomda alatt van, azzal fenyeget bennünket, illetőleg felelős szerkesztőnket, hogy jó lesz, ha vigyáz magára, mert majd megismétlődik a mult évi eset. Szóval orvtámadással, leütéssel, gaz merénylettel fenyeget. Mi ez, ha nem izgatás, ha nem lázítás ? Nem kételkedünk forrásunk hitelességében. S ha igazak ezek a fenyegetések, eltürhetők ezek az ügyészség részéről ? Nem és százszor nem ! Várjuk az igazságos megtorlást! Hadüzenet a pánszlávizmusnak. A bányakerületi egyház közgyűléséből. Nem egyszer adtunk már hirt arról a szomorú igazságról, hogy vármegyénk egyos tótajku községeiben a gyülekezetek elöljárósága, mint maga a nép, tüntetőleg mellőzi a magyar nyelvet. Általában több helyen nemzetiségi mozgalom jelei észlelhetők, nem is szólva Tótkomlósról, amelynek csak nemrég hivatalvesztéssel sújtották pánszláv agitátoroskodás miatt két egyházi emberét. Éveken át napirenden tartották e Az őszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb őszi öltönyök és felöltök wí'.^íoitTklíímLk.'