Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-09-20 / 79. szám

Békés csaba, 1096. szeptember 23. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY tlen közös jelszavuk az, hogy: ma. 5s szinte úgy látszik, hogy ez a 3 alatt küzdők harcát diadal, siker koronázni, A büzbombák, melyeígymás ellen hajitanak, sikerrel pufak el és már most is olyan méte>tt a levegő, hogy minden finomabb setü em^er csak ugy fuldoklik tőle etve .jelekül tisztább, egészségeéghajlat alá. Ám a rettenthetetlen ket mindez vissza nem riasztja, idatlan kitartással túrják, ássák a ák szennyét, kutatva, keresve a nagy, lomenális piszok után, melynek rotszagától sikerülend ellenfeleiket :ép elfullasztaui. Mit törődnek azzal, r a dögleletes pestis nemcsak a hahókat, de az egész magyar közvé;nyt is megmételyezi, mi gondjuk hogy maguk is elmerülnek a fesüppedő posványba, mit törődnek lezzel, ha csak céljukat elérhetik, szút lihegnek, kik alul maradtak a lomért vivott küzdelemben és megis után üvöltenek, kik felülkerekedKi beszél itt a haza, a köz javáról ? i azért marakodik az eb sem, hogy áját védje, csak koncát félti, a jó >s, csepegős falatot! Valóban sajnálattal kell néznünk a zet azon kevés nagyjaira, kit a vi;yok változása vezető szereppel ru>tt fel. Alkotniok, teremteniök kell, Dr alattuk, körülöttük, hiveik és elégeik egyarát a legcsunyább, legvetendőbb fegyverekkel küzdenek nás ellen. És arra a szomorú megződésre kell jutniok : Romlott tárilomban lehetetlen tiszteséges politiüzni. linden botrány, mely felbukkan, egyujabb bizonyítéka társadalmunk fe3tlen korrumpál tságának. Szó sincs ábbről, bármerre is tekintsünk, üzél, panamánál, megvesztegetésnél, idhatnók, az egész magyar társadahárom csoportra bomlott vannak, ;tegtők, megvesztegetettek és vannak mindkét csoportból egyaránt húzzák ;ességes hasznukat, azáltal, hogy mint látnak, tudnak, — de azért mégis «ell, süketek és vakok, vannak zsa>k. Valljuk be őszintén, hogy ha már isztani kell, ez utóbbiak még a legésbbé ellenszenvesek. Hiszen ők csak iziták, apró tolvajok a nagy gazéinak mellett, kik legalább megnehezítik oncon való sima és kellemes osztozást, és gyakran keserűvé teszik a obb falatot is. Büntető törvényünk rettenetes hii, hogy csak a zsarolókat bünteti, a ;zsaroltak:itnem. Pedig zsarolni csak embereket lehet. Csak attól lehet haliisi dijat követelni, akinek van mit ilgattatnia, a tisztességes ember sohai fél a nyilvánosságtól. Próbálnák meg csak egyszer, egyet3gyszer felelősségre vonni azt, aki coiásért panaszt emel, hogy mért félt yí'vánosságtól és mért mutatkozott landónak megvásárolni a hallgatást és arra a megdöbböntő tapasztalatra" unk jutni, hogy egyszeriben megnne minden zsarolási vád, mert nem na senki, ki vádat merne emelni. Különben, hogy kivételesen konkrét tről is beszéljük — nincs undorítóbb, ölcstelenebb látvány annál a mód, melylyel az ilyen zsarolásokat lelepii igyekeznek. Bizalmas tanácskozás r elzárt szobában, szekrényekbe rejfogdmegek, színleges beleegyezés végül a csattanó, a tettenérés, - oly njáték ez, mely csúnyább, émelyítőbb gánál a bűntettnél is. Ez nem tisztes;es fegyver, ez tőrbe csalás, ugratás, tiilyerre igaz férfi sohasem lenne >es. Minden ilyen leleplezett zsarolás ébe juttatja tmbernek a színleges ár•és komédiáját, amikor valaki, ki már akig úszik az adósságban, holmiját ami jóakarója által lefoglaltatja és elrerezteti, hogy hitelezői ne zaklathas: tovább. Hiszen, aki már egyszer végigját»tta az ilyen zsarolási komódiét, az nt immáron minden támadástól. Ki rnó kitenni magát annak a látszatnak, gy szintén zsarolni akar, ha mindjárt lyleges gazságok leleplezésére és pe; önzetlen leleplezésére vállalkoznék És mit fél a már egyszer megzsarolt nden ilyen támadástól, mikor bátran [•heti mellét, hogy íme, már megint y egy kísérlet. De más is lenne mindjárt ez a dolog, ha nem gyökereznék az a hit a közönség körében, hogy mindenki megvásárolható e hazában ! De így! Amikor az önérzetes férfias, hangot ki nem elégített joatalan igénynek minősitik, amikor minaen mozgalomnál, még a legönzetlenebbnél is azt a titkos rugót keresik, — hogy kinek áll érdekében e mozgalom megindítása ? A cui prodest elve, mely régente a büntetőjogban volt mértéketadó, ma már általánossá vált és társa-dalomban, politikában egyaránt ez a legelső, a legeslegelső kérdés. És mert a közvéleményt e métely annyira átjárta, azért hallgatnak az igazak, a nagyok ós csak azért lehet Magyarországon csupán a tisztességtelenség fegyvereivel küzdeni és győzni. Sérelmek Szentetornyáról. Torzsalkodás a községháza miatt. Nem uj keletű az a torzsalkodás, amely állandóan napirenden van az egy községgé egyesült Szabadszentetornya és Pusztaszentetornya között. A rövid ideig tartó familiáris életnek az zavarta meg a békéjét, hogy a szabadszentetornyaiak maguknak követelik a községházát. Valamikor a tavasz táján adtunk hirt arról a perpatvarkodásról, amely állítólag odáig fajul, ha a szabadszentetornyaiak kívánsága nem nyer kielégítést, hogy az egyesült községek felbontják a házasságot. Természetesen ehhez a frigybontáshoz szava van a törvényhatóságnak is, mert csak úgy hübelebalázs g ódjára nem lehet megcsinálni a szakadást. Aztán meg nem is olyan fekete az ördög, amilyennek festik. A törvényhatóság, mely októberi közgyűlésén mond Ítéletet a perben, bizonyára olyan igazságot fog szolgáltatni, mely a jogos kívánalmak kielégítésével elejét veszi a válásnak. Szabadszentetornya és Pusztaszentetornya között felmerüt érdekes súrlódásokról az alábbi részleteket adjuk: Fazekas Lajos és társai szentetornyai lakosok még az óv elején azzal az inditványnyal léptek Szentetornya község képviselőtestülete elé, ho^y a községházát helyezzék át Pusztaszente tornyáról Szabadszentetornyára. Indítványozók ezen kórelmüket azzal idokolták, hogy a tulajdonképpeni község Szabadszentetornya, s tehát a közigazgatás érdeke is parancsolja ezt. A vármegye e memorandumot véleményezés végett kiadta Szentetornya képviselőtestületének, mely 12 szóval 6 ellenében elvetette Fazekas Lajos ós társai kérelmét, azzal a megokolással, hogy annakidején, amikor a két község egyesült, az egyesülés egyik főfeltótele éppen a községi székhelynek Pusztaszentetornyán való elkelyezése volt. Á képviselőtestületnek ezen határozata ezután felülbírálás végett az orosházi főszolgabíró elé került, aki a kérdésben most terjesztette be javaslatát a vármegyéhez. B e r t ó t h y István dr. főszolgabíró F a z e k a s Lajos és társainak álláspontjára helyezkedik és jelenti, hogy Szentetornya lakossága nagyobb részének érdekei, de maguk a közigazgatás feladatai is amellett szólanak és ezért részéről támogatandónak tartja a szabadszentetornyaik kívánalmát. Ezzel kapcsotatosan a főszolgabíró megoldhatónak tartja a határrendezés kérdését is. Az ügygyei most már a törvényhatóság fog végezni, amelynek döntése elé nagy érdeklődéssel néznek nemccsak Szentetornyán, de az egész megyében. Templomavatás Aradon. Lutheránusok ünnepe. Az arad-békési ág., evang. egyházmegye hivei emlékezetes ünnepet ültek vasárnap. Az Aradon emelt diszes uj lutheránus templom felavatása szolgáltatott erre alkalmat. A templomavatás napján Arad város külsőleg is ünnepi köntöst öltött. A ragyogó őszi napfényben lengő trikolórok üdvözölték az egyházmegye minden részéből nagyszámban egybesereglett ünneplő közönségét, amelynek sorábau ott volt az ősz Sárkány Sámuel nyugalmazott püspök, Csabának nagy fia, Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkár, egyházkerületi felügyelő, F á b r y Sándor dr. főispán, Aradváros notabilitásai, továbbá vármegyénkből Csepreghi György esperes,Korén Pál, Jeszenszky Károly lelkészek, K o r o s y László főjegyző és még számosan. A templom szentelési aktust Sárkány Sámuel püspök végezte. Emelkedett hangú imát tartott, mely után a templomi énekkar énekelt. A felavatott templomban az első egyházi beszédet Korén Pál csabai lelkész mondotta. Az aranyszavu lelkipásztor igazi vallásosságtól átható, költői képekben gazdag, remekszép beszédet mondott, magával ragadva a lelkeket. Az istenáldott tehetségű szónok után C s e p r e g i György csabai lelkész, egyházmegyei esperes Urvacsorát szolgáltatott, melyhez az öszszes egyházmegyei papság, presbiterek és számos hivő járultak. A templomi ünnepség befejeztével a Központi szálló éttermében '250 terítékű lakoma volt, amelyen számos magasszárnyalású ünnepi felköszöntő hangzott el. Az első toasztot Z s i 1 i n s?z k y Mihály dr. mondotta a királyra. A köszöntőt állva hallgatták végig. A felköszöntők sorából ki kell ragadnunk M á d a y Mátyásét. -Korén Pál csabai lelkésznek szólott ez, akinek Máday meleg szavakban tolmácsolta az aradi lutheránus egyházközség háláját. Korén volt az új templomnak első prédikátora — úgymond Máday — s azt hiszi, hogy a hirdetett régi hitigazságok csak olyan mélyen hatottak a hallgatókra, mint a régi templomban. Azt tartja, hogy a régi hű szivek új erőt merítettek a kitűnő beszédből és tovább is lelkesedni fognak az egyházért és hitéletért! Korén Pál, aki úgy lelkésztársai, mint a hivek előtt a legkitűnőbb hitszónoknak van elismerve, a jelenvoltak részéről óriási ovációban részesült. Maga Korén F r i n t Lajos aradi lelkészt éltette, aki nem kiméit semmi fáradtságot, hogy az aradi ágostai új templom mielőbb felépíttessék. Zsilinszky Mihály dr., Fábry Sándor dr. főispán, Korén Pál és a békésmegyei vendégek még a délutáni gyorsvonattal elutaztak Aradról. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Bécsből táviratozzák: A kiegyezési kérdések tárgyalására hivatott két szakbizottság ma délután négy órakor folytatja tanácskozásait. Már ma megállapítható, hogy ezúttal még harmadik ülés is lesz, ugy hogy a magyar szakbizottság tagjai csak pénteken fognak Budapestre visszatérni. A szakbizottságok további tanácskozása alkalmasint Budapesten lesz. A cseh-magyar barátság. Bécsből táviratozzák: Az osztrák képviselőházban tegnap H o d z sa Milán magyar képviselő, a nemzetiségi párt jegyzője megjelent. Dr. Kramarzzal és más szláv képviselőkkel tanácskozott a cseh-magyar barátkozás tervéről. Az Alldeutsche Korr. szerint Hodzsa óvta a szláv képviselőket a nemzetiségeknek Magyarországon való elnyomatására való tekintettel a magyar kormánypárttal kötendő minden szorosabb viszonytól. Elmaradt búcsújárat. Győrből jelentik, hogy Kismárton búcsújáró helyet, melyet több ausztriai búcsújárat szokott évenként felkeresni, az idén az ausztriai búcsúsok mellőzték. Különösen Bécsből kereste fel évenként rendszeresen két búcsújárat, az idén azonban mindkettő elmaradt. — A magában álló sztrájkot L u e g e r Bécs polgármestere idézte elő, ki hiveit lebeszélte arról, hogy még búcsúra is Magyarországba jöjjenek, mindezt azért, mert Magyarországon a nemzeii ügy jutott diadalra. A bécsi mozgalom azonban megteremtette a magyarországi ellenmozgalmat. Győr egyházmegye lelkészei a bécsiek eljárását követni fogják és híveiket arra buzdítják, hogy a jövőben kerüljék az osztrák búcsújáró helyeket, főleg pedig Mária Cellt. Az orosz forradalom. Rigából jelentik : A forradalmárok valóságos terrorizmust űznek a közúti vasúti alkalmazottak és a vasutat használó közönség ellen. Egy kocsivezető "tegnap kocsijának egyik ülésén egy csomagot talált, melyet óvatosan fölvett és kidobott az utcára. A csomag óriási robajjal fölrobbant, pokolgép volt benne. A másik kocsivezető a sinen bombát talált, melyet jókor eltávolítottak. A haditörvényszék ítélete alapján ma reggel a sveaborgi tengerészek közül 17 embert agyonlőttek, 80-at különböző ideig tartó kényszermunkára Ítéltek és besorozták őket a büntetettek csapatába, 11 egyént felmentettek. Öngyilkos iparművészeti növendék. Tegnap este a Széchenyi-szobor talapzatánál főbe lőtte magát Bartók László iparművészeti növendék. A golyó jobb szemét roncsoltaszót, állapota súlyos de nem életveszélyes. A nyomor késztette tettére. A Rókos-kórházba szállították. Letartóztatott gyilkosok. Lőcséről jelentik: Még 1895-ben történt, hogy K e n d r e y László bányarészvénytársasági pénztárost az erdőben meggyilkolták és 40 000 korona pénzétől megfosztották. Akkor nem sikerült a tettes nyomára akadni. Most Kazár községben egy bányász halálos ágyán megnevezte a rablógyilkosokat, két bányászt, kit már le is tartóztattak. A falu pennái Kondoroson. Bókésmegye községi jegyzőinek közgyűlése. Csárdájáról híres Kondoros az elmúlt vasárnap találkozót adott Békésvármegye nótáriusainak. Abból az alkalomból történt ez, hogy a vármegyei \ jegyzői egyesület évi rendes közgyűlését tartotta. A falu pennái, mint általában Magyarországon a legtöbb foglalkozási ág emberei, még nincsenek édeni állapotban. Ellenkezőleg napirenden vannak a panaszok, amelyek orvoslást követelnek. Bár az utóbbi évek redukálták ezeket a követeléseket, teljesen mégsem szüntették meg. Éppen ezért feltűnő az a közöny, amelylyel a községi jegyzők saját ügyeik iránt viseltetnek. Tapasztaltuk ezt a mult évben Békésen megtartott közgyűlésen és erről az indolenciáról tett tanúságot a kondorosi gyűlés is. Az idén pl. annyira csekély volt az érdeklődés, hogy még a választmányi MIT IGYUNK? Igyunk mohai Igyunk mohai yy egészségünket megóvjuk,mert csakis a Igyunk mohaj forrást, ha gyomor-, bél- és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be, forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. forráskezel őség,