Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-07-01 / 56. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY lyósitana kölcsönt, azt is olyformán, hogy a város garanciájának figyelmen kiviil hagyásával, záloglevélkölcsönt folyósítana az érték 50 százalékáig, a többi kölcsön pedig az Országos központi hitelszövetkezetre lenne átruházva. Miután a fennálló törvények és az intézet alapszabályai értelmében a Kisbirtokosok földhitelintézete nagyobb kölcsönt nem folyósíthat. Mivel pedig Gyulavárosának az 50% kölcsön nem elegendő a terveinek keresztülvitelére, a szükségesnek mutatkozó 20% kölcsönkülönbözetet a szegénysorsu kisgazdák nem tudják befizetni, megállapítható már most; egyidőre lefújtak a remetel földvételnek. A kérdésnek miként való mpgoldásával különben a város képviselőtestülete legközelebbi közgyűlésén fog foglalkozni. A benedeki földvétel leszámolása. Ez is elkészült, s a jelentés Hoffm an n Ferenc jegyző munkája. A jelentés a város okszerű és gazdaságos politikájáról tesz bizonyságot, feltüntetvén ugyanis közel negyvenezer korona hasznot, amennyivel kevesebbe került a földvétel a kialkudott vételárnál. A leszámolási jelentést tegnap tárgyalta a város tanácsa és.illetőleg a földvételi bizottság, amely elrendelte a jelentés kinyomatását és annak megismertetés és jóváhagyás végett a képviselőtestület elé való terjesztését, a képviselőtestület tagjaihoz való szétküldését. A jelentésből különben az alábbi részleteket közöljük. A benedeki birtok a kataszter szerint 3777 katasztrális hold és 450 D-öl. Ebből szerződések alapján a mai napig eladott a város 2204 katasztrális hold és 1302 Ü-öl szántót és legelőt, összesen 1383542 korona 93 fiiérért. Eladatlan terület van még mintegy 70 katasztrális hold szántó és legelő, 38663 kor. 81 fill. értékben. Megmarad a városnak a nagymajor 26 hold és 177 négyszögöl a rajta levő épületekkel együtt 45827 kor. 74 fill. és 20 hold 473 négyszögöl dülőut 15947 korona, összesen 61774 korona 74 fillér értékben. Megmarad továbbá a városnak 1448 katasztralis hold és 141 négyszögöl, vagyis 2106 kishold 341 négyszögöl legelője, kisholdja 153 koronával számitva, 322218 korona értékben. Az eladott épületekért befolyt 8871 korona, az akácfákért pedig 18854 kor. 50 fillér. Ezek szerint tehát az összes benedeki birtok, hozzászámítva a város részére megmaradt területek értékét, 1833924 korona 98 fillért képvisel. Minthogy pedig a vételára 1800000 korona volt, mutatkozik megtakarítás 33924 kor. 9á fillér. Ezen összeg határozottan megtakarításnak mondható, mert a képviselőtestület mult évi decemberi közgyűlésén a város részére megmaradt legelőnek kis holdját 153 koronában állapipitotta meg, mely a 2106 kishold és 341 •-öl után 322218 koronát tesz ki, holott a fenti megtakarítás figyelembej vételével csak a 288293 korona 2 fillért I tenne ki, vagyis átlag kis holdja 137 ' koronát. Minthogy ezekből látható, hogy a város részére megmaradt legelő nem hogy a megállapított egységárakat felülmúlná, hanem azon jóval alul marad, illetve a megállapított ár mellett tekintélyes összeg megtakarítást értek el, Hoffmann jegyző a Mult József és ársai féle interpellációra a következőt megjegyzéseket teszi: A szóban forgó interpelláció szerint ugyanis kifogás tárgyává tétetik a Schriffert József és Kálmán Ferenc-féle vétel, mert nevezettek által megvett ingatlan nem árverésen lett eladva. Ezen körülményre a bizottság legutóbbi ülésén már véleményét beterjesztette. Sokkal fontosabb és kényesebb kérdés azonban az, ha a képviselőtestület ezen két vételtől a jóváhagyást megtagadná, mert az eladatlan területek értékének leszállítása után a bizottság tudomása és intézkedése szerint jórészben a hivatalban, a mérnök által készített térkép alapján lett eladva. Ily körülmények között mindazon vétel, mely nem árverésen történt, megsemmisítendő lenne, amely esetben az illető vevők a vétel kötelezettsége alul felmentve lennének és az általuk befizetett biztosíték is visszaadandó lenne Ezen körülménynek pedig bekövetkeznie nem szabad, mert Hoffman jegyző tudomása szerint igen sok vevő a tulajdonában volt ingatlant eladta azért, hogy Benedeken vett földet, továbbá a gróffal kötött szerződés szerint a vevők által letelt biztosítékból 100000 korona foglalót már kifizették a gróf részére és a megvett birtokot néhány hónap múlva már művelés alá is kell venni. Ha pedig kérdéses eladások nem hagyatnak jóvá, be fog követkézni az, hosjy azon vevők, akik birtokukat már eladták, birtok nélkül fognak maradni, továbbá bekövetkezik azon körölmény, hogy a város a befizetett biztosítékot nem lesz képes az illetőknek visszafizetni és hogy a birtoknak másként való jövedelmezősége iránt kell intézkedést tenni. Ezen körülmények igen lényegesek és fontosak, mert itt vagyoni megkárosításról van szó. Hí tehát a képviselőtestület valemelyes indokból a vételt vagy eladásokat nem hagyná jóvá, Hoffmann jegyző kéri, hogy a bizottság tagjai az anyagi felelősség tudatában, hogy a vételi illetve az eladások jóvá nem hagyása kérdésében ugy az egyesek, mint esetleg a várost érendő károsodásoktól — teljes vagyoni felelősséget vállaljanak. Tehát azon képviselők, akik valamely eladást jóváhagyni nem akarnak, teljes vagyoni felelősséget vállaljanak. Gyulaváros legközelebbi képviselőtestületi közgyűlése tehát — amelynek napirendjén már a jelentés is szerepelni fog, igen érdekesnek mutatkozik. Öcsöd munkát kér. Darányi Ignác leirata. A jövő esztendő reménysége még künn ring a délibábos rónákon, itt-ott pedig már keresztekben fekszik. A szegényember kenyeres-kosara tehát még mindig üres, valamint a zsebe is. Az ajtaján pedig maholnap ott kopogtat a végrehajtó. Szóval csöppet sem rózsásak a kisemberek viszonyai, amit még súlyosbít az a körülmény, hogy a két évig tartó politikai bonyodalom miatt még mindig szünetelnek a nagyobb munkálatok, amelyek megélhetési forrást nyújtanának a munkáskéznek. Az országban tehát ezer és ezer család néz aggodalommal a jövő elé. Különösen azok a munkások, kiknek az aratási és általában a gazdasági munkálatok nem nyújtanak kereset forrást. A kenyérkereset hiánya fenyegeti az öcsödi földmunkásokat is, az úgynevezett kubikosokat. Éppen ezért a község elöljárósága mindjárt a nemzeti-kormány uralomra jutása után memorandummal fordult Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez, amely memorandumban kérelmezte a Hármas Körös jobbpartján Öcsöd és a szomszédos községek határában a töltésépítési munkálatoknak az ősz folyamán való megindiditását, hogy annál Öcsöd és környék kubikosai munkájának alkalmat találjanak. A földmikelésügyi miniszter az öcsödiek ezen kérelmére csütörtökön leérkezett leiratában válaszolt a vármegye alispán. A miniszter kijelenti, hogy a kérelmezett munkálat végrehajtása 719655-43 korona szükségletet igényelne, amelyre azonban a beruházási költségvetésből nem rendelkezik fedezettel. E munkálatok kivitele csak akkor lesz lehetséges, ha a törvényhozás az 1907 éven túl végrehajtandó szabályozási munkálatokra a megfelelő fedezetet a kormány rendelkezésére bocsátja. Hangsúlyozza azonban a miniszter, hogy a legrövidebb idő alatt szükséges a Körösnek Bökénynél hajózhatóvá tétele, s ezzel kapcsolatosan arra a panaszra vonatkozólag, hogy az öcsödi kubikusok még a közölben sem találnak földmunkát, megjegyzi, hogy a Körös-tisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat által a mult évben megindított 3 millió korona költséggel előirányzott töltéserősítési munkálatok a folyó évben is folyamatban vannak és még a jövő évre is ki fognak terjedni. Ezeknél tehát az öcsödiek is munkát találhatnak, továbbá az állam által a bökényi hajózási telepen az aratás elmultáyal meginduló földmunkákhoz is mintegy 150 kordély g.yalogmunkás lesz szükséges. — De a tanuk ráismernek önre — figyelmeztette az elnök. — A tanuk jóhiszemüleg tévednek — hangzott a minden fölindultság nélkül való válasz. A tiszti ügyész, egy humánus lelkű ember, erős jogérzékkel, azt a meggyőződést nyerte a vádlott magatartásából, hogy az nem bűnös ember. Viszont az elnök kíméletlen faggatásaiból kiérezte, hogy az bűnösnek tartja Azon gondolkozott tehát, hogy mikép vegye elejét az esetleges törvényszéki tévedésnek, mely az adott esetben törvényszéki gyilkosság lenne. A dolog nem volt túlságosan nehéz. Az akkor fennállott szabályok szerint ugyanis a stariális bíróságnak három nap alatt dönteni kellett a vádlott sorsa fö lött. Ha ez nem állott módjában, akkor a vádlott pöre a rendes törvényszék elé volt utalandó. A tiszti ügyés előszedte azt a jogászi praktikát, amelylyel a pört a végtelenig húzni lehet. Szükségesnek látta becitálni a nagy erdőség összes juhászait és kanászait, kik nézete szerint perdöntő vallomásokat fognak deponálni. A pandúrok reggeltől estig hajszolták az erdőség lakóit, kik egymásután jelentok meg a tekintetes statáriális törvényszék előtt. A tiszti ügyésznek mindegyikhez volt egy csomó fontos kérdése. — Egyedül látták-e, vagy többedmagával? Melyik tályikon kóborolt és mikor ? Honnan szerezte az élelmét ? De különösen azt iirtatta erősen mindegyiktől külön-külön, hogy nem láttak-e vele egy lenhaju nőszemélyt ? A pásztoremberek nagy nyugalommal esküdtek, hogy semmiféle nőszemétyt nem láttak vele. Lenhajut meg éppenséggel nem . . . Ezzel azután eltelt szépen a három nap s az elnök kihirdette a végzést, mely szerint vádlott átadatik a rendes bíróságnak. Már öt hétig ült a rongyos, fekete ember a megye börtönében, mint a leghomályosabb bünügyi alanyok egyike, mikor a törvényszék elnökének, a másodalispánnak nemesi kúriája előtt uri hintó állott meg. Az uri hintóból magas fehérfürtös matróna szállott ki s parancsoló hangon mondotta a kapuban álldogáló hajdúnak, hogy nyomban beszélni akar az alispán úrral. Néhány perc múlva ott állott az alispán előtt : Özv. Szokolfalvy Tihamérné vagyok. — Parancsoljon helyet foglalni méltóságos asszonyom. Én valamikor patvaristája voltam méltóságod boldogult férjének a hétszemélyes táblán. Mi jóban méltóztatott hozzánk fáradni? Az özvegy asszony állva maradt. Egyszerű, száraz hangon mondotta: — Fiam itt sínyli k a megye börtönében Azt jöttem kiszabadítani. — A méltoságos asszony fia ? Az lehetetlen ! — De igen, egy kiszabadult rabtól hallottöm, aki ráösmert. — Na már pedig — csodálkozott az alispán — ilyen nevű rab nincs a vármegye börtönében. Egyébként, ha parancsolja, megmutatom valamennyit. — Kérem. Az alispán, magához hivatta a tiszti ügyészt s utasítást adott a várnagynak hogy nyitássá ki a megye összes börtöneit. Mindjárt a második börtönajtó küszöbén megállott a matróna. Abban a börtönben ült súlyosan megvasalva a fekete szakálas, rongyos ember, ki riadtan ugrott fel, mikor az özvegyasszonyt megpillantotta : — Édesanyám! — kiáltotta önkénytelenül, Az özvegyasszony hozzáment, megsimította a haját s megcsókolta a homlokát. — Eljöttem hozzád, Tihamér, könyörögni jöttem hozzád, hogy végy vissza szivedbe, szeretedbe . . . — Mindig ott volt . .. Egy óra múlva a tiszti ügyész szobájában lehullott a nagy titokról a lepel. A fiu meghasonlott édes anyjával egy leány miatt, kit ő szeretett s akit az anya másik fiának, egy katonatisztnek szánt. Mikor az anya kimondta a kegyetlen ité- i leiet, a fiu czak annyit mondott: — Nem lázadok fel szülőanyám ellen, nem zavarom bátyám boldogságát, de ugy elmegyek, hogy soha híremet nem hallják ... Soha! Isten áldja meg ... Ezért nem mondta meg, hogy kicsoda, honnan való, mi járatban van ... A tiszti ügyész ós az alügyész meghatottan hallgatták a családi tragédiát . . . mely az egyik fiúnak majdnem életébe került . . . Három hét múlva levelet kaptak, mely arról értesítette őket, hogy Szokolyfalvy Tihamér, a megye börtönének volt lakója, vőlegény . . . A földmivelésügyi miniszter ugyan nem teljesítette Öcsöd községének a kérelmét, a kérdésben azonban mindenesetre humánusan járt el, s igy az öcsödi kubikusok az idén sem maradnak munka nélkül. Harc egy főszolgabíró és szocialisták között. A békési főszolgabíró ellen. Békésvármegye közigazgatási bizottságának legközelebbi ülése elé igen érdekes ügy aktái kerülnek. Egy fegyelmi vizsgálatról van szó, amelyet a békési építőmunkások egyenesen a belügyminisztertől kértek meginditani a békési járás főszolgabirája ellen. A kért fegyelmi vizsgálat alapjául azt hozzák fel a szocialista munkások, hogy Popovi c s főszolgabíró a magyarországi építőmunkások szakszervezete békési csoportja árverezett ingatlanaiból befolyt 10111 koronát nem akarja kiadni a kőműveseknek. Az ügy előzményeiről és mikénti állásáról az alábbi részleteket adjuk: Popovics főszolgabíró törvényadta jogánál fogva még a mult óv folyamán feloszlatta a szabályellenesen működő szakszervezetet és ingatlan tárgyait elkoboztatta, az árverésből befolyt fentjelzett összeget pedig a békési ipartestület betegsegélyző pénztárának juttatta. Ezért az építőmunkások a miniszternél panaszt emeltek a főszolgabíró ellen. A miszter a feljelentést* érdemleges elintézés végett leküldötte a vármegye alispánjának. Ambrus Sándor alispán vizsgálat alá vévén az ügyet, az épitőmunkásokat elutasította kérelmükkel, mert a kérdéses vagyon nem az építőmunkások szövetsége csoportja, hanem a békési ács és kőműves szakegylet tulajdonát ké pezte és a szóbban forgó ingatlanokat azért kobozta el a főszolgabíró, mert az utóbb emiitett szakegylet működését a belügyminiszter még 1904. év folyamán megszüntette. Az építőmunkások szövetségi cso portja az alispán eme határozatát megfelebbezte és igy a kérdéses második fórumon a vármegye közigazgatási bizottsága fog foglalkozni és pedig julius havi rendes ülésén. Békésmegyei gazdák a bukaresti kiállításon. A kirándulás útiterve. Románia fővárosában, Bukarestben gazd. kiállítást rendez a román nemzet. A kiállításon a nemzetek sorában legközelebbről van érdekelve Magyarország, amelynek tehát minden részéből seregestől indulnak kirándulók Bukarestba. Igy, mint annakidején megírtuk, a békésvármegyei gazdasági egyesület is elhatározta B e 1 i c z e y Géza igazgatóelnök indítványára, hogy augusztus közepetáján, esetleg szeptember hó első napjaiban társas kirándulást rendez: A kirándulás szervezésére vonatkozólag az egyesület felhívást intéz a gazdákhoz, hogy minél számosabban csatt lakozzanak a Jkirándulásra A felhívás, amely közli az utitervet is, a többek között ezeket mondja: Az a szép útiterv, amelyet alább részletezünk, megérdemli, hogy gazdatársaink minél tömegesebben csatlakozzanak hozzánk. Ritkán kínálkozik ilyen kedvező alkalom arra, hogy gazdáink a szomszédos külállamok mező- és közgazdaságát igy összegyűjtve szemlélhessék és a mellett hazánk legszebb vidékét látva, megismerhessék, mint a bukaresti kiállításra való kirándulás Az igazán szép útiterv a következő: Békéscsaba—Arad—Temesvár, — Báziás (hajó I. osztály), Orsova (csoinakkirándulás Ada Katéh török szigetre), Verciorova—Bukarest, Sinaia, Praedeal, Brassó—Tövis—Békéscsaba. Ezen útiterv 6 napot vesz igénybe, ha pedig csak 2 napot töltünk Bukarestben, akkor 5 nap. Ezen utazás költsége 6 napra tervezve 150 korona, mely összegben benfoglaltatnak: II. oszt. személy ós gyors vonati jegyek, I. oszt. hajójegy, az Orsova Adakaleh-szigeti csolnak-kirándulás, az utazás alatti ellátás a városokban ós a kiállítás területén, kocsik ós automobilok kölsógei Bukarestben, (a belépőjegyek naponta 1 db) a kiállítás megta-