Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-30 / 73. szám

Békéscsaba, 1096. augusztus 30. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY népét az azon megjelent notabilitások akiknek sorában ott voltak : Fábry Sándor dr. főispán, Ambrus Sándor alispán, S e i 1 e r Elek, C s á n k y Jenő és Rohoska Sándor főszolgabirák, a vármegye tisztviselői kara majdnem teljes számmal, a szomszédos községek elöljárósága, továbbá a gazdasági egylet vezetői. Köröstarcsa ünnepéről az alábbi tudósitást adjuk: Kedden hajdalban lobogódiszbe öl­tözött Köröstarcsa községe. Középüle­teken és magánházakon trikolort lenge­tett a szél s a vármegye minden részé­ből zarándoklás indult meg a községbe. A vendégek között elsőnek érkezett meg Fábry Sándor dr. főispán és Fábry Károly a kerület orsz. képvi­selője, akiket Petneházy Ferenc fő­jegyző vezetésével üdvözlő küldöttség fogadott az állomáson. A nap műsora a köröstarcsai hitel­szövetkezet jubileumával vette kezdetét. Nevezett szövetkezet ugyanis uj otthont épitett, amelynek felavatását diszköz­gyüléssél pecsételte meg. A diszgyülést a szövetkezeti helyiség udvarán tartot­ták meg. A gyűlést Petneházy Ferenc főjegyző felkérésére Fábry Sándor főispán nyitotta meg. A főispán zajos tetszéssel fogadott beszédében rövid visszapillantást vetett Köröstarcsa fejlő­désére, majd a hitelszövetkezet múlt­jára. A főispán megnyitója után Biró László dr. rendkivül érdekes közgazda­sági szakfelolvasást tartott. Biró, aki e felolvasásával kiváló közgazdásznak bi­zonyult, a közgazdaság minden ágát felölelő értekezésében rámutatott mind­ama hiányokra, amelyeket ma még saj­nosán, nélkülöz közgazdaságunk. De egyben a nyugati államok gazdasági viszonyainak jellemzésével megjelölve amaz utakat, amelyen haladva, a leg­célirányosabban és legradikálisabban reformálható a magyar közgazdaság. Az eszméknek, életrévaló terveknek olyan halmazát csoportositja ez érteke­zés, hogy vele foglalkozni e cikk kere­tében lehetetlen. Jelezzük azonban, hogy az értékes és tanulságos értekezésre még visszatérünk. A frenetikus tetszés-nyilvánulással fogadott felolvasás után Fábry Károly emelkedett szólásra. Elismerését fejezte ki a kiváló tanulmányért, majd indítvá­nyozta, hogy azt teljes terjedelmében nyomassa ki a gazdasági egylet és ossza szét tagjai között. B e 1 i c z e y Géza, a gazdasági egy­let igazgató elnöke azzal tofdotta meg ezt az indítványt, hogy a felolvasást a gazdasági egylet hivatalos értesítőjében is adják közre. A gyűlés mindkét indítványt lelkes egyhangúsággal fogadta el. Ezután Pet­neházy Ferencz főjegyző röviden is­mertette a hitelszövetkezet múltját, majd a főispán záró szavaival véget ért a gyűlés. A nap műsorának következő pontja a milleniumi emlékkertben zajlott le. A gazdasági egylet ugyanis ott tartotta meg álhitdijazását, amelynek eredményéről la­punk legközelebbi számában adunk ki­merítő tudósitást A minden tekintetben sikerült állatkiállitás fél 1 órakor az ok­evelek és dijak kiosztásával ért végett, najd a kerti pavillonban bankét követ­tezett. A lakomán az első toasztott Fábry 'őispán mondotta, költői szárnyalású szép beszédben éltetve Köröstarcsa elől­áróságát, valamint a gazdasági egylet /etzetőit. Szabó János felköszöntőjében j főispánt, Urszinyi János Ambrus Sán­ior alispánt, az alispán Köröstarcsa né­Dét éltette. Felköszöntőket mondottak ;ovábbá Petneházy Ferenc főjegyző, Tóth József körösladányi lelkész, 3 a r t h a György lelkész, Dérczy Pé­;er földbirtokos, F ábry Károly képvi­selő, Biró László dr., P f e i f f e r István, stb., stb. A kedélyes lakoma közel négy óra­cor ért véget, mikor is a jelenvoltak a iözségházára vonultak, ahol a gazda­sági egylet igazgató-választmánya által íiküldött bizottság részvételével szak­.anácskozást tartottak Békésvármegyi. láziiparának miként való fejlesztése tár­gyában. Ez értekezletnek lefolyásáról apunk más helyén emlékezünk meg. V nap műsorának utolsó pontja volt a röröstarcsai közművelődési kör által •endezett hangverseny. A vidéki koncertek sallangját messze felülmulta ez az estély, melynek kiváló szereplői egytől-egyig a legszebb sike­reket aratták. Hubert Janka precciz és iskolázott zongorajátéka nyitotta meg a hangversenyt. A közönség zajos taps­sal honorálta a kedves játékot. A műsor következő száma Högye Jánosé volt, aki érzéssel szavalta el vármegyénk | jeles poétájának, Székely Sándor i drnak Petőfiről irott költeményét A 1 közönség ugy a szavalót, mint szerzőt zajosan megtapsolta. Konkoly Tihamér dr. népdal­egyveleget adott elő hegedűn. Játékát Szabó Emil kisérte zongorán. Szűnni nem akaró taps honorálta Konkoly he­gedű számait, amely után M a k a y Marci dr. a lefolyt választási kompányból merí­tett humoros tárgyú szabad előadást tar­tott. — Ezután Arany János hegedülte el frenetikus tetszés mellett Hubay Csárda jelenetét. Arany a legkitűnőbb szalon hegedű virtouznak mutatta be magát s játékát többször megújrázta a közönség. Ezután Szabó Elek fül­rengető kacaj közben imitálta a meg­ijedt diakot, s végül Major Simon dr., a gyulai Fráter Loránd hegedülte és énekelte el legújabb és legszebb da­lait. Szűnni nem akaró taps jutalmazta játékát, amelyet újra és újra megkellett ismételni. A hangversenyt hajnal-hasadásig tartó parázs táncmulatság követte. A csabai képviselőválasztás epilógusa. Áchim Andrást elitélték. A legutóbb lezajlott országgyűlési képviselőválasztások egyik legizgalma­sabbika volt a csabai, a hol a nagyra növesztett paraszt-szocialista tábor vo­nult küzdelembe a koalizált pártokkal. Ismeretesek az alkotmányos küzdelem szenvedélyes csatározásai, amelyet a paraszt tábor és jelöltjük: Achira L. András késhegyig vittek. Sőt a szenve­délyek akkor sem csillapultak le, ami­kor Áchim már a csabai mandátum birtokosa lett. Ellenkezőleg, akkor kö­vetkezett a revanche, amit Áchim, most már képviselő, a városháza erkélyéről dörgött el híveinek és többségben ma­radt tábornak. Valóban, képviselő még nem kö­szönte meg ugy a nép bizalmát, mint Áchim. Jellemzésül annak a beszédnek, elég annyit az emlékezetbe idéznünk' hogy a diadaltól megmámorosodott párt­vezér az ellenjelöltjét hazugnak, eskü­szegőnek és gazembernek, Bakos Mátyás választóit pedig a koalíciós banda piszkos csatlósainak nevezte. E törvényhozóhoz és különben győztes képviselőhöz nem méltó kitéte­lek miatt Bakos Mátyás rágalmazás és becsületsértés miatt pert indított Áchim képviselő ellen, akinek a parlament mentelmi jogát felfüggesztette. Az érdekes tárgyalást kedden dél­előtt tartották meg a csabai kir. járás­bíróság előtt. Az ügyet M u r in y i Endre bírónak osztották ki. A tárgyalá­son sem a főmagánvádló, sem vádlott nem jelentek meg személyesen. Bakos Mátyást P á n d y István dr., Áchim Andrást pedig T a r d o s Dezső dr. ügy­védek képviselték. A tárgyalásról, amely elégtételt szol­gáltatott a becsületében alaptalanul meg­támadott Bakos Mátyásnak, az alábbi tudósításunk szól: M u r i n y i Endre a tárgyalást meg­nyitván, Pándy István dr., a főmagán­vádló képviselője az általános kérdé­sekre vonatkozólag jegyzőkönyvbe kérte vétetni, hogy Áchim ' András 1898-ban közcsend elleni kihágásért 4 napi fog­házra és 10 korona pénzbüntetésre, ugyanez évben hasonló kihágásért 100 korona pénzbírságra ós még két alka­lommal becsületsértésért 50 és 100 kor. pénzbüntétésre volt Ítélve Ezután következtek a tanuk kihall­gatása. A beidézett tanuk igazolták a vádat, amelyet védő azzal igyekezett gyengíteni, hogy uj tanakra és a vá­lasztás után megjelent lapszámokra hi­vatkozott, mint amelyek szintén nem emlékeztek meg Áchimnak az inkrimi­náció tárgyává tett kijelentéseiről. Egy­ben kérte annak bizonyihatását, hogy Bakos esküvel igérte, miszerint Áchim ellen nem fog fellépni soha. A védő előterjesztésével szemben Pándy István dr. hivatkozott a tanuk­nak vádat igazoló vallomására, tagadta azt, mintha Bakos bármit esküvel foga­dott volna, de — jegyezte meg — ha tett volna is Bakos bárminemű fogadal­mat, annak bizonyítása meg nem en­gedhető, mert sem közérdek, sem jogos magánérdek nem forog fenn. Murinyi Endre a védőhöz: Az állítólagos eskütétel hatósági vagy egy­házi férfiak jelenlétében történt meg ? Tard os Dezső dr.: Nem. A bíróság ezután a főmagánvádló álláspontjára helyezkedett és a védőt elutasította kérelmével. Ezzel a bizonyítási eljárás befejezést nyert és a perbeszédekre került a sor. Pándy István dr. vádbeszédében utal arra, hogy a hivatali statisztika mutatja, miszerint leggyakrabban az em­ber ldgdrágább kincsét, a becsületét tá­madják meg. Nem esik ez a vétség oly súlyos elbírálás alá, ha a megélhetésér­folytatott lázas küzdelemben támadt in­dulatok szülik. De nagyon is súlyos el­bírálás alá esik, amikor olyanok köve­tik el e vétséget, akik tudatában van­nak tettüknek. Ez utóbbi eset forog fenn a szóban forgó pernél, tehát sú­lyosbító körülményül kéri betudni, hogy Áchim törvényhozói minőségében a leg­nagyobb nyilvánosság előtt, teljesen alaptalanul sértette meg Bakos Mátyást. Mindezek alapján maximális büntetés kiszabását kérte vádlottra. Tardos Dezső dr. ezzel szemben védencze felmentését kérte. Murinyi Endre ezután kihirdette az ítéletet, mely Achimot becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ez alapon 300 korona pénzbüntetésre, amely 15 nap alatt le nem fizetés ese­tén 30 napi fogházra változtatik ós 25 korona perköltségre itólte. Védő az íté­let ellen felebbezést jelentett be. Taffet Náthán emlékezete. A humanizmus ünnepe. Negyedszázad, vagy talán annál is több idők előtt egy szegónyember nagyot és merészelt gondolt. És pedig hogy: Csaba társadalmának szüksége volna egy olyan intézményre, amely kenyeret biztositana a betegnek is, ós gondoskodna tagjai­ról akkor is, amikor azok kimúlnak az árnyékvilágból. A gondolatot tett követte és Taffet Náthán három évtizeddel ennek előtte megalapította a csabai be­tegsególyző és temetkezési egyletet. A jótékonyság ezen intézménye megszületésekor nem a legszívesebb fo­gadtatásban részesült. Amint azonban a közönség meggyőződött életképességé­ről és hasznáról, seregesen tódult zászlaja alá. Ugy hogy ma, három évtized múlva az egylet tagjai büszkén tekintenek vissza megboldogult Taffet Náthánra, mint a humánus intézmény megala­pítójára. A Taffet Náthán emléke iránti élő­kegyeletnek pregnáns kifejezője volt az az ünnepség, amely vasárnap folyt le s az egylet helyiségében. Erről az ünnep­ségről az alábbi részleteket adjuk: A csabai betegsegélyző és temetke­zési egylet tajai, valamint a meghívott közönség vasárnap délelőtt a Kossuth­téren gyülekezett, ahonnan tömött sorok­ban vonultak ki az izr. temetőbe. Taffet Náthán virágokkal borított sirhalrnánál előbb a csabai daloskör gyászindulója hangzott fel, majd D o n n e r Lajos dr. felsőbb leányiskolái igazgató tanár lé­pett elő és poétikus szép beszédben méltatta néhai Taffet működését, érde­meit. Ezután Décsey József az egylet jelenlegi elnöke koszorút helyezett a sirra, amely útán a gyászünnepély a I dalegylet alkalmi énekével ért véget. A gyászünnepélyt díszközgyűlés kö­vette, ahol az egyesület titkára ismer­tette az egylet 30 éves fennálásának történetét. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. (Saját tudósítónktól). A Mittagszei­tung mai számában azt irja, hogy Buda­pestről nyert értesülés szerint a költség­vetési tárgyalások befejezése után meg­kezdik Bécsben a kiegyezésre vonat­kozó megbeszéléseket és hogy a király azt az óhaját fejezte ki, hogy ezen meg­beszéléseket személyesen vezesse. Az orosz rémuralom. A „Novoje Vreraja", melyet a kor­mány szokott sugalmazni, feltűnő cik­ket kőzöl. Azt irja, hogy ugylátszik, a szocialisták és anarkisták akciójukat Oroszországyól átakarják vinni más or­szágokba is; ennélfogva Y i 1 m o s császár és E d v á r d király kötelesek, sőt jogosultak a bekövetkezendő vesze­delmeket a kontinensen megakadályozni. (Vájjon azt akarja-e ez jelenteni, hogy Németország és Anglia avat­kozzanak bele Oroszország belügyeibe). Pétervárról jelentik, hogy S t o 1 i­pin leányát talán sikerül megmenteni anélkül, hogy amputálni kellene. Halálos szerencsétlenseg az újlaki téglagyárban. A budapesti újlaki téglagyár tele­pén, az agyagbánya közvetlen közelé­ben felállítottak egy agyagörlőmalmot. A malmot egy 10 éves fiúval, Lopoczán Ferencz munkásfiuval őriztették. Lopo­czán Ferencz tegnap délben elfogyaszt­ván szűkös ebédjét, azt gondolhatta ma­gában, ha már jól nem lakhatott, leg­alább kipiheni magát Bement a malomba ós lefeküdt a garat alá az agyagba, ahol hamarosan el is aludt. Ebédidő után megjöttek a munká­sok és mert a malomfiut nem látták sehol, azt hitték, elment valahová és megindították a malmot. A lisztté őrlött agyag lepergett az alvó fiúra, akit az agyagpor annyira elkábított, hogy szólni, kiabálni sem tudott, hamarosan pedig egészen betemette és megfojtotta. — A liszthalom közepén a lapátosok megta­lálták Lapoczán Ferenc holttestét. Hulla az erkélyen. Budapesten, az Alkotás utca 9. számú ház kertjében lévő toronyszerű épület erkélyén ma reggel a házbeliek megta­lálták Gomba József 46 éves napszá­mos hulláját. Felesége előadása szerint Gomba részeges ember, aki az éjjel is holtrészegen jött haza, amiből civakodás támadt. Gomba elment és tovább ivott. Mikor hazajött, ugy látszik, a pálinka ölte meg. Hullája bekerült a bonctani intézetbe. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára melegebb, száraz, derűit időt jelez. — Uj közművelődési társulat. Jelez­tük már lapunkban, hogy Szeghalom és vidékének vezetői régészeti közműve­lődési társulat alakítását határozták el. Az uj kultúregyesület, Szeghalom vidéki Régészeti és Közművelődési Társulat cimmel meg isalakult, s ideiglenes tisz­tikarát és választmányát a következő­képp alakította meg. Tiszteletbeli elnök : Pap József dr., elnök : C s á n k i Ben­jámin : alelnök : G r ó s z Arnold : mu­zeumőr ; S z e g h al m i Ggyula ; pénz­tárnok ; C s á k 1 y László ; ellenőr : D u f­f e k Kálmán ; jegyző : Koppányi Lajos ; ügyósz: B e r t i n Pál. Az igaz. mit igyunk? \z elsőrendű természetes szénsavas Latrontartalmú sványvizet, a mohai forrást, mert föltétlenül tiszta, kellemes SUT_*m14 ^npBjiw I és olcsó savanyúvíz ; dús szónsavtartalmánál l*CU¥Cll HUi Vl£ • fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy­sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- ós húgyszervi betegségeknek 'egyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tetiék s hamarosan óriási számain kerültek ki orvjsi bizonylatok: dr. Kétly, dr. Stamborszky, dr. Berger, dr. Naundorf r. BorcherJt, dr. Akantisz, dr. Blodig, dr. Pischer. dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Qebhardt, dr. Bilogh, dr. Varja, dr. 5zi:n, dr. Scipiadü, dr. .Vtjnvcsik, dr. Qlaser. dr. Markosfalvi, slb-ektől. akik az vgnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajoknál, chronikus gyonorhurutoknil, főleg karlsbidi kúra után, csontlág/ulásnil, angDlkórnil. vese-és hólyagbítegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegény, égnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen, (typlius, cholera stb) Háztartások számira misfélliteresnél vdamivel nagyobb üvegekjen miid;n két;s érfékű mesterségesen szénsavval telitett vinnél, sőt aszódiviznéi olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebD ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakato'c szerveztetek, ugyanitt a forrás leírása iák ismertető füzete injyen kapható. A forráskeielösé] Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: Déosey József cégnél Békéscsabán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom